Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözölte az Európai Bizottság mezőgazdaságra és élelmiszerekre vonatkozó új stratégiai jövőképét, amely a mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítését és a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését célzó reformütemterv. Az EGSZB azonban ambiciózusabb célokat sürget a közös agrárpolitikában (KAP).

Az EGSZB március 27-i plenáris ülésén megvitatott stratégiai jövőkép olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának erősítése, az ellátási lánc átláthatóságának növelése és az élelmezéspolitikai párbeszéd javítása. Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa szerint ez „célzott válasz a versenyképes, méltányos és reziliens agrár-élelmiszeripari ágazat iránti igényekre”, és hangsúlyozta az összes érdekelt féllel, köztük a civil társadalommal való szoros együttműködés fontosságát.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy a jövőkép az EGSZB számos prioritását tükrözi. „A jövőkép elismeri, hogy valamennyi agrár-élelmiszeripari szereplő kulcsszerepet játszik a fenntarthatóság és a versenyképesség biztosításában” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az EGSZB ajánlásai egyes területeken túlmutattak az Európai Bizottság javaslatain.

Az EGSZB tagjai üdvözölték a termelők tárgyalásokon és szerződésekben betöltött szerepének megerősítésére irányuló kezdeményezéseket. „Az újratárgyalási záradékokat tartalmazó írott szerződések növelni fogják az átláthatóságot és a mezőgazdasági termelők tárgyalási pozícióját” – fejtette ki Stoyan Tchoukanov, „A közös piacszervezésről szóló rendelet módosítása” című EGSZB-vélemény előadója, amely a termelők pozíciójának a szerződések tárgyalása és megkötése során történő megerősítésével foglalkozik.

Az Európai Bizottság azt is tervezi, hogy fokozza az élelmiszerrendszeren belüli együttműködést, előmozdítva a fenntartható termelést és az egészségesebb étrendet. Emilie Prouzet, az EGSZB „Határon átnyúló jogérvényesítéssel kapcsolatos új szabályok a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szemben” című véleményének előadója szerint ez az első lépés a mezőgazdasági termelők támogatása és a jogbizonytalanság elkerülése felé.

A jövőkép magában foglal egy, az egész EU-ra kiterjedő, új kockázat- és válságkezelési rendszer iránti kötelezettségvállalást, összhangban az EGSZB azon kérésével, hogy a környezeti, piaci és éghajlati sokkhatások kezelésére erősebb eszközöket alkalmazzanak. Várható a generációs megújulásra vonatkozó jövőbeli stratégia kidolgozása is, amely támogatná a fiatal mezőgazdasági termelőket a földhöz való hozzáférés, a beruházási készségek és a vidéki infrastruktúra terén.

A széles körű támogatás ellenére továbbra is merülnek fel aggályok. A vita résztvevői felhívták a figyelmet az azzal kapcsolatos kihívásokra, hogy a 2027 utáni KAP-reformot a következő uniós költségvetés pontos ismerete nélkül vitatják meg. Az EGSZB a szociális feltételek hatékonyabb érvényesítését is sürgeti, és figyelmeztet arra, hogy a jövőkép nem foglalkozik teljes mértékben az olyan kérdésekkel, mint a piaci koncentráció vagy az élelmiszerárakat érintő pénzügyi spekuláció.

Az EGSZB megerősítette, hogy kulcsfontosságú partner lesz az Európai Bizottság jövőképének szakpolitikává való alakításában. Vállalta, hogy továbbra is együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők, a termelők, a munkavállalók és a fogyasztók érdekei érvényesüljenek az uniós mezőgazdaság jövőjének alakítása során. (ks)

Eddig már tizenöt alkalommal ítélték oda az EGSZB zászlóhajós civil társadalmi díját A díj azokat a projekteket jutalmazza, amelyek különösen kreatív és innovatív módon közelítik meg az EU számára nagyon fontos kérdéseket.

Az Európai Unióban hivatalosan bejegyzett és helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetek nyújthatnak be pályázatokat. A díjra az EU-ban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, valamint az EU-ban bejegyzett vagy működő vállalatok is pályázhatnak, feltéve, hogy projektjeik szigorúan nonprofit jellegűek.

