Térjünk a lényegre! rovatunkban Alain Coheur, Az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés létrehozása című EGSZB-vélemény előadója szorgalmazza, hogy az új Európai Bizottság kezelje kiemelten az egészséggel kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozza, hogy az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés egyesítő erővel bír, és az egészségügyi rendszerek megerősítése, illetve az EU jövőbeli válságokkal szembeni védelme révén európai szolidaritásról hivatott tanúbizonyságot tenni.
Térjünk a lényegre! rovatunkban Alain Coheur, Az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés létrehozása című EGSZB-vélemény előadója szorgalmazza, hogy az új Európai Bizottság kezelje kiemelten az egészséggel kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozza, hogy az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés egyesítő erővel bír, és az egészségügyi rendszerek megerősítése, illetve az EU jövőbeli válságokkal szembeni védelme révén európai szolidaritásról hivatott tanúbizonyságot tenni.
Az EGSZB európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoportja október 4-én Zágrábban tartott vitát „Az Európai polgári kezdeményezés helyzete Horvátországban” címmel. A megbeszélés célja az volt, hogy az ad hoc csoport tagjai felvegyék a kapcsolatot helyi érdekelt felekkel, hogy megvitassák tapasztalataikat, nézeteiket és ötleteiket. Elsősorban az európai polgári kezdeményezés horvátországi ismertségére, valamint az eddig levont tanulságokra és a feltárt bevált gyakorlatokra összpontosítottak. Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi az Európai Unió polgárai számára, hogy új jogszabályok előterjesztésével közvetlenül befolyásolják az uniós politikaalkotást.
Az EGSZB európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoportja október 4-én Zágrábban tartott vitát „Az Európai polgári kezdeményezés helyzete Horvátországban” címmel. A megbeszélés célja az volt, hogy az ad hoc csoport tagjai felvegyék a kapcsolatot helyi érdekelt felekkel, hogy megvitassák tapasztalataikat, nézeteiket és ötleteiket. Elsősorban az európai polgári kezdeményezés horvátországi ismertségére, valamint az eddig levont tanulságokra és a feltárt bevált gyakorlatokra összpontosítottak. Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi az Európai Unió polgárai számára, hogy új jogszabályok előterjesztésével közvetlenül befolyásolják az uniós politikaalkotást.
„Az Európai polgári kezdeményezés helyzete Horvátországban” címmel tartott zágrábi vita volt az első ilyen jellegű rendezvény, amelyet az ad hoc csoport Brüsszelen kívül szervezett meg. A Horvát Kereskedelmi és Kézműves Kamara (Hrvatska Obrtnička Komora) meghívására az EGSZB ad hoc csoportjának tagjai találkozhattak Margareta Mađerić-csel, a horvát Munkaügyi Minisztérium államtitkárával, az Igazságügyi Minisztériumot képviselő Dino Zorić-csal, valamint az Európai Bizottság és az európai polgári kezdeményezés fóruma képviselőivel. Számos résztvevő érkezett Europe Direct Tájékoztató Központoktól, egyetemektől, helyi önkormányzatoktól és nemzeti gazdasági és szociális tanácsoktól, illetve jelen voltak az európai polgári kezdeményezés horvátországi nagykövetei és szervezői, egyetemi hallgatók és más, az európai polgári kezdeményezés iránt érdeklődők.
A vitát délután az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoport rendes ülése és egy Zágráb központjában tartott séta követte, amelynek során az ad hoc csoport tagjai kötetlenül beszélgettek horvát emberekkel, az EGSZB népszerű, Az európai demokrácia útlevele című kiadványát is osztogatva.
A 2023 és 2025 közötti időszakra szóló munkaprogramjával az ad hoc csoport azt szeretné elérni, hogy hangsúlyosabb legyen az EGSZB részvétele az európai polgári kezdeményezés folyamatában. A tervek szerint a csoport további üléseket szervez majd Brüsszelen kívül, hiszen ezek jó lehetőséget kínálnak az európai polgári kezdeményezés érdekelt feleivel való kapcsolatfelvételre és arra, hogy nemzeti és helyi szinten is felhívják a figyelmet a kezdeményezésre.
