Nyakunkon az európai választások, mi pedig – az Európai Vakok Szövetsége (EBU) – arra ösztönözzük követőinket, hogy akármilyen nehéz is ez még mindig, szavazzanak, és szavazatuk leadásakor tartsák szem előtt azt, hogy az egyes jelöltek és a pártok – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is alapul véve – mennyire tartják fontosnak az inkluzivitást. A látássérülteknek ugyanis hangot kell adniuk elvárásaiknak.
Nyakunkon az európai választások, mi pedig – az Európai Vakok Szövetsége (EBU) – arra ösztönözzük követőinket, hogy akármilyen nehéz is ez még mindig, szavazzanak, és szavazatuk leadásakor tartsák szem előtt azt, hogy az egyes jelöltek és a pártok – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is alapul véve – mennyire tartják fontosnak az inkluzivitást. A látássérülteknek ugyanis hangot kell adniuk elvárásaiknak.
Az Európai Vakok Szövetsége (EBU) a vakok és gyengénlátók hangja Európában: olyan akadálymentes és befogadó társadalom kialakításán dolgozunk, amely egyenlő esélyeket biztosít a látássérültek számára ahhoz, hogy az élet minden területén teljeskörűen szerepet vállalhassanak. A politikai részvétel természetesen alapvető szempont, hiszen lehetővé teszi a látássérültek számára, hogy szavazatuk és politikai fellépésük révén fogyatékosságbarát politikákat és jogszabályokat mozdítsanak elő.
A 2024-es európai parlamenti választások közeledtével fontos és időszerű téma a fogyatékossággal élő személyek politikai szerepvállalása – akár szavazóként, akár jelöltként.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2019. évi jelentése szerint a legutóbbi európai parlamenti választásokon mintegy 400 000 fogyatékossággal élő személy nem tudott szavazni. Az EP-képviselők kevesebb mint 5%-a él fogyatékossággal.
Az európai parlamenti választásokról szóló nyilatkozatának kiindulópontjaként az EBU ismét azt kéri, hogy a közelgő választásokra határozzanak meg normákat a szavazás (szavazási eljárások), a választási információk (a választási kampány eszközei és anyagai, politikai viták, politikai pártok programjai és honlapjai) és a választásokat követő eljárások (pl. panasztételi mechanizmusok) akadálymentesítésére, valamint a passzív választójoggal kapcsolatos esélyegyenlőségre vonatkozóan.
Az európai parlamenti választásokra összpontosítunk, mivel az Európai Unió csak az uniós polgárság elemét jelentő európai parlamenti választások tekintetében, illetve annak kapcsán rendelkezik hatáskörrel, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek jogegyenlőségét. Mivel azonban a választások megszervezése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, az uniós szintű bevált gyakorlatok automatikusan éreztetnék hatásukat minden más választáson is.
Sajnos túl késő van már ahhoz, hogy az idei európai parlamenti választások példaértékűek legyenek ebből a szempontból. Nem arról van szó, hogy magát az Európai Parlamentet nem érdekelné a kérdés; épp ellenkezőleg: 2022 májusában az EP javaslatot tett az uniós választójog reformjára. Ennek középpontjában pedig az állt, hogy a fogyatékossággal élők számára garantálják az önálló és titkos szavazást, lehetővé téve számukra a levélszavazást, és akadálymentesítsék a politikai kampányokat. Sajnálatos módon az EU Tanácsa mind ez idáig nem reagált erre.
Az EBU arra kéri az újonnan megalakuló Európai Parlamentet, hogy a következő öt éves uniós jogalkotási ciklusban is sürgesse a Tanácsot a javasolt reform elfogadására, hogy a 2029-es választásokra kézzelfogható eredmények születhessenek. Magunkénak tudjuk az EGSZB támogatását, amely már 2020-ban hivatalos parlamenti jogalkotási kezdeményezést szorgalmazott arra, hogy valódi jogokat biztosítsanak a fogyatékossággal élő személyek számára az európai parlamenti választásokon való szavazáshoz. Az Európai Bizottság is támogatja ügyünket: tavaly decemberben ugyanis közzétett egy útmutatót helyes választási gyakorlatokról, és jelenleg is dolgozik egy olyan gyűjteményen, amely e-szavazási gyakorlatokat tartalmaz, illetve bemutatja, hogy miként lehet használni az IKT-kat a választásokon. A gyűjtemény mindkét kérdés kapcsán kitér az akadálymentesítés szempontjaira is.