Csak olyan kezdeményezések és projektek díjazhatók, amelyeket az EU területén hajtanak végre. A kezdeményezéseknek már meg kellett valósulniuk, vagy pedig folyamatban kell lenniük a jelentkezési határidő napját megelőzően.

A díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához.

Minden évben más téma kerül kiválasztásra: 2023-ban mentális egészségre összpontosító projekteket díjaztak, 2022-ben pedig az EGSZB kivételesen két területen osztott ki díjat: az ifjúság és Ukrajna témájában. A 2021. évi díj az igazságos átmenetet előmozdító éghajlat-politikai projekteket jutalmazta. 2020-ban az EGSZB civil társadalmi díját egyszeri civil szolidaritási díjjal váltotta fel, amelyet a Covid19 elleni küzdelemnek szentelt. A további múltbeli témák között szerepelt a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az európai identitás és a kulturális örökség, valamint a migráció.

2024 októberében az EGSZB elindította 15. civil társadalmi díját, mely ezúttal az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelmet díjazza.

A polarizáció témája minden eddiginél sürgetőbb. A többszörös, egymást átfedő válságok – többek között a Covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint a kiterjedt társadalmi és gazdasági instabilitás – közepette nőtt a közintézményekkel és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság, ami káros polarizációt szül.

A civil társadalom kulcsszerepet játszik e bizalmatlanság elleni küzdelemben, valamint az online és offline polarizáció melegágyainak nyomon követésében, a társadalmi kohézió javításában és a demokratikus eszmék fenntartásában. A hatóságok és a civil társadalom együtt segíthetnek megvédeni a liberális demokráciát az önkényuralmi tendenciáktól.

Ezért az EGSZB úgy döntött, hogy ezúttal a civil társadalmi díjat olyan nonprofit kezdeményezéseknek ítéli oda, amelyek eredményesen hajtanak végre olyan megelőző, korai előrejelző és (szükség esetén) dezeszkalációs intézkedéseket, amelyek biztosítják a demokratikus értékek tiszteletben tartását, azt, hogy a polarizáció ne váljon károssá, és hogy az egyoldalú narratívák ne vezessenek erőszakos cselekményekhez.

A kohézió társadalmak depolarizálása érdekében történő erősítésének nehéz feladata a civil társadalmi szervezetekre hárul, amelyek elég erővel és motivációval rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék a civil és demokratikus tereket. Ez volt a Civil Társadalmi Hét legfontosabb üzenete, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) idén második ízben adott otthont, hogy megvitassa az uniós társadalmak széles körű polarizációjának riasztó tendenciáját.

Március 17. és 20. között több mint 800-an – köztük civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és ifjúsági csoportok képviselői, valamint érdekelt felek és újságírók – gyűltek össze az EGSZB-nél a Civil Társadalmi Hét alkalmából, hogy megosszák egymással nézeteiket, és megvitassák, hogyan erősíthető meg a kohézió és a részvétel a polarizált társadalmakban.

A Civil Társadalmi Hét az EGSZB kapcsolattartó csoportjának tagjai és az európai polgári kezdeményezés napjának partnerei által szervezett 14 ülésnek adott otthont, beleértve az EGSZB civil társadalmi díjátadó ünnepségét is. A résztvevők egy átfogó csomagot dolgoztak ki, amely megvalósítható lépéseket jelölt ki, és kulcsfontosságú igényeket fogalmazott meg az összetartóbb társadalmak megvalósítása felé, beleértve a következő intézkedéseket:

• a kohézió erősítése az oktatás és a kultúra révén,
• megfizethető és fenntartható lakhatás biztosítása,
• a nyilvánosság részvételének erősítése az európai polgári kezdeményezés révén,
• az inkluzív igazságos átmenet és a zöld-kék növekedés biztosítása;
• szilárd európai stratégia kialakítása a civil társadalom számára,
• a civil társadalmi szervezetek támogatásának és finanszírozásának megerősítése,
• a fiatalok bevonása egy erősebb és reziliensebb Európa kialakításába,
• az innováció és a technológia fellendítése a közjó érdekében.

