Szerző: Andres Barceló Delgado

Bár az ipar soha nem tervezte elhagyni Európát, a valóság az, hogy a 2024-es európai választások óta az uniós intézmények egyértelmű következtetésre jutottak: erős ipar nélkül Európa nem képes stratégiai autonómiát biztosítani vagy gazdasága alapvető versenyképességét elérni. Az erős ipari bázis nemcsak az európaiak minőségi munkahelyei, hanem a fejlődés, az innováció és a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások szempontjából is elengedhetetlen.

A megélhetési válságra válaszul az EGSZB egy „ernyővéleményt" indított a válság kezelésére a különböző szakpolitikai területeken, és célzott ajánlásokat fogalmazott meg az uniós és nemzeti politikai döntéshozók számára. Ennek részeként az EGSZB „Tanulmány az ipari szerkezetváltásról" (CCMI) szakbizottsága az újraiparosítás mint a megélhetési költségekkel kapcsolatos válság által az európai polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt hatás ellensúlyozásának kulcsfontosságú megközelítése tekintetében nullát ért el.

„ Európa újraiparosítása – Lehetőség a vállalkozások, a munkavállalók és a polgárok számára a megélhetési válsággal összefüggésben" című, az EGSZB júniusi plenáris ülésén elfogadandó véleményünk kiemeli, hogy az újraiparosításnak létfontosságú szerepet kell játszania az egyének és a vállalkozások helyzetének javításában Európa-szerte.

A vélemény főbb következtetései a következők:

Bár üdvözöljük a Bizottság „versenyképességi iránytű" létrehozására irányuló kezdeményezését, felszólítunk egyértelmű referenciaértékek és teljesítménymutatók bevezetésére annak biztosítása érdekében, hogy ezek az erőfeszítések ne csak papíron valósuljanak meg, hanem meg is valósuljanak.

Az energia területén (amely jelenleg visszatartja az európai ipart és a tágabb értelemben vett gazdaságot) gyors – rövid és hosszú távú – intézkedésekre szólítunk fel a biztonságos, stabil és kiszámítható energia olyan árakon történő biztosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások versenyképességét, és nem jelentenek terhet a háztartások számára.

A stratégiai autonómiának az újraiparosítási folyamat középpontjában kell állnia, és nemcsak a közvetlenül érintett vállalatok, hanem a teljes értéklánc javát is kell szolgálnia. Az európai ipar a szakképzett munkaerő hiányával néz szembe, ezért felszólítunk a bürokrácia csökkentésére és a munkavállalási engedélyek kiadására vonatkozó uniós jogszabályok észszerűsítésére. Nem akarjuk „importálni" az olcsó munkaerőt, hanem inkább olyan képzett munkavállalókat akarunk vonzani, akik gazdagítják az európai társadalmat.

Az iparpolitika célja, hogy helyreállítsa az EU vonzerejét, és ismét kedvező környezetet teremtsen az ipari beruházások számára, kiaknázva a jogbiztonságot, a munkavállalók készségeit és természetesen az egységes piac előnyeit.

A szociális párbeszédet teljes mértékben be kell építeni az újraiparosítási folyamatba, mivel az nemcsak a nagyvállalatokat érinti, hanem a kkv-kat is, amelyek az európai vállalkozások túlnyomó többségét teszik ki.

Van azonban egy olyan kérdés, amely különösen érzékeny néhány társadalmi és képviselőcsoportban: a bürokrácia egyszerűsítése. Stefano Mallia, az EGSZB Munkaadók csoportjának elnöke szavaival élve „az egyszerűsítés nem jelenti a deregulációt. Nem a zöld megállapodás felszámolásáról vagy az alapvető szociális biztosítékokról van szó... A bürokrácia felszámolásáról van szó, ami senkinek sem kedvez."

Mint mindig, a boly a részletekben van; de távolról sem tántorítjuk el az újraiparosítási folyamatot, amely a teljes lánc mentén magában foglalja a beruházásokat, az infrastruktúrába történő állami beruházásoktól kezdve az ipari beruházásokig, a minőségi munkahelyek előmozdításáig, az egész életen át tartó szakmai átképzés ösztönzéséig, az uniós vívmányok középpontjában álló szociális normák fenntartásáig, valamint a folyamatos fejlesztés és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások fejlesztésének eszközeként az üzleti innováció előmozdításával.

Ez nem könnyű feladat, de szilárd meggyőződésem, hogy az egész EU-ban működő erős ipar az egyik fő mozgatórugója lehet az európai gazdaság versenyhelyzete javításának, valamint az európaiak és családjaik helyzetének jelentős javulásának.