Az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoportot 2013-ban hozták létre azzal a céllal, hogy politikai iránymutatást nyújtson az európai polgári kezdeményezés kapcsán és nyomon kövesse az e területtel kapcsolatos fejleményeket. A csoport jelenlegi elnöke Violeta Jelić EGSZB-tag.
A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett európai polgári kezdeményezés 2012-ben jött létre a transznacionális szintű részvételi demokrácia legelső eszközeként. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállam legalább egymillió uniós polgára felkérje az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot jogszabályra. Ebben a formájában ez az eszköz a polgári jogalkotási kezdeményezés legközelebbi megfelelője.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) már a kezdetektől fogva igen aktív szerepet játszik az európai polgári kezdeményezés kidolgozásában és népszerűsítésében. (ep)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Bizottsága (RB) október 2. és 4. között adott otthont Brüsszelben az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) rendezvényének. Ezen uniós intézmények, regionális kormányok és civil társadalmi szervezetek vezető képviselői vettek részt, hogy foglalkozzanak napjaink gyorsan változó kiberkörnyezetének kihívásaival.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Bizottsága (RB) október 2. és 4. között adott otthont Brüsszelben az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) rendezvényének. Ezen uniós intézmények, regionális kormányok és civil társadalmi szervezetek vezető képviselői vettek részt, hogy foglalkozzanak napjaink gyorsan változó kiberkörnyezetének kihívásaival.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett ECSM központi témája a pszichológiai manipuláció volt, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent azáltal, hogy az emberi viselkedés befolyásolásával próbál jogosulatlanul hozzáférni információkhoz és szolgáltatásokhoz, megsértve a biztonsági szabályokat.
Az idei rendezvény legfontosabb következtetései a következők:
Az új kiberbiztonsági rendelet közös alapot határoz meg az uniós intézmények és a tagállamok számára.
A rendszeres kockázatértékelések elengedhetetlenek a sebezhetőségek feltárásához és a különböző mérséklési stratégiák rangsorolásához.
Az olyan újonnan megjelenő fenyegetések, mint a mesterséges intelligencián alapuló támadások és a kvantuminformatika, innovatív ellenintézkedéseket tesznek szükségessé.
A regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy tudásmegosztás, technikai segítségnyújtás és testre szabott képzési programok révén támogassák a helyi szervezeteket.
Egyre gyakoribbak a mesterséges intelligencián alapuló, pszichológiai manipulációs támadások, az ezek ellen való fellépéshez pedig sokrétű és együttműködésen alapuló megközelítés kell.
Az EGSZB 2024. évi uniós kapcsolatépítő szemináriumán, amely alapvetően az újságírásról szólt, az ismertetett programok között bemutatták a Hannah Arendt-kezdeményezést is. Olyan civil társadalmi szervezetek hálózatáról van szó, amelyek rendkívüli nyomás alatt dolgozó, cenzúrának, zaklatásnak és üldöztetésnek kitett újságírókat támogatnak és védenek. A német szövetségi kormány biztosít finanszírozást ehhez a védelmi programhoz, amely – Afganisztántól és Szudántól Oroszországig és Ukrajnáig – világszerte értékes segítséget nyújt újságíróknak, akár hazájukban, akár száműzetésben élnek.
Az EGSZB 2024. évi uniós kapcsolatépítő szemináriumán, amely alapvetően az újságírásról szólt, az ismertetett programok között bemutatták a Hannah Arendt-kezdeményezést is. Olyan civil társadalmi szervezetek hálózatáról van szó, amelyek rendkívüli nyomás alatt dolgozó, cenzúrának, zaklatásnak és üldöztetésnek kitett újságírókat támogatnak és védenek. A német szövetségi kormány biztosít finanszírozást ehhez a védelmi programhoz, amely – Afganisztántól és Szudántól Oroszországig és Ukrajnáig – világszerte értékes segítséget nyújt újságíróknak, akár hazájukban, akár száműzetésben élnek.
Amikor elhallgattatják a kritikát megfogalmazó hangokat, újságírókat börtönöznek be és komplett médiaorgánumokat zárnak be, akkor a nyilvánosság már nem képes független információkhoz jutni. Azok nélkül viszont az emberek nem tudnak szabadon véleményt alakítani, a demokrácia pedig működésképtelen.
