EGSZB info

Az egységes piac 30. évfordulójára készített feltáró véleményében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy a versenyszabályok lazítása helyett inkább egy olyan alapban összpontosítsanak uniós pénzügyi erőforrásokat, amelyből a kulcsfontosságú zöld technológiai projektekbe lehetne beruházni.

Ha az infláció csökkentéséről szóló jogszabályra válaszul lazítjuk az állami támogatási szabályokat annak érdekében, hogy megvédjük az európai iparágakat az amerikai versenytől, akkor az aszimmetriákat hozhat létre az iparágaikat támogatni képes gazdagabb tagállamok (például Németország) és a kisebb költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok között, amelyek ezt nem engedhetik meg maguknak – hangsúlyozta az EGSZB egy új jelentésben, amely számba veszi az egységes piac 30 éves történetét és a jövőbe is kitekint.

Felipe Medina Martín előadó (Munkáltatók csoportja) elmondta, hogy „az európai iparpolitika és a zöld technológiákba való beruházás leginkább egy Európai Szuverenitási Alap létrehozásával kaphat új lendületet”, és azt is hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni és meg kell reformálni a jelenlegi állami támogatási szabályokat.

Az előadó szerint „alaposan meg kell vizsgálni az állami támogatások odaítélésének kritériumait, azok hatásait és hasznosságát”. „Tudomásunk van róla, hogy egyes ágazatok állami támogatások, állami támogatásokra vonatkozó eltérések és mentességek haszonélvezői voltak, mások viszont nem. Ha ehhez hozzávesszük a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, akkor az EU-n belül óriási különbségek alakulnak ki a versenyképesség tekintetében.”

Az EGSZB-s jelentés hangsúlyozza, hogy a belső piac kétségkívül az Európai Unió egyik legnagyobb politikai, gazdasági és társadalmi sikere volt, de folyamatosan fejlődő projektnek kell maradnia, amely mindig alkalmazkodik a változó viszonyokhoz és képes megfelelni az előttünk álló kihívásoknak.

Ezek között a nyitott stratégiai autonómiának kell az első helyen állnia: az ellátás és a kereskedelem, az energiaágazat, a kritikus fontosságú nyersanyagok mind elsőrendűek. Szintén megfontolandó, hogy olyan országokkal kössünk megállapodásokat, amelyek azonos elveket és értékeket vallanak.

A belső piacon belül az EGSZB felhívja a figyelmet arra az aggasztó tényre, hogy a szabályozási teher nagy része továbbra is tagállami szinten keletkezik, és a nemzeti szabályok olykor már az uniós kezdeményezések előterjesztése előtt hatályba lépnek, ami megakadályozza a harmonizációt, és torzíthatja az egységes piacot. Ennek megelőzésére az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU proaktívabban és gyorsabban lépjen fel annak érdekében, hogy időben dolgozzon ki jogszabályokat.

A munkavállalók szempontjából az EGSZB azt szeretné, ha a vállalkozások versenyképességét és fenntarthatóságát elősegítő intézkedésekkel egy időben olyan intézkedések is megjelennének, amelyek védik a munka minőségét, biztosítják a polgárok jogait, a fogyasztóvédelmet és a kisebb vállalkozások tisztességes körülményeit.

„A világ változik, és az egységes piacra az elmúlt 30 évben alkalmazott paradigmának is meg kell változnia, valószínűleg radikálisan, ha meg akarunk birkózni az új geopolitikai kihívásokkal” - hangsúlyozta Angelo Pagliara, az EGSZB Munkavállalói csoportjának társelőadója. „Ahhoz, hogy garantáljuk a valódi versenyképességet, fel kell lépnünk a dömping minden formája ellen – a szociális dömping, az adódömping és a minden egyéb dömping ellen. A dömping ugyanis olyan eszköz, amely aláássa a versenyt.”

