A szakmai gyakorlatok – orientációs és képzési céllal – lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a munka világával. Ezek a programok – részben az európai ifjúsági garanciának köszönhetően – jelentős fejlődésen mentek keresztül az EU-ban. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékes iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az eszköz végrehajtásához.
A szakmai gyakorlatok – orientációs és képzési céllal – lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a munka világával. Ezek a programok – részben az európai ifjúsági garanciának köszönhetően – jelentős fejlődésen mentek keresztül az EU-ban. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékes iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az eszköz végrehajtásához.
Sajnos idővel a gyakornoki programok végrehajtása során visszaélések és torzulások alakultak ki, és egyre inkább kizsákmányolják a fiatal gyakornokokat, akiket olcsó munkaerőként, megfelelő biztosítékok és szociális védelem nélkül munkaerő helyettesítésére használnak.
Az EGSZB ezért támogatja azt az európai bizottsági célt, hogy Európa-szerte javítsák a szakmai gyakorlatok minőségi keretét, különösen a tanulási és képzési tartalmak megerősítése és a szakmai gyakorlatokkal való visszaélés vagy helytelen használat elleni küzdelem tekintetében.
Az Európai Bizottság két javaslata – egy aktualizált tanácsi ajánlás és egy irányelv – azonban nem kezeli az összes problémát, és egyes szempontjai problematikusak:
a javaslatok megkülönböztetés nélkül hivatkoznak a szakmai gyakorlatok valamennyi formájára, és nem veszik kellőképpen figyelembe a különböző típusú szakmai gyakorlatok és azok céljai, illetve a tagállamokban való eltérő alkalmazásuk között meglévő különbségeket,
nem rendelkeznek sem a szakmai gyakorlatokkal való visszaélések előzetes megelőzéséhez szükséges intézkedésekről, sem a minőségi követelmények emelését célzó kötelező erejű szabályokról, valamint
ami a javasolt irányelvet illeti, az, hogy az alkalmazási kör csak a munkavállalóknak minősülő vagy munkaviszonyban álló gyakornokokra korlátozódik – ami a tagállamok kevesebb mint felében van így –, korlátozza a kedvezményezettek körét, és fennáll a veszélye, hogy nem éri el a várt eredményeket.
Véleményem szerint a szakmai gyakorlatok minőségének javítása érdekében mindenekelőtt minimális minőségi kritériumokat kell meghatározni az egyes gyakornoki típusok számára, és így már a kezdetektől fogva korlátok közé szorítani alkalmazásukat. Ezeknek a kritériumoknak alapvető garanciákat kell nyújtaniuk, és nagy hangsúlyt kell fektetniük a képzésre, valamint arra, hogy megfelelő intézkedésekkel, többek között az ellenőrzési rendszer megerősítésével minden visszaélési esettel szemben fellépjenek.
Továbbá, annak érdekében, hogy mindenki lehetőséget kapjon szakmai gyakorlatra – még ha nem is beszélhetünk általánosságban bérezésről, mivel a legtöbb esetben a gyakornokok nem minősülnek munkavállalóknak, és a szakmai gyakorlat általában nem minősül munkaviszonynak – fontos lenne véget vetni a fizetetlen szakmai gyakorlatoknak egy olyan kötelező díjazás révén, amelynek meghatározása nemcsak a szakmai gyakorlattal járó feladatok és felelősségek alapján történik, hanem figyelembe veszi a gyakornokok által a szakmai gyakorlat elvégzése során felmerülő költségeket is.
Végezetül nagyobb figyelmet kellene fordítani arra a szerepre, amelyet a szociális partnerek játszhatnak a szabályozás nemzeti szintű végrehajtásában, valamint az eszköz alkalmazásának nyomon követésében és ellenőrzésében.
Rieke Smit, a Social News Daily/#UseTheNews szerkesztője
Meghívott vendégünk egy fiatal újságíró, Rieke Smit, aki a német DPA hírügynökség által indított #UseTheNews projektnek dolgozik, amely a Z generáció hírfogyasztásával foglalkozik, és célja e generáció médiatudatosságának javítása. Bár a számok azt mutatják, hogy a 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt, és 23%-uk kizárólag a TikTokon keresztül tájékozódik, Rieke azt keresi, hogyan lehet a Z generációt nemcsak a TikTokon, hanem más közösségi médiaplatformokon is elérni, és felkelteni ennek a generációnak az érdeklődését az olyan fontos hírek iránt, amelyek közvetlen hatással vannak az életükre.
