Európa gazdasági struktúráját próbára tették a közelmúltbeli válságok, és ennek legnagyobb terhét a hétköznapi emberek viselik. „Válságok nélkül” című véleményünk egy olyan gazdasági modellt vázol fel, amely megvédi az egyéneket és a vállalkozásokat ahelyett, hogy kitenné őket a gazdasági viharoknak.
Európa gazdasági struktúráját próbára tették a közelmúltbeli válságok, és ennek legnagyobb terhét a hétköznapi emberek viselik. „Válságok nélkül” című véleményünk egy olyan gazdasági modellt vázol fel, amely megvédi az egyéneket és a vállalkozásokat ahelyett, hogy kitenné őket a gazdasági viharoknak.
Három gazdasági szükségszerűséget kell kiemelni:
Először is a gazdasági előrejelzésnek a visszamenőleges elemzésről a prediktív beavatkozásra kell áttérnie. Amikor az infláció bekövetkezik, először a konyhaasztalon jelentkezik, csak utána ér el a gazdasági irányítópultokhoz. Kifinomult korai észlelő rendszerekre van szükségünk, amelyek azonnal azonosítják az ellátási szűk keresztmetszeteket és ártranszmissziós anomáliákat, mielőtt azok megfizethetetlen fűtési számlákat és élelmiszerárakat eredményeznek. A gazdasági sokkhatásoknak leginkább kitett háztartások éppen azok, amelyek a legkevésbé képesek felszívni ezeket a hatásokat – ezeket a sebezhetőségeket a célzott védelem biztosítása érdekében részletesen fel kell térképezni.
Másodszor a fiskális rendszernek a vészhelyzeti reagálásról át kell térnie a beépített stabilizációra. A NextGenerationEU figyelemreméltó, de rögtönzött jellegű volt. A civil társadalom felügyelete mellett működő állandó költségvetési stabilizációs mechanizmusok biztosítanák, hogy a válságra adott válaszok megvédjék a leginkább veszélyeztetetteket. Ha a gazdasági kormányzás figyelmen kívül hagyja az elosztási hatásokat, az ebből eredő társadalmi nyomás aláássa az általunk kiépíteni kívánt rezilienciát. Az uniós finanszírozás szociális feltételrendszerét nem szabad bürokratikus akadálynak tekinteni – ez biztosíthatja, hogy a gazdasági növekedés mindenki számára jobb életszínvonalat eredményezzen.
Harmadszor a piaci integrációt ott kell felgyorsítani, ahol az a fogyasztók számára a legnagyobb jelentőséggel bír. A versenytársakét jelentősen meghaladó energiaköltségek nem csupán makrogazdasági mutatókat jelentenek, hanem havi számlákat is, amelyek Európa-szerte nyomást gyakorolnak a háztartások költségvetésére. A határokon átnyúló infrastruktúrába és az energiapiaci integrációba történő stratégiai beruházások nemcsak elvont gazdasági célkitűzések, hanem kézzelfogható segítséget jelentenek a megélhetési költségek nyomásával szembesülő családok és vállalkozások számára.
A civil társadalom hozzájárulása nélkül kidolgozott gazdaságpolitika olyan, mint helyismeret nélkül navigálni – technikailag lehetséges, de gyakorlatilag butaság. Ha a szakpolitikákat azoknak a teljes körű részvételével dolgozzák ki, akik megtapasztalják azok következményeit, azok mindig jobb eredményeket hoznak. Nem a formalitást jelentő konzultációkról van itt szó, hanem arról, hogy a teljes szakpolitikai ciklus során hasznosítani kell a szervezett civil társadalom kollektív intelligenciáját.
Európa versenyképes szociális piacgazdaságát korszerűsíteni kell, nem pedig magára hagyni. A versenyképesség és a polgárok védelme közötti választás kényszerével azok érvelnek, akik korlátozott gazdasági képzelőerővel rendelkeznek. Az előttünk álló kihívások olyan intézményi kreativitást igényelnek, amely a gazdasági rezilienciát és az emberek jóllétét helyezi az európai gazdasági kormányzás középpontjába.