Európában évente több mint 10 millió beteg részesül a nukleáris medicina előnyeiből az olyan betegségek diagnosztizálása és kezelése során, mint a rák, a szív- és érrendszeri és a neurovaszkuláris betegségek.
Európában évente több mint 10 millió beteg részesül a nukleáris medicina előnyeiből az olyan betegségek diagnosztizálása és kezelése során, mint a rák, a szív- és érrendszeri és a neurovaszkuláris betegségek.
A radioizotópokat használó radiológiai és nukleáris technológiák kulcsfontosságúak a rák elleni küzdelem valamennyi ellátási szakaszában, a korai felismerésben, a diagnózisban, a kezelésben és a palliatív ellátásban.
A nukleáris medicinában részesülő betegek száma egyre nő, elsősorban a tudományos áttöréseknek köszönhetően. A legújabb innovatív radioligand-rákterápiák közül néhányat európai kutatók és vállalatok fejlesztettek ki, például az endokrin rendszert érintő rákbetegségeket, a prosztatarákot és szétterjedt áttéteket célzó gyógyszereket. A lutécium-177 például nagyon ígéretes radioizotóp a prosztatarák kezelésében, amely évente 90 000 halálesetért felelős Európában. A hagyományos kezelésekkel összehasonlítva a modern radionuklidos terápiákkal jól célbavehetők a rákos sejtek, és a kezelés gyakran kevésbé káros a szervezet egészére nézve. A célzott radionuklidos terápiát betegek tízezrei veszik igénybe, gyakran olyan rákbetegség esetében, amelynél nincs alternatív kezelés.
Mielőtt azonban elérné a betegeket, a nukleáris gyógyászat ellátási lánca rendkívül összetett. Hozzátartozik a nyersanyagok beszállítása és tárolása, besugárzása, feldolgozása, logisztikája és alkalmazása. Előállításuk után a radioizotópokat felezési idejük függvényében viszonylag rövid időn belül, egyeseket már aznap, másokat néhány napon belül fel kell dolgozni, fel kell adni és fel kell használni, mivel erősen és gyorsan romlandóak.
Meglepő módon ezeket a jellemzőket nem veszik figyelembe a határokon átnyúló szállítási és vámeljárások során. Például a határokon átnyúló szállítást illetően számos akadály áll fenn, ami olyan helyzetekhez vezet, amikor a garnélarák elsőbbséget élvezhet a beteg számára életmentő radioizotópokkal szemben.
Ezért az EGSZB az orvosi radioizotóp-ellátásról szóló véleményében a tagállamok közötti együttműködés javítását kéri a szabályozási akadályok felszámolása érdekében. A vélemény a radioizotópok ellátási láncának minden egyes szakaszát megvizsgálja Európában, és azonosítja a határokon átnyúló szállítások akadályait, valamint a harmadik országoktól való függőségeket. Emellett megoldásokat kínál az európai infrastruktúra hiányosságaira és az összehangolt K+F biztosítására.
A véleményében megfogalmazott ajánlásokkal az EGSZB az uniós államfők áprilisi csúcstalálkozóján elfogadott következtetésekhez igazodik, amelyek hangsúlyozták, hogy csökkenteni kell Európa stratégiai függőségeit az olyan érzékeny ágazatokban, mint az egészségügy és a kritikus technológiák. Enrico Letta jelentésével összhangban azt is kiemelte, hogy figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, valamint az áruk – többek között a gyógyszerek – határokon átnyúló mozgására.
Európának termelési ösztönzőket kell biztosítania annak érdekében, hogy nagyobb stratégiai autonómiát biztosítson a radioizotóp-ellátás terén. Annak ellenére, hogy Európa világszinten vezető szerepet tölt be az orvosi radioizotóp-ellátásban, kritikus mértékben függ az USA-tól és Oroszországtól a nagy koncentrációjú, alacsony dúsítású urán (HALEU) szállítása, valamint a radioizotóp-előállítási célanyagokhoz szükséges egyes dúsított izotópok szállítása tekintetében.
