Európa- és Amerika-szerte támadások érik a civil társadalmi szervezeteket. Az EU-nak most kell cselekednie, hogy megvédje őket és megóvja a demokráciát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a nem kormányzati szervezetek nemzetközi napján tartott plenáris vitáján egyértelmű üzenetet küldött: a civil társadalmi szervezetek a demokrácia első számú védelmezői. A túlélésüket fenyegető finanszírozási megszorítások miatt az EU-nak azonnal lépéseket kell tennie, hogy megvédje és támogassa ezeket a szervezeteket.
Európa- és Amerika-szerte támadások érik a civil társadalmi szervezeteket. Az EU-nak most kell cselekednie, hogy megvédje őket és megóvja a demokráciát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a nem kormányzati szervezetek nemzetközi napján tartott plenáris vitáján egyértelmű üzenetet küldött: a civil társadalmi szervezetek a demokrácia első számú védelmezői. A túlélésüket fenyegető finanszírozási megszorítások miatt az EU-nak azonnal lépéseket kell tennie, hogy megvédje és támogassa ezeket a szervezeteket.
Február 27-én az EGSZB vitát rendezett „Az EU és a civil társadalom: a demokrácia és a részvétel erősítése” címmel. Ezen civil társadalmi szervezetek képviselői és szakértői, illetve európai parlamenti képviselők vitatták meg és értékelték, hogy milyen szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek ezen a fontos területen.
Raquel García Hermida-Van Der Walle, a Renew Europe európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek gyakran hozzájárulnak a fékek és ellensúlyok kialakításához. Emellett különféle módszereket is biztosítanak a társadalmi érintkezéshez, adott esetben hiányzó kormányzati szolgáltatásokat helyettesítve. Ennek eredményeképpen ők az elsők, akiket célba vesznek, mivel egyes kormányok számára politikailag kényelmetlennek bizonyulhatnak.
Nicholas Aiossa, a Transparency International Europe igazgatója szerint „az Európai Parlamentben összehangolt politikai kampány folyik a civil társadalmi szervezetek lejáratására, működésük megzavarására és finanszírozásuk megszüntetésére. Nem találtak pénzügyi szabálytalanságra utaló bizonyítékot.”
Januárban az Európai Parlament jobbközép Európai Néppártja (EPP) azzal vádolt meg környezetvédelmi és éghajlatvédelmi civil szervezeteket, hogy az Európai Bizottság finanszírozza őket, hogy lobbizzanak az Európai Parlamentben, más uniós intézményekben és az európai parlamenti képviselőknél. Mindez felháborodást váltott ki az európai civil társadalmi szervezetek körében.
A civil társadalmi szervezetekkel szembeni kritikák nem új keletűek, de az álhírek és a félretájékoztatás felerősítették a közelmúltbeli támadásokat. Ahogy Brikena Xhomaqi, az EGSZB kapcsolattartó csoportjának társelnöke fogalmazott, a helyzet arra figyelmeztet minden civil társadalmi szervezetet, hogy össze kell fogniuk és változást kell elérniük. „Az embereknek tudniuk kell, hogy a legtöbb civil társadalmi szervezet tevékenysége önkéntesek munkájára épül, így nem az adófizetők pénzét pazaroljuk.”
A résztvevők arra is felkérték az Európai Bizottságot, hogy határozottabban szólaljon fel ebben a témában, és számos megoldást javasoltak a civil társadalmi szervezetek szerepének megerősítésére.
Raquel García Hermida-Van Der Walle elmondta, hogy szorgalmazni fogja, hogy a jogállamisági jelentésben jobban ismerjék el és erősítsék meg a civil társadalmi szervezetek szerepét és a feltételességi mechanizmust.
Michał Wawrykiewicz, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője elmondta, hogy küldetésének tartja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az alapvető témákra a képviselőcsoportján belül. Felvetette továbbá, hogy el kell mondani a döntéshozóknak, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek helyben működő szervezetek, amelyek az emberek életét közvetlenül befolyásoló, kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke támogatta a civil társadalmi szervezetek képviselőinek álláspontját, és kijelentette: „Ellen kell állnunk azoknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy hiteltelenítsék ezeket a szervezeteket vagy korlátozzák a demokratikus részvételhez szükséges forrásokhoz való hozzáférésüket. A finanszírozási korlátok és a növekvő politikai nyomás tükrében egyértelmű, hogy a civil társadalmi szervezeteknek erősebb és kiszámíthatóbb támogatásra van szükségük ahhoz, hogy folytathassák létfontosságú munkájukat.” (at)
Az Európai Unió Tanácsa jelenlegi lengyel elnökségének fő feladata annak elérése lesz, hogy Európa egységes maradjon, előrelépéseket tegyen és gyors döntéseket hozzon.
Az Európai Unió Tanácsa jelenlegi lengyel elnökségének fő feladata annak elérése lesz, hogy Európa egységes maradjon, előrelépéseket tegyen és gyors döntéseket hozzon.