Két évvel azután, hogy a német szövetségi kormány elindította a Hannah Arendt-kezdeményezést, elmondhatjuk, hogy nem lett jobb a helyzet, sőt, igazából még rosszabb is. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) által készített legfrissebb sajtószabadság-index azt mutatja, hogy világszerte romlott a médiában dolgozó szakemberek helyzete. Jelenleg több ország – összesen 36 – tartozik az alsó kategóriába (ahol a helyzet „különösen súlyosnak” minősül), mint tíz évvel ezelőtt. A Hannah Arendt-kezdeményezés partnerszervezetei által irányított több projektből is támogatnak olyan újságírókat, akik ebbe a kategóriába tartozó országban – például Oroszországban, Afganisztánban vagy Szudánban – dolgoznak.
A Hannah Arendt-kezdeményezés a Német Szövetségi Külügyminisztérium, valamint a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosa által finanszírozott védelmi program, amelyből médiamunkások kaphatnak sokféle segítséget akár hazájukban, akár száműzetésben. Néha még akkor is lehet segítséget nyújtani, ha az első ránézésre lehetetlennek tűnik. A kezdeményezés keretében például egy projekt női újságírókat támogat Afganisztánban: biztonsági képzésben, ösztöndíjban és anyanyelvi mentorálásban részesülnek. Különösen sok nő veszítette el munkahelyét a médiában azóta, hogy a tálibok 2021-ben hatalomra kerültek; ennek eredményeként jelenleg alig dolgoznak már nők a rádióban vagy a televízióban. Azóta az egész ágazat mérete jelentős mértékben csökkent.
Orosz és szudáni médiaszakemberek szomszédos országokban kaphatnak támogatást a Hannah Arendt-kezdeményezéstől. Különleges központok jöttek létre, amelyek kapcsolattartó pontként szolgálnak száműzetésben élő médiamunkások számára, és amelyeket a kezdeményezésben részt vevő partnerek működtetnek vagy támogatnak. Közép-Amerikában a száműzetésben élő médiamunkások számára létrehozott központok (Exile Media Hubs) és a Casa para el Periodismo Libre (a szabad újságírás háza) szintén biztonságos terek, ahol pszichológiai és jogi tanácsadást nyújtanak. Ezek a központok egyben olyan helyek is, amelyek továbbképzést nyújtanak, és kiindulópontot jelentenek a hazájukban különböző okokból üldözött médiaszakemberek közötti hálózatépítéshez.
A Hannah Arendt-kezdeményezés keretében abban is segítenek, hogy száműzetésben is sikerüljön ismét fenntartható szerkesztői struktúrákat kialakítani. A cél annak biztosítása, hogy az újságírók diktatórikus berendezkedésű hazájában élő emberek továbbra is hozzáférjenek független információkhoz.
Nem csak Afganisztán, Oroszország és Szudán újságírói részesülnek támogatásban. A kezdeményezés alapvetően az egész világra kiterjed, és rugalmasan tud reagálni, ha romlik a biztonsági helyzet. Jelenleg elsősorban Belaruszból, Közép-Amerikából, Mianmarból, Észak-Afrikából és Ukrajnából származó médiaszakembereknek nyújtanak támogatást. Ebből a szempontból Ukrajna különleges esetnek számít, mivel az ott zajló projektmunka célja, hogy folyamatosan tudósítani tudjanak az országban zajló háborúról. Ehhez anyagi és technikai segítségnyújtásra van szükség, illetve speciális képzést és biztosítást kell garantálni a frontvonalon dolgozóknak.
A következő négy civil társadalmi szervezet vesz részt partnerként a Hannah Arendt-kezdeményezésben: a Deutsche Welle Akadémia, a Száműzött Újságírók Európai Alapja (JX-Fund), az „Együttműködésben és Átmenetben a Média” (MICT) szervezet és a sajtó- és médiaszabadság európai központja (ECPMF). A program alapvető szempontja az állami ellenőrzéstől való függetlenség és az állami semlegesség. Állami befolyástól mentes, független zsűrik ítélik meg a finanszírozást, kizárólag objektív kritériumok alapján.
A Hannah Arendt-kezdeményezés újságírók és a média világszerte történő védelmére szolgáló hálózat. 2022-ben hozták létre a Német Szövetségi Külügyminisztérium és a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosának kezdeményezésére és finanszírozásával.
