Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt javasolja, hogy az erdészeti monitoring új uniós kerete legyen fenntartható, költséghatékony és működőképes. Emellett időszerűnek, biztosnak és biztonságosnak, dinamikusnak, inkluzívnak és részvételen alapulónak kell lennie annak érdekében, hogy a jobb tervezés és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal mellett lehetővé váljon a tudomány és a gyakorlat közötti szoros együttműködés.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt javasolja, hogy az erdészeti monitoring új uniós kerete legyen fenntartható, költséghatékony és működőképes. Emellett időszerűnek, biztosnak és biztonságosnak, dinamikusnak, inkluzívnak és részvételen alapulónak kell lennie annak érdekében, hogy a jobb tervezés és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal mellett lehetővé váljon a tudomány és a gyakorlat közötti szoros együttműködés.
Alapvetően fontos a kiegészítő jelleg biztosítása és a hatályos jogszabályok – például az éghajlattal és levegővel kapcsolatos politikák, a biológiai sokféleségre vonatkozó rendeletek és a közös agrárpolitika – által már lefedett adatgyűjtés megkettőzésének megelőzése.
Ami az éghajlatváltozást illeti, a vidékfejlesztésre, a körforgásos gazdaságra és a tudományra vonatkozó adatok mellett hosszú távú adatokra is szükség van. Fontos biztosítani az interoperabilitást, valamint az azonos szintű részletességet, technológiát és gyakoriságot, különösen akkor, ha valamennyi uniós tagállamban kiegészítő adatokat gyűjtenek. Az adminisztratív terhek csökkentésére és a túlzott bürokrácia – például a többszörös adatgyűjtés és jelentéstétel – elkerülésére folyamatosan ügyelni kell. Az erdőkre vonatkozó gazdasági, társadalmi és környezeti adatoknak egyforma jelentőséget kell tulajdonítani.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy fontos tiszteletben tartani a magántulajdonnal kapcsolatos jogokat és az adatok feletti rendelkezési jogot, különösen a szubszidiaritás elvének keretében. Az erdészeti adatinfrastruktúrában mindenekelőtt a közérdeknek kell érvényesülnie.
Minden olyan uniós tagállamnak, amelynek az erdőkből előnye származik, hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel kell rendelkeznie, amely kiegészíti az egyéb erdészeti és fastratégiákat, biztosítva a fenntartható fejlődési célokkal való tökéletes összehangot. Figyelembe véve az erdők sokoldalú értékeit, a partnerségi elv és a civil társadalomnak a hosszú távú erdőtervek kidolgozásába és végrehajtásába való bevonása mellett társadalmi és gazdasági szempontokat is be kell építeni az erdőtervek szerkezetébe.
Az Erdészeti Állandó Bizottság szerepét meg kell erősíteni, és abba be kell vonni a civil társadalom érintett szereplőit.
Teljesen indokoltak az olyan ellenséges államok rosszindulatú befolyásával kapcsolatos aggodalmak, mint Oroszország. Számos példa van és volt a szélsőjobboldali pártoknak nyújtott kedvező hitelekre, a bukott politikusok felügyelőbizottsági pozícióira, a kétes vállalkozók jövedelmező szerződéseire és az állítólagos nem kormányzati szervezetek finanszírozására.
Teljesen indokoltak az olyan ellenséges államok rosszindulatú befolyásával kapcsolatos aggodalmak, mint Oroszország. Számos példa van és volt a szélsőjobboldali pártoknak nyújtott kedvező hitelekre, a bukott politikusok felügyelőbizottsági pozícióira, a kétes vállalkozók jövedelmező szerződéseire és az állítólagos nem kormányzati szervezetek finanszírozására.
Ezért valóban nagyon ébernek kell lennünk az európai választásokat illetően. Azonban annak ellenére, hogy a tagállamok jó ajánlásokat fogalmaztak meg, a demokrácia védelmére vonatkozó csomag túl későn készült el. Először is az Európai Bizottság későn indította el a csomagot. Ezt követően 2023 nyarának elején több mint fél évvel elhalasztotta azt, mivel nagyon hangos és mindenekelőtt egyöntetű volt annak a jogalkotási javaslatnak a kritikája, amelyet a csomag előterjeszteni kívánt.