Az EU továbbra is erősen függ Oroszországtól a korszerű vagy fejlesztés alatt álló molekuláris sugárkezelések egyes radioizotópjai előállításához szükséges olyan stabilizotóp-célanyagokkal való ellátás terén, mint a lutécium-177 előállításához használt itterbium-176.
Ez valódi kihívást jelent e konkrét radioizotóp ellátási lánca számára, amely tekintetében a globális kereslet az elkövetkező években várhatóan megháromszorozódik majd.
Az ellátási lánc attól is függ, hogy reaktorban vagy részecskegyorsítókban állítják-e elő, hogyan dolgozzák fel és szállítják ki őket a kórházba. Az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításához a tagállamoknak, különösen a kutatóközpontoknak és a kórházaknak fokozottabban együtt kellene működniük. A sugárkezelés nem egyformán hozzáférhető minden tagállamban, különösen a fejlesztési és kísérleti szakaszok vonatkozásában. Ez a kutatási szakaszban vagy engedélyezés előtti alkalmazásban lévő gyógyszerek gyorsabb hozzáférhetőségét jelenti, valamint a kis kórházak hozzáférésének javítását, ahol a szakvélemény és az infrastruktúra is hiányozhat. Egyes betegek számára ez a hozzáférés létfontosságú lehet.
A nukleáris medicinával kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció európai finanszírozása – különösen a Horizont és az Euratom program keretében – döntő fontosságú a betegek szükségleteinek kielégítéséhez. Az EU tervezett többéves pénzügyi keretében (MFF) Európának közös érdekű stratégiai projektekre van szüksége ezen a területen. Az Európai Bizottságnak az európai rákellenes tervhez kapcsolódó SAMIRA stratégiája és radioizotóp-völgy kezdeményezése (ERVI) értékes projektek. Az Európai Bizottságnak tovább kell mennie, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a nukleáris medicinára az európai rákellenes tervben és a Horizont Európa rákellenes küldetésében.
A tagállamoknak közegészségügyi politikáik finanszírozása során nagyobb figyelmet kellene szentelniük az orvosi radiológiai és nukleáris technológiákra. Ez pozitív jelzést ad az iparnak, és lehetővé teszi a kutatás és az innováció, valamint az ipari infrastruktúra fejlesztését és növekedését Európában. Emellett több embert fog vonzani az ágazatba.
Összefoglalva, csak merész politikai döntésekkel fogjuk tudni biztosítani az európai radioizotóp-ellátás javítását és kielégíteni a betegek növekvő igényeit.
Annak ellenére, hogy Európa világszinten vezető szerepet tölt be az orvosi radioizotóp-ellátásban, jelentős mértékben támaszkodik a harmadik országokra a kulcsfontosságú alapanyagok és a különleges feldolgozási műveletek tekintetében. Ez megzavarhatja az ellátási láncokat, és számos európai polgár számára veszélyeztetheti az életmentő diagnózishoz és kezeléshez való hozzáférést. E tendencia megfordítása és a növekvő betegoldali kereslet kielégítése érdekében a kutatásba és fejlesztésbe, valamint az új termelési infrastruktúrába történő köz- és magánberuházásokra van szükségünk, továbbá megbízható szabályozásra és merész politikai döntésekre, írja az orvosi radioizotóp-ellátásról szóló EGSZB-vélemény előadója, Alena Mastantuono.
Annak ellenére, hogy Európa világszinten vezető szerepet tölt be az orvosi radioizotóp-ellátásban, jelentős mértékben támaszkodik a harmadik országokra a kulcsfontosságú alapanyagok és a különleges feldolgozási műveletek tekintetében. Ez megzavarhatja az ellátási láncokat, és számos európai polgár számára veszélyeztetheti az életmentő diagnózishoz és kezeléshez való hozzáférést. E tendencia megfordítása és a növekvő betegoldali kereslet kielégítése érdekében a kutatásba és fejlesztésbe, valamint az új termelési infrastruktúrába történő köz- és magánberuházásokra van szükségünk, továbbá megbízható szabályozásra és merész politikai döntésekre, írja az orvosi radioizotóp-ellátásról szóló EGSZB-vélemény előadója, Alena Mastantuono.
