Antonio García Del Riego, az EGSZB Munkáltatók csoportjának tagja

Európa kritikus időszakot él át, mivel történelmi kihívásokkal kell szembenéznie, a zöld átállástól a közvetlen közelében zajló háborún át a fokozódó globális versenyig. E kihívásoknak való megfeleléshez több kell a puszta politikai nyilatkozatoknál. Pénzre lesz szükség, valamint arra a képességre, hogy a pénzügyi forrásokat mozgósítsuk, célzottan felhasználjuk és megsokszorozzuk. Röviden egy erős, versenyképes és autonóm pénzügyi rendszerre, amely sajnos még nem áll rendelkezésünkre.

A pénzügy minden modern gazdaság alfája és ómegája. Minden új gyár, elektromos jármű, kórházi bővítés vagy tiszta technológiai induló vállalkozás attól függ, hogy valaki vállalja-e a finanszírozás kockázatát. Európában pedig ezt a „valakit” gyakran bankok jelentik. A kkv-k, amelyek az uniós vállalatok 99%-át teszik ki, túlnyomórészt banki hitelektől függenek növekedésüket, a beruházásokat és az exportot illetően. Azonban éppen a finanszírozási ökoszisztémánk alapját képező intézmények vannak kitéve a versenyből való kiszorulás és a túlszabályozottság kockázatának.

Európa gyakran beszél „stratégiai autonómiáról” az energia, a védelem és a digitális infrastruktúra terén, de a pénzügyi autonómia ritkán része a diskurzusnak. Pedig annak kellene lennie.

Ma Európában a befektetési banki tevékenységek több mint 60%-át mindössze négy amerikai bank kezeli. A soron következő Bázel IV szabályokat teljes mértékben alkalmazni fogják majd az EU-ban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban azonban nem. Ez az aszimmetria versenyhátrányba hozza az európai bankokat. Ha azt akarjuk, hogy az európai bankok finanszírozzák a kettős átállást, és támogassák a stratégiai ágazatokat, egyenlő feltételek mellett kell versenyezniük.

A tőkepiaci uniónak túl kell lépnie a puszta retorikán, és a megtakarítások és a befektetések valódi egységes piacává kell válnia. Ehhez intelligens, arányos és támogató szabályozásra van szükségünk, amely védi a stabilitást és a fogyasztókat, ugyanakkor ösztönzi a növekedést és a versenyképességet is. Ez a következőket jelenti:

• arányosság,
• technológiai semlegesség, valamint
• eredményeken alapuló szabályok.

Európa nem engedheti meg magának, hogy naív legyen. Egy olyan világban, amelyet egyre inkább az erőpolitika és a gazdasági blokkok alakítanak, a pénzügyi erő a szuverenitás. Az Egyesült Államok és Kína ezt jól érti. Nekünk is meg kellene.