Az európai polgári kezdeményezés hatékony eszköznek bizonyult a polgárok uniós politikai életben való részvételének növelésére. Meg kell azonban erősíteni, hogy elkerülhessük annak veszélyét, hogy az uniós intézmények elszakadnak a hétköznapi európaiaktól.
Az európai polgári kezdeményezés hatékony eszköznek bizonyult a polgárok uniós politikai életben való részvételének növelésére. Meg kell azonban erősíteni, hogy elkerülhessük annak veszélyét, hogy az uniós intézmények elszakadnak a hétköznapi európaiaktól.
Az európai polgári kezdeményezés egy uniós részvételi mechanizmus, amelynek célja a közvetlen demokrácia erősítése azáltal, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy legalább egymillió uniós polgár (legalább hét tagállamból meghatározott számú állampolgár aláírásával) felkérje az Európai Bizottságot javaslatok előterjesztésére egy olyan területen, ahol a tagállamok hatásköröket ruháztak át az uniós szintre.
Az európai polgári kezdeményezések elindítása, 2012 óta az Európai Bizottság 119 kezdeményezést vett nyilvántartásba, szervezőik pedig mintegy 20 millió aláírást gyűjtöttek össze. Eddig 11 kezdeményezést érvényesítettek, és közülük 10-re már érkezett válasz az Európai Bizottságtól.
Az európai polgári kezdeményezés napja, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) minden évben megrendez, fontos fórum és platform, ahol az európai polgári kezdeményezések nyilvántartásba vett és jövőbeli szervezői és érdekelt felei információkat és tapasztalatokat cserélhetnek, és bemutathatják a nyilvánosságnak európai polgári kezdeményezésüket és tevékenységeiket.
Idén az európai polgári kezdeményezés napjára március 18-án került sor a Civil Társadalmi Hét részeként.
„Az EU-nak további lépéseket kell tennie a részvételi demokrácia felé, hogy kiegészítse képviseleti formáját. Az európai polgári kezdeményezés (ECI) a részvételi demokrácia legelső eszköze transznacionális szinten” – mondta Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke.
Az európai ombudsman, Teresa Anjinho szerint az európai polgári kezdeményezés hatékony eszköz, de nem aknázzák ki a benne rejlő lehetőségeket. „Javítanunk kell a céljairól és funkcióiról szóló kommunikációt. Fokozni kell a figyelemfelkeltő kampányokat, hogy az emberek teljes körű tájékoztatást kapjanak arról, hogy mire való egy európai polgári kezdeményezés és mire nem, és cselekednünk kell. Ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezés érdemi eszköz maradjon, átláthatóságra, őszinteségre és kommunikációra van szükség. Ha kudarcot vallunk, akkor az ebbe az eszközbe, valamint az Uniónk jövőjébe vetett bizalmat sem tudjuk megőrizni” – jelentette ki Teresa Anjinho.
Az európai polgári kezdeményezés napján kilenc kezdeményezést ismertettek, többek között a vízhez való hozzáférésre, az élelmezésbiztonságra, az abortuszra, az LMBTQ+ jogokra, a meglévő épületek bontástól való védelmére, a videójátékok örökségének védelmére, a kibocsátások légi kvóták révén történő csökkentésére irányuló új modellre, valamint a pszichedelikus szerek orvosi felhasználására vonatkozó új egészségügyi előírásokra vonatkozóan.
Az európai polgári kezdeményezések finanszírozásának biztosítására irányuló felhívásokra válaszul Adriana Mungiu, az Európai Bizottság Főtitkárságán az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó csoport vezetője arra biztatta az aktivistákat, hogy ne várjanak olyan új és meglehetősen távoli költségvetési megoldásokra, amelyek kizárólag az európai polgári kezdeményezésekre irányulnak. Ehelyett nagyobb mértékben kellene felhasználniuk a jelenlegi uniós költségvetésben, többek között a polgárok részvételéről szóló fejezetekben rendelkezésre álló forrásokat. (at)
Az európai polgári kezdeményezés valóban egyedülálló: nincs a világon még egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok közvetlenül befolyásolják a jogalkotást. A régóta esedékes elismerést azonban még nem kapta meg – írja Daniela Vancic, aki európai szakpolitikai és érdekképviseleti vezetőként dolgozik a Democracy International nevű szervezetnél, és most három ötletet oszt meg velünk az európai polgári kezdeményezés hatásának növelésére.