Az „Én szavazok! És Ön?” rovatunk utolsó cikkében Antoine Fobe, az Európai Vakok Szövetsége érdekképviseleti és kampányfőnöke ír arról, hogy miket kér az ő szervezete annak érdekében, hogy a választások még inkább akadálymentesek legyenek. A fogyatékossággal élők szervezetei, az EGSZB és az Európai Parlament által tett erőfeszítések ellenére ismét kifutottunk az időből ahhoz, hogy az európai választások példát mutassanak.
Az „Én szavazok! És Ön?” rovatunk utolsó cikkében Antoine Fobe, az Európai Vakok Szövetsége érdekképviseleti és kampányfőnöke ír arról, hogy miket kér az ő szervezete annak érdekében, hogy a választások még inkább akadálymentesek legyenek. A fogyatékossággal élők szervezetei, az EGSZB és az Európai Parlament által tett erőfeszítések ellenére ismét kifutottunk az időből ahhoz, hogy az európai választások példát mutassanak.
Észak-Macedónia sorsdöntő pillanathoz érkezett az uniós csatlakozásoz vezető útján, amelyet megoldatlan kétoldalú vitákkal és a közvélemény egyre gyengülő támogatásával kísért nehézségek és késedelmek jellemeztek. Ezen akadályok ellenére a gazdasági jólét és a regionális stabilitás ígérete tovább táplálja a nemzet uniós tagság iránti vágyát.
Észak-Macedónia sorsdöntő pillanathoz érkezett az uniós csatlakozásoz vezető útján, amelyet megoldatlan kétoldalú vitákkal és a közvélemény egyre gyengülő támogatásával kísért nehézségek és késedelmek jellemeztek. Ezen akadályok ellenére a gazdasági jólét és a regionális stabilitás ígérete tovább táplálja a nemzet uniós tagság iránti vágyát.
A közvélemény-kutatások aggasztó tendenciát tártak fel: az elmúlt években csökkent az uniós tagság támogatottsága. Ez a csökkenés a haladás lassú ütemével és az uniós tagállamok elkötelezettségének érzékelt hiányával kapcsolatos szélesebb körű frusztrációt tükrözi.
Az ország uniós csatlakozás felé vezető útját olyan összetett problémák nehezítik, amelyek túlmutatnak Észak-Macedónia határain. A régión belüli és az uniós tagállamok közötti demokratikus válság és politikai instabilitás, valamint a jobboldali nacionalizmus erősödése jelentős kihívások elé állítja az integrációs folyamatot. E kihívások közepette azonban van még ok némi optimizmusra és reményre, mivel sokan az uniós integrációban látják a nagyobb jólét és a magasabb életszínvonal megteremtésének lehetőségét a jövőben. Az is ígéretes, hogy az ország már most is meglehetősen jól igazodik az uniós jogszabályokhoz.
A jövőbe tekintve Észak-Macedóniának prioritásként kell kezelnie, hogy előrelépést érjen el a reformok és a tárgyalási fejezetek terén olyan kritikus területeken, mint a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, a demokrácia és a jobb közigazgatás. Az uniós csatlakozási folyamat lendületével elért kézzelfogható eredmények e területeken az EU támogatottságát is növelnék a közvélemény részéről. A demokratikus értékek melletti elköteleződés, a regionális együttműködés és a közös európai sorsra való törekvés döntő fontosságú lesz az ország csatlakozása felé vezető út buktatóinak leküzdéséhez.
Míg az az ország feladata, hogy politikai érettséget mutasson, és végrehajtsa a szükséges reformokat, az EU-nak demonstrálnia kell Észak-Macedónia polgárai felé, hogy a csatlakozási folyamat méltányos, érdemeken alapuló és előrehalad. Mint Ukrajna esetében, itt is meg kell mutatni, hogy van politikai akarat a csatlakozás előmozdításához: az előrehaladást jutalmazni kell, és lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy mindkét fél megfelelő kapacitással rendelkezzen a folyamat előbbreviteléhez.
