A Nyugat-Balkán nyomonkövetési bizottság 51. ülésén reflektorfénybe került a Koszovó* és Szerbia közötti konfliktusok rendezése és a kapcsolatok normalizálása. Az ülésre, amelynek elnöki tisztét Ionuț Sibian töltötte be, prominens felszólalókat hívtak meg az uniós tisztviselőknek, nyugat-balkáni szakértőknek, valamint a helyi közösségek civil társadalmi képviselőinek soraiból, akik mind egyetértettek abban, hogy az EU közvetítésével zajló párbeszéd az egyetlen út az előrelépéshez.

Miroslav Lajčák,, az Európai Uniónak a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselője áttekintést nyújtott az EU közvetítésével zajló párbeszédről és az ehhez kapcsolódó kihívásokról, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vita a helyzet normalizálása helyett megint csak a konfliktusrendezésre összpontosul.

Marko Prelec, a válságcsoport tagja kijelentette, hogy egy Koszovó és Szerbia közötti átfogó megállapodás jelenleg nem realisztikus célkitűzés, mivel egy ilyen megállapodás egymás kölcsönös elismerését feltételezné.

Leon Hartwell, a Centre for European Policy Analysis (Európai Politikai Elemzési Központ, CEPA) munkatársa sajnálatosnak tartotta, hogy nagyon kevés politikai szándék mutatkozik arra, hogy végrehajtsák az EU közvetítésével létrejött 30 hatályos megállapodást Koszovó és Szerbia között.

Branislav Staníček, az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) munkatársa hangsúlyozta a transzatlanti együttműködés jelentőségét a helyzet normalizálására irányuló párbeszéd sikerének szempontjából. A Belgrád, Pristina és Észak-Mitrovica civil társadalmi szervezeteit képviselő résztvevők kiemelték annak jelentőségét, hogy megteremtsék a közösségek közötti etnikai megosztottság felszámolásának feltételeit.

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. (at)