Az európai polgári kezdeményezés valóban egyedülálló: nincs a világon még egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok közvetlenül befolyásolják a jogalkotást. A régóta esedékes elismerést azonban még nem kapta meg – írja Daniela Vancic, aki európai szakpolitikai és érdekképviseleti vezetőként dolgozik a Democracy International nevű szervezetnél, és most három ötletet oszt meg velünk az európai polgári kezdeményezés hatásának növelésére.
Az európai polgári kezdeményezés az EU egyik leghatásosabb demokratikus eszköze, csak az európai választások előzik meg ebben. A kezdeményezés 13 éve létezik, és azóta több mint 20 millió polgár bevonásával bizonyította, hogy fontos platform a részvételhez. De – a benne rejlő lehetőségek ellenére – az európai polgári kezdeményezés csak ritkán kapja meg a megérdemelt elismerést.
Az alábbiakban áttekintjük, hogy miért fontos az európai polgári kezdeményezés – és három ötletet adunk arra, hogy miként lehetne még hatásosabb.
Az európai polgári kezdeményezés szerepe egy polarizált világban
Mi teszi az európai polgári kezdeményezést valóban egyedivé? Nincs a világon még egy ilyen eszköz. Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül befolyásolják a jogszabályokat azáltal, hogy támogatást gyűjtenek legalább hét uniós tagállamban. Most, amikor egyre erősebb a politikai polarizáció, az európai polgári kezdeményezés létfontosságú hídként szolgál a polgárok és a politikai döntéshozók között, előmozdítja az együttműködést, kapcsolatokat épít és valódi változást indít.
Az európai polgári kezdeményezés lényegében arról szól, hogy az embereket a szakpolitikák alakításában való részvételre biztassuk. Összehoz különböző csoportokat, nyilvános vitát kezdeményez, és felerősíti az emberek hangját az európai színtéren. Például a My Voice, My Choice kezdeményezés, amely a közelmúltban több mint egymillió aláírást gyűjtött össze, aktivisták, szervezetek és közéleti személyiségek (köztük nemzetközi személyiségek, például Barack Obama) hálózatát mozgósította, és szélesebb körű párbeszédet kezdeményezett az alapvető értékekről. Ez a fajta mozgósítás tartós értéket teremt maga a demokrácia, de a szóban forgó ügy javára is.
Időben kell lépni
Az európai polgári kezdeményezés hatalmas demokratikus potenciállal rendelkezik, de ezt csak akkor tudjuk maradéktalanul kiaknázni, ha az uniós intézmények időben lépnek. Míg egyes kezdeményezések – például az End the Cage Age kampány – pozitív változásokat hoztak az uniós szakpolitikákban, gyakran jelentős késés van az európai polgári kezdeményezés közvélemény általi támogatása és jogalkotási nyomon követése között. Ez frusztráló lehet mind a polgárok, mind a civil társadalom számára, akik akár el is veszthetik a folyamatba vetett hitüket.
A lendület megtartása érdekében az EU-nak az elsöprő közönségtámogatást élvező európai polgári kezdeményezéseknél fontolóra kellene vennie a gyorsított eljárást. Az uniós jogszabályok időigényesek, de ha egy európai polgári kezdeményezés egyértelmű és széles körű támogatást élvez, kiemelt figyelmet kell fordítani rá. Fontos, hogy a nagyközönség láthassa: ötleteit gyorsan cselekvésre váltják, mivel így válik az európai polgári kezdeményezés az időszerű változás katalizátorává és a befolyásolás eszközévé.
A civil társadalmi szervezetek szerepe az európai reform előmozdításában
A civil társadalmi szervezetek mindig is az európai polgári kezdeményezés középpontjában álltak: mozgósítják a polgárokat és felhívják a figyelmet az eszközben rejlő lehetőségekre. Az olyan szervezetek, mint a Democracy International a kezdetektől fogva döntő szerepet játszottak az európai polgári kezdeményezés kidolgozásában és támogatásában. De a civil társadalom szerepe itt még nem ér véget.
