A kohéziós politika korszerűsítése az EU erősebbé és ellenállóképesebbé tétele érdekében

A kohéziós politika már régóta az európai integráció egyik pillére, amely előmozdítja az EU gazdasági, társadalmi és földrajzi egységét. Miközben kialakulóban van a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hatékonyság, a fenntarthatóság és az új kihívásokra való reagálási képesség növelése érdekében létfontosságú, hogy a kohéziós politika korszerűsítésre kerüljön.

A közelmúltban elfogadott, „A 2027 utáni kohéziós politika eredményorientáltságának fokozása” című véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy eredményorientált megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika továbbra is kézzelfogható előnyökkel járjon, miközben csökkenti az egyenlőtlenségeket és előmozdítja a fenntartható versenyképességet.

„A kohéziós politikának továbbra is az EU legfontosabb regionális fejlesztési eszközének kell maradnia. Az eredményorientált megközelítés biztosítja, hogy minden elköltött euro hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi jólléthez” – jelentette ki David Sventek, a vélemény előadója.

A 2028 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelentős átalakításra szorul annak érdekében, hogy támogassa a regionális fejlesztést, a zöld és digitális átállást, valamint a gazdasági versenyképességet. Mivel a beruházási igények meghaladják az évi 750–800 milliárd EUR-t, az erős uniós finanszírozás létfontosságú.

Az EGSZB kéri, hogy a költségvetési kapacitást tartsák az EU GDP-jének 1,8%-án, és növeljék a kohéziós politika finanszírozását. A legfontosabb prioritások között említhető a megosztott irányítás, a testre szabott regionális politikák, az eredményalapú finanszírozás és az egyszerűsített eljárások kialakítása.

Az eredményorientált megközelítés növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jobb végrehajtást és felügyeletet igényel. A versenyképesség és a szociális beruházások közötti egyensúly megteremtése, a technikai támogatás megerősítése és az átláthatóság biztosítása hatékonyabbá teszi a kohéziós politikát, ugyanis előmozdítja a gazdasági rezilienciát és csökkenti az Európán belüli egyenlőtlenségeket. (tk)