Miközben a világ fenntartható fejlődésre törekszik, nyilvánvaló, hogy komoly kihívások jelentkeznek az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását célzó ütemterv felénél. Az októberi plenáris ülésen elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak (EU) olyan integrált és átfogó stratégiát kell elfogadnia, amely ambiciózus, hosszú távú célokat és terveket tartalmaz.

Egy nemrégiben készült ENSZ-jelentés szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy globális szinten a mintegy 140 fenntartható fejlődési célnak mindössze a 12%-a esetében történt előrelépés. Az EGSZB azt kéri, hogy az EU vállaljon tartós politikai kötelezettséget, és ennek keretében már korai szakaszban konzultáljanak az érdekelt felekkel és biztosítsanak megfelelő forrásokat. Az EGSZB szerint a fenntartható fejlődési célok megvalósítása 2030 után is prioritás kell, hogy legyen.

Az EGSZB szerint nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság olyan hosszú távú politikai kötelezettséget vállaljon, amely túlmutat a jelenlegi hivatali időszakon. Ennek jegyében már korai szakaszban konzultálni kell az érdekelt felekkel, más intézményeket is képviselni kell és megfelelő forrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy a civil társadalmi szervezetek inkluzív módon részt vehessenek a folyamatban. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a fenntartható fejlődési célok megvalósítása olyan hosszú távú prioritás kell, hogy legyen, amely 2030 után is napirenden marad.

Maria Nikolopoulou, a vélemény előadója kifejtette: „Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy tartsa a politikai napirend kiemelt helyén a fenntartható fejlődési célok kérdését, méghozzá 2030 után is, és biztosítsa az ahhoz szükséges eszközöket, hogy a következő hivatali időszakban átfogó uniós stratégiát lehessen kidolgozni a témában”.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében lépjenek túl a silógondolkodáson és kövessenek holisztikus megközelítést, és ennek értelmében egyszerűsítsék a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakpolitikákat. Nagyon fontos, hogy konzultáljanak a különböző szereplőkkel – köztük a civil társadalommal, az állami és a magánszektorral, a tudományos élet képviselőivel, valamint az ifjúsági és női szervezetekkel. Az EGSZB olyan strukturált civil társadalmi párbeszédet szorgalmaz, amelyben részt vehetnek vállalatok, szakszervezetek és helyi szervezetek is.

„A fenntartható fejlődési célok nem vesztettek aktualitásukból. Továbbra is együtt kell dolgoznunk megvalósításukon” – fogalmazott Antje Gerstein társelőadó. (ks)