Az EGSZB Geopolitikai felfordulás Európa szomszédságában: hogy látja mindezt a civil társadalom? című, a civil társadalmi kommunikációs szakemberek számára 2022. október 24–25-én Zágrábban szervezett éves szemináriumán az Oroszország agressziója által Európára gyakorolt tetemes kihívásokat vitatták meg.

Az Európai Uniónak nemcsak a mindennapos gondok enyhítésében kellene segítenie Ukrajnát, hanem az ország hosszú távú újjáépítését és az Unióba vezető útját is szem előtt kell tartania – hangsúlyozták a szemináriumon, melyet a Horvát Gazdasági és Szociális Tanáccsal partnerségben szerveztek meg.

A szeminárium három panelbeszélgetést tartalmazott, ezek az EU bővítésével, a válság idején folytatott kommunikációval és az energia kérdésével foglalkoztak.

„Próbáljuk meg elképzelni Ukrajnát pár év múlva” – mondta Christa Schweng EGSZB-elnök Zágrábban, a szeminárium nyitóülésén – „Tudom, hogy az ukrán városok elleni, a vízellátó hálózatot megrongáló és áramkimaradásokat okozó, mindennapos rakétatámadásokról szóló hírek mellett nem könnyű pozitívan látni a dolgokat. Gondolkodásunkat és munkánkat azonban ma annak kell vezérelnie, hogyan képzeljük el Ukrajna jövőjét. Én egy újjáépített, gazdag, európai értékeket valló országot látok, ahová polgárai visszatérhetnek, hogy ott, a hazájukban éljenek normális életet.”  

„Hogyan ismerhette ennyire félre a Nyugat Vlagyimir Putyint?” – Galia Ackerman francia-orosz író, újságíró, történész ezt a kérdést járta körül vitaindító beszédében. Véleménye szerint Putyin már hatalomra jutása óta titkos terveket szövögetett.

Nyugaton azonban volt, aki nem látta, volt, aki meg nem akarta látni Putyin céljait. „A KGB által kiképzett Vlagyimir Putyin a KGB szellemiségét és etikáját képviseli. És bizony ha valakit a KGB készített fel, akkor az képes a világon szinte mindenkit megtéveszteni” – mondta Ackerman.

A rendezvény megnyitóján felszólalt még Marin Piletić, a munka-, nyugdíj-, család- és szociális ügyekért felelős horvát miniszter, Violeta Simeonova Staničić, az Európai Parlament Horvátországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője, Andrea Čović Vidović, az Európai Bizottság horvátországi képviseletének médiaigazgatója, valamint Hrvoje Zovko, a Horvát Újságírók Szövetségének elnöke.

A három panelbeszélgetést Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke, Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke, illetve Aurel Laurențiu Plosceanu, a Munkáltatók csoportjának tagja és a „Foglalkoztatás, szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció elnöke nyitotta meg.

A szeminárium első, A háború árnyékában: Az új európai geopolitikai környezet és annak következményei az EU jövőjére nézve című panelbeszélgetése Oroszország fellépésének balkáni hatásairól, valamint arról szólt, hogy Ukrajna milyen tanulságokat vonhat le az uniós bővítéssel kapcsolatban.

A Kommunikáció válság idején című panelbeszélgetésen azt vitatták meg, hogyan igyekszik helytállni a Nyugat a Putyin Oroszországával szemben vívott „narratívák csatájában”. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy Oroszország nagy erőkkel terjeszti propagandáját Európán és Észak-Amerikán kívül, és hogy egyre nagyobb szükség van hivatásos és „önkéntes hadseregekre” az Európában alkalmazott dezinformációs technikák kivédéséhez.

Az energiaforradalom a háború és az éghajlat-politikai célkitűzések nyomása alatt – a zöld megállapodás előtt álló kihívások című panelbeszélgetésen a háború által súlyosbított, drámai energiapiaci problémákat vitatták meg. Szóba kerültek a zöld átállás támasztotta kihívások, az Oroszországtól való függőség tanulságai (amelyek immár Kínára is vonatkoznak), valamint az atomenergia előnyei és hátrányai.

A szemináriumot az Európai Parlament Horvátországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság horvátországi képviselete is támogatta. (ll)