Ebben a számunkban Carlos Trindade EGSZB-tag, A demokrácia védelme a dezinformációval szemben című vélemény előadója kap szót. Az európai választások közeledtével azt ecseteli, hogy a dezinformáció milyen káros következményekkel járhat a demokráciára nézve, és hogyan küzdhetünk ellene, ha valóban demokráciában akarunk élni.

Az uniós ökológiai díjak harmadik pályázati felhívására 2024. május 12-ig lehet jelentkezni.

Az uniós ökológiai díjak az ökológiai értéklánc különböző érdekelt feleit jutalmazzák, akik olyan innovatív, fenntartható és inspiráló projekteket hoztak létre, melyek valódi hozzáadott értéket teremtenek az ökológiai élelmiszer-termelés és -fogyasztás terén.

A díjátadó ünnepségre 2024. szeptember 23-án, az uniós ökológiai nap alkalmából kerül sor.

Pályázni online lehet mostantól 2024. május 12-én 23:59:59-ig (közép-európai idő szerint).

„A szabadság csak annyit tesz, hogy nincs vesztenivalónk...” – így szól egy igen népszerű countrydal, melyet Kris Kristofferson 1969-ben írt és azóta számos előadó, például Janis Joplin és Kenny Rogers is feldolgozott. A mai Európában azonban – a „Me and Bobby McGee” című daltól eltérően – a szabadság azt jelenti, hogy igen sokat veszíthetünk, ha nem állunk ki mellette. Különösen Magyarországon.

Az emberek nagyon gyorsan beleszoknak a jóba. Bele sem gondolnak, milyen volt régen olyan szabadságjogok nélkül, mint az utazás szabadsága, a sajtószabadság, vagy az, hogy Európa-szerte szabadon munkát vállalhatunk és tanulhatunk. Az én generációm (a baby-boom generáció az 50-es évek végéről, amikor Magyarország még a Varsói Szerződés tagállama volt) még emlékszik, milyen hosszú utat kellett megtenni a berlini fal leomlásától 2004-ig, amikor Magyarország csatlakozott az Unióhoz, a szabad nemzetek családjához. Tizennégy évnek kellett eltelnie a kommunizmus leomlásától addig, amíg országunk – Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal együtt – csatlakozni tudott. Azóta újabb tizennégy év áll mögöttünk, és ahogy én látom, Magyarország lassan visszafelé csúszik, egyre inkább lemarad. A kilencvenes évek elején még a polgári szabadságjogok és a sajtószabadság élharcosa volt, ma pedig már a populizmus, az autokrácia és az alkotmányos diktatúra jellemzi, ami önmagában is ellentmondás.

A budapesti kormány szinte nyílt háborút hirdetett a közös európai értékek ellen: narratívája szerint „Brüsszel” ellenség, az EU pedig maga az ördög. Ez csaknem 14 éve tart, ami azt mutatja, hogy nehéz bármiféle Európa-párti kampány mellé állni, akár az ellenzék (illetve, ami megmaradt belőle), akár a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek (illetve, ami megmaradt belőlük) próbálkozna ezzel. De mi nem adjuk fel. Nem hagyjuk veszni az európai értékeket csak azért, mert egyes magyar politikusok úgy döntöttek, hogy más – talán a Kremlben szerzett – zenére táncolnak.

A Magyarországon az utóbbi időben végzett közvélemény-kutatások ugyanis még mindig azt mutatják, hogy a választókorú népesség közel 68–70%-a támogatja az Európai Uniót és a közös európai értékeket, és élvezi azok előnyeit. A nagy kérdés az, hogy készek-e 2024. június 9-én nagy számban elmenni szavazni. Magyarországon ez a szavazást együtt tartják a helyhatósági választásokkal, és mivel az országban nő az elégedetlenség, a kilátások nem rosszak. Aki a kormány politikája ellen szavaz, az Európára szavaz.