A decemberben közzétett csomag azonban megerősítette a legrosszabb félelmeket. A javasolt irányelv megbélyegezné azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek nem uniós országok, például az Egyesült Államok kormányaitól kapnak finanszírozást. A javaslat így önmagában indokként szolgálhat azon önkényuralmi kormányok számára, amelyek külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat használnak arra, hogy megpróbálják elhallgattatni a demokratikus ellenzéket.
Ezen túlmenően az irányelv meghatározásai homályosak, és hatalmas joghézagok találhatók benne, amelyeket Moszkva tényleges ügynökei kihasználhatnak. A szervezett civil társadalom képviselői felteszik a kérdést, hogy az Európai Bizottság miért nem hoz létre egy olyan általános átláthatósági nyilvántartást, amely valamennyi érdekképviselőre kiterjed, összeegyeztethető lenne a hatályos nemzeti szintű jogszabályokkal, és egyértelmű és biztonságos jogalapot teremtene valamennyi érdekelt fél számára.
A Bizottságnak vissza kellene vonnia ezt az irányelvtervezetet, és 2025-ben egy olyan átfogóbb megközelítést kellene alkalmaznia utódjával kapcsolatban, amely nem játszik a demokrácia ellenségeinek kezére.
Meglepetésvendégünk Bruno Kaufmann, az európai polgári kezdeményezés nagykövete. Ez az eszköz ideális esetben lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy új uniós jogszabályokat javasoljanak. Vendégünk elmondja, hogy az európai polgári kezdeményezés miért rendkívül fontos, és sikere esetén miért lehet majd egy napon az egyik leglényegesebb demokratikus vívmány az egyetemes és egyenlő választójog huszadik századi áttörése óta.
Meglepetésvendégünk Bruno Kaufmann, az európai polgári kezdeményezés nagykövete. Ez az eszköz ideális esetben lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy új uniós jogszabályokat javasoljanak. Vendégünk elmondja, hogy az európai polgári kezdeményezés miért rendkívül fontos, és sikere esetén miért lehet majd egy napon az egyik leglényegesebb demokratikus vívmány az egyetemes és egyenlő választójog huszadik századi áttörése óta.
Bruno Kaufmann svéd politológus és újságíró, aki több mint 40 nyelven írt kiadványokat a modern közvetlen és képviseleti demokráciáról. Az SWI swissinfo.ch (a svájci műsorszóró vállalat nemzetközi szolgálata) globális demokráciával foglalkozó tudósítója és a svájci közszolgálati rádió és televízió észak-európai ügyekkel foglalkozó munkatársa. Bruno társalapítója és igazgatótanácsi tagja olyan demokráciát támogató szervezeteknek, mint az Initiative and Referendum Institute (Európai Kezdeményezés és Referendum Intézet), a Democracy International és a Global Forum on Modern Direct Democracy (a modern közvetlen demokráciával foglalkozó globális fórum). A Swiss Democracy Foundation (Svájci Demokrácia Alapítvány) nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója.
Az EU-ból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból több mint 100 fiatal gyűlt össze aYour Europe, Your Say! (YEYS) rendezvényre, hogy megosszák egymással az Európai Unió jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket, és ajánlásokat fogalmazzanak meg. Az uniós választások közeledtével a 2024-es YEYS is előtérbe helyezi a közömbösség elleni küzdelmet és a fiatalok részvételének előmozdítását.
Az EU-ból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból több mint 100 fiatal gyűlt össze aYour Europe, Your Say! (YEYS) rendezvényre, hogy megosszák egymással az Európai Unió jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket, és ajánlásokat fogalmazzanak meg. Az uniós választások közeledtével a 2024-es YEYS is előtérbe helyezi a közömbösség elleni küzdelmet és a fiatalok részvételének előmozdítását.
Fő ajánlások:
Ifjúsági kvóta bevezetése az európai parlamenti választásokon.