Ezt az átfogó jelentést az egységes piacot érintő konkrét kérdésekkel foglalkozó vélemények fogják követni. (dm)

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem 2023-as világnapján az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arra kérte az Európai Uniót, hogy fogadjon el kötelező erejű jogszabályokat a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzése érdekében. Egyre több adat utal ugyanis arra, hogy a bizonytalan foglalkoztatás jelentős hatással van a munkavállalók mentális egészségére.

Április 27-én vitát tartottak az EGSZB-nél Joaquín Pérez Rey, a szociális gazdaságért felelős spanyol munkaügyi államtitkár részvételével. A vita keretében bemutatták az EGSZB Bizonytalan foglalkoztatás és mentális egészség című véleményét is.

A vélemény előadója, José Antonio Moreno Díaz hangsúlyozta: egyértelműen bizonyított, hogy a bizonytalan foglalkoztatás nagyobb eséllyel rontja a munkavállalók mentális egészségét, ami így közegészségügyi kérdés.

A bizonytalan foglalkoztatás körébe tartozik a munkahellyel kapcsolatos bizonytalanság, a kizsákmányoló jellegű, ideiglenes munkaszerződés, illetve a hosszú és előre nem tervezhető munkaidő. Ezek mind sértik az alapvető munkavállalói jogokat, ezért valamennyi formájukat fel kell számolni, illetve küzdeni kell ellenük. Ebből kiindulva kéri az EGSZB, hogy fogadjanak el kötelező érvényű, uniós szintű jogszabályokat, illetve hogy fejlesszék tovább és korszerűsítsék a munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló (89/391/EGK) irányelvet.

„Olyan magas színvonalú munkahelyi környezetet kell megteremtenünk, amelyben a munkavállalók sem fizikailag, sem pedig mentálisan nem sérülnek. Célzott uniós irányelvre van szükség a pszichoszociális kockázatokról” – jelentette ki José Antonio Moreno Díaz.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke elmondta: „Az EGSZB elkötelezetten támogatja az uniós szociális menetrend végrehajtását és egy olyan, fenntartható és versenyképes Európa megteremtését, amely megfelel a 21. század kihívásainak. Ennek részét jelentik többek között a tisztességes munkaerőpiaci feltételek, a munkavállalók bevonásának támogatása és a bizonytalan foglalkoztatás elleni küzdelem.” (ll)

Az európai fogyatékossági kártya a fogyatékossággal foglalkozó mozgalom egyik legfontosabb prioritása, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy az EU-n belüli szabad mozgáshoz való alapvető jogukat a fogyatékossággal nem rendelkező személyekkel azonos módon gyakorolják.

Az EGSZB üdvözli az európai fogyatékossági kártya bevezetéséről szóló kezdeményezést, amelyet az Európai Bizottság indított el, hogy megkönnyítse a fogyatékossággal élők számára a szabad mozgást és letelepedést egész Európában.

Egy, az áprilisi plenáris ülésszakon elfogadott véleményben azonban, az EGSZB felhívta a figyelmet arra, hogy a kártya sikeressége attól függ, hogy az uniós országok kölcsönösen elismerjék a fogyatékossági jogállást. Ez jelenleg nem így van, ami megakadályozza a fogyatékossággal élőket abban, hogy támogatást kapjanak külföldi utazásaik során. Ez alapjaiban sérti a szabad mozgáshoz való jogaikat, amely az Unió egyik legfontosabb értéke.

Ioannis Vardakastanis, a vélemény előadója így fogalmazott: „Jelenleg vannak első osztályon és másodosztályon élő európai polgárok: az első osztályon azok vannak, akik szabadon mozoghatnak egyik tagállamból a másikba utazás, munka, tanulás, vagy letelepedés miatt, és van a másodosztály azoknak, akik mindezt nem tehetik meg. Az európai fogyatékossági kártya megszünteti ezeket az akadályokat.”

