Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Az építőipar és a lakásipar digitalizációjának ösztönzése, valamint a szociális gazdaság szereplőinek a lakhatási szolgáltatásokba való bevonása segíthet a lakhatás megfizethetőségével és fenntarthatóságával kapcsolatos jelenlegi európai kihívások kezelésében. Mivel a lakhatás nemcsak szükséglet, hanem emberi jog is, páneurópai választ kell adni a különböző kihívásokra, az EGSZB egyik közelmúltbeli konferenciája szerint.
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Az építőipar és a lakásipar digitalizációjának ösztönzése, valamint a szociális gazdaság szereplőinek a lakhatási szolgáltatásokba való bevonása segíthet a lakhatás megfizethetőségével és fenntarthatóságával kapcsolatos jelenlegi európai kihívások kezelésében. Mivel a lakhatás nemcsak szükséglet, hanem emberi jog is, páneurópai választ kell adni a különböző kihívásokra, az EGSZB egyik közelmúltbeli konferenciája szerint.
Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés olyan emberi jog, amely páneurópai megközelítést igényel. Kiemelte a növekvő lakásárak és a szegénységi szintek közötti kapcsolatot, rámutatva, hogy „a megfizethető és fenntartható lakhatás biztosítása központi szerepet játszik a szegénység felszámolásában”.
Séamus Boland azt is hangsúlyozza, hogy „az Európai Bizottság megválasztott elnöke által javasolt uniós szegénységellenes stratégiának és a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervnek a szegénység felszámolására irányuló ágazatközi politikai megközelítés részét kell képeznie. Ebbe a megközelítésbe be kell vonni a civil társadalmi szervezeteket a megoldások kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének teljes folyamata során. A fenntartható lakhatást tágabb szemszögből kell megvizsgálni, amely magában foglalja az erőforrás-hatékonyságot, a körforgásos jelleget, a rezilienciát, az alkalmazkodást és a gazdasági hozzáférhetőséget”.
A rendezvényen bemutatták az EGSZB „Megfizethető fenntartható lakhatás az EU-ban” című, a civil társadalmi szervezetek csoportja által megrendelt új tanulmányát is. A tanulmány azokat a szakpolitikai megoldásokat vizsgálja, amelyek arra irányulnak, hogy miként valósítható meg a megfizethető és fenntartható lakhatás Unió-szerte. Két újonnan megjelenő tendenciát vizsgál: a digitalizáció és a szociális gazdaság szereplőinek bevonása a lakhatás biztosításába. A tanulmány hat tagállamban vizsgálja az innovatív kezdeményezéseket, felmérve, hogy azok szélesebb körben alkalmazhatók-e Európa-szerte.
Az EGSZB tanulmányának közép- és hosszú távú szakpolitikai ajánlásairól itt tájékozódhat.
António Costa, az Európai Tanács új elnöke először járt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB), és ezt az alkalmat kihasználva felvázolta legfontosabb uniós prioritásait. Hangsúlyozta, hogy Európa jólétének alapja a versenyképesség, és hogy a fenntartható jövő megteremtéséhez a versenyképességet ötvözni kell a szociális jogokkal. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke is egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy „a versenyképességnek nem egy szűk réteg, hanem széles társadalmi csoportok javát kell szolgálnia”.
António Costa, az Európai Tanács új elnöke először járt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB), és ezt az alkalmat kihasználva felvázolta legfontosabb uniós prioritásait. Hangsúlyozta, hogy Európa jólétének alapja a versenyképesség, és hogy a fenntartható jövő megteremtéséhez a versenyképességet ötvözni kell a szociális jogokkal. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke is egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy „a versenyképességnek nem egy szűk réteg, hanem széles társadalmi csoportok javát kell szolgálnia”.