Olyan irányelv elfogadása, amely az ellátási láncokban és a vállalati műveletekben megköveteli az emberi jogi és környezetvédelmi szempontok figyelembevételét.
A közösségi médiára vonatkozó jogi keret létrehozása a polarizáció és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében.
A szexuális és reproduktív jogokra vonatkozó egységesített stratégia kidolgozása.
Az éghajlatra káros árukra vonatkozó különleges adózási iránymutatások végrehajtása, a bevételeket éghajlatbarát kezdeményezések finanszírozására fordítva.
Ezeket a javaslatokat átadják az uniós intézményeknek és politikai döntéshozóknak, és beépítik őket a civil társadalmi hét eredményeibe, valamint a közelgő európai választásokról szóló EGSZB-állásfoglalásba. (gb)
Sok panaszunk lehet a demokrácia általános állapotára, és különösen az európai polgári kezdeményezésre
A „Varieties of Democracy” nevű intézet március 7-én közzétett legfrissebb, a demokráciai globális helyzetéről szóló jelentése szerint a demokráciában élők aránya visszaesett a mintegy 40 évvel ezelőtti szintre. Miközben idén világszerte minden eddiginél többen vehetnek részt választásokon, az azokat rendező országok közül sokan egyre inkább autokratikus berendezkedésűek.
Panaszokat hallhattunk a most először megrendezett civil társadalmi héten is, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szervezett március elején. Ezek a panaszok az európai polgári kezdeményezésre, a világ első olyan eszközére vonatkoztak, amely a közvetlen demokráciát határokon átnyúló módon alkalmazza. Túl bonyolult, túl kevéssé vonzó, nincs iránta bizalom, nem hatékony, nem eléggé ismert – és ez csak néhány a civil társadalmi érdekcsoportok, a média, a tudományos körök és az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó adminisztratív szervek által megfogalmazott, nem túl hízelgő visszajelzések közül.
Véleményem szerint ezek a kritikák lehangolóan pontosak – ugyanakkor túlzottan óvatosak és visszafogottak is. A demokrácia megérdemli, hogy az egész világon érvényre jusson. Ehhez nekünk, a világ polgárainak és szavazóinak mindenképpen és haladéktalanul többet kell követelnünk, mint amennyit jelenleg kapunk.
Többet kell tennünk: nem elég védekezőállásba helyezkednünk a félelemmel, napjaink diktátoraival és gyáva bérenceikkel szemben. Sokkal nagyobb lépésekkel kell haladnunk. Ilyen lépés lenne például az európai polgári kezdeményezés továbbfejlesztése.
Mert mit is nyújt nekünk az európai polgári kezdeményezés? Három dolgot. Jogot, eszközt és egy olyan mechanizmust, amilyen a történelem során még soha, sehol nem létezett a világon. Ez a mechanizmus bonyolult és átfogó módon került kialakításra, digitális, közvetlenül alkalmazza a demokráciát, nemzetközi jellegű, el van látva támogató infrastruktúrával és a használata megfelelő.
2012 óta megalkották, bevezették, alkalmazták és továbbfejlesztették – élő példájaként annak, hogy a demokratikus tér még a legnehezebb körülmények között is kiterjeszthető és megszilárdítható.
Jövőre, ifjú 13 évesként az eddig dédelgetett gyermek remélhetőleg csökönyös kamasszá válik, aki meg tudja mutatni Európának és a világnak, hogy mire is képes. Szükségünk van erre a friss, vad energiára ahhoz, hogy végre felrázzuk a nemzetállamok porlepte mentalitását és életet leheljünk az Európai Unió bürokráciával átszőtt struktúráiba.
Tegyük világossá: nem kell folyamatosan és következetesen – gyakran az innováció mottójával – újragondolni az együttélés demokratikus formáit. Ehelyett el kell köteleznünk magunkat az európai polgári kezdeményezés mellett, hogy 16, de legkésőbb 18 éves korára, az évtized végén nagykorúvá válhasson.
