A fogyatékossággal élő személyek szavazati jogai: Az EGSZB nyomatékosan sürgeti az uniós választási jog megváltoztatását

Az EGSZB elfogadhatatlannak és az EU alapvető értékeivel ellentétesnek tartja, hogy az Európában még mindig fennálló jogi és technikai akadályok miatt egyetlen uniós ország sem tudja garantálni, hogy a választások mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kéri az Európai Parlamentet (EP), az Európai Unió Tanácsát és a tagállamokat, hogy sürgősen módosítsák az 1976. évi választási okmányt oly módon, hogy az garantálja valamennyi fogyatékossággal élő uniós polgár tényleges szavazati jogát a 2024. évi európai parlamenti választásokon.

A ”Garantálni kell a fogyatékossággal élő személyek tényleges jogait arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon” című , december 2-án elfogadott véleményében az EGSZB kijelentette, hogy az egyetemesség, a titkosság és a közvetlenség elvének tisztázását kéri az okmány szövegében.

Ez véget vetne a fogyatékossággal élő szavazókkal szembeni megkülönböztetésnek, amely a különböző tagállamok jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályaihoz vagy intézkedéseihez kapcsolódik. Emellett felszámolhatná a jelenleg fennálló jogi vagy technikai akadályokat is, amelyek több millió embert fosztanak meg szavazati jogától.

„Az EGSZB úgy véli, hogy az ilyen megkülönböztetés elfogadhatatlan, és ellentétes az EU alapvető értékeivel, a Szerződéssel, valamint a főbb nemzetközi jogi és politikai aktusokkal” – fejtette ki Krzysztof Pater, a vélemény előadója.

A véleményt az EGSZB legutóbbi plenáris ülésén fogadták el, amelynek fókuszában fogyatékossági kérdések álltak a fogyatékossággal élők 2020. évi nemzetközi napja alkalmából, amelyet világszerte december 3-án ünnepelnek. A vélemény az EGSZB 2019. évi tájékoztató jelentésének nyomon követése.

”Először is ez a vélemény az emberi méltóságról szól. Amit kérünk, az a mindenkit megillető egyenlő jogok elvéhez kapcsolódik. Hogyan lehetséges, hogy a 21. században a fogyatékossággal élő uniós polgárok milliói nem élhetnek szavazati jogukkal, és a döntéshozók szinte semmit sem tesznek, hogy változtassanak ezen? Ez kulcsfontosságú kérdés az EU demokráciája szempontjából" – hangsúlyozta Krzysztof Pater.

Krzysztof Pater reméli, hogy a fogyatékossággal élő embereknek nem lesz ugyanaz a sorsuk, mint az európai nőknek, akik szavazati jogainak utolsó korlátozását a jelenlegi EU-ban csak 1976-ban, 70 évvel azután oldották fel, hogy Finnország első európai országként beengedte a nőket a szavazóhelyiségekbe.

Az EGSZB figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem történik jogi változás, az e jogtól esetlegesen megfosztott polgárok száma továbbra is folyamatosan nőni fog, mivel a gyorsan idősödő uniós népességen belül a valamilyen fogyatékossággal élők aránya átlagosan hatévente egy százalékkal nő.

A szavazati jogot a rövid távú kórházi ellátásban részesülő, az otthoni kezelés vagy rehabilitáció alatt álló vagy járványügyi kockázatok miatt elkülönített személyektől is megtagadják.

AZ EGSZB 2019. ÉVI JELENTÉSE RÁMUTATOTT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZAVAZÓKKAL SZEMBENI HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE

Az EGSZB Krzysztof Pater által készített 2019. évi jelentése részletesen felsorolja azokat a korlátokat és akadályokat, amelyekkel a fogyatékossággal élő szavazók szembesülnek az egyes tagállamokban. Emellett 200 példát sorol fel az egyes országokban létező megoldásokra.

A 2019-es európai parlamenti választások előtt két hónappal közzétett jelentés megállapításait később a média és a civil társadalmi szervezetek választási beszámolói is megerősítették.

A francia és a német nemzeti jogszabályokban közvetlenül az európai parlamenti választások előtt bekövetkezett néhány pozitív változás ellenére megállapítást nyert, hogy 14 ország nemzeti jogszabályai még mindig mintegy 400 000 polgárt zártak ki a szavazásból mentális egészségügyi problémák vagy értelmi fogyatékosságok miatt. Azoknak a fogyatékossággal élő személyeknek a száma, akik a nemzeti szabályokból eredő szervezeti vagy technikai intézkedések miatt nem tudnak szavazni, milliókban mérhető.

A jelentés szerint például azoknak, akik fogyatékosság vagy betegség miatt fizikailag nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe, nyolc uniós országban nincs más lehetőségük szavazni. 18 országban a látássérültek nem tudnak önállóan szavazni, és kilenc országban a szavazóknak a szavazólapon fel kell tüntetniük a jelölt azonosítószámát, nevét vagy az általuk támogatott párt nevét, ami sokak számára komoly akadályt jelent.

AZ EGSZB ÁLTAL JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK

Az EGSZB úgy véli, hogy a fogyatékossággal élő uniós polgárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést megvalósító jelenlegi gyakorlatokat gyorsan meg lehet szüntetni a választási okmány oly módon történő módosításával, amely kötelezővé teszi az uniós országok számára olyan normák érvényesítését, amelyek garantálnák a szóban forgó polgárok számára a tényleges szavazati jogot.

Ennek érdekében az EGSZB kéri a választási okmányban meghatározott általános választójog elvének pontosítását annak előírásával, hogy egyetlen uniós állampolgárt se lehessen megfosztani az európai parlamenti választásokon történő szavazáshoz való jogától fogyatékosság vagy egészségi állapot miatt a nemzeti jogszabályok alapján.

Az okmányban említett, a választások közvetlenségére és titkosságára vonatkozó elveket is pontosítani kell. Az EGSZB hat olyan intézkedést javasol, amelyeket az uniós tagállamoknak meg kellene hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az elveket a szavazáskor valamennyi polgár, köztük a fogyatékossággal élő személyek is tiszteletben tartsák.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU felhasználhatná számos ország pozitív tapasztalatait a javasolt megoldások végrehajtása érdekében.

„Ha mindezeket a szabályokat végrehajtják, a 2024-es uniós választások valóban egyetemesek és mindenki számára hozzáférhetőek lesznek. Ez a mi célunk. Ez új korszakot nyithat a fogyatékossággal élők európai jogai szempontjából" – zárta szavait Krzysztof Pater.