Hardy Mihály magyar újságíró, a Klubrádió főszerkesztője

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EU Tanácsa belga elnökségének felkérésére kulcsfontosságú ajánlásokat tett közzé, amelyek célja a társadalmi kohézió erősítése, az adósság kezelése, valamint az egészségügyi és foglalkoztatási beruházások előtérbe helyezése Európa-szerte. Az EGSZB aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a költségvetési korlátok lassíthatják a szegénység és az éghajlatváltozás elleni küzdelem előrehaladását.

Az EGSZB A hosszú távú inkluzív növekedés fellendítése reformok és beruházások révén című véleményében terjesztette elő ajánlásait, amelyet a márciusi plenáris ülésszakon fogadtak el és vitattak meg Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztossal, valamint Karine Lalieux belga nyugdíjügyi és a társadalmi integrációért felelős miniszterrel.

A vélemény hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni a meglévő kereteket, például az európai szemesztert és a szociális jogok európai pillérét. A magas szintű vita felszólalói hangsúlyozták, hogy elő kell mozdítani a szociális Európát, és foglalkozni kell az olyan sürgető kérdésekkel, mint a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség és a digitális befogadás. A rövidesen Belgiumban megrendezésre kerülő, a szociális jogok európai pilléréről szóló magas szintű konferencia jól mutatja, hogy a felek elkötelezettek ezen eszköz végrehajtásának előmozdítása mellett.

Az EGSZB javaslatai hangsúlyozzák a pénzügyi források hatékony felhasználását, a szociális partnerek és a civil társadalom döntéshozatali folyamatokba való bevonását, valamint annak fontosságát, hogy a zöld és digitális átállás igazságos legyen. Az inkluzivitás központi téma, csakúgy mint a szociális beruházások hatásának maximalizálása, az EU gazdasági stabilitásának és társadalmi kohéziójának egyidejű előmozdítása mellett. (tk)

Ebben a számunkban meglepetésvendégünk Danuta Hübner professzor, az Európai Néppárthoz tartozó európai parlamenti képviselő, aki kifejti, hogy a 2024-es választásokat miért lehet egy Európáért folytatott harcnak tekinteni, és hogy a politikai pártoknak miért van komoly felelősségük abban, hogy potenciális választóikat szavazásra ösztönözzék. 2024-ben nem engedhetjük meg magunknak, hogy helyettünk mások döntsenek arról, ki képviseljen minket az európai döntéshozatalban – ezúttal túl sok forog kockán. 

Az európai polgárok ötévente járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket az Európai Parlamentbe (EP), az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott intézményébe. 2024-ben 720 újonnan megválasztott képviselő kezdi meg munkáját a tizedik jogalkotási ciklusban. Ötéves ciklusuk alatt döntő szerepet fognak játszani Európának, az intézményeinek és politikáinak, valamint a polarizált globális világban elfoglalt helyének és a közös értékek melletti elkötelezettségének alakításában.

Minden választás fontos, mert ez a demokrácia kiindulópontja. Tudjuk azonban, hogy a demokratikus rendszerhez nem elég választásokat tartani. Láthatunk olyan demokratikusan megválasztott kormányokat, amelyek demokratikus hatalmuk gyakorlása során csorbítják a jogállamiságot. A választások, még ha tisztességesek és szabadok is, nem jelentik a demokratikus rendszer egyetlen garanciáját, sem az egyetlen tényezőt, amely meghatározza a demokráciát. Ezért a választóknak nem szabad passzív szemlélőknek maradniuk.

Az elmúlt öt évben az Európai Unió számos szinte egzisztenciális kihívás elé került. Meg kellett küzdenünk a brexittel és annak következményeivel, amelyet aztán a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni brutális, embertelen inváziója súlyosbított, az ehhez kapcsolódó gazdasági kihívásokkal, köztük az energiaválsággal és a szárnyaló inflációval. Mindezekkel a váratlan fordulatokkal úgy néztünk szembe, hogy nem adtuk fel alapvető célunkat, a versenyképes zöld és digitális gazdaságra való kettős átállás megvalósítását. A változó geopolitikai környezet hatására az EU és demokratikus partnerei súlyos szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, hogy csökkentsük a Kínától való függőségünk kockázatát, és hogy példátlanul szilárd alapokra helyezzük kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Az Unió emellett elindította az első európai védelmi ipari programot, amely a következő években hozza meg gyümölcsét.

