Április 28-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) eszmecserét tartott Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztossal a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervről és a portói szociális csúcstalálkozóról, melyet a terv legmagasabb szintű megvitatására hívtak össze.

Az EGSZB virtuális plenáris ülése keretében tartott vita során az intézmény Európai civil társadalom: partnerségben a fenntartható jövőért címmel ismertetett és elfogadott egy állásfoglalást is a portói csúcshoz való hozzájárulásáról.

Az állásfoglalásban az EGSZB leszögezte, hogy a portói csúcs „lehetőséget jelent annak illusztrálására is, hogy az EU és a tagállamok együttműködnek polgáraikkal azok jólléte érdekében, és senkiről sem feledkeznek meg”.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó cselekvési terv most, a világjárvány utáni helyreállítás időszakában időszerűbb, mint valaha. Az európai civil társadalom aktív bevonása révén valamennyi polgár – köztük a legkiszolgáltatottabb és a társadalom peremére szorult csoportok – számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen a szociális jogok európai pillérének kialakításában és jövőbeli végrehajtásában, azonosuljon vele, és reményt találjon abban.

Az EGSZB sürgette a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy több irányban is hozzanak intézkedéseket. Ide tartozik például az európai gazdaságok szociális rezilienciájának növelése, valamint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése.

Az EGSZB elnöke, Christa Schweng kijelentette: „Ez a csúcstalálkozó egy lépés afelé, hogy az embereket állítsuk az EU szakpolitikáinak középpontjába. Az EGSZB munkájával szeretne a lehetőségeihez képest minél inkább hozzájárulni a helyreállításhoz, valamint a zöldebb és digitálisabb társadalmakra és gazdaságokra való felkészüléshez, felhasználva mindehhez a civil társadalomtól érkező ötleteket és ajánlásokat.”

Nicolas Schmit a cselekvési tervet „az emberek javát szolgáló terv”-ként jellemezte, hozzátéve, hogy az arra irányul, hogy javítsuk a társadalom leghátrányosabb és legsérülékenyebb helyzetű csoportjainak – köztük a nőknek, a gyermekeknek, a fiataloknak és a fogyatékossággal élőknek – a munka- és életkörülményeit. A hangsúly azon van, hogy előmozdítsuk egy szociálisabb környezet kialakulását, és a versenyképesség és az innováció előfeltételeként befektessünk az emberekbe.

„A gazdaság nem fog virágozni, a digitális és a zöld átállás pedig nem lesz sikeres, ha az emberek nem elég egészségesek, iskolázottak és képzettek. Szeretnénk kiemelni, hogy szociális modellünk nem teher, hanem olyan sajátosság és érték, amely lehetővé tette számunkra, hogy a világjárvány kezelésében jobban megtaláljuk a megfelelő utat, mint a világ más régiói” – jelentette ki Schmit.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság nagyon is tisztában van a nemzeti és az uniós szint közötti hatáskörmegosztással, és nem áll szándékában jogszabályokat alkotni olyan területeken, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. Ez kiemelten érvényes a célok elérésének módjára, amit a tagállami kormányok határoznak meg. (ll)