A következő Európai Bizottságnak a bővítés Bizottságának kell lennie. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bővítéssel foglalkozó magas szintű fórumot szervezett, amely arra jutott, hogy nem maga a bővítés a kérdés, hanem az, hogy miként kell azt helyesen végrehajtani. A fórumon Oliver Röpke EGSZB-elnök, Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos, valamint uniós tagállamok és tagjelölt országok miniszterei vettek részt.

Az EGSZB az Európai Bizottsággal közösen magas szintű fórumot szervezett a bővítésről, amelyet az októberi plenáris üléshez kapcsolódóan tartottak. A rendezvényen tagjelölt országok több mint 140 civil társadalmi képviselője vett részt, akik első alkalommal találkoztak. A résztvevők egyértelműen egyetértettek abban, hogy az uniós bővítési folyamat során központi szerepet kell szánni a civil társadalmi szereplőknek és a szociális partnereknek, akiket egyébként gyakran figyelmen kívül hagynak a csatlakozási folyamatban.

Oliver Röpke hangsúlyozta: „Nem csupán az EU bővítéséről van szó, hanem arról is, hogy fel kell készíteni a jövőbeli tagállamokat arra, hogy aktívan részt vegyenek az EU alakításában, ehhez pedig biztosítani kell, hogy teljes mértékben felkészültek legyenek az előttük álló kihívások kezelésére. A civil társadalommal, a munkáltatói szövetségekkel és a szakszervezetekkel való együttműködés révén megteremtjük az ahhoz szükséges alapokat, hogy Európa befogadóbb és erősebb legyen.”

A vita rávilágított arra, hogy fenn kell tartani a bővítést övező közelmúltbeli lendületet, mivel a 2024–2029-es mandátumidőszakban működő Európai Bizottság döntő szerepet fog játszani a bővítési folyamat lezárásában.

A vita másik kiemelt üzenete az volt, hogy fontos a fokozatos, kiszámítható és érdemeken alapuló integráció, ahol az elért eredményeket a csatlakozás valós kilátásával ismerik el és jutalmazzák.

Nicolas Schmit kiemelte, hogy nagyon fontos szerep hárul a civil társadalomra, és elmondta, hogy „a jól működő kétoldalú és háromoldalú szociális párbeszéd és a szociális partnerek bevonása nélkülözhetetlen az uniós csatlakozás kapcsán, hiszen ezek a szereplők az európai szociális piacgazdaság megkerülhetetlen részét jelentik”.

Rolf Schmachtenberg német államtitkár szerint „a munkaügyi és szociális szempontok kulcsfontosságúak a sikeres uniós csatlakozás szempontjából. Azoknak, akik javítani akarják valamennyi polgár életét, lehetőségeket akarnak teremteni és fel akarják számolni a társadalmi egyenlőtlenségeket, hatékony foglalkoztatáspolitikákra, jó munkafeltételekre és működő szociális biztonsági rendszerekre van szükségük, erős szociális partnerekkel”.

A vita során Naida Nišić montenegrói munkaügyi, foglalkoztatási és szociális párbeszédért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a magas szintű fórum fontos platformot jelent a párbeszédhez, lehetővé téve Montenegró számára, hogy értékelje az eddig elért eredményeit.

Niki Kerameus görög munkaügyi és szociális biztonságért felelős miniszter így fogalmazott: „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem ezen a fontos rendezvényen, ahol megvitattuk az EU-bővítés kérdését és azt, hogy milyen fontos szerepet játszanak a szociális partnerek az európai munkaügyi és szociális jogok jövőbeli kialakításában”.

Olta Manjani albán gazdasági, kulturális és innovációs miniszterhelyettes pedig így nyilatkozott: „Albánia egyre nagyobb mértékben képviselteti magát az uniós intézményekben, bizottságokban és munkacsoportokban. E törekvésünk egyik példája az a konzultatív vegyes bizottság, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal hoztunk létre”.

Az EGSZB következetesen támogatja az EU bővítését. 2024-ben elindított egy kísérleti projektet, a „bővítési országok tagjelöltjei” kezdeményezést, amely lehetővé teszi a tagjelölt országok civil társadalma számára, hogy részt vegyenek az EGSZB munkájában. A kezdeményezés jól rávilágít arra, hogy a tagjelölt országok civil társadalmának aktív bevonása hogyan erősíti a bővítési folyamatot.  (mt)