António Costa mindössze néhány nappal december 1-jei hivatalba lépése után szólalt fel az EGSZB plenáris ülésén, ahol sürgős kollektív fellépést szorgalmazott. „Jó úton haladunk. Megvan a diagnózis, ambiciózus javaslataink vannak, de politikai akaratra van szükségünk. Most a növekedésre, a munkahelyteremtésre és egyfajta szociális Európa kialakítására kell koncentrálnunk, hogy ha majd a mai fiatal nemzedék visszatekint, elmondhassa, hogy ez volt az a pillanat, amikor bebiztosítottuk jólétünket.”
António Costa programjának középpontjában a versenyképesség és a testre szabott reformok állnak. Javasolta az egységes piac megújítását, a szükségtelen szabályozások csökkentését, valamint a készségekbe és az innovációba való beruházást, hogy ezzel is erősíteni lehessen az európai gazdaságot. „Erős vállalatokra van szükségünk – nem azért, mert olcsóbbak, hanem azért, mert ötletekkel és képzett munkaerővel innovációkat hoznak” – mondta. Azt is elmondta, hogy a NextGenerationEU szellemiségéből fakadó, teljesítményalapú reformokra is szükség van: „Egyértelműen ez a helyes irány a jövőre nézve”. Arra kérte a tagállamokat, hogy nyitottan álljanak a következő uniós költségvetés kérdéséhez.
„A versenyképesség nem csupán gazdasági célkitűzésekről szól, hanem arról is, hogy lehetőségeket teremtsünk minden európai számára és megerősítsük az ellenálló képességet” – mondta Oliver Röpke. „A gazdasági növekedésnek együtt kell járnia a társadalmi fejlődéssel, biztosítva, hogy senki se maradjon le.”
António Costa méltatta az EGSZB szerepét a szociális párbeszéd előmozdításában, amely szerinte a polgárokkal való kapcsolat „európai modellje”. „A szociális párbeszéd révén fenntartható megoldásokat találhatunk, hiszen folyamatos tárgyalásokat folytatunk társadalmaink különböző képviselői között. Ez pedig nagyon fontos, különösen most” – mondta.
A plenáris ülésen folytatott vita olyan kulcsfontosságú kérdéseket érintett, mint a lakhatás, a migráció és az energiaköltségek – ezek mindegyike kiemelt témakör António Costa programjában. Oliver Röpke hangsúlyozta, hogy gyakorlati megoldásokra van szükség, kiemelve az oktatásba, az átképzésbe, a megfizethető lakhatásba és a zöld átállásba történő beruházásokat. „Az EGSZB teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megjelenítse a civil társadalom észrevételeit abban a folyamatban, melynek célja egy inkluzív, reziliens és a jövő kihívásaira felkészült Európa kialakítása.” (gb)
Pénzügyi támogatás biztosítása a szociális gazdaság szervezetei számára az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban – Guiseppe Guerini cikke
„A szürke égbolt alatt” című belarusz film vetítése az EGSZB-nél – interjú Mara Tamkovich rendezővel
Az új migrációs és menekültügyi paktum próbára teheti az európai projektet – Camille le Coz cikke (MPI Europe)
Névtelen sírok Európa külső határain – Barbara Matejčić cikke
Szíriai menekültek:
a szírek visszaküldésével kapcsolatos uniós megközelítés – fordulópont az uniós migrációs politikában – Alberto-Horst Neidhardt cikke (Gazdaságpolitikai Bizottság)
Az uniós országoknak nem szabad arra kényszeríteniük a szír menekülteket, hogy az országban tapasztalható instabilitás közepette visszatérjenek hazájukba – Jean-Nicolas Beuze cikke (UNHCR)
Display date
1 year 4 months ago
Határozat az Energia Charta Egyezmény értelmezéséről és alkalmazásáról
Az EGSZB Budapesten tartott magas szintű konferenciája szorgalmazta, hogy az új Európai Bizottság és az uniós tagállamok dolgozzanak ki átfogó szakpolitikai keretet, amely közös és mérhető célkitűzéseket határoz meg a ritka betegségek kezeléséhez és az európai együttműködés elmélyítéséhez.
