A SUS INIMA eddig több tízezer ukrán menekültnek nyújtott segítséget olyan formában, hogy talált nekik egy helyet, ahol élhetnek, fedezte az alapvető szükségleteiket vagy oktatást biztosított számukra. Pszichológiai támogatást is kínál nekik, hogy meg tudjanak birkózni a háború okozta traumával. Jelenleg alakítják ki azt az infrastruktúrát, amely segíti majd a menekülteket, hogy eligazodjanak a romániai gazdasági és jogi viszonyok közt. Ezek az erőfeszítések azt célozzák, hogy a menekültek a lehető legzökkenőmentesebben integrálódni tudjanak a román társadalomba, és így otthon érezhessék magukat. Beszélgetőpartnerünk Lu Knobloch, aki a SUS INIMA-nál dolgozik.

EGSZB infó: Mi késztette arra Önöket, hogy elindítsák ezt a projektet/kezdeményezést?

A SUS INIMA azért dolgozta ki intervenciós és válságreagálási programjait, mert helyi szinteken szükség volt egy olyan szervezetre, amely együtt tud működni a magán- és állami szervekkel, miközben átláthatóságot biztosít és megfelelő együttműködési platformot kínál minden olyan önkéntes számára, aki kész segítséget nyújtani. És amely számol azzal, hogy az ukrajnai menekültek nagy többsége nő és gyerek, akik közül sokan most először vannak külföldön, és semmi tapasztalatuk a jogi papírmunkában vagy az utazások tervezésében. A helyzetet a nyelvi korlátok is bonyolítják.

Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kaptak visszajelzést azoktól, akiken segítettek? (Ha igen, mondana példát?)

Az általunk kínált segítséget kezdetben némileg vonakodva fogadták, de gyorsan nőtt a különféle típusú beavatkozások, támogatások és szolgáltatásnyújtás hálás kedvezményezettjeinek száma – legyen szó szállásról, szállításról, az alapvető szükségletek kielégítéséről (élelmiszerek és válságreagálási kezdeményezések) vagy a gyermekek oktatásáról.

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy további segítséget nyújtsanak a közösségnek? Van már tervben újabb projekt?

A díjjal járó pénzt kétféle módon fogjuk felhasználni: 1) pszichológiai támogatást nyújtunk belőle a menekültek, közülük is főleg a gyermekek számára, hogy jobban meg tudjanak birkózni a traumával; és 2) egy új kezdeményezést dolgozunk ki a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítésére. Ez abból állna, hogy felállítunk egy infrastruktúrát, amely segíti a menekülteket a romániai jogi és gazdasági környezet alapjainak megértésében és tanácsokat ad e téren, aktívan előmozdítva és támogatva az álláskeresést vagy helyi vállalkozások nyitását, ezzel is segítve az aktív polgárság és a tartós társadalmi befogadás kialakulását.

Milyen tanácsot adna más szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

• Versengés helyett inkább igyekezzenek együttműködni a helyi önkormányzatokkal, az érintett szereplőkkel és a nem kormányzati szervezetekkel.
• A különböző programok és kezdeményezések kidolgozása során pedig mindig a megsegíteni kívánt emberek valódi szükségleteire vonatkozó esettanulmányokból induljanak ki.

Számít-e arra, hogy ha az ukrajnai háború elhúzódik, az emberek lassan „belefáradnak” az ukrán menekültekkel való szolidaritásba? Mit tehetnek a civil társadalmi szervezetek, illetve mit kellene tenniük ahhoz, hogy ez ne következzen be? Játszhat-e ebben az EU valamilyen pozitív szerepet?

A szolidaritás még mindig nagyfokú. A helyi közösségek által nyújtott támogatás mennyisége azonban az erőforrások kimerülése miatt csökken. A meglévő szükségletek kielégítésére az egyik megoldás a menekülteknek a helyi közösségekbe való beilleszkedéshez nyújtott támogatás és segély növelése. Emellett az ahhoz szükséges papírmunkát és eljárásokat is bizonyos fokig egyszerűsíteni kell, hogy az ukrán menekültek munkát találhassanak, céget alapíthassanak, bankszámlát nyithassanak, biztosítást köthessenek és orvosi ellátáshoz juthassanak. Erre a külső forrásoktól való pénzügyi függőség tartós csökkentése érdekében van szükség. A civil társadalom kulcsszerepet játszik a menekülteknek való támogatásnyújtás kidolgozásában és végrehajtásában. Az EU az Európai Bizottság szintjén szélesebb körű hálózatok létrehozásával járulhat hozzá a know-how cseréjének ösztönzéséhez és megkönnyítéséhez, amely minden érintett fél – a segélynyújtók és a kedvezményezettek – számára előnyös lehet.