Rieke Smit, a Social News Daily/#UseTheNews szerkesztője
Meghívott vendégünk egy fiatal újságíró, Rieke Smit, aki a német DPA hírügynökség által indított #UseTheNews projektnek dolgozik, amely a Z generáció hírfogyasztásával foglalkozik, és célja e generáció médiatudatosságának javítása. Bár a számok azt mutatják, hogy a 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt, és 23%-uk kizárólag a TikTokon keresztül tájékozódik, Rieke azt keresi, hogyan lehet a Z generációt nemcsak a TikTokon, hanem más közösségi médiaplatformokon is elérni, és felkelteni ennek a generációnak az érdeklődését az olyan fontos hírek iránt, amelyek közvetlen hatással vannak az életükre.
Elveszíteni látszunk egy generációt. A Z generációt már nem érjük el a hírekkel. A 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt. A 18 év alattiak körében ez az arány még alacsonyabb.
Általánosságban véve ez a jelenség nem új keletű. Mostanra már mindenki hallott arról, hogy az emberek belefáradtak a hírekbe és kerülik azokat. Ehhez járul még az is, hogy egyre fontosabbak azok a véleményformálók és platformok, amelyek rövid videókat kínálnak, különösen a fiatalok körében. Ezt a Reuters Institute digitális hírfogyasztásról szóló jelentése (Digital News Report) is megerősíti.
A fiatalok egyre kevesebb hírt fogyasztanak, mert egyrészt nehezen találnak megbízható híreket az olyan platformokon, mint a TikTok, másrészt nincsenek tisztában azzal, hogy a híreknek mi közük van az életükhöz. Ezt egy 16 éves lány emelte ki az egyik #UseTheNews tanulmányunkban, és riasztó tendenciát vetít előre. A nagy kérdés tehát: hogyan érhetjük el a TikTok generációt?
Először is, jelen kell lennünk az általuk amúgy is használt platformokon, hírekkel, kitekintéssel és háttérinformációkkal. Ezután meg kell mutatnunk a fiataloknak, hogy miért olyan fontos az életük szempontjából, hogy tájékozottak legyenek. Ezzel egyidejűleg – mintegy véletlenül – erősítjük médiatudatosságukat.
Ez a célja a #UseTheNews kezdeményezésnek és a Social News Daily szerkesztői csapatának is, amely idén „A hírek éve” címmel a társadalom és a demokrácia megerősítését tűzte ki célul a hírek között való eligazodás javítása révén, különösen a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében.
A Social News Daily ennek keretében a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on közzétett hírekkel foglalkozik. Hírek a közösségi médiában? Hogyan valósul ez meg? Olyan módszerekkel, amelyeket a tartalomgyártók már jóval előttünk megértettek: lehet sminkelni, főzni vagy sétálni, és mégis komoly dolgokról beszélni. Pontosan ezt tesszük mi is az SND-nél, de hírekkel.
Alkalmazkodni a fogyasztók nézettségi szokásaihoz – ezt próbáljuk tenni. Azáltal, hogy 40 másodperces videókban foglaljuk össze a főbb témákat, és elmagyarázzuk, miért fontosak ezek egy mai 16 éves számára.
Kattintásvadász tartalmat is használunk – szem előtt tartva az újságírói normákat. Miért csináljuk ezt? Mert a TikTokon mindössze két másodperced van arra, hogy megragadd az emberek figyelmét. Ha a videód nem kelti fel az érdeklődést ez alatt a nagyon rövid idő alatt, senki sem fogja megnézni. Tehát a videót rögtön egy provokatív kérdéssel vagy egy szokatlan ténnyel kezdjük, hogy kattintásvadász tartalommal hívjuk fel magunkra a figyelmet, de a videó végén megadjuk a választ. A fiatalok így végignézik a videót, és közben újságírói tartalmat fogyasztanak. Ennyi az egész?
Elég, ha médiaorgánumként jelen vagyunk a közösségi médiában? A rövid válasz: nem. Több kapcsolatfelvételi pontra van szükség a fiatalok és az újságírók között. Növelni kell a médiába vetett bizalmat, és javítani kell az újságírás átláthatóságát. Ösztönözni kell például a tanárokat arra, hogy az iskolában előmozdítsák a médiakompetenciákat, vagy intenzívebbé kell tenni az osztályok és a szerkesztőségek közötti kapcsolatokat, ahogyan azt a #UseTheNews mintaprojektekkel és workshopokkal tesszük.