A 2024-es választásokon ki kell állni Európa mellett. A választási kampány középpontjában a polgárok elvárásai állnak majd, akiknek az európai döntéshozatalban betöltött szerepét tiszteletben kell tartani. Kétségtelen, hogy az olyan kérdések, mint a migráció, az éghajlatváltozás és a hazáját az orosz agresszióval szemben védő Ukrajna támogatása mindannyiunkat foglalkoztatnak, hiszen fontos nekünk a szabadság, a demokrácia és a béke. A megválasztott politikusoknak mindent meg kell tenniük a bővítési politika hatékony megújítása érdekében. A jelöltekkel a következő öt évben rájuk váró feladatokról folytatott vita során nyilvánvalóvá kell tenni számukra, hogy ha megválasztják őket, figyelembe kell venniük, hogy az Európai Unió egy omladozó világ része, amely demokráciákra és tekintélyelvű rezsimekre oszlik. 2024-ben szerte a világon – 4 milliárdos összlakosságú országokban is – tartanak választásokat.

Mi, európaiak szorosan nyomon követjük majd, hogy az Egyesült Államok polgárai milyen döntést hoznak, amikor az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák elnöküket. A transzatlanti kapcsolatok az európai választási viták egyik fő témájának számítanak. Az európai politikusoknak és politikai pártoknak fáradhatatlanul párbeszédet kell folytatniuk a polgárokkal, és bátorítaniuk kell őket véleményük kinyilvánítására. A geopolitikai bizonytalanság miatt ez most fontosabb, mint valaha. A választásokon jelölteket indító politikai pártok gyakran eltérő álláspontot képviselnek az életünk szempontjából alapvető fontosságú kérdésekben. Csak akkor tudunk érvényt szerezni véleményünknek, csak akkor tudjuk befolyásolni Európa jövőjét – a mi jövőnket –, ha mi, polgárok részt veszünk a jelöltekkel folytatott vitákban, majd elmegyünk szavazni. Néha frusztráltak és dühösek vagyunk. De éppen ezért olyan fontos, hogy aktívan részt vegyünk a választásokról szóló politikai párbeszédben.

2019-ben először fordult elő, hogy az európai választásokon való részvétel aránya valamivel meghaladta az 50%-ot. A magasabb részvételhez az európai fiatalok szavazatai járultak hozzá. Egyrészt jó hír, hogy a szavazásra jogosultak fele élt szavazati jogával, másrészt azonban ez azt is jelenti, hogy minden második szavazásra jogosult európai polgár nem ment el szavazni. 2024-ben nem engedhetjük meg magunknak, hogy másokra bízzuk annak eldöntését, hogy ki képviseljen minket az európai döntéshozatali és jogalkotási folyamatban. Az alacsony részvétel csökkenti a megválasztottak legitimitását, és aláássa az Európai Parlamentben betöltött szerepüket. A politikai pártoknak nagy felelőssége van abban, hogy potenciális szavazóikat arra ösztönözzék, hogy menjenek el szavazni.

Az európaiak évtizedek óta nemzeti kormányukat tekintik képviselőjüknek az EU-ban. A 2024-es választások lehetőséget kínálnak arra, hogy megmutassuk, hogy az Európai Parlament a polgárok hangjaként valódi erőt képvisel. Lesznek, akik első alkalommal szavaznak. Öt tagállamban már a 16 évesek is élhetnek ezzel a joggal. A fiatalok más elvárásokat támasztanak a politikusokkal szemben. Ezt láttuk az Európa jövőjéről szóló konferencián, és most ezt halljuk az Európai Bizottság által a konferenciát követően szervezett fórumokon is. A politikusoknak úgy kellene megközelíteniük a közelgő európai parlamenti választásokat, mint egy olyan folyamatot, amelynek révén létrejöhet a választók és a politikusok új generációja, és amely lehetőséget kínál arra, hogy előmozdítsák az átlátható politikai oktatást, valamint az identitás- és bizalomépítést.

