A megújuló hidrogén Európa zöld jövőjének egyik pillére lehet

A „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció által szervezett webináriumon az EGSZB tagjai hangsúlyozzák, hogy a civil társadalom hozzájárulása döntő fontosságú lesz az EU hidrogénre vonatkozó stratégiájának jövője szempontjából.

A megújuló hidrogén-ökoszisztéma kialakítása az európai zöld megállapodás megvalósításának egyik legfontosabb prioritása, de a társadalmi és gazdasági következményeket gondosan mérlegelni kell – és ebben a tekintetben elengedhetetlen a civil társadalmi szervezetek bevonása. Ez volt a fő gondolata annak a vitának, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekciója szervezett 2020. november 25-én Brüsszelben és távülés formájában.

A hidrogén fontos tárgyalási pont az energetikai átállásról szóló vitában, mivel óriási mértékben hozzájárulhat a jövő szén-dioxid-mentes energiarendszeréhez. Ha a hidrogént bizonyos specifikus technológiai eljárásokkal állítják elő, tulajdonképpen megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagnak tekinthető – jelentette ki Baiba Miltoviča, a TEN szekció elnöke. A tiszta európai hidrogén-ökoszisztéma kialakítása mellett azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ez az EU különböző energiaágazatainak hatékonyabb összekapcsolására irányuló stratégiának csak egyik ága. Az összes szinergiát ki kell használnunk, és ki kell aknáznunk a villamosenergia-ágazat, a kiterjedt gázinfrastruktúránk, az iparunk és a közlekedési ágazat közötti komplementaritást.

A hidrogén mint zöld üzemanyag, előnyök és aggályok

A hidrogén – különösen, ha megújuló – nyilvánvalóan számos előnnyel jár. Lehetővé teszi a villamosításra nem alkalmas ágazatok villamosenergia-ellátását, és a megújuló energia áramlásának ingadozásait kiegyensúlyozó tárolást biztosít. A tudományos viták az alábbi négy lehetséges energiafelhasználási módot emelik ki: háztartási fűtés és szolgáltatások (például beltéri fűtés), ipari magas hőmérsékletű fűtés, mobilitás (például hidrogén a közúti áruszállításban, szintetikus folyékony üzemanyagok a légi közlekedésben), valamint áramtermelés. A hidrogén energetikai felhasználásának lehetővé tételéhez szükséges technológiák többsége azonban még mindig kutatási és fejlesztési, illetve demonstrációs szakaszban van.

Másrészt a hidrogén használata kérdéseket is felvet, amint arra Baiba Miltoviča helyesen rámutatott: Mielőtt felgyorsítanánk az európai ipar átalakítását, gondolnunk kell a társadalmi és gazdasági következményekre, valamint a hátrányos helyzetű emberekre, a kkv-kra, a munkavállalókra (akiknek képesnek kell lenniük az alkalmazkodásra és új készségek elsajátítására) és a fogyasztókra (hogy valódi előnyöket, jobb tájékoztatást, valamint rugalmas ajánlatokat és árakat kaphassanak). Ezért létfontosságú a szervezett civil társadalom bevonása a jövőbeli Európai Tisztahidrogén-szövetségbe: gazdagíthatja a nyilvános vitákat és közelebb hozhatja a kezdeményezéseket a polgárokhoz.

Ezzel összefüggésben Pierre Jean Coulon EGSZB-tag a szociális védelem fontosságát hangsúlyozta az energetikai átalakulásban: Mindig szem előtt kell tartanunk a társadalmi változás kérdését. Ha a jövőben úgy döntünk, hogy beruházunk a hidrogéntermelés területére, például a hidrogénvölgyek partnersége keretében, gondoskodnunk kell arról, hogy emiatt az átalakulás miatt a társadalom általában, és különösen a munkavállalók ne maradjanak le. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a hidrogén jelentős szerepet játsszon az energiaellátás biztosításában Európában: Meg kell teremtenünk a megfelelő egyensúlyt a villamos energia és a hidrogén között. A jövő kettős megközelítést követ majd, de a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának meg kell előznie a hidrogént, mivel ma sajnos nem áll rendelkezésünkre 100%-ban tiszta hidrogén – tette hozzá.

Edelényi András, az EGSZB tagja azt is kiemelte, hogy az energetikai szerkezetátalakítás nemcsak az energiáról szól, hanem életünk számos aspektusáról is: A hidrogén nagyon fontos, átfogó hatással bír, beleértve a mobilitást, az ipart és valamennyi kémiával összefüggő kérdést. A jelenlegi időszakot a teljesen fosszilis alapú és meglehetősen központosított energiaellátási rendszerről a zöld, szén-dioxid-semleges, diverzifikált és meglehetősen összetett új rendszerre történő gyors átmenet jellemzi. Ezen a ponton előrelépést kell elérnünk a kirakójáték fontos hiányzó elemével kapcsolatban: ez pedig a hidrogén szerepe és funkciója az energiaügyi csomagban.

A jelenlegi helyzet

Az Európai Bizottság 2020 júliusában előterjesztett stratégiája szerint a hidrogén az európai zöld megállapodás megvalósításának egyik sarokköve, és uniós szinten összehangolt fellépést tesz szükségessé az állami és a magánszektor között. Az Európai Bizottság célja a megújuló hidrogén fejlesztése elsősorban szél- és napenergiából, valamint a tiszta hidrogénbe történő befektetés és a tiszta hidrogén iránti kereslet támogatása az EU-ban az ipari vezetőkkel, a civil társadalommal, a nemzeti és regionális miniszterekkel, valamint az Európai Beruházási Bankkal közösen útjára indított Európai Tisztahidrogén-szövetség létrehozásával.

Az EGSZB jelenleg véleményt dolgoz ki „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” címmel, amelyet az EGSZB januári plenáris ülésén fognak megvitatni.