Ott kell lennünk, ahol a fiatalok vannak – az iskolákban, a fesztiválokon és a közösségi médiában –, hogy beszélhessünk velük az álhírekről, a médiáról és arról, hogy mindez mit jelent. Ez az egyetlen módja annak, hogy újra elérjük a Z generációt a hírekkel.
Rieke ügyeletes szerkesztőként a Social News Daily (SND) napi szerkesztői munkájáért felel. 2021 óta tagja a #UseTheNews projektcsapatnak, ahol különböző pozíciókat töltött be. Jelenleg az SND hozzájárulásainak tervezéséért, koordinálásáért és jóváhagyásáért felel. Miután újságírás és humanitárius segítségnyújtás szakon alap- és mesterdiplomát szerzett, a FUNKE csoport központi szerkesztőségében töltötte szakmai gyakorlatát.
A #UseTheNews (UTN) a DPA német hírügynökség kezdeményezése, amely a fiatalok médiakompetenciájának mélyére ás. A Leibniz Médiakutató Intézet segítségével innovatív tájékoztatási formákat fejlesztenek ki egy a hírműveltségre összpontosító laboratóriumban és egy a közösségi médiában való tájékoztatásnak szentelt térben. Ezzel párhuzamosan az UTN workshopokat és anyagokat biztosít a tanárok számára. A projektet számos partner támogatja a média, az oktatás és a kutatás területéről, kuratóriumában pedig a politika és a média világának ismert személyiségei foglalnak helyet.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
A konferencián felszólalt Oliver Röpke elnök, akihez csatlakozott Tanja Fajon szlovén külügyminiszter, Luka Mesec szlovén munkaügyi miniszter és Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára.
Oliver Röpke EGSZB-elnök rámutatott: „A Nyugat-Balkánnak az EU-ban van a helye. Amíg ez nincs így, addig nem teljes az uniós családunk. Számíthatnak arra, hogy az EGSZB továbbra is teszi a dolgát, így például szeptemberben megszervezi a bővítésről szóló civil társadalmi csúcstalálkozót.”
Tanja Fajon szlovén külügyminiszter elmondta: „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden eddiginél nagyobb szükségünk van egymásra. Az EU-hoz való közeledés érdekében most nagyon fontos, hogy a civil társadalom nyomást gyakoroljon a politikára és az adott kormányokra.”
Luka Mesec, a szlovén munka-, család- és szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős miniszter kifejtette: „Szlovénia és a Nyugat-Balkán hosszú közös történelemre tekint vissza. Az Európai Unió a közös otthonunk, ezért együtt fogok működni a szlovén kormánnyal a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásának megkönnyítése érdekében.” (mt)
Az EU-ban a gyakornokok közel fele nem kap fizetést munkájáért, és sokan színlelt szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol olcsó munkaerőként alkalmazzák őket, nem élveznek szociális védelmet és más jogokat. Az Európai Bizottságnak az EU-ban végzett szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló közelmúltbeli javaslata – bár a helyes irányba tett lépésként üdvözölték – kritikákat is kapott, amiért nem ment elég messzire a témában. Felkértük Nicoletta Merlót, „A szakmai gyakorlatokról szóló irányelv és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere” című vélemény előadóját, hogy fejtse ki számunkra az EGSZB álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, és ossza meg velünk az EGSZB arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne javítani a szakmai gyakorlatok minőségét, és biztosítani, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek – ne csak olyan fiataloknak, akik megengedhetik azt maguknak.
Az EU-ban a gyakornokok közel fele nem kap fizetést munkájáért, és sokan színlelt szakmai gyakorlaton vesznek részt, ahol olcsó munkaerőként alkalmazzák őket, nem élveznek szociális védelmet és más jogokat. Az Európai Bizottságnak az EU-ban végzett szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló közelmúltbeli javaslata – bár a helyes irányba tett lépésként üdvözölték – kritikákat is kapott, amiért nem ment elég messzire a témában. Felkértük Nicoletta Merlót, „A szakmai gyakorlatokról szóló irányelv és a szakmai gyakorlatok megerősített minőségi keretrendszere” című vélemény előadóját, hogy fejtse ki számunkra az EGSZB álláspontját az Európai Bizottság javaslatáról, és ossza meg velünk az EGSZB arra vonatkozó javaslatait, hogy miként lehetne javítani a szakmai gyakorlatok minőségét, és biztosítani, hogy azok mindenki számára elérhetők legyenek – ne csak olyan fiataloknak, akik megengedhetik azt maguknak.