Mit jelent ez? 2028 vagy 2030 távlatában két fontos változásnak kell megtörténnie. Először is, az európai polgári kezdeményezés menetrendalkotó hatásköreinek az Európai Parlament ilyen hatásköreivel egyenrangúvá kell válniuk. Ez azt jelentené, hogy az európai polgárok ugyanúgy tehetnének javaslatot jogszabályokra és más kormányzati fellépésekre, mint az Európai Parlament választott képviselői.
Másodszor, az évtized végére az európai polgároknak nemcsak jogszabályok kezdeményezésére kell lehetőséget biztosítani, hanem érdemi kérdésekben egész Európára kiterjedő szavazás – egyszerűbben szólva népszavazás – meghirdetésére is. A páneurópai népszavazás elképzelése nem újkeletű, ám mostanra érett meg, köszönhetően az európai polgári kezdeményezés létrejöttének és eddigi előéletének.
Ha az európai polgári kezdeményezés révén ilyen jövőt tudunk építeni, akkor az emberek úgy fognak visszatekinteni erre az eszközre és erre az időszakra, mint amelyből – az általános és egyenlő választójog 20. századi bevezetése óta – a legnagyszerűbb demokratikus eredmények születtek.
Az Integra szervezet által indított szlovák Crazy? So what? (Dilis? Na és?) projekt fiatal diákokat és olyan embereket hoz össze, akik mentális egészségügyi problémákkal küzdenek. Egy egynapos foglalkozás keretében a diákok első kézből tanulják meg, hogy mi kell ahhoz, hogy túljussanak egy mentális egészségügyi válságon, és hogyan kaphatnak segítséget. Az Integra igazgatójával, Jana Hurovával arról beszélgettünk, hogy projektjük hogyan segít lebontani a mentális egészségi problémákkal küzdő emberek megbélyegzését, és hogyan ad értékes reménysugarat a fiataloknak.
Az Integra szervezet által indított szlovák Crazy? So what? (Dilis? Na és?) projekt fiatal diákokat és olyan embereket hoz össze, akik mentális egészségügyi problémákkal küzdenek. Egy egynapos foglalkozás keretében a diákok első kézből tanulják meg, hogy mi kell ahhoz, hogy túljussanak egy mentális egészségügyi válságon, és hogyan kaphatnak segítséget. Az Integra igazgatójával, Jana Hurovával arról beszélgettünk, hogy projektjük hogyan segít lebontani a mentális egészségi problémákkal küzdő emberek megbélyegzését, és hogyan ad értékes reménysugarat a fiataloknak.
Mi késztette arra, hogy elindítsa a projektet?
Szervezetünk évek óta támogatja a mentális problémákkal küzdő embereket, akik betegségük miatt elvesztették a munkájukat, otthonukat, barátaikat, néha még a családjukat is. Az egész világuk összeomlott. Szlovákiában közel 30 évvel ezelőtt vezettük be az első közösségi mentálhigiénés szolgáltatásokat. A cél az volt, hogy ezek az emberek a pszichiátriai kórházi kezelés után támogatást kapjanak, és visszatérhessenek a betegségük előtti normális életükhöz. Támogattuk a betegszervezetek létrehozását Szlovákiában, és számos programot bonyolítottunk le, amelyek célja a mentális betegségek megbélyegzésének megszüntetése volt. Gondozásunkban vannak súlyos mentális problémákkal, különösen skizofréniával küzdő emberek. Sokuknak már sikerült visszailleszkedniük a társadalomba és értelmet találniuk az életüknek.
A kezdetektől fogva új utakat jártunk be, és az általunk támogatott emberekre partnerként tekintettünk annak érdekében, hogy a lehető legjobban kielégítsük szükségleteiket. A Dilis? Na és? projektben is hasonló megközelítést alkalmazunk. Sok kliensünk talált értelmet a fiatalokkal való találkozásban, és hogy személyes tapasztalataik alapján beszélhettek arról, hogy mi hiányzott nekik fiatal korukban, és mi váltotta ki később a mentális egészségügyi problémáikat.
Úgy látjuk, hogy egyre nagyobb szükség van arra, hogy felhívjuk a figyelmet a mentális egészség fontosságára. Nagyon nagy előny, ha tudjuk, hogyan kell kezelni egy személyes válságot.
