A pénzügyi ágazat – különösen a banki ágazat – fontos szerepet játszik az EU gazdaságának versenyképesebbé tételében, hiszen jelentős mértékben befolyásolja a finanszírozást és a fenntarthatóságra való, elengedhetetlen átállást. A plenáris ülésszakon elfogadott egyik véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt elemzi, hogy elsősorban milyen eszközökkel lehet megerősíteni magát az ágazatot, valamint az EU stratégiai autonómiájához és az annak elérését elősegítő célokhoz való hozzájárulását.

A pénzügyi rendszer ellenálló képessége prioritás az EU gazdasági átalakulása szempontjából, ugyanakkor továbbra is felmerülnek kihívások a versenyképességi ellenőrzések bevezetésére és a szabályozás REFIT révén történő finomhangolására irányuló erőfeszítések ellenére. Az EGSZB előadója, Antonio García del Riego rámutat, hogy a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésének elmaradása akadályozza az integrált piac kialakulását, emiatt pedig az uniós bankok lemaradnak a globális versenyben. Korrekciós intézkedésként alapos értékeléseket kell végezni, hogy garantálni tudjuk a pénzügyi ágazat versenyképességét és rezilienciáját. A tisztességes verseny döntő fontosságú a stabilitás és a növekedés szempontjából, ugyanakkor erősebb szabályozási keretet tesz szükségessé, amely ugyanakkor fenntartja a bankszektor sokszínűségét. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny fontos szerepet játszik a stabilitás biztosításában és a beruházások vonzásában, és olyan kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz a felügyelet kapcsán, amely előmozdítja a digitalizációt és a piaci fenntarthatóságot. Az EGSZB üdvözli, hogy az EU a jövőbeli szakpolitikák részévé teszi a versenyképességi ellenőrzést, ugyanakkor rámutat arra, hogy a versenyképesség fokozása nem igazolhat semmilyen eltérést az olyan nemzetközi normáktól, mint a Bázel III. Létfontosságú, hogy az említett ellenőrzések összhangban legyenek a pénzügyi ágazat sajátosságaival. A tőkepiaci unió kiteljesítése a piac széttöredezettsége ellen fog hatni, fokozza a pénzügyi stabilitást és előmozdítja az integrációt. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazat fejlődésének kulcsa a hatékony értékelési módszerek alkalmazása, az érdekelt felek bevonása a hatásvizsgálatokba, valamint a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges megbízható adatok biztosítása. (tk)

Az EGSZB sikertörténet, de az Európai Uniónak még nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa társadalmi szerződését, a szolidaritást, a méltányos gazdaságot és az inkluzivitást. Ez ugyanis az európai értékek megőrzésének kulcsa.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) az 1957 márciusában aláírt Római Szerződés hozta létre. Az intézmény 1958 májusában tartotta első plenáris ülését. 2023. december 13-án vitát tartottak Brüsszelben „Megemlékezés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fennállásának 65. évfordulójáról: A civil társadalmi szerepvállalás megerősítése, a demokrácia védelme” címmel. Ezen az elmúlt évtizedek tapasztalatairól és a jövőre szóló tanulságokról volt szó. „Az elmúlt 65 évben az EGSZB valódi platformot hozott létre, ahol a civil társadalom szabadon kifejtheti nézeteit, és így törekedhet az uniós jogszabályok javítására. A változó geopolitikai környezetben minden eddiginél fontosabb, hogy megjelenjenek az erős és független civil társadalom nézetei. A megfigyelő-ellenőrző szerepet ellátó civil társadalom jelenti ugyanis a garanciát arra, hogy senki ne iktathassa ki a fékek és ellensúlyok rendszerét, a jogállamiságot vagy az alapvető jogokat és értékeket – azaz, hogy senki ne tudja megszüntetni a demokráciát” – fogalmazott Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.

Az EGSZB tagjai az európai civil társadalmi szervezetek sokféleségét képviselik, ideértve a vállalkozásokat, a szakszervezeteket és az egyéb érdekképviseleti csoportokat. Az EGSZB az EU konzultatív szerve, amely véleményeket fogalmaz meg az Európai Bizottság, az EU Tanácsa és az Európai Parlament számára, hídként szolgálva az EU döntéshozó intézményei és az uniós polgárok között. „Az EGSZB betöltötte 65. életévét, így azt gondolhatnánk, hogy ideje nyugdíjba vonulnia. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. Most, amikor ilyen sok európai szembesül nehézségekkel, minden eddiginél nagyobb szükség van az EGSZB-re. Nem szabad hagynunk, hogy megpróbálják figyelmen kívül hagyni a szervezett szociális párbeszéd szerepét! A többi uniós intézménynek még inkább figyelnie kell ránk” – mondta Georges Dassis, az EGSZB volt elnöke és a volt EGSZB-tagok egyesületének elnöke.