A záróülésen Oliver Röpke EGSZB-elnök így nyilatkozott: „A második alkalommal megrendezésre került Civil Társadalmi Hét végének közeledtével elmondhatom, hogy mély benyomást tett rám az az energia, reziliencia és elkötelezettség, amelyet az egész Európából érkező civil társadalmi szereplők részéről tapasztaltam. Ez a hét megmutatta, hogy a civil társadalom összefogásával olyan megoldásokat alakíthatunk ki, amelyek erősítik demokráciánkat, előmozdítják a társadalmi kohéziót és olyan Európát építenek, amely valóban az emberek javát szolgálja.”

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy a civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy az alapvető európai értékekre támaszkodva irányt mutassanak a társadalmaknak.

Victor Negrescu, az Európai Parlament alelnöke nyomatékosan cselekvésre szólította a civil társadalmi szervezeteket, azt kérve tőlük, hogy mutassák meg erejüket, és reagáljanak az agresszív retorikára: „Erős civil társadalomra, valamint a civil társadalom és a döntéshozók közötti valódi partnerségre van szükségünk ahhoz, hogy közösen építhessünk az emberek életére valódi hatást gyakorló, következetes társadalomra.”

A civil társadalmi szervezetek képviselői hangsúlyozták, hogy a civil társadalmak többek puszta szolgáltatóknál: a demokrácia és a polgári szerepvállalás alapvető részét képezik Nataša Vučković, a szerbiai Demokráciáért Alapítvány főtitkára optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a civil társadalom létfontosságú szerepet játszhat az antidemokratikus és Európa-ellenes narratívák kiváltó okai és terjedése elleni küzdelemben mind az EU-ban, mind pedig a tagjelölt országokban. Ez az Európai Unió közérthető bemutatásával és annak biztosításával valósítható meg, hogy előnyei minden polgárhoz eljussanak mindennapi életük során. (at)

Antonio García Del Riego, az EGSZB Munkáltatók csoportjának tagja

Európa kritikus időszakot él át, mivel történelmi kihívásokkal kell szembenéznie, a zöld átállástól a közvetlen közelében zajló háborún át a fokozódó globális versenyig. E kihívásoknak való megfeleléshez több kell a puszta politikai nyilatkozatoknál. Pénzre lesz szükség, valamint arra a képességre, hogy a pénzügyi forrásokat mozgósítsuk, célzottan felhasználjuk és megsokszorozzuk. Röviden egy erős, versenyképes és autonóm pénzügyi rendszerre, amely sajnos még nem áll rendelkezésünkre.

A pénzügy minden modern gazdaság alfája és ómegája. Minden új gyár, elektromos jármű, kórházi bővítés vagy tiszta technológiai induló vállalkozás attól függ, hogy valaki vállalja-e a finanszírozás kockázatát. Európában pedig ezt a „valakit” gyakran bankok jelentik. A kkv-k, amelyek az uniós vállalatok 99%-át teszik ki, túlnyomórészt banki hitelektől függenek növekedésüket, a beruházásokat és az exportot illetően. Azonban éppen a finanszírozási ökoszisztémánk alapját képező intézmények vannak kitéve a versenyből való kiszorulás és a túlszabályozottság kockázatának.

Európa gyakran beszél „stratégiai autonómiáról” az energia, a védelem és a digitális infrastruktúra terén, de a pénzügyi autonómia ritkán része a diskurzusnak. Pedig annak kellene lennie.

Ma Európában a befektetési banki tevékenységek több mint 60%-át mindössze négy amerikai bank kezeli. A soron következő Bázel IV szabályokat teljes mértékben alkalmazni fogják majd az EU-ban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban azonban nem. Ez az aszimmetria versenyhátrányba hozza az európai bankokat. Ha azt akarjuk, hogy az európai bankok finanszírozzák a kettős átállást, és támogassák a stratégiai ágazatokat, egyenlő feltételek mellett kell versenyezniük.