A Dilis? Na és? programot 2005-ben indítottuk Szlovákiában, németországi és csehországi partnereinkkel együtt, azonban csak a közelmúltban sikerült stabilabb alapokra helyezni és kiterjeszteni. Speciális képzés után oktatók lettünk, új csapatokat képzünk, és új iskolákat látogatunk meg.
Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kaptak visszajelzést azoktól, akiken segítettek? (Ha igen, mondana példát?)
Az a lehetőség, hogy olyan emberekkel találkozhatnak, akik már túljutottak egy mentális egészségügyi válságon, és akiknek annyi kérdést tehetnek fel, amennyit csak akarnak, mindig nagy hatással van a fiatalokra, és megmutatja nekik, hogy ha problémáik vannak, a segítség mindig kéznél van. Annak köszönhetően, hogy egész napos tanításról van szó, és hogy a kommunikáció egyenrangúan zajlik, a résztvevők mindig pozitív benyomásokat visznek haza.
A mentális zavarokról közvetlen tapasztalatokkal rendelkező emberek bátorságot adhatnak a fiataloknak ahhoz, hogy tegyenek valamit a problémáik ellen. Szinte minden osztályban vannak olyan diákok, akik találkoznak ilyen problémákkal. Reményt adni nekik felbecsülhetetlen értékű dolog. A személyes tapasztalattal rendelkező résztvevők számára a történetük elmesélése módot ad arra, hogy ők maguk jobban érezzék magukat. Ők maguk döntik el, hogy a tanulóknak milyen mértékben engednek betekintést az életükbe. Ily módon úgy érzik, hogy értékesek, és hogy az emberek megértik őket.
Sok észrevételt kaptunk, többek között olyan diákoktól, akiknek általában nincs lehetőségük mentális zavarokkal küzdő emberekkel találkozni, vagy másoktól, hogy mindannyiunknak meg kellene tanulnunk elfogadni ezeket az embereket, és nem elítélni őket azért, mert mások.
Visszajelzést kaptunk a mentális egészségügyi problémákat személyes tapasztalatként megélő, a programban részt vevő emberektől is. Egyikük elmondta nekünk:
„A program bátorságot ad ahhoz, hogy megőrizzem a méltóságomat. Végre élni akarok! A diákokkal beszélgetni nehéz, de megéri! Nagyon nyitottak, és szinte egyáltalán nem félnek a társas érintkezéstől. Számomra az a legcsodálatosabb, hogy megmutatják, hogy sokkal több az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt, hogy az a kép, amit a „dilis emberekről” alkotunk, nem valós. Nagyszerű, hogy segíthetek az embereknek abban, hogy végre nyíltan beszéljenek a mentális problémákról, hogy senkinek ne kelljen szégyenkeznie vagy rejtőzködnie.”
A fiatalok azok, akik erőt adnak nekünk a folytatáshoz. Minden ilyen nap után elmondják, hogy mennyire fontos a Dilis? Na és? program, és hogy folytatni kell, hogy az ország minden fiatalja megtudhassa, milyen értékes is a mentális egészségük.
Van már tervben újabb projekt?
Szeretnénk, ha minden fiatal részesülhetne ebben az oktatási formában, hogy a programot Szlovákia más régióira is kiterjeszthessük. A programot már megvalósították Németországban (ahol eredetileg létrehozták), Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában. Idén Ukrajnában is kiképeztük az első csoportokat.
Ön szerint mennyire fontos, hogy nyíltan beszéljünk a mentális egészséggel kapcsolatos problémáinkról? Mi az az üzenet, amit a projektjükkel közvetíteni szeretnétek?
Azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy a mentális egészségügyi problémákat nem kell szégyellni. Ami viszont szégyen, az az, ha nem teszünk semmit a saját egészségünk javítása érdekében. Mert mentális egészség nélkül nincs egészség.
A Dilis? Na és? programunk alapgondolata, hogy időben felhívjuk a figyelmet a mentális egészség fontosságára, és egyúttal elősegítsük a mentális zavarokkal küzdő emberek jobb megértését.