Ahogy az a megbeszélés során is elhangzott, az elmúlt években az EGSZB vezető szerepet töltött be a szociális jogok európai pilléréről folyó vitában. Az EGSZB aktívan részt vett az Európa jövőjéről szóló konferencián is, amelynek végleges ajánlásai kifejezetten megemlítették az intézményt mint az uniós demokráciában való részvétel és átláthatóság növelésének eszközét. Az EGSZB úttörő szerepének közelmúltbeli példái közé tartozik, hogy elsőként szorgalmazta egy valódi európai egészségügyi unió létrehozását, és élen jár a „javításhoz való jog” javaslásában. Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy fontos hatása van az EGSZB munkájának. Kiemelte, hogy miként sikerült 1958 óta javítani az uniós jogszabályokat: „Az elmúlt hónapokban több kulcsfontosságú célt is elértünk, többek között a versenyképességi ellenőrzést és az uniós kék megállapodást. Folytatjuk munkánkat, hogy eljuttassuk az illetékesekhez az általunk képviselt emberek véleményét.”

Az energetikai átállás, az éghajlati válság elleni küzdelem és az Oroszország által okozott geopolitikai fenyegetés adandó válasz csak néhány azok közül a kihívások közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy igenis szükség van egy olyan EGSZB-re, amely segít abban, hogy a köz érdekében konszenzusra lehessen jutni, és előmozdítja az európai integrációval kapcsolatos értékeket, illetve a részvételi demokrácia és a civil társadalmi szervezetek ügyét. „Az EGSZB 65 éve platformot biztosít a szakszervezeti képviselők számára, hogy érdemi megbeszéléseket folytassanak a munkáltatókkal, a civil társadalmi szervezetekkel és az Európai Unió más intézményeivel. Az EGSZB sikere az együttműködésben rejlik. Azzal, hogy a társadalom számos különböző csoportjának képviselőit tömörítjük, sok különböző nézőpontból álló véleményeket tudunk kidolgozni. Ez az inkluzivitás biztosítja, hogy munkánk összhangban legyen a demokratikus elvekkel” – mondta Lucie Studničná, a Munkavállalók csoportjának elnöke.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke szorgalmazta, hogy az EGSZB széleskörűen mobilizálja magát az európai parlamenti választásokra. „Az EU-nak kollektív problémamegoldó megoldással kell szolgálnia a közös európai kihívásokra. Nagyban függ az európai parlamenti választások eredményeitől, hogy sikerül-e ezt elérni. Az EGSZB-nek és tagjainak feladata és felelőssége, hogy a civil társadalmi szervezetek hálózatain keresztül megszólítsa az embereket és foglalkozzon a dezinformáció, a félelmek és a bizalomhiány kérdésével. Újfent szorgalmaznunk kell, hogy hathatós intézkedések szülessenek arra, hogy valamennyi szakpolitikai területen párbeszéd létesüljön a civil társadalommal uniós szinten.”

További információ az EGSZB történetéről (ab)

A „Global Gateway” kezdeményezés célja az EU nyitott stratégiai autonómiájának garantálása, ám projektjeit hatásvizsgálatoknak kell alávetni – hangsúlyozza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy a decemberi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében. Az EGSZB felajánlja, hogy aktívabb szerepet fog játszani a „Global Gateway”-hez kapcsolódó fejlesztési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban.

A „Global Gateway” stratégia 2021 és 2027 között 300 milliárd EUR összegű beruházást kíván mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a digitális, az energetikai és a közlekedési összeköttetések javítása, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási infrastruktúrák világszerte történő megerősítése céljából.

Az EGSZB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a „Global Gateway” kezdeményezés keretében indított beruházási programokat hatásvizsgálatoknak kell alávetni, hogy biztosítsák a partnerországokban a fejlesztési kezdeményezésekben való demokratikus részvételt és a projektek gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát is. Más uniós alapokból finanszírozott beruházási projektekkel kapcsolatban ugyanakkor fenntartásai vannak, mivel nem egyértelmű, hogy hogyan kell értékelni az egyes projektek hatását, ezért azok kapcsán esetleg nem a bevett nyomonkövetési folyamatokat alkalmazzák.

