Saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB egy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogató alap létrehozását javasolja a jövőbeli éghajlati és energetikai válságokra való gyors reagálás biztosítása érdekében. Az alap a meglévő uniós szakpolitikákat egészítené ki, és a meglévő finanszírozás hatékonyabb felhasználását biztosítaná.

Például az Európai Unió Szolidaritási Alapja, bár 2002 óta figyelemreméltó támogatást biztosított a tagállamok számára, 500 millió eurós éves költségvetésével nem képes fedezni a 2021. évi természeti katasztrófák okozta károk költségeit. Csak a nyugat-európai árvizek a becslések szerint 38 milliárd eurónyi kárt okoztak.

Ioannis Vardakastanis előadó így fogalmazott: „Az éghajlati alkalmazkodási alapra vonatkozó elképzelésünk az, hogy erős finanszírozási mechanizmust biztosítson a meglévő uniós források felhasználásával a vészhelyzetekre való gyors reagálás és a kárt szenvedett közösségekben a helyreállítás elősegítése érdekében. Az alap egy nagyon ambiciózus eszköz a súlyos éghajlati, energia- és környezeti válságok által érintett területek újjáépítésére és védelmére.”

Ezenkívül a jelenlegi energiaválságnak még híre sem volt az EU 2021–2027-es többéves pénzügyi keretének és a Next Generation EU helyreállítási tervének kidolgozásakor. Az éghajlati alkalmazkodási alap a meglévő mechanizmusoknál hatékonyabban kezelné az alternatív energiaforrásokba történő sürgős beruházások szükségességét. Ez különösen fontos most, amikor sokan nem tudják kifizetni a gáz- vagy villamosenergia-számlájukat.

„Nem vagyunk megfelelően felkészülve arra, hogy az éghajlatváltozás és az energiaválság okozta vészhelyzetekre és katasztrófákra reagáljunk, sem a pénzeszközök mennyisége, sem az ütemezésük tekintetében” – jelentette ki Judith Vorbach, a vélemény társelőadója. „Az éghajlati alkalmazkodási alap létrehozása fontos eszköz lenne ennek orvoslásához”. (tk)