Az albániai fiatalok rendkívül fontos szerepet fognak játszani abban, hogy az országot közelebb hozzák az EU-hoz. Jóllehet lelkesednek az Európai Unióért és szeretnék előmozdítani a változásokat, nem állnak rendelkezésükre megfelelő források ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a programokban, a projektekben és a döntéshozatalban. Meglepetésvendégünk Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója: szerinte a fiatalokra összpontosító, minden érdekelt felet átfogó koordinációra van szükség.
Az albániai fiatalok rendkívül fontos szerepet fognak játszani abban, hogy az országot közelebb hozzák az EU-hoz. Jóllehet lelkesednek az Európai Unióért és szeretnék előmozdítani a változásokat, nem állnak rendelkezésükre megfelelő források ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a programokban, a projektekben és a döntéshozatalban. Meglepetésvendégünk Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója: szerinte a fiatalokra összpontosító, minden érdekelt felet átfogó koordinációra van szükség.
Dafina Peci 2016-ban lett az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója, miután két egymást követő éven keresztül annak elnöki tisztségét töltötte be. 2017 óta a Tiranai Egyetem politikatudományi tanszékén is oktat. Tagja volt a regionális ifjúsági együttműködési irodát (RYCO) létrehozó munkacsoportnak, majd a RYCO igazgatótanácsában Albániát képviselte, irányító testületében pedig ifjúsági képviselőként tevékenykedett. Alapfokú diplomáját politikatudományból és nemzetközi kapcsolatokból, mesterdiplomáját pedig a regionális politika és biztonság szakterületén szerezte. Posztgraduális szakirányú továbbképzésen is részt vett, amely a következő témákat érintette: konfliktust követő biztonság, békeépítés és közvetítő intézmények.
Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója
A fiatalok nemcsak jövőbeli vezetőként, de itt és most is fontos partnerek az együttműködésben. A társadalom fejlődése szempontjából létfontosságú a lendületük, képzelőerejük és akaratuk ahhoz, hogy valóra váltsanak nagyszerű ötleteket. A fiatalok aktív szerepvállalása előmozdítja a demokratikus értékeket, a társadalmi haladást és a személyes fejlődést. A döntéshozók sokat tanulhatnak tőlük a figyelmet igénylő problémákról.
Dafina Peci, az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus ügyvezető igazgatója
A fiatalok nemcsak jövőbeli vezetőként, de itt és most is fontos partnerek az együttműködésben. A társadalom fejlődése szempontjából létfontosságú a lendületük, képzelőerejük és akaratuk ahhoz, hogy valóra váltsanak nagyszerű ötleteket. A fiatalok aktív szerepvállalása előmozdítja a demokratikus értékeket, a társadalmi haladást és a személyes fejlődést. A döntéshozók sokat tanulhatnak tőlük a figyelmet igénylő problémákról.
Az albán fiatalok rendkívül lelkesen várják az uniós integrációt, de lelkesedésükhöz nem társulnak megfelelő információk, ismeretek vagy részvételi eszközök.
Albánia sokat nyerhetne azzal, hogy lehetővé teszi a fiatalok számára az érdemi részvételt különféle programokban és projektekben, aminek segítségével a fiatal albánok kifejezhetik szükségleteiket és prioritásaikat, és lépéseket tehetnek a számukra fontos változások elindítása érdekében.
Az Albán Nemzeti Ifjúsági Kongresszus folyamatos együttműködése a fiatalokkal nagyrészt arra összpontosított, hogy megértsük, milyen mértékben változtatta meg a társadalmat a civil társadalmi aktivizmus és a fiatalok részvétele. A fiatalok tevékenységeinek és Albánia uniós integrációs folyamatában való részvételének megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy komolyan vegyük a leszűrt tanulságokat, kezdve a fiatalokat előtérbe helyező erős partnerségekkel, az ifjúságba mint értékbe való befektetéssel, valamint az összes érdekelt fél közötti szinergiák előmozdításával. Véleményem szerint ezek döntően fontos szempontok.
