Pietro Francesco De Lotto and Christa Schweng

Egy rendezvényen, melyen azt ünnepelték, hogy az EGSZB immár 20 éve ad tanácsokat az ipari szerkezetváltással kapcsolatban, a legfontosabb uniós ipari ágazatok amellett érveltek, hogy a Covid19, az orosz agresszió, az éghajlatválság, valamint az ipari és társadalmi átalakulás okozta zavarokra olyan választ kell adni, amely az eddiginél nagyobb mértékben épít az adatokra és jobban a jövő felé tekint.

Az EGSZB június 8-án ünnepelte az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) fennállásának 20. évfordulóját. A bányászat, az energiaipar, a védelmi ipar és az űripar képviselői hangsúlyozták, hogy a mai gyökeresen megváltozott világban az uniós politikának pontosan tükröznie kell mind az ipari szükségleteket, mind a társadalmi kontextust. 

Christa Schweng, az EGSZB elnöke a rendezvényt megnyitó beszédében hangsúlyozta az intézménynek azt az elkötelezettségét, hogy „együttműködjön a szervezett civil társadalommal, az uniós intézményekkel és minden érintett féllel annak érdekében, hogy közösen megoldásokat találhassanak azokra a kihívásokra, amelyekkel az ipari ágazatoknak szembe kell nézniük.”

Thierry Breton belső piacért felelős biztos méltatta az EGSZB-t, amiért „továbbra is kulcsszerepet tölt be az iparpolitikai kérdésekben”. Kifejtette a rendezvény résztvevőinek, hogy az éghajlatváltozás, a világjárvány és az EU küszöbén zajló háború kihívásai szükségessé teszik, hogy Európa sürgősen a saját kezébe tudja venni ipara jövőjének irányítását.

Pietro Francesco De Lotto CCMI-elnök kiemelte a CCMI abbéli szerepét, hogy új kérdéseket tegyen fel, új elemzési területeket vetítsen előre és új szaktudást vigyen a vitákba annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél álláspontját figyelembe lehessen venni. „Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága az európai intézményeknél folyó szociális párbeszéd újragondolásának egyik modellje” – jelentette ki.

Monika Sitárová, a CCMI alelnöke elmondta, hogy „jelentéseink ténybeli alapot nyújtanak véleményeinkhez és ajánlásainkhoz. A szociális párbeszéd során szerzett tapasztalatainkat arra használjuk fel, hogy foglalkozzunk az ipari szerkezetváltással és annak társadalmi hatásaival, felkészüljünk a változásokra és hozzájáruljunk a társadalmilag elfogadható megoldásokhoz.” (ks)