Stefano Palmieri ESGZB-tag, a vélemény előadója hangsúlyozta, hogy a „Global Gateway” projektjeinek tiszteletben kell tartaniuk különféle elveket és célkitűzéseket. Ennek kapcsán kijelentette: „Az uniós értékeknek való megfelelés és a részletes hatásvizsgálatok benyújtása fontos ahhoz, hogy garantáljuk ezeknek a projekteknek a fenntarthatóságát.”

Az EGSZB ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai helyi szereplőket nem vonják be ténylegesen a kidolgozás teljes folyamatába. Az EGSZB aktívabb szerepet kíván játszani a „Global Gateway”-hez kapcsolódó fejlesztési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban. Készen áll például arra, hogy rendszeres találkozókat szervezzen a „Global Gateway” tanácsadó csoportja és a civil társadalmi szervezetek, valamint a szociális partnerek között. (mt)

A civil társadalmi szervezetek csalódottságuknak adnak hangot a COP28 eredményei miatt, de a konferenciát a globális színtéren való fokozott európai fellépés platformjának tekintik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) továbbra is elkötelezett az éghajlati válság kezelése mellett és hangsúlyozza, hogy több ambícióra, valamint a fiatalok bevonására van szükség.

A COP28 történelmi jelentőségű változást fémjelez, mivel az országok harminc év után először kötelezettséget vállalnak arra, hogy az energiarendszerekben leválnak a fosszilis tüzelőanyagokról. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke méltatja ezt az előrelépést, de ragaszkodik a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetéséhez, és hangsúlyozza a fiatalok bevonásának fontosságát ezekbe az erőfeszítésekbe.

Az Európai Unió tárgyalói eredményként könyvelik el, hogy sikerült életben tartaniuk a párizsi megállapodásnak a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozására vonatkozó célját. A COP28 az energiaágazatra összpontosít, 2030-ig 43%-os kibocsátáscsökkentést, 2050-re pedig nettó zéró kibocsátást tűzött ki célul. A megállapodást azonban kritizálják annak hiányosságai miatt: bizonytalanságok övezik az 1,5 °C-os cél elérését, emellett nagy az olajtermelő országok befolyása, az átmenetre vonatkozó pénzügyi rendelkezések pedig gyengék.

Sandrine Dixson-Declève, a Római Klub társelnöke a növekvő vagyoni egyenlőtlenségekre és a nem megfelelő tehermegosztásból eredő társadalmi feszültségekre figyelmeztet. Diandra Ni Bhuachalla, az EGSZB ifjúsági küldötte elmondta, hogy lesújtotta a COP28 eredménye, és hangsúlyozta, hogy a hétköznapi emberek tapasztalatának nagy jelentősége van a fosszilistüzelőanyag-lobbisták tevékenységének ellensúlyozásában.

Az aggodalmak ellenére az EGSZB tagjai elismerik a dubaji megállapodás pozitív aspektusait, és ígéretet tesznek a hiányosságok kiküszöbölésére, ugyanakkor sürgetik a többi uniós intézményt, hogy ugyanezt tegyék. Az EGSZB vitájának végső üzenete a határozott elkötelezettség: „Nem adjuk fel”, és továbbra is az éghajlati válság sürgős kezelésén dolgozunk az EU és az ENSZ folyamatos fellépésén keresztül. (ks)

Az egységes európai piac gondolatának 1980-as években való megszületése, 1990-es évek eleji kialakítása és elindítása óta számos történelmi változás történt kontinensünkön és azon túl is. Azóta az Európai Unió mérete és tagállamainak száma több mint kétszeresére nőtt, és válságokkal, konfliktusokkal, természeti, gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásokkal kellett szembenéznie.

Azóta a geopolitikai helyzet is drámaian megváltozott. Ázsiában új szuperhatalom alakult ki, amely számos szinten az EU rendszerszintű riválisává vált. Az évek során a belső piac elvei, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása nagyban hozzájárult az EU gazdasági teljesítményéhez. Az egységes piac azonban messze nem tökéletes.

