Az egészségügyi ágazatbeli közszolgáltatások közös létrehozása erősíteni fogja a demokrácia részvételi jellegét az EU-ban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Debreceni Egyetem által szervezett rendezvény rávilágított, mennyire fontos az általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása az egészségügy és a jóllét területén, különösen a Covid19-világjárvány tanulságainak fényében.

Az egészség és a jóllét két olyan terület, ahol a köz- és magánszervezetek együttműködhetnek a polgárokkal az általános érdekű szolgáltatások nyújtása érdekében. A Covid utáni társadalomban azonban ezeket új európai kezdeményezéseknek és szakpolitikáknak kell támogatniuk.

Ez az EGSZB „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekciója és a Debreceni Egyetem által 2022. szeptember 15–16-án közösen szervezett Közös létrehozás és általános érdekű szolgáltatások az egészségügy és jóllét területén című magas szintű konferencia legfontosabb következtetése.

Az EGSZB már régóta részt vesz az általános érdekű szolgáltatások korszerűsítéséről és fejlesztéséről szóló európai szintű vitában, együttműködve a civil társadalom, valamint a tudományos élet és a kutatás világának különböző érdekelt feleivel – mondta Baiba Miltoviča, az EGSZB TEN szekciójának elnöke. A mai konferencia azon erőfeszítéseink folytatása, amelyek célja annak biztosítása, hogy minden polgár és érdekelt fél hozzáférjen a méltó élet alapját – ma és a jövőben is – képező alapvető szolgáltatásokhoz.

Általános érdekű szolgáltatások és civil társadalmi szervezetek

A rendezvény középpontjában az általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása, valamint az általános érdekű egészségügyi és gondozási szolgáltatások álltak, kiemelve a civil társadalmi szervezetek és a tudományos élet szerepét és lehetőségeit.

Ebben a témában az EGSZB jelenleg dolgoz ki véleményt Általános érdekű szolgáltatások közös létrehozása a részvételi demokrácia erősítése érdekében az EU-ban címmel, amely konkrét intézkedéseket javasol a részvételi demokrácia ösztönzésére és annak biztosítására, hogy e szolgáltatások kielégítsék az emberek igényeit – ilyen például egy fórum létrehozása az ötletek és bevált gyakorlatok cseréjére, valamint az európai szintű vita előmozdítására.

Edelényi András, az EGSZB tanulmányozócsoportjának elnöke szerint manapság minden eddiginél fontosabb, hogy erősítsük társadalmaink ellenállóképességét. Hozzájárulásra van szükségünk a nagyközönség, a polgári és az egyéni szféra és ezek erőforrásai oldaláról, illetve koordinációra mindezek között. Az általános érdekű szolgáltatások pedig éppen ezek metszéspontjában állnak.

Krzysztof Balon, az EGSZB „Általános érdekű szolgáltatások” állandó csoportjának elnöke hozzáfűzte: Általános érdekű szolgáltatások civil szervezetek általi, az európai polgárok valódi szükségleteit figyelembe vevő közös létrehozása az egyik leghatékonyabb eszköz a részvételi demokrácia ösztönzésére és ezzel az európai integráció támogatására. Ezért az EGSZB a civil társadalommal, az egyetemekkel és az önkormányzatokkal, valamint a többi uniós intézménnyel együttműködve intenzíven dolgozik az e területre vonatkozó új politikai kezdeményezéseken mind európai, mind nemzeti szinten.

A jelenlegi nehéz nemzetközi helyzetre utalva Báger Gusztáv, a magyarországi Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnöke hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború Európa-szerte komoly kihívást jelent valamennyi civil társadalmi szervezet számára, és ez megmutatta a civil társadalom erejét és jelentőségét a közös megoldások keresésében, különösen a menekültek megsegítése terén.

A Covid utáni EU-ban szorosabb együttműködésre van szükség az egészségügy és a jóllét területén

A Covid19-válság egyértelművé tette, hogy sürgősen innovatív megközelítésekre és megoldásokra van szükség az egészségügyben és az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások széles körében, amelyek az egészségügyi ismeretekre, a polgárokkal való kommunikációra, a jóllétre, az egészségügyi támogató szolgáltatásokra és a különböző ellátási formákra összpontosítanak.

Ailer Piroska, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy a világjárvány felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több terület és szereplő között van szükség együttműködésre, és hogy a Debreceni Egyetem, mint Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, jelentős tapasztalatai alapján átfogóan hozzájárulhatna európai szintű javaslatok megfogalmazásához.

Sipos Flórián, a Debreceni Egyetem munkatársa szerint az egészségügyi szolgáltatások közös létrehozása időszerű, és azon az elgondoláson alapul, hogy a különböző értékekkel – például tapasztalattal – rendelkező aktív polgárok hozzá tudnak járulni a végeredmény javításához.

Háttér – közszolgáltatások közös létrehozása

A közszolgáltatások közös létrehozása a szociális innováció és a részvételi demokrácia egyik formája Európában. Azon az elképzelésen alapul, hogy a közszférabeli innovációk legjobban úgy valósíthatók meg, ha együttműködést vagy partnerséget tudunk kialakítani a közszolgáltatást nyújtók (nem kormányzati szervezetek, állami szervek, magánvállalkozások), illetve a szolgáltatásaikat igénybe vevő vagy azok előnyeit élvező polgárok között.

A közös létrehozás keretében a szolgáltatásokat igénybe vevő vagy potenciálisan igénybe vevő személyek a fejlesztési folyamat különböző szakaszaiban együtt dolgoznak a szolgáltatókkal, és kezdeményezik, megtervezik, nyújtják és értékelik az új szolgáltatásokat. A 2010-es években a közszolgáltatások az EU-ban fokozatosan elmozdultak a polgárokkal mint a szolgáltatások passzív egyéni fogyasztóival való együttműködéstől a polgárokat aktív, dinamikus közreműködőknek tekintő együttműködés felé.