Az egekbe szökött energiaárak kezelésére országspecifikus intézkedések kellenek, amelyek ösztönzik a zöld átállást

This page is also available in

Az ukrajnai háború miatt újra előtérbe került az EU energiaellátásának kérdése. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ennek kapcsán kijelenti, hogy a jelenlegi energiaár-válság kezeléséhez összehangolt intézkedésekre van szükség, de ezek nem áshatják alá az éghajlat-politikai erőfeszítéseket. A súlyos társadalmi következmények elkerülését célzó veszélyhelyzeti reagálás mellett az uniónak szorosan figyelemmel kell kísérnie az energiapiacot, és fokoznia kell a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat.

Az energiaár-emelkedés kezelésére irányuló intézkedéseket össze kell hangolni, ugyanakkor elegendő teret kell biztosítani minden tagállamnak ahhoz, hogy a saját helyzetéhez legjobban illő válaszlépéseket tegyen. A februári plenáris ülésen elfogadott, Thomas Kattnig, Alena Mastantuono és Lutz Ribbe által összeállított vélemény világos üzenetet hordoz: az áremelkedés által leginkább érintett személyeket mindenképpen segíteni kell mind közvetlen pénzügyi támogatással, mind energiafogyasztásuk csökkentésében. Ugyanakkor lehetővé kell tenni számukra, hogy egyénileg vagy közösségekben részt vegyenek a megújuló energiaforrások előállításában és felhasználásában, és így élvezhessék az alacsonyabb árú, alacsony és nulla kibocsátású energiaforrások nyújtotta előnyöket.

A drasztikus szociális következmények elkerülése érdekében az EGSZB támogatja a sürgősségi intézkedések meghozatalát, de javaslatokat is előterjesztett a kérdés távlati kezelésére. A vita során Thomas Kattnig elmondta: A közvetlen pénzügyi támogatás és az adóalapú eszközök a legeredményesebb azonnali intézkedések a kiszolgáltatott helyzetben lévők megsegítésére, ezeket pedig minden tagállamban a tényleges körülményeknek megfelelő, egyedi megoldásoknak kell kísérniük, ilyen például az energiaellátás lekapcsolásának megakadályozása a hideg időszakban, hosszú távú részletfizetési lehetőségek és különböző adópolitikai eszközök alkalmazása.

Mi áll az energiaár-robbanás hátterében?

A tavaly ősz óta elszabadult, szokatlanul magas energiaárak oka a gázkereslet erőteljes globális növekedése, amely több kulcstényezőnek tudható be: ilyen a gazdasági fellendülés, az EU ellátási forrásainak beszűkülése, a pénzügyi piaci és gazdasági válságot követő megszorító politika miatti beruházáshiány, valamint a rossz időjárási viszonyok, amelyek következtében visszaesett a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés. Egyes esetekben a spekuláció, a haszonszerzés, és különösen az ellátás szintje a gáztárolók kiürüléséhez vezetett. A – részben a Gazprom és hasonló cégek tulajdonában lévő – európai gáztárolás történelmi mélypontra esett.

A jelenlegi energiaár-válság tehát azért érinti olyan súlyosan az európai polgárokat és vállalatokat, mert az EU nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez pedig – ahogy az EGSZB már többször rámutatott – veszélyezteti Európa ellátásbiztonságát: Oroszország ezt a függőséget kihasználja geopolitikai célokra, ennek pedig az európai vállalkozások és fogyasztók isszák meg a levét.

A jelenlegi elszabadult árak valójában a lecsökkent gáztárolás és az EU-val szemben fegyverként használt orosz energiaimporttól való, eddig alábecsült, kegyetlen függőség következménye.

Energiafüggetlenség: kulcs az ellátás stabilitásának és biztonságának fenntartásához

Amint arra Ukrajna orosz megszállása is rávilágított, az EU importfüggőségét minél gyorsabban csökkenteni kell. A helyzettel szembesülve az Európai Bizottság 2022. március 8-án közleményt tett közzé „Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” címmel, amelyben tervet terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy az EU jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, elsőként a földgáztól.