Az EGSZB a véleményben megjegyezte, hogy az európai fogyatékossági kártyára való igény régóta fennállt, és a fogyatékosügyi mozgalomnak ez régóta kiemelt célja volt. A vélemény azt is javasolta, hogy a kártya létrehozását rendeletben szabályozzák, hiszen ez egy megfelelőbb eszköz, amely biztosítani tudja a kártya következetes és általános alkalmazását, valamint ezáltal elkerülhető, hogy az nemzeti szinten eltérő módon kerüljön bevezetésre.

Szükség van kiegészítő intézkedésekre is, amelyek biztosítják, hogy a közlekedés, a szolgáltatások és az épületek mindenki számára elérhetők legyenek, miközben a kártyán található személyes adatokat adatvédelmi rendelettel védik. Így a kártya európai fogyatékossági útlevélként is funkcionál majd.

AZ EGSZB úgy véli, hogy a kártya arra kötelezi majd a tagállamokat, hogy fejlesszék a jelenlegi rendszereiket, amelyek elsősorban egészségügyi szempontból tekintenek a fogyatékosságra, és hozzáigazítsák őket azokhoz a modellekhez, amelyek betartják a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRPD).

A kártya sikeressége érdekében az EGSZB azt kérte, hogy teljes mértékben vonják be a fogyatékossággal élő személyeket és szervezeteiket a kártya bevezetésének valamennyi szakaszába és az ellenőrzési folyamatokba.

Emellett kérte azt is, hogy az uniós fogyatékossági kártya és az uniós parkolási kártya fizikailag különüljön el egymástól. Ez megkönnyítené a fogyatékossággal élő személyek számára a közlekedési rendszerek használatát és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. (ll)

Az EGSZB időszerűnek és szükségesnek tartja az Európai Bizottságnak a szociális párbeszéd megerősítésére irányuló javaslatait a tagállamokban és az EU-ban, de további lépésekre szólít fel. Intézkedésekre van szükség a szociális partnerekkel folytatott országos szintű konzultációknak, a nemzeti és európai kollektív tárgyalások hatókörének, valamint a szociális partnerek közötti megállapodások végrehajtásának javítása érdekében.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözli az Európai Bizottság legújabb kezdeményezését a szociális párbeszéd erősítésére és előmozdítására az EU-ban. Felvet azonban olyan kérdéseket, amelyekkel foglalkozni kell annak biztosításához, hogy a szociális párbeszéd érdemi módon és hatékonyan történjen nemzeti és európai szinten is.

Áprilisi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB elemezte az Európai Bizottság nemrégiben közzétett közleményét a szociális párbeszéd erősítéséről, valamint az ugyanerről a témáról szóló tanácsi ajánlásra tett javaslatot.

Az EGSZB arra figyelmeztetett, hogy nem szabad természetesnek venni, hogy a szociális párbeszéd pozitív eredménnyel jár, valamint azt ajánlotta, hogy az Európai Bizottság vizsgáljon meg sikeres nemzeti, regionális és ágazati modelleket, és nézze meg, mitől váltak azok sikeressé.

„A szociális párbeszéd megerősítésére irányuló ambícióját tekintve az Európai Bizottság kezdeményezése üdvözlendő. Ugyanakkor véleményünk további lépéseket ajánl, például a nemzeti szintű háromoldalú szociális párbeszédnek és a kollektív tárgyalások hatókörének fejlesztésére vonatkozóan, valamint javasoljuk, hogy tanácsi irányelvekben dolgozzák ki a szociális partnerek közötti megállapodásokra vonatkozó egyértelmű szabályokat” – mondta el a vélemény előadója, Pekka Ristelä.

Az EGSZB szerint a hatékony szociális párbeszédhez reprezentatív és legitim szociális partnerek kellenek, amelyek rendelkeznek a részvételhez szükséges ismeretekkel, technikai kapacitással, és kellő időben hozzáférnek a releváns információkhoz. Szükség van továbbá a szociális párbeszédben való részvétel iránti politikai akaratra és elkötelezettségre is. Tiszteletben kell tartani a szociális partnerek autonómiáját és jogait, így például az egyesülés szabadságát és a kollektív tárgyaláshoz való jogot, továbbá a mindezt lehetővé tevő jogi és intézményi keretet is biztosítani kell.