Végezetül egyértelművé kell tenni, hogy nincs jobb, mindenki javát szolgáló alternatívája annak, hogy Észak-Macedónia, illetve az egész régió csatlakozzon az EU-hoz. Lehet, hogy Észak-Macedónia kicsi, de gazdag kulturális öröksége, stratégiai elhelyezkedése és a demokratikus értékek melletti elkötelezettsége regionális stabilitást és gazdasági növekedési lehetőségeket teremtene, erősítve az EU sokszínűségét és kohézióját.
Üdvözöljük hallgatóinkat! Ez a „Helyi szemmel”, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) podcastja. Mai adásunkban megvizsgáljuk a gazdasági kormányzás összetettségét és az európai gazdasági környezet előtt álló kihívásokat. Megtudhatjuk, milyen szintű konszenzusra van szükség az uniós országok gazdasági kormányzását illetően, valamint hogy Európának milyen nehéz döntéseket kell hoznia ahhoz, hogy gazdaságát a 21. század követelményeihez igazítsa.
Üdvözöljük hallgatóinkat! Ez a „Helyi szemmel”, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) podcastja. Mai adásunkban megvizsgáljuk a gazdasági kormányzás összetettségét és az európai gazdasági környezet előtt álló kihívásokat. Megtudhatjuk, milyen szintű konszenzusra van szükség az uniós országok gazdasági kormányzását illetően, valamint hogy Európának milyen nehéz döntéseket kell hoznia ahhoz, hogy gazdaságát a 21. század követelményeihez igazítsa.
Itt lesz velünk Luca Jahier, az EGSZB korábbi elnöke, aki az EGSZB „Európai szemeszter” csoportjának jelenlegi elnöke, Margarida Marques európai parlamenti képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja, Maria Demertzis, a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium vezető munkatársa, valamint Maria Tadeo brüsszeli tudósító. (tk)
2024. május 4-én, szombaton az EGSZB a hagyományos nyílt nap alkalmából megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt azzal a céllal, hogy tájékoztassa az embereket az EGSZB szerepéről az uniós intézmények sorában, és felhívja a figyelmet a közelgő európai választásokra.
2024. május 4-én, szombaton az EGSZB a hagyományos nyílt nap alkalmából megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt azzal a céllal, hogy tájékoztassa az embereket az EGSZB szerepéről az uniós intézmények sorában, és felhívja a figyelmet a közelgő európai választásokra.
A nap folyamán számos EGSZB-s szervezésű tevékenységre került sor a brüsszeli Jacques Delors épületben. A résztvevők megtekinthették az EGSZB székhelyét, megtudhatták, mit tehet az EGSZB az emberekért, megismerhették az EGSZB szerepét az uniós döntéshozatali folyamatban, és megoszthatták az EGSZB tagjaival, hogy mi fontos a számukra és mi miatt aggódnak.
A látogatóknak arra is lehetőségük nyílt, hogy megtudják, mit csinálnak az EGSZB-tagok a hazájukban, emellett élő rendezvényeken, például interaktív játékokban, egy uniós kvízben és gyerekeknek szervezett arcfestésben is részt vehettek.
Délelőtt az EGSZB megünnepelte annak az EGSZB-tagokból és -alkalmazottakból álló biciklis csoportnak az érkezését is, amely több száz kilométert tekert le Franciaországban és Belgiumban, hogy felhívja a figyelmet az európai választások fontosságára.
Bruno Choix, az EGSZB Munkáltatók Csoportjának tagja vezetésével a biciklis csoport 4 nap alatt 500 km-t tett meg, hogy a franciaországi Caenből Brüsszelbe jusson. A Waterloo-tól az EGSZB brüsszeli székházáig tartó utolsó szakaszon az EGSZB más tagjai és munkatársai is csatlakoztak hozzájuk. (mp)
Az EGSZB „Külkapcsolatok” (REX) szekciója megszervezte a dezinformáció elleni küzdelemről szóló második kampányát és konferenciáját, amelyre a dezinformációval kapcsolatos átfogó és a civil társadalom segítségével megvalósítandó projektjének részeként került sor.
