Az EGSZB elfogadhatatlannak és az EU alapvető értékeivel ellentétesnek tartja, hogy az Európában még mindig fennálló jogi és technikai akadályok miatt egyetlen uniós ország sem tudja garantálni, hogy a választások mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kéri az Európai Parlamentet (EP), az Európai Unió Tanácsát és a tagállamokat, hogy sürgősen módosítsák az 1976. évi választási okmányt oly módon, hogy az garantálja valamennyi fogyatékossággal élő uniós polgár tényleges szavazati jogát a 2024. évi európai parlamenti választásokon.
A ”Garantálni kell a fogyatékossággal élő személyek tényleges jogait arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon” című , december 2-án elfogadott véleményében az EGSZB kijelentette, hogy az egyetemesség, a titkosság és a közvetlenség elvének tisztázását kéri az okmány szövegében.
Ez véget vetne a fogyatékossággal élő szavazókkal szembeni megkülönböztetésnek, amely a különböző tagállamok jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályaihoz vagy intézkedéseihez kapcsolódik. Emellett felszámolhatná a jelenleg fennálló jogi vagy technikai akadályokat is, amelyek több millió embert fosztanak meg szavazati jogától.
„Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen megkülönböztetés elfogadhatatlan, és ellentétes az EU alapvető értékeivel, a Szerződéssel, valamint a főbb nemzetközi jogi és politikai aktusokkal” – fejtette ki Krzysztof Pater, a vélemény előadója.
A véleményt az EGSZB legutóbbi plenáris ülésén fogadták el, amelynek fókuszában fogyatékossági kérdések álltak a fogyatékossággal élők 2020. évi nemzetközi napja alkalmából, amelyet világszerte december 3-án ünnepelnek. A vélemény az EGSZB 2019. évi tájékoztató jelentésének nyomon követése.
”Először is ez a vélemény az emberi méltóságról szól. Amit kérünk, az a mindenkit megillető egyenlő jogok elvéhez kapcsolódik. Hogyan lehetséges, hogy a 21. században a fogyatékossággal élő uniós polgárok milliói nem élhetnek szavazati jogukkal, és a döntéshozók szinte semmit sem tesznek, hogy változtassanak ezen? Ez kulcsfontosságú kérdés az EU demokráciája szempontjából" – hangsúlyozta Krzysztof Pater.
Krzysztof Pater reméli, hogy a fogyatékossággal élő embereknek nem lesz ugyanaz a sorsuk, mint az európai nőknek, akik szavazati jogainak utolsó korlátozását a jelenlegi EU-ban csak 1976-ban, 70 évvel azután oldották fel, hogy Finnország első európai országként beengedte a nőket a szavazóhelyiségekbe.
Az EGSZB figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem történik jogi változás, az e jogtól esetlegesen megfosztott polgárok száma továbbra is folyamatosan nőni fog, mivel a gyorsan idősödő uniós népességen belül a valamilyen fogyatékossággal élők aránya átlagosan hatévente egy százalékkal nő.
A szavazati jogot a rövid távú kórházi ellátásban részesülő, az otthoni kezelés vagy rehabilitáció alatt álló vagy járványügyi kockázatok miatt elkülönített személyektől is megtagadják.
AZ EGSZB 2019. ÉVI JELENTÉSE RÁMUTATOTT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZAVAZÓKKAL SZEMBENI HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE
Az EGSZB Krzysztof Pater által készített 2019. évi jelentése részletesen felsorolja azokat a korlátokat és akadályokat, amelyekkel a fogyatékossággal élő szavazók szembesülnek az egyes tagállamokban. Emellett 200 példát sorol fel az egyes országokban létező megoldásokra.
A 2019-es európai parlamenti választások előtt két hónappal közzétett jelentés megállapításait később a média és a civil társadalmi szervezetek választási beszámolói is megerősítették.
A francia és a német nemzeti jogszabályokban közvetlenül az európai parlamenti választások előtt bekövetkezett néhány pozitív változás ellenére megállapítást nyert, hogy 14 ország nemzeti jogszabályai még mindig mintegy 400 000 polgárt zártak ki a szavazásból mentális egészségügyi problémák vagy értelmi fogyatékosságok miatt. Azoknak a fogyatékossággal élő személyeknek a száma, akik a nemzeti szabályokból eredő szervezeti vagy technikai intézkedések miatt nem tudnak szavazni, milliókban mérhető.
A jelentés szerint például azoknak, akik fogyatékosság vagy betegség miatt fizikailag nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe, nyolc uniós országban nincs más lehetőségük szavazni. 18 országban a látássérültek nem tudnak önállóan szavazni, és kilenc országban a szavazóknak a szavazólapon fel kell tüntetniük a jelölt azonosítószámát, nevét vagy az általuk támogatott párt nevét, ami sokak számára komoly akadályt jelent.
AZ EGSZB ÁLTAL JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
Az EGSZB úgy véli, hogy a fogyatékossággal élő uniós polgárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést megvalósító jelenlegi gyakorlatokat gyorsan meg lehet szüntetni a választási okmány oly módon történő módosításával, amely kötelezővé teszi az uniós országok számára olyan normák érvényesítését, amelyek garantálnák a szóban forgó polgárok számára a tényleges szavazati jogot.
Ennek érdekében az EGSZB kéri a választási okmányban meghatározott általános választójog elvének pontosítását annak előírásával, hogy egyetlen uniós állampolgárt se lehessen megfosztani az európai parlamenti választásokon történő szavazáshoz való jogától fogyatékosság vagy egészségi állapot miatt a nemzeti jogszabályok alapján.
Az okmányban említett, a választások közvetlenségére és titkosságára vonatkozó elveket is pontosítani kell. Az EGSZB hat olyan intézkedést javasol, amelyeket az uniós tagállamoknak meg kellene hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az elveket a szavazáskor valamennyi polgár, köztük a fogyatékossággal élő személyek is tiszteletben tartsák.
Az EGSZB úgy véli, hogy az EU felhasználhatná számos ország pozitív tapasztalatait a javasolt megoldások végrehajtása érdekében.
„Ha mindezeket a szabályokat végrehajtják, a 2024-es uniós választások valóban egyetemesek és mindenki számára hozzáférhetőek lesznek. Ez a mi célunk. Ez új korszakot nyithat a fogyatékossággal élők európai jogai szempontjából" – zárta szavait Krzysztof Pater.