Úgy látjuk, hogy a megelőzés sokkal jobb, mint a gyógyítás. És hatékonyabb is. Bátorságot és motivációt kínálunk, és optimisták vagyunk: a segítség mindig elérhető. Néha elég, ha van valaki, akivel beszélhetsz. Az álmaidért küzdeni sosem könnyű, de érdemes.
Az EU-ban a mentális egészséggel kapcsolatos tények és számadatok nem festenek idilli képet: sokkal inkább cselekvésre ösztönöznek. Az EGSZB határozottabb intézkedéseket szorgalmaz a mentális egészség nemzeti és uniós szintű előmozdítása érdekében. Emellett kötelező erejű jogszabályokat sürget a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére. A mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjjal az EGSZB elismeréssel adózik a civil társadalom arra irányuló folyamatos erőfeszítéseinek, hogy javítsa az európaiak jóllétét.
Az EU-ban a mentális egészséggel kapcsolatos tények és számadatok nem festenek idilli képet: sokkal inkább cselekvésre ösztönöznek. Az EGSZB határozottabb intézkedéseket szorgalmaz a mentális egészség nemzeti és uniós szintű előmozdítása érdekében. Emellett kötelező erejű jogszabályokat sürget a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére. A mentális egészséggel foglalkozó civil társadalmi díjjal az EGSZB elismeréssel adózik a civil társadalom arra irányuló folyamatos erőfeszítéseinek, hogy javítsa az európaiak jóllétét.
Az EGSZB úgy döntött, hogy rangos civil társadalmi díját a mentális egészségnek szenteli, miután egyes jelentések arról számoltak be, hogy a Covid19-világjárványt követően Európa-szerte megugrott a mentális egészségügyi zavarok, például a szorongás és a depresszió eseteinek száma. Az OECD szerint a szorongás tüneteit mutató fiatalok aránya több mint kétszeresére nőtt számos európai országban. A világjárvány óta ezenkívül egyre fiatalabb korban jelentkeznek a táplálkozási zavarok, különösen a serdülők körében. A mentális egészségügyi problémák már a Covid19-járvány kitörése előtt is legalább 84 millió embert – körülbelül minden hatodik embert – érintettek Unió-szerte.
Az EU-ban az éves halálesetek mintegy 4%-a a mentális egészségügyi és viselkedési zavaroknak tudható be. A rossz mentális egészségnek óriási gazdasági hatása is van, mivel a közvetlen és közvetett költségek a GDP mintegy 4%-át teszik ki. E költségek több mint egyharmada az alacsonyabb foglalkoztatási rátákból és a munka termelékenységének csökkenéséből ered.
Az Eurostat szerint 2020-ban a 15–64 év közötti foglalkoztatott népesség 44,6%-a számolt be arról, hogy munkahelyi mentális jóllétét illetően kockázati tényezőkkel szembesült. A túlzott munkaterhelés vagy a szoros határidők okozta nyomás volt a munkahelyi mentális jóllét leggyakoribb kockázati tényezője, amelyről az EU-ban foglalkoztatottak közel egyötöde számolt be.
A mentális jóllét az EU politikai napirendjének élére került. Ennek eredményeként az Európai Bizottság 2023 júniusában átfogó megközelítést fogadott el a mentális egészségre vonatkozóan. Ez az új, 1,23 milliárd eurós uniós finanszírozással támogatott megközelítés valamennyi uniós szakpolitikában elő kívánja mozdítani a mentális egészséget, és három vezérelvre összpontosít: megfelelő és hatékony megelőzés; hozzáférés magas színvonalú és megfizethető mentális egészségügyi ellátáshoz és kezeléshez, valamint visszailleszkedés a társadalomba a felépülés után. A mentális egészség politikai prioritás is az EGSZB számára, és munkájának középpontjában áll.