Az Európai Parlament 2024-es európai választásokra vonatkozó kommunikációs stratégiája a nem szavazók és az első alkalommal szavazók mozgósítására, a többi érdekelt fél – köztük a média, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások és a magánszemélyek – támogatására, valamint az európai polgárok és szervezetek pártatlan polgári szerepvállalásának ösztönzésére összpontosít, hogy minél többen menjenek el szavazni.

Az európai parlamenti választások kapcsán már ma is külföldi beavatkozásnak és hibrid dezinformációs műveleteknek vagyunk tanúi, amelyek aláássák az intézményekbe és a politikusokba vetett bizalmat, és olyan narratívát terjesztenek, amely megosztja a társadalmat. Ez már a választásokat megelőzően elkezdődött, a választások alatt fokozódni fog, és a választások utáni időszakban is mérgezni fogja a légkört. A dezinformáció ellen a törvény erejével kell fellépni. Sem a nemzeti, sem az európai intézkedések önmagukban nem lesznek elegendőek. Jelentős finanszírozásra van szükségünk a dezinformáció és a dezinformációt terjesztők leleplezésére irányuló, a társadalom egészére kiterjedő megközelítés támogatásához, mivel ez hatással van az emberek mindennapi életére és stratégiai döntéseire.

A demokrácia, a szabadság és a biztonság sorsa forog kockán ezen a választáson. És minden szavazat számít.

Danuta Hübner európai parlamenti képviselő (EPP csoport)

Egyre több európai aggódik amiatt, hogy nem talál megfizethető, tisztességes szállást. A kockázati tényezőkhöz tartoznak a nem megfelelő lakhatás, a pénzügyi nehézségek, a lakhatás bizonytalansága, sőt a hajléktalanság is. A megfizethetetlen lakhatás hatással lehet az emberek egészségére és jóllétére, egyenlőtlen életkörülményeket és lehetőségeket teremthet, valamint egészségügyi költségeket, alacsonyabb termelékenységet és környezeti károkat okozhat.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben Brüsszelben tartott konferenciája egyértelmű figyelmeztetést adott: az európai lakhatási válság egyre súlyosbodik, és ez számos járulékos hatással jár.

Az Eurofound egyik közelmúltbeli tanulmánya szerint a lakhatási válság különösen a fiatalokat érinti, megakadályozva őket abban, hogy elköltözzenek családi otthonukból. Az életkor, amelyben az EU-ban az emberek legalább 50%-a elhagyja a szülői házat, 2007 és 2019 között 26 évről 28 évre emelkedett. 2010 és 2019 között Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Belgium, Görögország és Írország szembesült a szüleikkel együtt élő 25–34 évesek számának legnagyobb mértékű növekedésével.

Az évek során az EGSZB arra törekedett, hogy EU-szerte felhívja a figyelmet a lakhatással kapcsolatos problémákra. 2020-ban az EGSZB véleményt fogadott el „A tisztességes, fenntartható és hosszú távon megfizethető lakhatáshoz való egyetemes hozzáférés” címmel, amelyet Raymond Hencks és Edelényi András dolgozott ki, és amely egy lakhatásra vonatkozó európai cselekvési terv kidolgozását sürgette.

A konferencia ajánlásaival az EGSZB politikai lendületet szeretne adni a vitának, és biztosítani kívánja, hogy az uniós lakhatási válság megjelenjen az új Európai Parlament és Európai Bizottság 2024–2029-es menetrendjében. Az Európai Uniónak össze kell fognia az erőforrásokat a tisztességes és megfizethető lakhatás hiánya elleni küzdelem érdekében. (mp)

Elengedhetetlen az uniós egységes piac stratégiai újragondolása. A világ már nem az, ami 30 évvel ezelőtt volt, az egységes piacot hozzá kell igazítani az új nemzetközi környezethez – mondta Enrico Letta volt olasz kormányfő az EGSZB 2024. március 20-i plenáris ülésén tartott vitán.