A tőkepiaci uniónak túl kell lépnie a puszta retorikán, és a megtakarítások és a befektetések valódi egységes piacává kell válnia. Ehhez intelligens, arányos és támogató szabályozásra van szükségünk, amely védi a stabilitást és a fogyasztókat, ugyanakkor ösztönzi a növekedést és a versenyképességet is. Ez a következőket jelenti:

• arányosság,
• technológiai semlegesség, valamint
• eredményeken alapuló szabályok.

Európa nem engedheti meg magának, hogy naív legyen. Egy olyan világban, amelyet egyre inkább az erőpolitika és a gazdasági blokkok alakítanak, a pénzügyi erő a szuverenitás. Az Egyesült Államok és Kína ezt jól érti. Nekünk is meg kellene.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt szeretné, ha az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramja, amely az EU jogalkotási és politikai prioritásait határozza meg, a gazdasági rezilienciára, a társadalmi méltányosságra és a fenntarthatóságra helyezné a hangsúlyt. A Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős biztos részvételével zajló plenáris vita során a munkaprogram kialakításában alapvetően fontos szerepet játszó EGSZB megerősítette elkötelezettségét egy olyan menetrend kidolgozása mellett, amely kezeli a sürgető kihívásokat, miközben egy befogadóbb és előremutatóbb Európai Uniót épít.

2024 decemberében az EGSZB „Közösen lépünk előre: merészebb, egyszerűbb és gyorsabb Unió” címmel ismertette a munkaprogramhoz való hozzájárulását. Ez a jövőkép az EU gazdasági és geopolitikai kihívásaira kíván választ adni. Az EGSZB minden évben kiterjedt konzultációk és ajánlások révén gazdagítja a munkaprogramot annak biztosítása érdekében, hogy az a legjobban szolgálja az uniós polgárok és vállalkozások érdekeit.

Oliver Röpke EGSZB-elnök üdvözölte az Európai Bizottsággal folytatott szoros együttműködést. Amellett, hogy elismeri az Európai Bizottság erőfeszítéseit, ambiciózusabb és inkluzívabb megközelítést szorgalmaz. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk a gazdasági stabilitást, a társadalmi igazságosságot és a demokratikus értékeket előmozdító politikák kialakítása mellett” – jelentette ki.

Valdis Dombrovskis megerősítette, hogy az Európai Bizottság következő öt évre szóló munkaprogramja a gazdasági versenyképesség és a biztonság fokozását célozza. „A bürokrácia csökkentését célzó intézkedések meghozatala fontos eleme a versenyképesebb Európa építésének. Egyszerűsítési programunk arról szól, hogy szabályaink segítsék – és ne akadályozzák – gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és biztonsági célkitűzéseink elérését” – fejtette ki.

Főbb prioritások 2025-re

Gazdasági növekedés és versenyképesség

A munkaprogram a strukturális reformokra, az új többéves pénzügyi keretre és az erősebb tőkepiacokra helyezi a hangsúlyt. Az EGSZB a gazdasági reziliencia szélesebb körű megközelítését szorgalmazza, amely kezeli a lomha növekedést, a megélhetési válságot és a növekvő geopolitikai bizonytalanságot.

Intelligensebb szabályozás, nem csak kevesebb

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság elkötelezettségét az adminisztratív terhek csökkentése mellett, de figyelmeztet arra, hogy a szabályozás egyszerűsítése nem mehet a szociális védelem vagy a környezetvédelmi normák rovására.

Az innováció és a beruházások ösztönzése

A digitális hálózatokra, a mesterséges intelligenciára és a kvantumtechnológiákra nagy hangsúlyt fektető munkaprogram az EU technológiai vezető szerepét helyezi előtérbe. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy teremtsen olyan feltételeket, amelyek megakadályozzák a tőkekiáramlást és ösztönzik a hosszú távú beruházásokat Európában.

Méltányosabb és környezetbarátabb Európa

Az olyan kihívások kezelésével, mint a szakemberhiány, az élelmezésbiztonság és a fenntartható finanszírozás, a munkaprogram célja a társadalmi és környezeti fenntarthatóság megerősítése. Az EGSZB kiemeli a társadalmi kohéziót és az igazságos digitális átállást előmozdító szakpolitikák fontosságát.