Ezeknek a szervezeteknek továbbra is olyan reformokat kell szorgalmazniuk, amelyek megerősíthetik az európai polgári kezdeményezést mint demokratikus eszközt. Az európai polgári kezdeményezésnek például képesnek kellene lennie arra, hogy módosításokat javasoljon az EU-Szerződésekhez – ez egyelőre elérhetetlen, pedig jelentős hatást gyakorolhatna Európa jövőjére. Folyamatosak a Szerződések reformjáról szóló viták, és egyre többen elfogadják, hogy az EU-nak olyan Szerződésre van szüksége, amely alkalmas arra, hogy megfeleljen korunk kihívásainak és lehetőségeinek, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az európai polgári kezdeményezést kiterjesszék, a polgároknak is helyet kínálva az asztalnál.
Legyen az európai polgári kezdeményezés szakpolitikai inspirációs forrás
Emeljük magasabbra az európai polgári kezdeményezés ambíciószintjét. A kezdeményezésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához az egyik ötlet az, hogy vegyük figyelembe az európai polgári kezdeményezéseket még akkor is, ha azok nem felelnek meg az európai polgári kezdeményezés hivatalos kritériumainak. Nem minden remek ötlet éri el az egymilliós aláírási küszöböt, de ez ne jelentse azt, hogy nem is érdemes fontolóra venni. Az európai polgári kezdeményezés kampányának lebonyolítása nem könnyű, különösen akkor, ha transznacionális, többnyelvű és multinacionális erőfeszítésekről van szó. Az is előfordulhat, hogy a legjobb ötletek némelyike nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja a sikeres európai polgári kezdeményezéshez meghatározott magas elvárásokat.
Például a Single Communication Tariff Act elnevezésű, 2012. évi európai polgári kezdeményezés a standard meghatározás alapján nem volt „sikeres”, de inspirálta az öt évvel később hatályba lépett „belföldi díjszabás szerinti barangolás” politikáját, amely több millió európai utazó javát szolgálja, hiszen ma már díjmentesen vehetjük igénybe a határokon átnyúló barangolást. Ez azt mutatja, hogy még azok az európai polgári kezdeményezések is megváltoztathatják a szakpolitikákat, amelyek nem érik el az aláírási célszámot. Az EU-nak nyitottnak kell lennie arra, hogy minden polgárok által szorgalmazott ötletet megvizsgáljon, még azokat is, amelyek nem érik el az egymilliós küszöböt, és az ilyen ötleteket inspirációként használja a jövőbeli jogalkotáshoz.
Főbb tanulságok
Az európai polgári kezdeményezés hihetetlenül értékes eszköz a demokrácia megerősítéséhez Európában, különösen egy olyan időszakban, amikor a demokratikus értékeket világszerte veszély fenyegeti. A kezdeményezés lehetővé teszi a polgárok számára, hogy ötleteiket a közvélemény támogatását megszerezve az EU elé tárják, és ezzel érdemi hatást fejtsenek ki. Mivel az európai polgári kezdeményezés immár tíz éves is elmúlt, ideje elgondolkodnunk azon, hogy miként lehet felhangosítani ezt az egyedülálló eszközt, és hogyan lehet erősebb, közvetlenebb kapcsolatot építeni a polgárok és az intézmények között.
A civil társadalom folyamatos támogatásával az európai polgári kezdeményezés elősegítheti egy nagyobb mértékben részvételen alapuló és reagálóképesebb Európai Unió kiépítését, megszilárdítva globális vezető szerepét a demokráciában.
Daniela Vanciceurópai szakpolitikai és érdekképviseleti vezető a Democracy International szervezetnél, ahol 2017 óta támogatja a részvételi és közvetlen demokráciát. A polgári részvételi folyamatok terén szerzett több mint egy évtizedes tapasztalatával az európai polgári kezdeményezés elismert szakértője. 2022-ben társszerkesztője volt a „Complementary Democracy: The Art of Deliberative Listening” című könyvnek.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az európai óceánügyi paktumot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent, hogy az ne csupán szándéknyilatkozat, hanem szilárd cselekvési keret legyen.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az európai óceánügyi paktumot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent, hogy az ne csupán szándéknyilatkozat, hanem szilárd cselekvési keret legyen.