„Úgy véljük, hogy a javasolt ajánlás megfelelő eszköz a folyamat támogatásához, amennyiben az Európai Bizottság által eredetileg javasolt egyértelmű és hatékony nyomonkövetési rendelkezéseket tartalmazza. A tagállamok közötti vita alapján úgy véljük, hogy ez kezdettől fogva problémát jelent. Az ajánlás végső szövege lakmuszpapírként mutatja majd, hogy megvan-e a valódi politikai akarat a folyamat tényleges megerősítéséhez” – mondta el a társelőadó, Maryia Mincheva.

Mivel egyes tagállamokban a háromoldalú szociális párbeszédek inkább formális, mint lényegi jelentőséggel bírnak, ezért az EGSZB egy közös, hatékony keret létrehozását javasolja a szociális partnerek nemzeti szintű bevonásához. Ha nem kerül sor a szociális partnerek érdemi bevonására, az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság hozzon intézkedést.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a civil párbeszéd, amelyben az érdekelt felek szélesebb köre többféle témát vitat meg, külön folyamat. Erre a különbségtételre a szociális partnereknek, illetve a civil társadalomnak nyújtott kapacitásépítési támogatás esetében is szükség van. (ll)

Áprilisi plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt fogadott el a metaververzum társadalomra gyakorolt hatásáról. A vélemény hangsúlyozza, hogy az inkluzív és biztonságos virtuális környezet biztosítása érdekében az EU-nak mielőbb foglalkoznia kell a metaverzummal kapcsolatos lehetőségekkel és kockázatokkal.

A metaverzum már bebizonyította, hogy költséghatékony megoldásokat, gyorsabb termelést, jobb minőséget, kockázatcsökkentést és nagyobb hatékonyságot kínál. A távmunka lehetővé tétele, valamint a fizikai utazások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése révén a környezeti hatások mérséklése szempontjából is ígéretes.

Az EGSZB véleményének előadója, Martin Böhme hangsúlyozta, hogy „a metaverzum és a virtuális világok jelentős hatással lesznek az életünkre. Amellett, hogy lehetőségeket kínálnak, az esetleges buktatókkal is számolnunk kell.”

A virtuális világok számos kockázatot is rejtenek magukban, különösen a gyermekek és a kiszolgáltatott csoportok számára. Az EGSZB arra kéri a platformok üzemeltetőit, hogy szigorú ellenőrzési mechanizmusokat vezessenek be a káros tartalmak szűrésére és eltávolítására, valamint hogy biztosítékokat építsenek be a zaklatás, a visszaélések és a kizsákmányoló magatartás megelőzése érdekében. A függőség, a magánélethez és a mentális egészséghez kapcsolódó problémák is aggodalmakként jelennek meg a felhasználók körében.

A jelenleg hatályos jogszabályok nem biztos, hogy elegendőek a virtuális világok szabályozására. Az EGSZB annak biztosítására sürgeti az uniós intézményeket, hogy a metaverzum tiszteletben tartsa a valós jogszabályokatés az adózást. Emellett a sajátos igények kezeléséhez új intézkedésekre lesz szükség.

A vélemény rávilágít arra, hogy az ipari metaverzum jelentős potenciált rejt magában az olyan európai vállalatok számára, amelyek célja, hogy optimalizálják működésüket, adatokat gyűjtsenek és javítsák teljesítményüket. Az ipari kihívások közé tartozik az, hogy nagyobb elfogadottságot kell majd ezeknek az új technológiáknak élvezniük, és szükséges lesz a munkaerő átképzése, valamint az etikus és biztonságos felhasználói élmény biztosítása.

Hervé Jeannin EGSZB-s társelőadó elmondta, hogy „A metaverzumok vállalkozások számára történő kiépítése különleges kompetenciákat igényel. Európának arra kell törekednie, hogy ismét befogadó közösséggé váljon a kutatók számára, hogy lépéselőnybe kerüljön.”

