Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az informális gondozók kérdését a politikai napirend kiemelt helyén szerepeltesse, és hozzon létre egy platformot a bevált gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésére.

Az egyik, júliusban elfogadott véleményében az EGSZB további intézkedések meghozatalát szorgalmazza mind uniós, mind nemzeti szinten az informális gondozók jobb védelme és a társadalomhoz való létfontosságú hozzájárulásuk elismerése érdekében.

Ilyen intézkedésként az Európai Bizottság létrehozhatna egy platformot a bevált gyakorlatok tagállamok közötti kicserélésére, illetve magas színvonalú, elérhető és közösségi alapú szolgáltatásokat kellene biztosítani a családi gondozók terheinek enyhítése érdekében, valamint mentesítő szolgáltatásokat is nyújtani kellene. Az is alapvetően fontos, hogy a gondozók rugalmas munkafeltételek mellett dolgozhassanak, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy családtagjaik gondozása miatt fel kelljen adniuk munkahelyüket.

Pietro Vittorio Barbieri, a vélemény előadója kijelentette: „Az EGSZB készen áll arra, hogy képviselje társadalmunk egyik, nagyrészt láthatatlan csoportját: az informális gondozókat. E csoport tagjai sok esetben kénytelenek feladni munkahelyüket, ennek következtében pedig nemcsak jövedelmüktől, hanem számos jogosultságtól is elesnek. Az informális gondozók a kulisszák mögött végzik tevékenységüket. Itt az ideje, hogy erőfeszítéseik reflektorfénybe kerüljenek.”

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az informális gondozás vállalása önkéntes döntés legyen, hogy kezeljék a nemek közötti egyenlőtlenségeket, hogy az informális gondozók a rugalmasabb munkarendnek köszönhetően megtarthassák munkahelyüket és fizetésüket, és könnyen visszatérhessenek a munkaerőpiacra, ha kénytelenek voltak elhagyni azt. Fontos biztosítani számukra a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt.

Az informális gondozásban a férfiak és a nők nem egyformán vesznek részt. Az ilyen gondozást túlnyomórészt nők végzik: 70%-ukra hárul gondozási feladat gyermekük, házastársuk vagy testvérük kapcsán. Amellett, hogy jobban ki vannak téve a kiégés és a pszichofizikai túlterheltség kockázatának, ezeket a nőket a szegénység veszélye is komolyan fenyegeti. „Jóléti rendszerünk a világon az egyik legkiválóbb, sok esetben azonban a nők testi és lelki erejére és kitartására támaszkodik” – mutatott rá az előadó.

A vonatkozó előírások és szabályozás hatásának nyomon követése érdekében rendkívül fontos, hogy minőségi és mennyiségi adatok álljanak rendelkezésre az informális gondozók tényleges életkörülményeire vonatkozóan. Az EGSZB további kutatási stratégiák alkalmazását szorgalmazza, különösen az Eurofound együttműködésével, valamint az érdekelt felek bevonásával.