A közösen elfogadott szabályok végrehajtása néha hiányos, az adminisztratív követelmények megsokszorozódtak, és a piacfelügyeleti kapacitás sajnos korlátozott. Ráadásul az egységes piacot ellentmondásos célkitűzések jellemzik. Az ipar, de más nemzeti szintű szereplők támogatási kérelmei ütköznek az állami támogatások korlátozására és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek fenntartására irányuló igényekkel. A helyi termelésre vonatkozó követelmények, hogy az értékteremtés és a munkahelyek Európában maradjanak, ellentétben állnak a nyitott piacokhoz való hozzáférés iránti felhívással, hogy a globális versenytársakkal szemben a költségek szempontjából versenyképesek maradjanak, és hogy a fogyasztók megfizethető termékekhez jussanak. Feszültség van továbbá az áruk előállításához szükséges alapvető nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása (a járművektől kezdve a szélturbinákon és napelemeken át a konyhai és kerti berendezésekig) és a nyersanyagok beszerzésének módja (például a munkaügyi és környezetvédelmi előírások betartása és a versenytársakkal ugyanezen erőforrásokért folytatott verseny) között.

Az uniós piacok és határok nyitottsága, amely az egységes piac eredeti elképzelésében kulcsfontosságú volt, nem elegendő egy olyan világban, ahol a többoldalúan elfogadott nemzetközi kereskedelmi szabályokat már nem tartják tiszteletben. Valójában ez azzal a kockázattal jár, hogy az EU sebezhetővé válik, ha nem társulnak hozzá bizonyos biztosítékok, például az uniós piacra belépő termékek minőségének és biztonságának szigorú ellenőrzése, vagy a befektetők beruházásainak és a kapcsolódó célkitűzéseknek az átvilágítása. Egy olyan világban, amely a szabályokon alapuló multilaterális rendszerektől a nemzeti érdekeiknek megfelelően az erőforrásokhoz való hozzáférést behatároló vagy korlátozó államok felé mozdul el, a nemzetközileg integrált ellátási láncokon alapuló globalizációs gazdaság már nem működik.

A belső piacnak, amely eddig ezekre a szabályokra épült, ezért új stratégiára van szüksége. Ennek több szempontra kell összpontosítania: egy európai iparstratégiára, a vállalkozásoknak, a kkv-knak és a szociális gazdasági vállalkozásoknak kedvező keretre, az európai projekt számára nyújtandó köztámogatásra, jól szervezett, hatékony általános érdekű szolgáltatásokra, és a szociális modellünk megóvását és fejlesztését célzó lépésekre.

Az EGSZB véleménye szerint az uniós tőkepiac kiteljesítése kulcsfontosságú az egységes piac elmélyítéséhez. A tőkepiacnak a termékek és szolgáltatások előállításának, beszerzésének és áramlásának finanszírozására kell összpontosítania, különösen a vállalkozások K+F+I-tevékenységei és az általános érdekű szolgáltatások támogatása, valamint a vállalkozói szellem ösztönzése révén.

Ezen túlmenően prioritást kell adni az olyan politikáknak, amelyek keretet biztosítanak a magánvállalkozások innovációjának, és a kockázati tőkéhez való hozzáférés biztosításával, valamint az ipar és a tudomány világa közötti együttműködés fejlesztésével ösztönzik az innovációt. Az uniós vívmányok alkalmazásának további prioritást kell jelentenie a belső piac megerősítése érdekében. Sajnos e szabályok közül sok nem került átültetésre nemzeti szinten, vagy nagyon eltérő módon, illetve nagyon eltérő mértékben hajtják végre őket. Ez komoly és jelentős akadálya a belső piac megfelelő működésének.

Külső fellépéseiben az EU-nak kiemelt szakpolitikaként kell támogatnia a klímadiplomáciát – hangsúlyozta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a decemberi plenáris ülésén elfogadott véleményében. Szilárd és hiteles stratégiai tervre van szükség ahhoz, hogy klímadiplomáciáját hozzáigazítsa a jelenlegi geopolitikai helyzethez és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz.

Az EGSZB úgy véli, hogy a továbblépéshez az EU kiemelt külkapcsolati intézkedésévé kell tenni a klímadiplomáciát.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke és a vélemény előadója hangsúlyozta: „Nincs vesztegetni való időnk, ha el akarjuk kerülni a helyrehozhatatlan károkat. A klímadiplomácia megelőző jellegű diplomácia. Ezért sürgősen magasabb szintre kell emelni a klímadiplomáciai tevékenységeket, hogy azok az EU külügyi és külpolitikai fellépésének legfontosabb elemévé váljanak.”

Az EGSZB arra ösztönzi az EU-t, hogy fogadjon el átfogó klímadiplomáciai stratégiát, amely rövid és hosszú távú prioritásokat tartalmaz, és a külkapcsolatok valamennyi területébe beépítené az éghajlat-politikai intézkedéseket, beleértve a biztonságot és védelmet, a kereskedelmet, a beruházásokat, a közlekedést, a migrációt, a fejlesztési együttműködést, a pénzügyi és technikai segítségnyújtást, a kultúrát és az egészségügyet.