A paktumnak összhangban kell állnia hatályos uniós szakpolitikákkal, például a zöld megállapodással, a kék gazdaságra vonatkozó stratégiával és a fenntartható fejlődési célokkal, egyensúlyt teremtve a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság között.
Az éghajlatváltozás, a szennyezés és a túlhalászás veszélyezteti az óceánokat és a part menti közösségeket. A paktum célja az irányítás javítása, az innováció fellendítése és egy fenntartható kék gazdaság előmozdítása. A közelmúltban lefolytatott nyilvános konzultáció, valamint a civil társadalom észrevételei azt mutatják, hogy egyre nagyobb támogatás övezi a merész, inkluzív intézkedéseket.
Javier Garat Pérez, a vélemény előadója szerint „az európai part menti közösségek számos, egymással összefüggő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívással néznek szembe. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése érdekében elő kell mozdítanunk, hogy létrejöjjön egy fenntartható és versenyképes kék gazdaság (beleértve a halászatot és az akvakultúrát), biztosítanunk kell, hogy az óceánok egészségesek, ellenállóak és termelékenyek maradjanak, és ki kell dolgoznunk egy átfogó menetrendet a tengerekkel kapcsolatos ismeretekhez, kutatáshoz, innovációhoz és beruházásokhoz.”
Az EGSZB szorgalmazza, hogy egyszerűsítsék az uniós ügynökségek irányítását, javítsák a tengeri tervezést és a Horizont Európához hasonló programokon keresztül hajtsanak végre több beruházást a kutatás terén. Kéri továbbá, hogy dolgozzanak ki egy „kék” élelmezési cselekvési tervet, illetve fenntartható hajógyártást szorgalmaz és igazságos átmenetet sürget a tengerészeti dolgozók számára. Nagyon fontos a part menti örökség és a fiatalok szerepvállalásának támogatása is.
A paktum sikeréhez erős politikai akaratra, finanszírozásra és elszámoltathatóságra van szükség. Jó úton haladva Európa globális vezető szerepet tölthet be az óceánok fenntarthatósága terén, ami nemcsak ökológiai ellenálló képességet szavatol, hanem gazdasági lehetőségeket is nyújt. (ks)
„Hazudni csak akkor lehet, ha valaki azt gondolja, ismeri az igazságot. A hadováláshoz erre nincs szükség.” Harry G. Frankfurt filozófus az On Bullshit [A hadoválásról] című műve különösen aktuálisnak tűnik az után, hogy tegnap Washingtonban bejelejtették a „felszabadulás napját”
„Hazudni csak akkor lehet, ha valaki azt gondolja, ismeri az igazságot. A hadováláshoz erre nincs szükség.” Harry G. Frankfurt filozófus az On Bullshit [A hadoválásról] című műve különösen aktuálisnak tűnik az után, hogy tegnap Washingtonban bejelejtették a „felszabadulás napját”
Egy új, nonszenszre alapozott kereskedelmi háború küszöbén mit várhatnak az emberek? Magasabb inflációt, piaci bizonytalanságot és az európai iparágakra mért csapást. Az, hogy ez legalább az amerikai munkavállalók számára előnyös lesz-e, még a jövő kérdése.
A vámok nem az egyetlen problémát jelentik. Az EU-nak meg kell védenie a hazai munkavállalókat és munkahelyeket, enyhítve a kezdeti hatásokat, melyek nemcsak a vámokból, hanem az önkényességük által okozott bizonytalanságból is erednek. Ez azt jelenti, hogy Európában újra fel kell pörgetni a belső keresletet, és biztosítani kell a vagyon hatékony újraelosztását és felhasználását.