Az egész Unióból 105 pályázat érkezett az EGSZB-hez, amelyek a témák széles körét ölelik fel: a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzését célzó projektektől kezdve az olyan kérdések megoldásán át, mint a kábítószer-fogyasztás és a kiberfüggőség, a mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzés elleni küzdelemig és a közösségvezérelt segítségnyújtás előmozdításáig. Az EGSZB reményei szerint azáltal, hogy méltatja és bemutatja ezeknek a nem állami szereplőknek a mentális egészség támogatására irányuló kulcsfontosságú erőfeszítéseit, másokat is arra ösztönözhet, hogy kövessék példájukat. (sg)
Az EGSZB civil társadalmi díja magánszemélyek, civil társadalmi szervezetek és vállalkozások által megvalósított nonprofit projekteket jutalmaz. Minden évben más-más témát választunk, amely az EGSZB munkájának egy fontos területéhez kapcsolódik. A 14. alkalommal kiosztott, a mentális egészség témájának szentelt díj nyertese a Third Age Foundation, egy ír alapítvány, amely az AgeWell nevű társadalmi szerepvállalási hálózatával segíti az időseket a magányosság leküzdésében.
Az EGSZB civil társadalmi díja magánszemélyek, civil társadalmi szervezetek és vállalkozások által megvalósított nonprofit projekteket jutalmaz. Minden évben más-más témát választunk, amely az EGSZB munkájának egy fontos területéhez kapcsolódik. A 14. alkalommal kiosztott, a mentális egészség témájának szentelt díj nyertese a Third Age Foundation, egy ír alapítvány, amely az AgeWell nevű társadalmi szerepvállalási hálózatával segíti az időseket a magányosság leküzdésében.
Március 7-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) öt nonprofit szervezetet jutalmazott az EU-ban drámai mértékben megnőtt mentális zavarok elleni küzdelemhez való kiemelkedő hozzájárulásukért.
Az 50 000 eurós díjon öt nyertes projekt osztozott.
A 14 000 eurós első díjat az ír Third Age Foundation jótékonysági szervezet vihette haza.
A másik négy helyezett mindegyike 9000 eurót kapott, az alábbiak szerint:
2. helyezett: Pro Lapinlahti egyesület, FINNORSZÁG, Lapinlahden Lähde közösségi központ
3. helyezett: Integra, SZLOVÁKIA, Crazy? So what! kezdeményezés
5. helyezett: Animenta szervezet, OLASZORSZÁG, Telling Stories for Good projekt
AZ ELSŐ DÍJ NYERTESE
Az ír Third Age jótékonysági alapítvány az AgeWell társadalmi szerepvállalási hálózatán keresztül segíti az elszigetelt, gyenge vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő időseket. Egyedülálló szolgáltatásuk közösségi alapú, ahol 50 év felettiek nyújtanak segítséget a veszélyeztetett és rászoruló időseknek. Az okostelefonon keresztül kitölthető mentális egészségi kérdőívvel kombinált otthoni látogatások révén az AgeWell társas érzelmi támogatást nyújt, és korai szakaszban felismeri az egészségügyi kockázatokat.
TOVÁBBI NYERTES PROJEKTEK
Második helyezést ért el a finn Pro Lapinlahti egyesület és annak közösségi központja, a Lapinlahden Lähde (Lapinlahti forrása). A Helsinki Lapinlahti kerületében található kórház felújításának köszönhetően létrehozott központ a mentális egészséggel kapcsolatos műhelytalálkozók és rendezvények egész sorát kínálja, és évente mintegy 50 000 látogatóval büszkélkedhet. Ebben a diagnózismentes térben mindenki önmagát adhatja, a címkézés veszélye nélkül, egy olyan megközelítésben, amely a szerepvállalást részesíti előnyben a paternalizmussal szemben.
A harmadik helyezett az Integra szlovákiai szervezet lett a Crazy? So what! (Dilis? Na és?) kezdeményezéssel, amely a sztereotípiákat lebontva arra ösztönzi a fiatalokat, hogy a mentális egészséget együttérzéssel közelítsék meg. A kezdeményezés legközvetlenebb módon mutatja be a rossz mentális egészség valóságát és a gyógyítás útjait.