Az európai zöld megállapodás hatékony belső végrehajtásával az Unió hitelessé válik ahhoz, hogy befolyásolhasson másokat, illetve ösztönözheti őket, hogy ők is fenntarthatóbbá váljanak. Ezért az EGSZB arra kéri a tagállamokat és az intézményeket, hogy biztosítsanak jobb koordinációt az uniós szereplők között, hogy összehangolják politikáikat az éghajlati célkitűzésekkel, és felgyorsítsák a zöld megállapodás végrehajtását célzó hazai fellépéseiket.

Ahogy Stefano Mallia, a vélemény előadója fogalmazott: „Körül kell néznünk a saját házunk táján, hogy képesek vagyunk-e elérni a zöld megállapodás keretében kitűzött célokat. Ha a saját portánk rendben van, akkor együtt kell működnünk a szomszédos országokkal, elő kell mozdítanunk azok gazdasági diverzifikációját, igazságos átmeneti terveket kell kialakítanunk, valamint támogatnunk kell az alkalmazkodási és kockázatkezelési projekteket, hogy megelőzhessük és csökkenthessük az instabilitási kockázatokat.” (mt)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben elfogadott véleményében arra figyelmeztet, hogy veszélyezteti az európai polgárok egészségét és jólétét az, hogy az EU túlzott mértékben függ az Ázsiából származó gyógyszerhatóanyagok és kész gyógyszerek behozatalától. Az EGSZB ezért javasolja egy kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály kidolgozását.

Egyre nehezebbé válik az Európai Unió alapvető gyógyszerekkel való ellátása, mivel a legtöbb gyógyszerhatóanyagot és kész gyógyszert jelenleg Ázsiából importálják. A külső beszállítóktól való függőség aggodalomra ad okot: vajon milyen az EU ellenállóképessége az ellátási lánc megszakadásaival, az áringadozásokkal és a potenciális geopolitikai kockázatokkal szemben?

„Azzal, hogy az alapvető gyógyszerek tekintetében külső beszállítókra támaszkodunk, veszélyeztetjük polgáraink egészségét. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy az európai polgárok hozzájuthassanak a szükséges gyógyszerekhez” – jelentette ki Lech Pilawski, az EGSZB véleményének előadója.

Ezért az EGSZB egy új uniós mechanizmus bevezetését javasolja az európai gyógyszerhatóanyag- és készgyógyszergyártás támogatására. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló javasolt jogszabály olyan átfogó uniós mechanizmus, amely rendelet formájában kerül előterjesztésre, hogy aktívan támogassa a gyógyszerhatóanyagok és kész gyógyszerek Európai Unión belüli előállítását. Ez a mechanizmus a kutatás és fejlesztés, az infrastruktúrakiépítés és a működési költségek finanszírozását biztosítaná.

Ezen ajánlások végrehajtása jelentős beruházást és együttműködést igényel az uniós tagállamok között. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet ezen erőfeszítések koordinálásában, és dolgozzon ki olyan átfogó stratégiát, amely garantálni tudja Európa egészségügyi biztonságát, előmozdítja a gazdasági jólétet, és biztosítja a gyógyszerek megfizethetőségét az uniós polgárok számára. (gb)

Gazdaság és pénzügyek, digitalizáció, versenyképesség, vállalkozások és kereskedelem. Ez az a négy terület, ahol az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége 2023 júliusa és decembere között eredményeket ért el.

A decemberi plenáris ülésen felszólalva Nadia Calviño, Spanyolország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági és digitalizációért felelős minisztere összefoglalta az EU soros elnökségének következtetéseit, megemlítve többek között a gazdasági és monetáris unió elmélyítését, az azonnali banki fizetéseket, a villamosenergia-piac reformját és a Chilével kötött előrehaladott kereskedelmi megállapodás aláírását.

Nadia Calviño, aki várhatóan 2024. január 1-jén lép hivatalba az Európai Beruházási Bank (EBB) következő elnökeként, kiemelte azokat a pontokat is, amelyeket az Európai Uniónak hamarosan napirendre kell tűznie, különös tekintettel a közelgő európai választásokra. „A világ jelentős változásokon megy keresztül, és a második világháború után létrehozott tektonikus lemezek eltolódnak” – mutatott rá. „Biztosítanunk kell, hogy az EU továbbra is vezető szerepet töltsön be a világ legfontosabb vitáiban, kezelje a fő kihívásokat, és védje meg európai értékeit ebben az új világban.”