Partnerség a fiatalokkal és a civil társadalommal az uniós integrációs folyamat előmozdítása érdekében Albániában
A fiatalok jelentik számunkra az igazi reményt, és ők tehetnek a legtöbbet a változásért is, segítve Albániát az előrelépésben – nemcsak egy jobb jövő felé, hanem a minél szebb jelen felé is. Vannnak eszméik, van bátorságuk és akaratuk is ahhoz, hogy még a leghihetetlenebb, legnehezebb elképzeléseket is életre keltsék. Azok a serdülők, akik aktívan részt vesznek a társadalomban, nemcsak személyes és társadalmi fejlődésüket erősítik, hanem demokratikusabb társadalmat is építenek, és értékes perspektívákat kínálnak a döntéshozóknak számos megoldandó kérdéshez és tendenciához. A fiatalok felvértezése és szerepvállalása a szükségleteikkel és céljaikkal foglalkozó tevékenységekben és programokban való érdemi részvételük révén rendkívül előnyös lenne Albánia számára.
A részvétel nemcsak egy alapvető emberi jogi koncepció, hanem gyakorlati eszköz is arra, hogy mindenki számára előmozdítsuk az aktív polgári szerepvállalást. Még ha a szavazólap leadása és a jelöltként való indulás a demokratikus szerepvállalás alapvető eleme is, a fiatalok mindennapi életben való részvétele többet jelent ezeknél a tevékenységeknél. Az aktív polgári szerepvállalás előfeltételei közé tartozik a részvételhez való jog és a részvételi lehetőség, de az is, hogy rendelkezzünk eszközökkel, mozgástérrel és szükség esetén pénzügyi támogatással is ahhoz, hogy befolyásolni tudjuk a döntéshozatalt, és részt tudjunk venni olyan fellépésekben és tevékenységekben, amelyek erősítik, megtartják és reziliensebbé teszik a társadalmat.
Ebben az értelemben a civil társadalmi szervezetek hálózatainak bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy további helyszíneket biztosítsunk a fiatalok bevonására és szerepvállalására. A civil társadalmi szervezetek az együttműködés, a hálózatépítés és a szinergiák megteremtése révén bevált gyakorlatokat gyűjthetnek, tanulhatnak egymástól, információkat oszthatnak meg egymással és új ötletekre bukkanhatnak. Emellett arra is lehetőségük nyílik, hogy közösen végzett munkájuk pillérei között többletforrásokat osszanak fel, és összehangolják az intézkedéseket és programokat. A civil társadalmi szervezetek által végzett munka előmozdítja a fiatalok szerepvállalását, ami az ifjúsági csoportok társadalmi képviseletének és részvételének megerősítését is segíti.
Remélem, hogy annak a potenciálnak és innovációnak a hasznosítása érdekében, amellyel a fiatalok a társadalmi, kulturális és gazdasági növekedés útjának kijelölése révén az albán társadalmat szolgálhatják, megvalósul ez a terjeszkedés, aktív szerepvállalásra buzdítva a fiatalokat és a civil társadalmat.
Még hosszú az út előttünk és több erőfeszítést kell tennünk, ha fokozni akarjuk a fiatalok társadalomban való érdemi, aktív részvételét, képviseletét és vezető szerepét. A fiatalok bevonásához az is fontos, hogy kialakítsunk és prioritásként kezeljünk olyan tereket, ahol a fiatalok hozzáférhetnek információkhoz, és lehetőséget kapnak a párbeszédre és az ismeretátadásra társaikkal, illetve különféle érdekelt felekkel és döntéshozókkal.
Az uniós ifjúsági teszt azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vegyenek részt a szakpolitikai döntéshozatalban. Az EGSZB-nél zajló uniós ifjúsági tesztre való jelentkezés nemrég zárult le. Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke elárulta nekünk, hogy mire számíthatnak azok az ifjúsági szervezetek, amelyeket kiválasztottak az EGSZB-s munkákban való részvételre.
Az uniós ifjúsági teszt azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vegyenek részt a szakpolitikai döntéshozatalban. Az EGSZB-nél zajló uniós ifjúsági tesztre való jelentkezés nemrég zárult le. Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági csoportjának elnöke elárulta nekünk, hogy mire számíthatnak azok az ifjúsági szervezetek, amelyeket kiválasztottak az EGSZB-s munkákban való részvételre.