Szintén fontos a kulcsfontosságú iparágak és ágazatok védelme és az azokba való beruházás, az energiaforrások diverzifikálása, a megélhetési válság kezelése, valamint az EU megreformálása, hogy hatékonyabban tudjon döntéseket hozni. Csak erős és reziliens társadalmakban akadályozható meg, hogy Európa-szerte újabb Trumpok üssék fel a fejüket. A szociális partnereknek pedig kulcsszerepe van az ilyen társadalmakban. A Musk–Trump duó egyik esküdt ellenségét a szakszervezetek jelentik – nem hiába.
Május 10-én szeretettel várjuk az európai szervezett civil társadalom szívébe és otthonába, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épületébe (1040 Brüsszel, rue Belliard 99).
Május 10-én szeretettel várjuk az európai szervezett civil társadalom szívébe és otthonába, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Jacques Delors épületébe (1040 Brüsszel, rue Belliard 99).
Az idei Európa-nap rendkívül különleges, ugyanis az európai egység és együttműködés történelmi alapját jelentő Schuman-nyilatkozat 75. évfordulóját ünnepeljük. Erre a nevezetes alkalomra az EGSZB megnyitja kapuit, és egész nap interaktív, informatív és szórakoztató tevékenységekkel, valamint egy felfedező látogatással várja a látogatókat. A politika iránt érdeklődőktől a kíváncsi fiatalokig mindenki számára tartogat majd valamit.
Gyűjtse össze a pecséteket az EGSZB felfedezőútján:
Szórakoztató feladatokat teljesíthet a tematikus standok mindegyikén.
A teljesítők az erre szolgáló útlevelükbe pecséteket kapnak.
Ha megtelt az útlevél, azt különleges ajándékra cserélheti be.
Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy találkozzon és beszélgessen Oliver Röpke EGSZB-elnökkel egy külön ennek szentelt standnál! Az elnök szívesen fogadja a látogatókat, válaszol a kérdésekre, és megosztja elképzeléseit az európai civil társadalomról – egyedülálló lehetőség nyílik tehát arra, hogy az érdeklődők közvetlen kapcsolatba kerüljenek az EGSZB vezetőségével.
További szórakozási lehetőségek:
portrérajzoló karikaturista,
játékokkal teli gyermeksarok,
menő fényképautomata;
meglepetésekkel teli Szerencsekerék,
valamint valós idejű szavazásszimuláció, amelynek révén belebújhat egy EGSZB-tag bőrébe!
Ráadásul azt is megtudhatja, hogyan segítik szekcióink és csoportjaink az uniós szakpolitikák és értékek alakítását.
Ünnepeljük együtt az Európát egyesítő eszméket! Hozhatja barátait, családját, vagy jöhet egyedül – de NE HAGYJA KI ezt a napot!
Több, mint egy látogatás – érkezzen kíváncsian, távozzon lelkesülten!
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Április 8-án az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) közzétette legfrissebb szegénységfigyelő jelentését, melynek címe: A szociális védelem rendszerszintű megközelítése.
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Április 8-án az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) közzétette legfrissebb szegénységfigyelő jelentését, melynek címe: A szociális védelem rendszerszintű megközelítése.
A jelentés, amely most első alkalommal az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjával közösen szervezett brüsszeli rendezvényen került bemutatásra, azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyeket le kell győznünk, ha erős és reziliens szociális védelmi rendszerekről akarunk gondoskodni. Ez különösen fontos a jelenlegi helyzetben, mivel az EU jóléti államai egyre nagyobb pénzügyi megszorításokkal küzdenek, amelyeket a nemzeti kiadások korlátai, valamint a növekvő védelmi és biztonsági kiadások okoznak.
A 19 nemzeti EAPN-tagszervezet megállapításaira épülő jelentésből kiderül, hogy az átfogó és hatékony szociális védelem rendszerszintű megközelítéséhez integrált, hosszú távú stratégiákba ágyazott szakpolitikákra van szükség, amelyek összehangolják a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziókat. Ezeknek a szakpolitikáknak megbízható bizonyítékokon, adatokon és a szegénységben élők érdemi részvételén kell alapulniuk.