Az egységes piac jövőjéről szóló magas szintű jelentése mögött meghúzódó főbb gondolatok ismertetésekor Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet jelenlegi igazgatója hangsúlyozta, hogy a jövőbeli egységes piacnak geopolitikai megközelítést kell alkalmaznia, és a hangsúlyt Európa stratégiai autonómiájára, illetve az olyan európai pillérekre kell helyeznie, mint a védelem, a távközlés, az energia és a pénzügyek.

„A geopolitikai környezet most teljesen más, mint 30 évvel ezelőtt. Ma az a küldetésünk, hogy megvizsgáljuk, milyen következményekkel jár az új világ forgatókönyve az egységes piacra és annak jövőjére nézve. Új megközelítésre van szükségünk, és olyan kérdésekre is ki kell térnünk, mint a védelem és a bővítés” – fejtette ki Letta.

Oliver Röpke EGSZB-elnök hangsúlyozta, hogy az egységes piac sikerét nem elég gazdasági szempontból mérni: az egységes piacnak az európai polgárok reményeit és jóllétét is tükröznie kell. „Az EGSZB-nél úgy véljük, hogy az egységes piac alapvetően az emberekről szól – és a szabad mozgáshoz való jog a maradás szabadságát is magában foglalja.”

Enrico Letta rámutatott, hogy az egységes piac az emberekről szól és az emberekért van. A gazdasági versenyképességnek együtt kell járnia a szociális védelemmel, a szabad mozgás és a maradáshoz való jog ugyanazt a szabadságot képviseli. „A képzett munkaerő elvándorlásának pusztító hatása volt egyes országokban. Foglalkoznunk kell a maradás szabadságával és a visszatérés szabadságával. Egyelőre aki elindul, az nem tér haza. Ez hatással van a versenyképességre, és nagy problémát okoz Európában.” (mp)

2024. március 8-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Bizottság konferenciát tartott Brüsszelben Ritka betegségek az EU-ban: Az európai referenciahálózatok jövőjét alakító együttes fellépés címmel (így tartva meg a JARDIN első ülését). A cél az volt, hogy elinduljon egy a ritka betegségekkel foglalkozó közös európai kezdeményezés az európai referenciahálózatoknak a nemzeti egészségügyi rendszerekbe való integrálása érdekében, egyúttal közös frontba tömörüljenek az uniós intézmények, az európai országok, a civil társadalmi szervezetek, a betegszervezetek, a kutatók, a gyakorlati szakemberek és a kórházi vezetők.

Az uniós egészségügyi rendszerek nehezen tudnak magas színvonalú, költséghatékony ellátást nyújtani a ritka vagy kis prevalenciájú, összetett betegségek esetében, amelyek mintegy 30 millió európai polgárt érintenek a mindennapokban. Ezért fontos kiaknázni az európai referenciahálózatokban rejlő lehetőségeket. Ezek az európai egészségügyi szolgáltatókat összefogó virtuális hálózatok megkönnyítik az összetett vagy ritka betegségekről, illetve a rendkívül speciális kezelést, valamint a szakértelem és az erőforrások koncentrációját igénylő betegségekről folytatott szakmai vitát.

A JARDIN közös fellépés egy olyan projekt, amely integrálja az európai referenciahálózatokat a nemzeti egészségügyi rendszerekbe, és igyekszik fenntarthatóvá tenni ezeket. Kidolgozza az európai referenciahálózatokhoz kapcsolódó nemzeti betegutakat, az európai referenciahálózatokat tükröző és kiegészítő nemzeti referenciahálózatokat, valamint a nem diagnosztizált betegekre irányuló struktúrákat.