Az Európai Bizottság 2024. szeptember 23-án hirdette ki a harmadik alkalommal odaítéltuniós ökológiai díjak nyerteseit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) három fontos kategóriában választotta ki a nyerteseket: legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv, legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő és legjobb ökológiai étterem.
Az Európai Bizottság 2024. szeptember 23-án hirdette ki a harmadik alkalommal odaítéltuniós ökológiai díjak nyerteseit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) három fontos kategóriában választotta ki a nyerteseket: legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv, legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő és legjobb ökológiai étterem.
A nyertesek a következők:
Legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv: Gino Girolomoni Cooperativa Agricola (Olaszország) – egy megújuló energiát használó, biotésztát előállító szövetkezet Marche régióban, amely több mint 300 helyi gazdát támogat.
Legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő: SAiFRESC (Spanyolország) – egy gazdák által irányított kezdeményezés, amely 30 hektár ökológiai mezőgazdasági területen 70 különféle biogyümölcsöt és -zöldséget termeszt, támogatja a körforgásos gazdaságot és tanműhelyeket szervez.
Legjobb ökológiai étterem: Kalf & Hansen (Svédország) – egy 100%-ban ökológiai, szezonális észak-európai konyhára szakosodott étteremlánc, amely fenntartható módon szerzi be az alapanyagokat és szoros kapcsolatot tart fenn helyi termelőkkel.
Peter Schmidt, az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciójának elnöke a nyerteseket méltatva megjegyezte, hogy a díjak az innovációt és a kiválóságot ismerik el az EU ökológiai ágazatában. Hangsúlyozta, hogy könnyebben elérhetővé és megfizethetőbbé kell tenni az ökológiai termékeket, ha azt akarjuk, hogy növekedjen az ágazat és az EU 2030-ra elérje a 25%-os ökológiai gazdálkodásra vonatkozó célkitűzését. „Helytelen azonban az a megközelítés, hogy agrárpolitikák révén oldjunk meg szociális problémákat. Szociálpolitikákkal kell ugyanis elérni, hogy az európai polgárok megengedhessék maguknak a biotermékeket” – tette hozzá.
Az uniós ökológiai díjak a szélesebb körű uniós ökológiai nap kezdeményezés részét képezik, amelyet 2021-ben indítottak azzal a céllal, hogy rávilágítsanak az ökológiai gazdálkodás előnyeire. Az EU közös agrárpolitikája keretében támogatott biogazdálkodás jelentősen nőtt: míg 2012-ben az EU mezőgazdasági területeinek 5,9%-án folytattak biogazdálkodást, 2022-ben ez az arány már 10,5% volt, a kiskereskedelmi értékesítés pedig 2022-ben elérte a 45 milliárd eurót. A gazdasági kihívások ellenére az EU világviszonylatban továbbra is a második legnagyobb ökológiai piac az Egyesült Államok után. (ks)
Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportja elnökének cikke
A Mario Draghi által készített jelentés ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy sürgősen foglalkozni kell az Európa előtt álló gazdasági kihívásokkal. Mind a Letta-, mind a Draghi-jelentés megkongatja a vészharangokat, éspedig hangosan: Európa meghatározó pillanat előtt áll, és nem engedhetjük meg magunknak az önelégültséget.
Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportja elnökének cikke
A Mario Draghi által készített jelentés közzététele ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy sürgősen foglalkozni kell az Európa előtt álló gazdasági kihívásokkal. Mind a Letta-, mind a Draghi-jelentés megkongatja a vészharangokat, éspedig hangosan: Európa meghatározó pillanat előtt áll, és nem engedhetjük meg magunknak az önelégültséget.
A tét most nagyobb, mint valaha: az elmúlt két évtized során az EU gazdasági növekedése folyamatosan elmaradt az Egyesült Államokétól, Kína felzárkózása pedig gyors ütemben folyt. 2002 és 2023 között az USA és az EU (2015-ös árakon számított) GDP-je közötti különbség a valamivel több mint 15%-ról aggasztó mértékűre, 30%-ra nőtt. Az összehasonlítás a vásárlóerő-paritást (PPP) vizsgálva még kevesebb kétséget hagy: így a korábbi 12% helyett immár 34% a különbség.