Az EAPN nemzeti hálózatai aggodalmukat fejezték ki a szociális kiadások csökkentése miatt. Emellett az olyan mutatók, mint például a szociális ellátások igénybe nem vételének magas szintje, továbbra is kérdéseket vetnek fel azoknak a szakpolitikáknak a hatékonyságával kapcsolatban, amelyek képtelenek elérni a szociális ellátásokra szorulókat és jogosultakat.
A jelentés szerint a digitalizáció, a háború, a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás jellemezte, gyorsan változó világra adott válasz nem volt megfelelő, ami rávilágít arra, hogy vissza kell állítani a szociális politikák rendszerszintű megközelítését.
Juliana Wahlgren, az EAPN igazgatója hangsúlyozta, hogy sürgős kérdésről van szó: „Az EU-nak meg kell védenie a jóléti államot, és prioritásként kell kezelnie a szociális kiadásokat. E célból a szegénységfigyelő jelentés ajánlásokat fogalmaz meg többek között a minimumjövedelemre, a lakhatási válságra és az energetikai átállásra vonatkozóan. A hatékonyság és a megfelelőség alapvető fontosságú. Az Európai Bizottság jövőre elindítja a szegénység elleni uniós stratégiát, de ez csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok valóban rendszerszintű megközelítést alkalmaznak a szociális védelem terén. Mivel az EU lakosságának több mint 20%-át fenyegeti a szegénység, nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is szétaprózott szakpolitikákat alkalmazzunk – a szociális védelemnek erősnek, összehangoltnak és hatékonynak kell lennie.”
Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke így nyilatkozott: „A szegénység felszámolása valamennyi tagállam részéről haladéktalan fellépést igényel. Az EU-ban a szegénység jórészt nemzedékről nemzedékre száll, és különösen kemény, ha a gyermekek és az idősek életéről van szó. Az oktatás, a lakhatás és a drága energia területén olyan különleges intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a rendszer gyenge pontjait célozzák. Különben az EU mint politikai entitás nehezen tudja megőrizni polgárai bizalmát.”
Krzysztof Balon, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának alelnöke és a 2024–2029-es Európai Bizottság számára készített politikai iránymutatásban beharangozott, legelső szegénység elleni uniós stratégiáról szóló EGSZB-vélemény előadója így fogalmazott: „A szegénység elleni hatékony uniós stratégiának a szegénységgel küzdő emberek tapasztalataira kell épülnie, és foglalkoznia kell szükségleteikkel. Támogatnia kell a civil társadalmi szervezeteket is, és be kell vonnia őket a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló megfelelő projektek és intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába.”
Az EGSZB-véleményt az EGSZB július 16–17-i plenáris ülésszakán terjesztik elő.
A civil társadalom küzdelme a társadalmi polarizáció ellen
Már április van, de gondolataink még mindig a márciusi kiemelt rendezvényeink által kiváltott energia és felismerések körül forognak. E rendezvények ismét megmutatták a civil társadalom erejét és eltökéltségét.
A civil társadalom küzdelme a társadalmi polarizáció ellen
Már április van, de gondolataink még mindig a márciusi kiemelt rendezvényeink által kiváltott energia és felismerések körül forognak. E rendezvények ismét megmutatták a civil társadalom erejét és eltökéltségét.
Március valóban intenzív és inspiráló hónap volt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál. Megtartottuk „Your Europe, Your Say” című éves ifjúsági rendezvényünket, melynek során Európa jövőjének adjuk át a szót: a fiataloknak – sokuk még csak középiskolás –, akik az egész kontinensről, többek között az Egyesült Királyságból és az uniós tagjelölt országokból érkeztek.
Megrendeztük a második Civil Társadalmi Hetünket is, amelyen szerte Európából több mint 800 civil társadalmi képviselő vett részt, hogy élénk megbeszéléseket folytassanak, megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és közösen dolgozzanak ki megoldásokat a demokratikus részvétel megerősítésére. Az idei rendezvény címe „A kohézió és a részvétel megerősítése a polarizált társadalmakban” volt.
A mai viharos időkben nincs hiány sürgető problémákból. Miért kell tehát a polarizációra összpontosítani?