A hamarosan véget érő, zsúfolt napirendű félévre utalva hozzátette, hogy „a többi európai intézménnyel és különösen az EGSZB-vel való együttműködés fontos szerepet játszott e hat hónap sikerében. Jelenlétem ma itt azt mutatja, hogy a spanyol kormány szilárdan elkötelezett a szociális partnerek, a szociális párbeszéd és a civil társadalom iránt. Arra törekszünk, hogy a civil társadalom véleményét figyelmesen meghallgassuk, és beépítsük a munkánkba.” (mp)

Tisztelt Olvasóink!

2024 a változások éve lesz, nemcsak Európában, hanem a világon másutt is. Miközben a kontinens a legjelentősebb demokratikus eseményre, a júniusi európai parlamenti választásokra készül, világszerte több mint 50 országban (köztük az Egyesült Államokban) is lesznek parlamenti vagy elnökválasztások. A politikai felállások megváltoznak, ami új utakat fog kijelölni

Az EU számára az európai parlamenti választások a polgárok bizalmának igazi próbáját jelentik. Az elmúlt években soha nem látott kihívásokkal kellett szembenéznünk, és most az európai polgárokon a sor, hogy megmondják, az EU kiállta-e a próbát. Tekintettel arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kiemelt prioritás az uniós polgárok számára, a választások megítélésem szerint nem lesznek zökkenőmentesek az Unió számára. Az infláció, a munkahelyek bizonytalansága és a gazdasági stabilitás általános hiánya termékeny talajt teremt a félelemnek, ami táplálja a populista és szélsőséges narratívákat.

Bár nem lesz könnyű feladat, az EU megállíthatja ezt a tendenciát. El kell kezdenünk megszólítani a szavazókat, és meg is kell hallgatnunk őket. Mindezek után örömmel jelentem be az EGSZB március 4. és 8. között első alkalommal megrendezésre kerülő civil társadalmi hetét, ahová egész Európából érkeznek majd mind fiatalok, mind idősek, hogy eszmét cseréljenek és üzeneteket fogalmaznak meg az új Európai Bizottság és Parlament eljövendő vezetői számára.

Az EU-nak új kihívásokkal is szembe kell néznie. Az Európai Tanács decemberi történelmi jelentőségű döntése, mely szerint csatlakozási tárgyalásokat kezd Ukrajnával és Moldovával, Grúziának pedig tagjelölti státuszt ad, a bővítés kulcsfontosságú szakaszát fémjelzi. Most a tagjelölteken áll, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat, de az EU vezetői is kötelezettséget vállaltak a belső reformok iránt. Ennek kapcsán konkrét következtetések 2024 nyarára várhatóak. Az EGSZB ebből a folyamatból a „bővítési tagjelöltek” EGSZB-munkákba történő fokozatos bevonásán keresztül veszi ki a részét, akik majd hozzá fognak járulni véleményeink kidolgozásához és részt vesznek a plenáris üléseken. Pályázatunk lezárult, immár folyamatban van az új tagok kiválasztása, akik az EGSZB jövő havi plenáris ülésszakán kezdik meg a munkájukat.

Mindez az EU belga elnökségének védnöksége alatt történik majd, amelynek úgy kell az EP-választásokra készülődnie, hogy közben a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokat is lezárja. Akik lemaradtak a belga elnökség prioritásairól, azoknak javasoljuk, hogy tekintsék meg a januári plenáris ülésszakunkat.

Miközben elindulunk 2024 rögös útján, ne feledjük, hogy a változás nem akadály, hanem lehetőség a fejlődésre. Lehetőség lesz a narratívák alakítására és arra, hogy Európa újra erősebbé és egységesebbé váljon.

Oliver Röpke

az EGSZB elnöke

Számunk tartalmából:

• Megemlékezés Jacques Delors-ról, az Európai Bizottság korábbi elnökéről – Sébastien Maillard, a Jacques Delors Intézet volt igazgatója és Lorenzo Consoli, uniós tudósító
• COP28: A civil társadalom több intézkedést szorgalmaz az éghajlatváltozás megelőzése érdekében
• Európai fogyatékossági kártya: egy lépéssel közelebb a fogyatékossággal élők szabad mozgásának megvalósításához az EU-ban
• Az EGSZB kéri, hogy fokozzák a hajléktalanság felszámolására irányuló politikai erőfeszítéseket