Az egyik legnagyobb kihívást az európai szabályozási környezet jelenti. Az adatok megdöbbentőek: 2019 és 2024 között az EU hozzávetőlegesen 13 000 jogalkotási aktust léptetett életbe, szemben az Egyesült Államokkal, amely mintegy 3500-at.
Ez a szabályozási túlterheltség jelentős megfelelési költségekkel járt a vállalkozások számára, és erőforrásokat vont el az innovációtól és a teljesítményjavítástól. Ráadásul aggasztó tendenciát indított el a vállalatok körében, amelyek igyekeznek az EU-n kívülre áttelepülni: 2008 és 2021 között az európai unikornisok 30%-a költözött el így.
Amint azt Mario Draghi is hangsúlyozza, a beruházások önmagukban nem viszik előre Európát. Biztosítani kell, hogy a reformok érdemi javulást eredményezzenek. Az egységes piac kiteljesítésére, az akadályok felszámolására, valamint a tehercsökkentéssel és a szabályok észszerűsítésével kapcsolatos koherens megközelítés előtérbe helyezésére kell koncentrálnunk. Ezek olyan kulcsfontosságú lépések, amelyeket jelentős politikai csatározások nélkül azonnal meg lehet tenni, és amelyek kézzelfogható előnyökkel járnának a vállalkozások, különösen a gazdaságaink gerincét képező kkv-k számára.
Ezenkívül nem hagyhatjuk figyelmen kívül ágazataink és gazdaságaink összekapcsoltságát sem. Az egyik területen elért javulás pozitív továbbgyűrűző hatásokkal járhat más területeken. A mesterséges intelligencia és az adatvezérelt technológiák integrálása például támogathatja az intelligensebb energiagazdálkodást a különböző ágazatokban – a korszerű gyártástól a precíziós mezőgazdaságig –, jelentősen csökkentve a költségeket és a kibocsátásokat. Ez a fajta szinergia az, amelynek elérésére törekednünk kell.
A követendő irány egyértelmű. Európában megvan az ahhoz szükséges kapacitás, tehetség és innovációs potenciál, hogy visszanyerje versenyelőnyét. De határozott politikai szándékra és együttműködésre is szükség lesz, és hosszú távú stratégiai célkitűzésekre kell összpontosítani. Immár – uniós intézményekként és tagállamokként – a mi felelősségünk, hogy ezekből a lehetőségekből valódi változást hozó intézkedések szülessenek.
Idén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ismét részt vesz majd a COP29-en, az ENSZ 2024. évi éghajlatváltozási konferenciáján, amelyre az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban kerül sor.
Idén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ismét részt vesz majd a COP29-en, az ENSZ 2024. évi éghajlatváltozási konferenciáján, amelyre az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban kerül sor.
Peter Schmidt, a „COP” ad hoc csoport elnöke, valamint Diandra Ní Bhuachalla, az EGSZB ifjúsági COP-küldötte képviseli majd intézményünket a konferencián, ahol az EGSZB megismétli az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló, nemrégiben elfogadott véleményében foglalt üzeneteket, és újfent elmondja majd, hogy olyan, inkluzív és méltányos átállásra van szükség, amely biztosítja, hogy az éghajlat-politikai fellépés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget. Az EGSZB emellett szót emel majd a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a zöld technológiák mellett, valamint szorgalmazni fogja, hogy hangolják össze egymással a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat. Az EGSZB azért is vesz részt a COP29-en, hogy megjelenítse az európai civil társadalom nézeteit, és hogy olyan eredmények szülessenek a konferencián, amelyekkel kiegyensúlyozott és társadalmilag igazságos módon kezelhető az éghajlati válság. (ks)
A fogyatékossággal élő újságírók ugyanolyan jól el tudják látni munkájukat, sőt más, új nézőpontokat is bemutathatnak – akkor miért csak ilyen kevesen dolgoznak a médiában? Lars Bosselmann, az Európai Vakok Szövetségének igazgatója arról ír, hogy a fogyatékossággal élő személyek alulreprezentáltak a médiaiparban, és véget kell vetni annak, hogy a tudósításokban sztereotip módon ábrázolják őket.