A polarizáció – az ellentétes nézetek kiéleződése – a demokratikus párbeszéd szokásos része lehet, amely gyakran valamely ideológiában gyökerezik. Valójában az élénk vita és a sokszínű, egymással esetleg ütköző vélemények kifejezése létfontosságú minden olyan nyitott és plurális társadalom számára, mint a miénk. Amint azt az EGSZB gyakran hangsúlyozza, a nyílt és korlátoktól mentes vita „a részvételen alapuló társadalom alapja, amely nélkül nincs megfelelően működő demokrácia”.
Az a fajta polarizáció azonban, amelyet manapság tapasztalhatunk, különbözik ettől. A negatív polarizáció és populizmus térnyerésének vagyunk tanúi, amely elutasítja a párbeszédet, rombolja a bizalmat és aláássa a demokratikus értékeket. A politikában és a közéletben egyre szűkül a kompromisszumok lehetősége. Amikor a polarizáció ellenségessé válik – amikor gyűlöletet táplál vagy sérelmeket kelt –, tönkreteszi a társadalmi kohéziót, táplálja a megosztottságot, és a legrosszabb esetekben erőszakhoz is vezet.
Azzal, hogy rendezvényünket a polarizációnak szenteltük, arra akartunk rámutatni, hogy aggasztó mértékben növekednek toxikus vonásai, amelyek lassan beszivárognak az európai társadalmak összes pórusába.
Ezt az aggasztó tendenciát számos fenyegetés súlyosbítja: a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás, a dezinformáció terjedése, valamint a közösségi média manipulálása az ellentétes hangok elhallgattatása és a szélsőséges nézetek előmozdítása érdekében. Emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a média szabadságára – monopolizáció, kormányzati beavatkozás vagy újságírók elleni támadások révén –, most, amikor a szabad és pluralista média fontosabb, mint valaha.
Az EGSZB-nél mély aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy Európa-szerte egyre gyakoribbak a gyűlöleten alapuló bűncselekmények, többek között a vallás, a biológiai és a társadalmi nem ellen irányuló bűncselekmények. A gyűlölet aláássa a demokráciát, gyengíti intézményeinket, és bizalmatlanságot eredményez a polgárok körében.
Pontosan itt játszik alapvető szerepet a civil társadalom. A civil társadalmi szervezetek kellő lendülettel és bátorsággal rendelkeznek a demokratikus terek megvédése, az alapvető jogok védelme és közösségeink szerkezetének megerősítése terén. Ez magában foglalja a negatív polarizáció toxikus hatásai elleni fellépést is.
Mi a Civil Társadalmi Hét révén támogattuk ezeket az erőfeszítéseket. A rendezvény teret biztosított az érdemi párbeszédnek, az új ötleteknek és az együttműködésen alapuló problémamegoldásnak, amelynek célja a részvétel és a társadalmi kohézió előmozdítása. A kapcsolattartó csoportban különböző témákkal foglalkozó panelbeszélgetésekre került sor, és egy napot az európai polgári kezdeményezésnek szenteltünk, amely a közvetlen demokrácia legfontosabb uniós eszköze.
A hét részeként az EGSZB kiosztotta a 15. civil társadalmi díját is három kiemelkedő kezdeményezésnek, melyek az Európa-szerte tapasztalható polarizáció ellen küzdenek. A 15 tagállamból beérkezett több mint 50 pályázat közül kiválasztott projektek megmutatják a kihívás nagyságrendjét, valamint a civil társadalmi szereplők e kihívással való szembenézés iránti mély elkötelezettségét is.
Remélem, hogy az idei Civil Társadalmi Hét és díjazottjaink megújult optimizmust eredményeznek, és hitet abban, hogy a civil társadalom szerepet játszhat az európai demokratikus értékek védelmében és előmozdításában.
És miközben még mindig márciusi rendezvényeink ötleteit, javaslatait és tanulságait gondoljuk át, úgy döntöttünk, hogy április számunkban átadjuk a szót a Civil Társadalmi Hét és a „Your Europe, Your Say” néhány résztvevőjének. Örömteli olvasást kívánok!