A metaverzumról készül jelenleg még egy vélemény, azt az EGSZB az év második felében fogja elfogadni. (gb)

A hosszú távon fenntartható közlekedési rendszer megvalósítható, de csak akkor, ha a polgárok, az ipar és a közlekedési ágazat magukévá tesznek két célkitűzést: azt, hogy a közlekedési ágazatban 2050-ig 90%-kal kell csökkenteni a kibocsátást, valamint azt, hogy kötelezettséget kell vállalni az elfogadott módszerek és eszközök használatára a végeredmény eléréséhez.

Ez az üzenete annak a véleménynek, amelyet Stefan Back és Mateusz Szymański dolgozott ki, az EGSZB pedig a 2023. április 27-i plenáris ülésen fogadott el.

A hosszú távon környezetbarát közlekedés célkitűzésének eléréséhez „az átállásnak vonzónak és realisztikusnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy három szempontból – pénzügyileg, szociális szempontból és a gyakorlatban is – elfogadható a polgárok és a vállalkozások számára” – jelentette ki Stefan Back.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy társadalmunk tevőlegesen támogassa az átállást. Ennek hiányában nemcsak a kudarc, hanem legrosszabb esetben társadalmi zavargások veszélye áll fenn” – tette hozzá Mateusz Szymański.

Konkrétan az EGSZB úgy látja, hogy az átállás sikeréhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell.

Először is, a vállalkozásoknak úgy kell érezniük, hogy nem terhelik őket túlzott költségek, és meg fogják őrizni versenyképességüket, éspedig nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívül is.

Másodszor a munkavállalóknak elfogadhatónak kell érezniük az átállást, és lehetőséget kell kapniuk arra, hogy társadalmilag elfogadható módon alkalmazkodjanak az új munkafeltételekhez.

Harmadszor pedig mind az agglomerációkban, mind a vidéken élő polgárok számára észszerű költségek és jó általános feltételek mellett kell biztosítani a hozzáférést és a mobilitást. (mp)

Az EGSZB már többször kérte az európai szemeszter alapos átalakítását, és olyan uniós rendeletet szorgalmaz, amely kötelezővé teszi a civil társadalom bevonását a ciklusba.

Az áprilisi plenáris ülésen megvitatott és elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy a gazdasági reformoknak már nem kizárólag gazdasági mutatókon, hanem társadalmi tényezőkön is kell alapulniuk. Emlékeztetett arra is, hogy felül kell vizsgálni az országspecifikus ajánlások kidolgozásának folyamatát, ösztönözve a tagállamokat arra, hogy kezdeményező szerepet vállaljanak azok végrehajtásában.

Az európai szemeszter a tagállamok közötti gazdaság-, szociál- és költségvetési politikai koordináció hat hónapos ciklusa, amely figyelemmel kíséri a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket is. Jóllehet a szemeszter a 2011-es bevezetése óta fontos szerepet tölt be, jelentős hiányosságokat is mutat.

Ebben a véleményben az EGSZB megismétli az európai szemeszter megreformálására irányuló felhívását az átláthatóság és a demokratikus jelleg javítása, a szervezett civil társadalom bevonásának fokozása és a szemeszter működésének hatékonyabbá tétele érdekében. Az EGSZB a következőket ajánlja:

• a meglévő mutatórendszerek felülvizsgálata és kiegészítése, hogy azok összhangban legyenek egymással, hozzájárulva ezzel az értékelési eljárások javításához,
• az országspecifikus ajánlások – a szemeszter egyik fő eszköze – hároméves időtartamra történő meghosszabbítása, éves értékelésekkel és felülvizsgálatokkal. Végrehajtásukat és finanszírozásukat az uniós költségvetéshez kell kötni, ami a legmegfelelőbb ösztönző a megfelelés biztosítására,
• a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása strukturált hivatalos konzultációs eljárás és egy jogilag ilyen feladatkörrel felruházott szerv keretében, A meglévő nemzeti gazdasági és szociális tanácsoknak szintén érdemi szerepet kell játszaniuk ebben a folyamatban,
• a szervezett civil társadalomnak az európai szemeszter különböző szakaszaiba való strukturált és állandó bevonásának elveit és általános jellemzőit uniós rendelettel kell meghatározni.