Felkészülés a bővítésre és a jövőre

Ahogy az EU a 2028 utáni esetleges bővítés felé halad, a munkaprogram pénzügyi és politikai stabilitási terveket fogalmaz meg. Az EGSZB kitart amellett, hogy a civil társadalom szempontjait integrálni kell annak érdekében, hogy a szakpolitikák megfeleljenek valamennyi európai polgár igényeinek. (tk)

„A diákokat arra tanítjuk, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét” – mondja Richard Vaško, a Szlovák Vitaszövetség (SDA) tagja, aki „A kritikus gondolkodás olimpiájával” elnyerte az EGSZB „A polarizáció elleni küzdelem” témájában meghirdetett civil társadalmi díját. Richard, akinek projektje az első díjat nyerte el, erről az olimpiáról mesélt nekünk, és arról, hogy miért kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás tanítása napjaink polarizált, dezinformáció által vezérelt világában.

Hogyan zajlik egy-egy játék vagy forduló a kritikus gondolkodás olimpiáján? Tudna példát mondani egy feladatra vagy kérdésre?

A kritikus gondolkodás olimpiájának iskolai és regionális fordulóiban a diákok egy-két órás teszteken vesznek részt, amelyek során számos feladatot oldanak meg, teljes körű hozzáféréssel az internethez és online tényellenőrző eszközökhöz. A kihívások a médiaműveltségre, a manipuláció és elfogultság felderítésére, adatok és tanulmányok értelmezésére, a logikai tévedések azonosítására és saját érveik megfogalmazására összpontosítanak.

Nemrég például az egyik fordulóban arra kértük a diákokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy kell-e az iskolákban biztonsági kamerákat telepíteni a biztonság növelése érdekében – ez most egy aktuális kérdés a szlovák közbeszédben. Egy másik feladatban egy virálisan terjedő TikTok-videót kellett elemezniük, amely egy Taylor Swiftről szóló összeesküvés-elméletet népszerűsít, és azonosítaniuk kellett a konteós gondolkodás tipikus jellemzőit. Egy harmadik feladatban el kellett dönteniük, hogy két videó közül melyiket készítette mesterséges intelligencia, és melyik eredeti.

Minden korábbi teszt nyilvánosan elérhető a www.okm.sk weboldalon, szlovák nyelven.

Mit szeretnének elérni a kritikus gondolkodás olimpiájával? Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák a projektet?

Célunk, hogy segítsük a diákokat – abban az életkorban, amikor elkezdik használni a közösségi médiát és digitális tartalmakat fogyasztani –, hogy elsajátítsák az ahhoz szükséges készségeket, hogy kritikusan, felelősen és megfontoltan gondolkodva eligazodjanak ebben a térben. Az egyes fordulók utáni rendszeres visszajelzések és a felkészüléshez rendelkezésre álló e-tanulási tanfolyamok révén a diákok olyan szokásokat és eszközöket szereznek, amelyeket alkalmazni tudnak a mindennapi életben. Végső soron arra törekszünk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik tájékozottak, reziliensek a dezinformációval szemben, és képesek tényeken alapuló, konstruktív párbeszédet folytatni.

Ezt a projektet az oktatási rendszerünkben tapasztalható kritikus hiányosságra reagálva indítottuk el: a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás még mindig nagymértékben alulreprezentált a formális tantervekben. A szlovák diákok több mint fele soha nem tanulja meg, hogyan kell értékelni, hogy egy információ megbízható-e. A szlovák fiataloknak csupán 16%-a ellenőrzi rendszeresen a médiából származó információkat. Ennek eredményeként a lakosság 56%-a hajlamos elhinni konteókat vagy színtiszta hazugságokat. Ezen akartunk változtatni azzal, hogy egy hatásos és méretezhető tevékenységet vezetünk be az ország minden iskolájában.

Miért olyan fontos a kritikai gondolkodás kialakítása a jelenlegi helyzetben? Van-e esélyünk arra, hogy megnyerjük az álhírek elleni háborút?