2030-ig kell elérni azokat az éghajlat-politikai célokat, amelyek mellett az EU elkötelezte magát az energetikai átállás kapcsán, azzal a végső céllal, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemleges gazdaság. Ehhez hatalmas beruházásokra, de a teljes energia-ökoszisztéma átalakítására is szükség lesz.

Az európai energiapolitika azonban igen messze van még a saját céljaitól: jóllehet az Európai Bizottság az energiafüggetlenséget nevezi meg az energiaunió egyik stratégiai céljaként – azzal együtt, hogy a fogyasztókat kell az energiarendszer középpontjába állítani –, a tagállamoknak még nem sikerült előrelépést tenniük.

Hatékonyabb energiapiac

A másik probléma az energiapiacot érinti: a jelenlegi struktúra látszólag hiányosságokat mutat az áringadozásokra való reagálás, valamint a kis megújulóenergia-termelőknek és az összes fogyasztónak kínált előnyök terén. Az EGSZB határozottan támogatja az olyan piacelemzéseket, amelyek az energiapiac szereplőinek magatartását vizsgálják, utalva az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 14. cikke értelmében vett általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos közös uniós értékekre, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatot, amely hatékony választ ad a kérdésekre és megfelel a zöld átállásnak.

A belső energiapiacnak teljesnek kell lennie a piaci környezet, az intézmények, a szabályozás és a tagállamok közötti összekapcsoltság tekintetében. Emellett több teret kell biztosítanunk az embereknek ahhoz, hogy szerepet vállaljanak a fenntartható átállásban, és motiválnunk kell őket, hogy maguk termeljék meg az energiát, amire szükségük van – tette hozzá Alena Mastantuono.

Mindemellett a nemzeti szabályozó hatóságoknak aktív szerepet kell játszaniuk mindenféle fogyasztói aggályok kezelésében, például úgy, hogy ebben a nehéz, magas árfekvésű időszakban proaktívan tájékoztatják a fogyasztókat a jogaikról. A végfogyasztóknak árukat kínáló energiaszolgáltató társaságokra vonatkozóan új, pontosabb és szigorúbb szabályozási előírásokat kell elfogadni. A szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ellenálljanak a piaci áringadozásoknak, nem szabad, hogy azonnal szerződést bontsanak a fogyasztókkal. Hasonlóképpen az energiaszolgáltatókat ösztönözni kell arra, hogy a tarifák meghatározásakor továbbra is mindig kínáljanak a fogyasztók számára fix tarifákat, hogy azok ilyeneket is választhassanak, ne csak úgynevezett „változó” tarifákat, amelyek a tőzsdei fejleményeket tükrözik.

A megújuló energiaforrásokba való beruházások növelése

Következésképpen a megújuló energiaforrásokba történő beruházások mozgósítása a legjobb módja annak, hogy a piszkos fosszilis tüzelőanyagokat mással helyettesítsük, és enyhítsük a függőségünket. Ugyanakkor továbbra is szükség lesz stabil átmeneti energiaforrásokra a villamosítás iránti növekvő kereslet kezeléséhez, amelyre általában az európai dekarbonizációs célkitűzések megvalósításának hajtóerejeként tekintenek.

Ezért kulcsfontosságú, hogy növeljük a fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba történő beruházásokat, és mindent megtegyünk a megújuló energia részarányának növelése érdekében. Ez árcsökkentő hatással járhat, és minden bizonnyal növelni fogja az EU energiaügyi autonómiáját, így az kevésbé fog függeni a barátságtalan rendszerektől.

Konkrétabban a rendszerösszekötők bővítése és fejlettebb tárolási infrastruktúra révén korszerűsíteni kell az átviteli hálózati rendszert. Olyan ösztönzőkre van szükségünk, amelyek arra késztetik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy energiatakarékos termékeket és technológiákat szerezzenek be, és maguk állítsák elő az energiát. A rászorulóknak nyújtott közvetlen támogatásnak »célzottnak« kell lennie, nem pedig »teljes körűnek«. Tükröznie kell a szociális dimenziót, és nem akadályozhatja a zöld átállást – szögezte le végül Lutz Ribbe.

See also