Sajtóközlemény

Teljes vélemény (tk)

Az ukrajnai háború jelentős, határokon átnyúló környezeti károkat okozott, ami komoly aggályokat vet fel. Az EGSZB sürgeti, hogy Oroszország fellépését tekintsék az uniós jog szerint bűncselekménynek, és hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok védelme érdekében szükség van a környezetvédelemre.

A jelentős erdőpusztulás, levegő- és vízszennyezés következtében az ukrán ökoszisztémák súlyosan károsodtak. Ez veszélyezteti az ország gazdag biológiai sokféleségét, az ökoszisztémákat, az emberi egészséget és a mezőgazdasági termelést. Az EGSZB – az Európai Parlamenttel együtt – amellett száll síkra, hogy az oköcídiumot ismerjék el az uniós jog szerint bűncselekménynek, hogy Oroszország elszámoltatható legyen, és megakadályozzák a jövőbeli környezeti katasztrófákat.

Ozlem Yildirim előadó kifejtette: „Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok védelme érdekében sürgősen javítani kell a környezetvédelmet az EU-ban és azon kívül, és hogy ennek szükségessége még égetőbbé vált az ukrajnai háború által okozott súlyos környezeti károk miatt”.

Az EGSZB intézkedéseket sürget a szóban forgó hatások felmérése és dokumentálása érdekében, biztosítva a jogvédelmet, az elszámoltathatóságot és egy olyan, háború utáni méltányos helyreállítást, amely igazodik a nemzetközi normákhoz.

Az egészséges környezethez való jog alapvető fontosságú a társadalmi és gazdasági jólét szempontjából, mivel számos munkahely függ az egészséges éghajlattól. Az EGSZB sürgeti az uniós tagállamokat és intézményeket, hogy erősítsék meg a hatályos jogi eszközöket és fokozzák az erőfeszítéseket az egészséges környezethez való jog védelme érdekében, különös tekintettel az ökoszisztémák sérülékenységére, amelyre az ukrajnai konfliktus is rávilágított. (ks)

A tagok testközelből figyelhettek meg egy olyan kifinomult ökoszisztémát, amely egyszerre védi a környezetet, támogatja a gazdasági sikert, ösztönzi a körforgásos gazdasági gyakorlatokat a mezőgazdaságban és előmozdítja a társadalmi kohéziót.

Május 5-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak egy küldöttsége ellátogatott Wildpoldsriedbe, a németországi Allgäu-vidék egyik, a fenntarthatóenergia-használatról híres falujába.

A település arról nevezetes, hogy sikeresen valósította meg a helyileg, megújuló erőforrásból történő energiatermelést, valamint hogy ebben a lakosság is oroszlánrészt vállal.

Az EGSZB-tagokat lenyűgözte a falu infrastruktúrája, amely egyaránt tartalmaz szélturbinákat, egy biogázüzemet, egy helyi fűtési hálózattal összekötött kapcsolt energiatermelő létesítményt, valamint egy akkumulátorral is felszerelt fotovoltaikus rendszert.

A wildpoldsriedi lakosok által alkalmazott innovatív és fenntartható megközelítés kitűnő példája egy olyan kifinomult ökoszisztémának, amely a polgárok részvételének köszönhetően egyszerre védi a környezetet, támogatja a gazdasági sikert, ösztönzi a körforgásos gazdasági gyakorlatokat a mezőgazdaságban és előmozdítja a társadalmi kohéziót.

A látogatás azért is különösen érdekes volt az EGSZB számára, mivel feladata, hogy a civil társadalmi ügyekben tanácsokkal lássa el az uniós intézményeket, és törekedjen a társadalmi szerepvállalás és az uniós szakpolitikák közötti szakadék áthidalására. (ks)