Álhírek mindig is léteztek valamilyen formában, de most egy eddig soha nem tapasztalt információs túlterheltség korában élünk. Mivel sok fiatal számára a közösségi média jelenti az elsődleges információforrást, bárki könnyen terjeszthet dezinformációt, félretájékoztatást vagy gyűlöletbeszédet. Annak megtanulása, hogy miként lehet megszűrni ezt a kaotikus információs környezetet, és eligazodni benne, kulcsfontosságú életviteli készséggé vált.

Mindazonáltal soha nem fogjuk teljes mértékben „megnyerni” az álhírek elleni háborút – ez egy mozgó célpont, amely folyamatosan fejlődik. De amit meg tudunk tenni, az az, hogy eszközöket biztosítunk a fiatalok számára ahhoz, hogy jobban tudjanak tájékozódni ebben a környezetben, jó kérdéseket tegyenek fel, és gondolkodjanak, mielőtt megosztanak valamit.

Kaptak-e visszajelzést a projekttel kapcsolatban? Ha igen, tudna erre példát említeni?

Minden forduló után részletes visszajelzéseket gyűjtünk, és a válaszok túlnyomórészt pozitívak. Például azoknak a tanároknak, akiknek diákjai részt vettek az olimpián, 93%-a úgy nyilatkozott, hogy az hozzájárul diákjaik dezinformációval és hoaxokkal szembeni rezilienciájának növeléséhez. Emellett a felhasználói elégedettség egyik fő mérőszáma – a Net Promoter Score – a legutóbbi fordulóban +76 értéket ért el, ami kiválónak tekinthető.

Milyen tanácsot adna más civil társadalmi szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Minden ország és környezet eltérő, és a helyi szervezetek tudják a legjobban, hogy mi működik a közösségük esetében. De van néhány elv, amelyek a mi esetünkben beváltak:

Először is, és ez a legfontosabb: mi nem mondjuk meg a fiataloknak, mit gondoljanak. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét. Ha a diákok úgy érzik, hogy véleményüket elutasítják vagy éppen a szájukba adják, akkor nem vesznek részt. Arra tanítjuk őket, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni.

Másodszor: a hozzáférhetőség és az inkluzivitás kulcsfontosságú. Ha a buborékon belül maradunk, és nem megyünk tovább az elit iskoláknál, akkor nem fogunk tényleges hatást elérni. Programunk ingyenes, teljes mértékben online, könnyen hozzáférhető, és a legnagyobb etnikai kisebbségünk nyelvén is elérhető. Idén a résztvevők 53%-a szakközépiskolákból érkezett.

Harmadszor: a projekt bővíthetőségéről kezdettől fogva gondolkodni kell, és új technológiákat kell alkalmazni annak elérése érdekében. A mesterséges intelligenciát használjuk a kifejtendő jellegű válaszok osztályozására, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minőségi oktatási élményt biztosítsunk anélkül, hogy feleletválasztós teszteket alkalmaznánk. Bár a digitális kor komoly kihívásokat hozott, hatékony eszközöket is biztosít számunkra ezek kezeléséhez.

Richard Vaško 12 éves kora óta tagja a Szlovák Vitaszövetségnek (SDA). Középiskolás korában megnyerte a Szlovák Nemzeti Vitaligát, és nemzetközi szinten képviselte Szlovákiát iskolai vitaversenyeken. Az egyesült királyságbeli Warwicki Egyetemen évfolyamja legjobbjaként szerzett jogi, politikai és filozófiai diplomát, jelenleg a Cambridge-i Egyetemen folytat posztgraduális oktatástudományi tanulmányokat „Tudás, hatalom, politika” szakirányban.

2021 óta Richard az SDA-nál dolgozik, ahol létrehozta és jelenleg koordinálja a kritikus gondolkodás olimpiáját. Együttműködött továbbá a Szlovák Oktatási Minisztérium stratégiai kommunikációs csapatával (StratCom), és társszerzője az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet médiaműveltségről szóló tanárképzési kézikönyveinek. Kutatást folytat, valamint a Bél Mátyás Intézettel, egy szlovákiai etnikai kisebbségekre és marginalizált roma közösségekre összpontosító nem kormányzati szervezettel együttműködve többnemzetiségű nyári iskolát szervez hátrányos helyzetű gyermekek számára.

A demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos, Michael McGrath részvételével folytatott vita során az EGSZB figyelmeztetett a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az alapvető jogok mellett kiállók elhallgattatását, hiteltelenítését és gyengítését célzó folyamatos erőfeszítésekre, és kijelentette, hogy készen áll az összefogásra az Európai Bizottsággal, hogy megvédjék az európai civil társadalmat és fellépjenek a polarizáció ellen.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) készen áll arra, hogy gyakorlatias szerepet játsszon az Európai Bizottság jövőbeli civil társadalmi stratégiájában, amely azzal a céllal készült, hogy szerte az EU-ban megerősítse a demokráciát és a civil társadalmi teret, és egyesítse a megosztott közösségeket. Most, amikor egyre gyakrabban éri támadás a civil társadalmi csoportokat és a független médiát, az EGSZB elkötelezett amellett, hogy válaszlépéseket tegyen, és segítse a szabad és nyílt társadalom alapjainak védelmét.

„Az EGSZB szilárdan kiáll a civil társadalom védelme és megerősítése mellett. Az Európai Civil Társadalom Házaként nem leszünk passzív megfigyelők. Aktívan fel fogunk lépni a civil társadalmi tér gyengítését célzó erőfeszítések ellen. Szorgalmazzuk a civil társadalom demokráciáink megerősítésében betöltött szerepének határozottabb támogatását, jobb védelmét és nagyobb mértékű elismerését” – hangsúlyozta Oliver Röpke EGSZB-elnök az EGSZB március 27-i plenáris ülésén, ahol McGrath biztos részvételével magas szintű vitát tartottak a társadalmak depolarizálásáról.

Oliver Röpke elmondta, hogy az NGO-k és az alulról szerveződő mozgalmak egyre inkább demokratikus visszacsúszással, korlátozó jogszabályokkal, lejárató kampányokkal és stratégiai perekkel szembesülnek, amelyek célja az eltérő vélemények elhallgattatása, és amelyek a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az alapvető jogok mellett küzdők hiteltelenítését és gyengítését célzó szélesebb körű erőfeszítések részét képezik.

A közelmúltban egyes európai parlamenti képviselők által környezetvédelmi NGO-k ellen megfogalmazott vádakra utalva Oliver Röpke arra figyelmeztetett, hogy különösen aggasztó, hogy a támadások nemcsak az intézményeinken kívülről érkeznek, hanem egyes esetekben belülről is.

McGrath biztos elmondta, hogy az EGSZB egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy nagyon értékes hozzájárulást nyújtson a demokrácia megerősítését és a társadalmi megosztottság áthidalását célzó európai bizottsági erőfeszítésekhez. Úgy vélte, hogy a polarizáció elleni küzdelem legjobb módja az európaiak felvértezése és az, hogy éreztessük velük: van képviseletük. „Ha ezt elérjük, akkor sikerül közelebb hoznunk egymáshoz közösségeinket, társadalmainkat és az Uniót. Bármit is teszünk, tudjuk, hogy a civil társadalmi szervezetek szerepvállalása továbbra is kulcsfontosságú.”

Az Európai Bizottság 2025. évi munkaprogramjában bejelentett új uniós civil társadalmi stratégia támogatni, védeni és erősíteni fogja a civil társadalmi szervezeteket és az emberijog-védőket.

A plenáris vitán ismertették az EGSZB 2025. évi Civil Társadalmi Hetének legfontosabb tanulságait is (a rendezvény címe: „A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban”). A felszólalók között volt Brikena Xhomaqi, a kapcsolattartó csoport társelnöke, aki beszámolt a Civil Társadalmi Hét legfontosabb követeléseiről, a civil társadalmi díjas Richard Vaško a Szlovák Vitaszövetségtől, valamint Kristýna Bulvasová ifjúsági aktivista, aki ismertette, mely főbb ajánlásokat fogalmazták meg az EGSZB éves ifjúsági rendezvényén, a Your Europe, Your Say!-en (YEYS).(ll)