A fogyatékossággal élő újságírók ugyanolyan jól el tudják látni munkájukat, sőt más, új nézőpontokat is bemutathatnak – akkor miért csak ilyen kevesen dolgoznak a médiában? Lars Bosselmann, az Európai Vakok Szövetségének igazgatója arról ír, hogy a fogyatékossággal élő személyek alulreprezentáltak a médiaiparban, és véget kell vetni annak, hogy a tudósításokban sztereotip módon ábrázolják őket.
Minden demokrácia alapvető elvekre épül, melyek közül az egyik legfontosabb a sajtószabadság. A sajtószabadság segít annak biztosításában, hogy a politikai vezetők cselekedetei átláthatóak legyenek a nagyközönség számára. Lehetővé teszi továbbá, hogy külső beavatkozás nélkül férjünk hozzá információkhoz.
A gyakorlatban azonban a médiának vannak még olyan vonatkozásai, amelyeken javítani kell, különösen a sokszínűség terén. Ami a médiában való képviseletet vagy a különböző társadalmi csoportokhoz kapcsolódó témákról való tudósításokat illeti, messze vagyunk még attól, hogy egyenlőek legyünk.
A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékossággal élő emberek nincsenek megfelelően képviselve az újságok, a rádióállomások és a televíziós műsorszolgáltatók személyzetében. Ez rendkívül aggasztó, tekintettel arra, hogy a világ népességének akár 16%-a is rendelkezik valamilyen fogyatékossággal. Ezenkívül, amint azt egy UNESCO-jelentés is hangsúlyozza, a fogyatékossággal élő személyek gyakran szembesülnek előítéletekkel amiatt is, hogy közösségünket sztereotip módon jelenítik meg a médiában, az egész világ közönsége előtt.
A fogyatékossággal élő személyek közmegítélésének megváltoztatása érdekében hangsúlyoznunk kell annak fontosságát, hogy helyet kapjanak a hírszerkesztőségekben és a tartalomgyártási folyamatokban.
A társadalomnak meg kell értenie, hogy a médiaipar nem lesz teljes mértékben inkluzív mindaddig, amíg a fogyatékossággal élő személyek nem válnak a munkafolyamatok részévé. Ezenkívül a fogyatékossággal kapcsolatos témákat más megközelítéssel kell kezelni: a médiaorgánumoknak el kell ismerniük, hogy a fogyatékossággal élők egyéniségek, akiknek másokkal azonos jogokat kell élvezniük. Ezenkívül, mivel a tartalomformátumok folyamatosan változnak, szakértők kellenek ahhoz, hogy ezeket a formátumokat hozzáférhető és inkluzív módon alakítsák ki.
Annak ellenére, hogy a fogyatékossággal élő közösség alulreprezentált a médiaiparban, mégis találhatunk olyan inspiráló példákat, amelyek azt mutatják, hogy a fogyatékossággal élő személyek kiválóak lehetnek tartalomalkotókként.
Az Európai Vakok Szövetsége podcastsorozatában nemrég tett közzé egy olyan epizódot, amely a 2024-es párizsi paralimpiai játékokra összpontosított. A műsorban egy vak francia újságíróval, Laetitia Bernard-ral beszélgettünk, aki a Radio France-nak dolgozik. Az idei paralimpiát megelőzően Laetitia Bernard tudósított a 2012-es és 2016-os londoni, illetve riói játékokról is, valamint a 2014-es szocsi és a 2018-as phjongcshangi téli paralimpiáról.
„Az olyan rendezvények, mint a paralimpiai játékok, pozitív hatással vannak az akadályok lebontására és a sztereotípiák megkérdőjelezésére” – hangsúlyozta az interjú során Laetitia Bernard. „Ha egy újságíró fogyatékossággal él, attól még ugyanolyan eredményesen tud dolgozni, sőt előfordulhat, hogy másképpen tudja leírni a dolgokat” – tette hozzá. Laetitia Bernard szakmai életútja, valamint az e témáról elmondott gondolatai megmutatják, hogy ezzel a vetülettel is foglalkozni kell ahhoz, hogy inkluzívabb társadalmat tudjunk építeni: az egyenlőségnek a médiaipar középpontjában kell állnia.
Lars Bosselmann az Európai Vakok Szövetségének ügyvezető igazgatója.