Az EGSZB „Külkapcsolatok” (REX) szekciója megszervezte a dezinformáció elleni küzdelemről szóló második kampányát és konferenciáját, amelyre a dezinformációval kapcsolatos átfogó és a civil társadalom segítségével megvalósítandó projektjének részeként került sor.
Bulgáriában volt már egy sikeres kampány, ennek a mostani, április 18-i programnak pedig Moldova volt a helyszíne. Az ország ugyanis nemrég hozott létre két célzott testületet – a Stratégiai kommunikációval és a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó központot, valamint a Nemzeti Kisebbségek Polgári Kezdeményezéseinek Központját –, hogy ezzel erősítse kapacitásait a stratégiai kommunikáció és párbeszéd terén.
A konferencia szervezésében partnerként részt vett a chișinăui Moldovai Állami Egyetem is.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke azt hangsúlyozta a konferencián, hogy elő kell mozdítani a párbeszédet, és a külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelembe háttértől és közösségtől függetlenül mindenkit be kell vonni.
A dezinformáció jellemzően a lakosság körében terjed, gyakran horizontálisan, ami azt jelenti, hogy a probléma kezelésének legjobb módját nem egy felülről lefelé irányuló megközelítés jelenti, hanem az emberek gondolkodásra és közvetlen szerepvállalásra késztetése. Itt játszhat döntő szerepet a szervezett civil társadalom, mivel a dezinformáció megbontja társadalmaink szerkezetét.
Ana Revenco, a Stratégiai kommunikációval és a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó központ igazgatója, egyben a konferencia egyik fő felszólalója hangsúlyozta, hogy az emberek nem tudnak egyedül megküzdeni a dezinformációval, a központ segítségével viszont hosszú távon jobban fel lehetnének vértezve a mérgező dezinformációval szemben.
„A dezinformáció teljes felszámolása nem reális célkitűzés. Közös erőfeszítéseink célja az álhírek leleplezése és megelőzése, valamint társadalmainkra gyakorolt káros hatásuk enyhítése” – tette hozzá.
Mihai Peicov, a Nemzeti Kisebbségek Polgári Kezdeményezései Központjának vezetője elmondta, hogy a központ létrehozásával a kormány fontos lépést tett annak érdekében, hogy mindenki helyet kapjon a társadalomban. Hozzátette, hogy új oktatási politikákra van szükség a kisebbségek számára.
A konferencián kiemelték, hogy nagyon fontos az oktatás szerepe, és hogy a fiatalokra kell helyezni a hangsúlyt – az észrevételek nagy részét is a konferencia legfiatalabb résztvevői, diákok és újságírók fogalmazták meg.
A konferenciáról készült videót itt tekintheti meg.
Miután Észak-Macedónia 20 éve vár a csatlakozásra, csökkent az uniós tagság támogatottsága a közvélemény körében. A haladás lassú üteme, a visszaesések és a késedelmek (Észak-Macedónia 2005 decemberében kapott tagjelölti státuszt, majd a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 15 év telt el, ami a leghosszabb ilyen időszak az EU történelmében) ellenére a gazdasági jólét és a regionális stabilitás ígérete továbbra is vonzóvá teszi a csatlakozást a lakosság számára. Az EU-nak is meg kell azonban mutatnia, hogy kész előmozdítani a csatlakozási folyamatot és jutalmazni az előrehaladást – írja meglepetésvendégünk, Biljana Spasovska, a Balkáni Civil Társadalmi Fejlesztési Hálózat ügyvezető igazgatója, Észak-Macedónia mint bővítési ország tagjelöltje az EGSZB-ben.