A projektben 27 uniós tagállam, Norvégia és Ukrajna vesz részt. A munkát Ausztria koordinálja, és a finanszírozás három évre összesen 18,75 millió EUR (15 millió EUR az EU-tól és 3,75 millió EUR a tagállamoktól). A JARDIN-től várt eredmények – többek között ajánlások, tervek és konkrét kísérleti projektekről készült jelentések – minden bizonnyal segítenek abban, hogy az uniós tagállamokban jobb nemzeti tervek készüljenek a ritka betegségekre vonatkozóan. (mp)

Minden szavazat számít!

Tisztelt Olvasóink!

Napjainkban a demokrácia az európai kontinensen próbatételek egész sorát kénytelen kiállni azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A következmények sokrétűek, a tagállamok, de maga az Európai Unió is társadalmi, politikai és pénzügyi nehézségek egész sorával szembesül. Ennek ellenére én mindig is hittem, hogy ha kihívásokkal szembesülnek, akkor Európa polgárai összefognak, és együttes erővel kövezik ki a jövőbe vezető utat: az új uniós vezetők megválasztásával saját maguk és az eljövendő generációk igénye szerint alakítják, formálják Európa arculatát.

Mivel a közelgő európai választások az elkövetkező öt évben alapvetően meghatározzák majd az EU irányát, az EGSZB az Európai Parlamenttel egyetértési megállapodást kötött annak érdekében, hogy erőiket egyesítve együttműködjenek a 2024. június 6–9-re tervezett európai választások előkészítésében.

A tapasztalatok szerint az európai választásokon a részvételi arány alacsonyabb, mint a nemzeti választásokon. Ezért az EGSZB nagyon aktív szerepet fog vállalni abban, hogy felhívja a figyelmet a közelgő európai választásokra. Az EGSZB azzal tudja növelni a részvételi arányt, hogy mozgósítja a munkáltatói, munkavállalói és egyéb civil társadalmi szervezetekből álló, 90 millió embert képviselő kapcsolati hálózatát.

Már számos intézkedésre sor került: 2024. március 4–7-én tartottuk a civil társadalmi hetet, amelyen civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok több mint 800 képviselője gyűlt össze, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét.

A márciusi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában az EGSZB arra buzdította a polgárokat, hogy menjenek el szavazni. Az EGSZB tagjai, illetve a titkárság tevékenységei, rendezvényei és kezdeményezései számára külön weboldalt hoztunk létre a #USEYOURVOTE mottó alatt. A tagok helyi tájékoztatási tevékenységei kulcsszerepet játszanak majd!

A Schuman-nyilatkozat évfordulója alkalmából és a választásokon való demokratikus szerepvállalást megünneplendő, május 4-én valamennyi uniós intézmény nyílt kapukkal várja majd a látogatókat. Május 26-án pedig lelkes „Run for Europe” futócsapatunk részt vesz majd a 20 kilométeres brüsszeli futóversenyen, ezzel is a „Szavazz te is!” kampányunkat népszerűsítve. Ne feledjük: minél többen szavaznak, annál erősebb a demokrácia, annál legitimebbé válnak a meghozott döntések. Fontos, hogy a polgárok, különösen a fiatalok, elmenjenek szavazni, hiszen így tudnak változást elérni, így tudják Európát olyanná arculatúvá formálni, amelyre büszkék lehetnek.

Mivel az európai polgárok általános érdekeit szolgálja, a civil társadalom kulcsszerepet játszhat ebben a kampányban, különösen azáltal, hogy felhívja a figyelmet a választások jelentőségére, illetve hogy szavazásra ösztönzi az embereket.

Fogjunk össze, szólítsuk meg a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket minden – európai, nemzeti és regionális – szinten! Folytassunk velük igazi párbeszédet, hallgassuk meg véleményüket, és mondjuk el politikai vezetőinknek, hogy az általunk képviselt, polgárok millióinak érdekeit tömörítő szervezetek mit várnak el az új európai parlamenti képviselőktől és az új Európai Bizottságtól az elkövetkező 5 évben!

Minden szavazat számít! #USEYOURVOTE

Őszinte tisztelettel:

Aurel Laurenţiu Plosceanu, kommunikációért felelős alelnök