A negyedik díj nyertese, a finn Lilinkoti alapítvány azt a küldetést tűzte ki maga elé, hogy a mentális egészséget a The World of Recovery (A gyógyulás világa) nevű innovatív és kreatív játékokon keresztül támogassa. A játékok olyan célok révén mozdítják elő a mentális egészség helyreállítását, amelyek az egészséges önképet, a személyes autonómiát, valamint az aktív és tartalmas életvitelt inspirálják. Az első játék egy erőszakmentes mobiltelefonos játék, a második pedig egy díjnyertes szerepjáték. Az ingyenes játékok célcsoportját a mentális problémákkal küzdő emberek és a droghasználatból felépülők, valamint a szakemberek képezik.
Az Animenta olasz nonprofit szervezet az ötödik helyet nyerte el a Telling Stories for Good (Jótékony történetek) projektjéért, amelynek célja, hogy átírja az étkezési zavarokkal kapcsolatos sztereotip narratívákat. Az étkezési zavarok csak Olaszországban több mint négymillió embert, köztük kétmillió tinédzsert érintenek. Megelőzési és figyelemfelkeltő programjait önkéntes szakemberek vezetik, mind online, mind pedig Olaszország iskoláiban.
Az EGSZB 2023 júliusában indította útjára az idei díjat. Azzal, hogy a díjat a mentális egészség kérdésének szentelte, azt a döntő szerepet kívánta hangsúlyozni, amelyet a civil társadalom játszik a mentális egészségügyi problémák kezelésében és megelőzésében. A nyerteseket 23 tagállam több mint 100 pályázata közül választották ki.
A díj korábbi témái között szerepelt az ifjúság és az Ukrajnának nyújtott támogatás, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők társadalmi szerepvállalásának növelése és a migráció. 2020-ban az EGSZB civil társadalmi díját egyszeri civil szolidaritási díjjal váltotta fel, amelyet a Covid19 elleni küzdelemnek szentelt. (ll)
Az európai polgári kezdeményezés napja 2024-ben ismét rádöbbentett bennünket az európai polgári kezdeményezés lehetőségeire és korlátaira. Miközben megünnepeltük a korábbi kezdeményezések sikerét a figyelemfelkeltés és a nyilvános viták ösztönzése terén, a megbeszéléseken kifejezésre jutó frusztrációkból az is nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós intézmények részéről jobb reakcióképességre és nyomon követésre lenne szükség.
Az európai polgári kezdeményezés napja 2024-ben ismét rádöbbentett bennünket az európai polgári kezdeményezés lehetőségeire és korlátaira. Miközben megünnepeltük a korábbi kezdeményezések sikerét a figyelemfelkeltés és a nyilvános viták ösztönzése terén, a megbeszéléseken kifejezésre jutó frusztrációkból az is nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós intézmények részéről jobb reakcióképességre és nyomon követésre lenne szükség.
Az európai polgári kezdeményezés napjának legfontosabb tanulságai:
Több mint ötletbörze. A sikeres európai polgári kezdeményezésekből automatikusan következnie kellene az Európai Bizottság érdemi fellépésének, többek között konkrét válaszok és adott esetben jogalkotási javaslatok formájában. Ez biztosítaná a kezdeményezések uniós jogra gyakorolt közvetlen befolyását, ami több nyomatékot adna a polgárok és az intézmények közötti párbeszédnek.
Erősebb partnerségek. Az együttműködés kulcsfontosságú. A polgárok hangjának felerősítéséhez stratégiai együttműködésre van szükség a szervezők, a civil társadalom, a médiaorgánumok és a közszférabeli partnerek között.
Folyamatos fejlesztés. Az európai polgári kezdeményezés kerete folyamatosan épül. A bevált gyakorlatok hasznosításával és az érdekelt felek közötti tudásmegosztás előmozdításával megerősíthetjük az európai polgári kezdeményezés folyamatát, és még több polgárt képessé tehetünk az aktív részvételre.
Az európai polgári kezdeményezéssel a polgárok megkérhetik az EU-t arra, hogy tegyen lépéseket és javasoljon új jogszabályt egy adott kérdésben. Ha egy kezdeményezéshez összegyűlik 1 millió aláírás, az Európai Bizottság dönt a meghozandó intézkedésekről. (gb)