Miután Észak-Macedónia 20 éve vár a csatlakozásra, csökkent az uniós tagság támogatottsága a közvélemény körében. A haladás lassú üteme, a visszaesések és a késedelmek (Észak-Macedónia 2005 decemberében kapott tagjelölti státuszt, majd a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 15 év telt el, ami a leghosszabb ilyen időszak az EU történelmében) ellenére a gazdasági jólét és a regionális stabilitás ígérete továbbra is vonzóvá teszi a csatlakozást a lakosság számára. Az EU-nak is meg kell azonban mutatnia, hogy kész előmozdítani a csatlakozási folyamatot és jutalmazni az előrehaladást – írja meglepetésvendégünk, Biljana Spasovska, a Balkáni Civil Társadalmi Fejlesztési Hálózat ügyvezető igazgatója, Észak-Macedónia mint bővítési ország tagjelöltje az EGSZB-ben.
Biljana Spasovska a Balkáni Civil Társadalmi Fejlesztési Hálózat (BCSDN) ügyvezető igazgatója. A BCSDN olyan civil társadalmi szervezetek regionális hálózata, amelyek együttműködnek a balkáni civil társadalom szerepének előmozdítása és fejlődésének megerősítése érdekében. Emellett ő a „CSO Partnership for Development Effectiveness” platform jelenlegi társelnöke, a „Global Standard for CSO Accountability” partnerség tagja, emellett pedig egy bővítési ország tagjelöltjeként vesz részt az EGSZB munkájában.
Biljana több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezik a balkáni civil társadalom hangjának, valamint a nemzeti és uniós szakpolitikai folyamatokban betöltött szerepének megerősítését célzó szakpolitikai és érdekképviseleti erőfeszítések terén. Számos olyan regionális, uniós és globális együttműködési projektet vezetett, illetve járult hozzá ezekhez, amelyek célja a kedvezőbb civil társadalmi környezet, a hitelesebb uniós bővítési politika, a civil társadalom fokozott elszámoltathatósága és a hatékonyabb fejlesztési együttműködés.
A Bolognai Egyetemen interdiszciplináris tanulmányok szakon szerzett mesterfokozatot, jelenleg pedig doktori képzésben vesz részt a globalizáció és a demokrácia területén.
A Square-en, a Brüsszeli Kongresszusi Központban tartott, több mint 1000 résztvevővel és 150 előadóval büszkélkedő konferencia olyan hatásos körforgásos megoldásokat mutatott be, amelyek a legújabb tudományos eredményekre épülnek. Az EGSZB küldöttei megosztották a résztvevőkkel az ECESP sikertörténetét.
Cillian Lohan EGSZB-tag és az ECESP társalapítója szerint az ECESP a „hálózatok hálózata”, amely összekötő kapocsként működik a politikai döntéshozók és a civil társadalom között a körforgásos gazdaság előmozdításában. Anders Ladefoged, az ECESP irányítóbizottságának tagja kiemelte, hogy a platform az együttműködés és a tanulás fórumaként fontos szerepet játszik a körforgásban elért európai eredmények és hiányosságok vizsgálatában. Maria Nikolopoulou EGSZB-tag hangsúlyozta, hogy a platform egyre interaktívabbá válik, amivel elősegíti a párbeszédet is, például olyan kezdeményezések révén, mint a #EUCircularTalks.
A konferencia záróülésén Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos két kezdeményezést jelentett be a körforgásos gazdaságra való globális átállás támogatására: a körforgásos gazdaság európai támogató központját, amelyet az Európai Bizottság 15 millió euróval finanszíroz, valamint a „SWITCH to Circular Economy in East and Southern Africa” programot, amelyhez az Európai Bizottság öt év alatt 40 millió euróval járul hozzá. Az ECESP elkötelezett mindkét kezdeményezés támogatása mellett.
Az EGSZB és az Európai Bizottság által 2017-ben elindított ECESP célja a párbeszéd előmozdítása, a bevált gyakorlatok terjesztése és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tájékoztatás, hogy az elképzeléseket tettekre lehessen váltani. Az EGSZB aktívan támogatja a körforgásos jelleget; 2015-ben kiemelten támogatta az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. A platform egy fajta közös vállalást jelent, hogy valamennyi érdekelt felet arra ösztönözze, hogy tartalommal töltse meg a körforgásos gazdaság vízióját, hogy a párbeszéd és az együttműködés révén felgyorsítsa az átmenetet.(ks)
