Florian Marin írása

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt javasolja, hogy az erdészeti monitoring új uniós kerete legyen fenntartható, költséghatékony és működőképes. Emellett időszerűnek, biztosnak és biztonságosnak, dinamikusnak, inkluzívnak és részvételen alapulónak kell lennie annak érdekében, hogy a jobb tervezés és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal mellett lehetővé váljon a tudomány és a gyakorlat közötti szoros együttműködés.

Alapvetően fontos a kiegészítő jelleg biztosítása és a hatályos jogszabályok – például az éghajlattal és levegővel kapcsolatos politikák, a biológiai sokféleségre vonatkozó rendeletek és a közös agrárpolitika – által már lefedett adatgyűjtés megkettőzésének megelőzése.

Ami az éghajlatváltozást illeti, a vidékfejlesztésre, a körforgásos gazdaságra és a tudományra vonatkozó adatok mellett hosszú távú adatokra is szükség van. Fontos biztosítani az interoperabilitást, valamint az azonos szintű részletességet, technológiát és gyakoriságot, különösen akkor, ha valamennyi uniós tagállamban kiegészítő adatokat gyűjtenek. Az adminisztratív terhek csökkentésére és a túlzott bürokrácia – például a többszörös adatgyűjtés és jelentéstétel – elkerülésére folyamatosan ügyelni kell. Az erdőkre vonatkozó gazdasági, társadalmi és környezeti adatoknak egyforma jelentőséget kell tulajdonítani.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy fontos tiszteletben tartani a magántulajdonnal kapcsolatos jogokat és az adatok feletti rendelkezési jogot, különösen a szubszidiaritás elvének keretében. Az erdészeti adatinfrastruktúrában mindenekelőtt a közérdeknek kell érvényesülnie.

Minden olyan uniós tagállamnak, amelynek az erdőkből előnye származik, hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel kell rendelkeznie, amely kiegészíti az egyéb erdészeti és fastratégiákat, biztosítva a fenntartható fejlődési célokkal való tökéletes összehangot. Figyelembe véve az erdők sokoldalú értékeit, a partnerségi elv és a civil társadalomnak a hosszú távú erdőtervek kidolgozásába és végrehajtásába való bevonása mellett társadalmi és gazdasági szempontokat is be kell építeni az erdőtervek szerkezetébe.

Az Erdészeti Állandó Bizottság szerepét meg kell erősíteni, és abba be kell vonni a civil társadalom érintett szereplőit.