Februári plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megvitatta az EU lengyel elnökségének prioritásait Magdalena Sobkowiak-Czarnecka európai uniós ügyekért felelős lengyel helyettes államtitkárral.
Az EU külső biztonságára és különösen az Ukrajna elleni agressziós háborúra utalva Magdalena Sobkowiak-Czarnecka kijelentette: „Célunk az Ukrajnának nyújtott segítség és az EU-n belüli egység fenntartása”. A lengyel elnökség egyik első eredményeként pedig az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot említette.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy Lengyelország egy olyan időszakban veszi át az EU soros elnökségét, amikor nehéz kihívásokkal, például geopolitikai feszültségekkel és energiaválságokkal kell szembenéznie.
Hozzátette: „A mai vita megerősítette, hogy a stabilitás, a reziliencia és az egység döntő fontosságú az Európai Unió jövőjének alakításához. A lengyel elnökség prioritásai szorosan illeszkednek közös törekvéseinkhez, különösen a biztonság többdimenziós megközelítésének előmozdítása terén. A globális bizonytalanságok idején továbbra is töretlenül elkötelezettek vagyunk a határozott és együttműködő fellépés mellett.”
A „Biztonság, Európa!” mottó értelmében az EU lengyel elnöksége a biztonság hét dimenziójával fog foglalkozni: a külső, belső, gazdasági, élelmezési, energetikai, egészségügyi és információs dimenzióval.
Michal Pintér, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) küldöttje
A közelmúltban közzétett tisztaipar-megállapodás elismeri, hogy az energiaigényes iparágak stratégiai jelentőséggel bírnak az uniós gazdaság számára, és helyesen azonosítja fő kihívásaikat. Bár a szöveg olyan figyelemre méltó ötleteket tartalmaz, mint a vezető zöld piacok, a körforgásos gazdaság támogatása és a dekarbonizáció finanszírozása, az intézkedések nem elég sürgősek és merészek ahhoz, hogy visszafordítsák az európai energiaigényes iparágak hanyatlását.
Michal Pintér, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) küldöttje
A közelmúltban közzétett tisztaipar-megállapodás elismeri, hogy az energiaigényes iparágak stratégiai jelentőséggel bírnak az uniós gazdaság számára, és helyesen azonosítja fő kihívásaikat. Bár a szöveg olyan figyelemre méltó ötleteket tartalmaz, mint a vezető zöld piacok, a körforgásos gazdaság támogatása és a dekarbonizáció finanszírozása, az intézkedések nem elég sürgősek és merészek ahhoz, hogy visszafordítsák az európai energiaigényes iparágak hanyatlását.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemrégiben véleményt fogadott el „Az energiaigényes uniós iparágak jövője a magas energiaárak és az átállási költségek fényében” címmel. Ebben megállapította, hogy jelentős eltérés mutatkozik az EU és a globális versenytársak energiaigényes iparágainak versenyképessége között. Az Európai Bizottság helyesen állapította meg, hogy az energiaárak jelentik a fő gondot. A megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv azonban nem tesz javaslatot a villamosenergia-piac szerkezetének reformjára. A marginális árképzés addig működött, amíg az EU viszonylag olcsó és stabil csővezetékes gázt kapott Oroszországból. Sajnos a helyzet megváltozott, mivel most már ki vagyunk téve a drága és ingatag LNG-ellátásnak, és ez valószínűleg még évekig így marad. Annak ellenére, hogy az EU energiaszerkezetében egyre nagyobb az alacsony költségű, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes villamos energia aránya, továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok ára határozza meg a villamosenergia-árképzés irányát.
Üdvözlendők a megújuló energiaforrások növelésére irányuló szakpolitikai erőfeszítések, de a jelenlegi piaci szerkezet miatt ezek nem csökkentik a villamos energia árát. Azonnali intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ipar terén jelentkezzenek a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia költségelőnyei, és értékelni kell az összes árcsökkentési lehetőséget, beleértve a villamosenergia-árak függetlenítését is.
A megállapodás azt is elismeri, hogy kiskapuk vannak az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusban (nincs exportmegoldás, átcsoportosítják az erőforrásokat és kijátsszák a szabályokat) és a kereskedelemvédelmi eszközök terén. Ugyanakkor sajnálatosan keveset árul el arról, hogy miként fogják megvédeni az uniós piacot, így az energiaigényes iparágak bizonytalanságban maradnak a globális kereskedelmi háborúban.
Az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket az ágazatspecifikus cselekvési tervekben, hogy meg lehessen előzni az ipar további leépülését, és hogy az EU továbbra is képes legyen az ipari átalakulásra.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) olyan robusztus ipari stratégia végrehajtására sürgeti az EU-t, amely fokozza a versenyképességet, minőségi munkahelyeket teremt, és összhangban van a zöld megállapodással. A siker érdekében ezt a stratégiát szorosan nyomon kell követni és az újonnan felmerülő kihívásokhoz kell igazítani.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) olyan robusztus ipari stratégia végrehajtására sürgeti az EU-t, amely fokozza a versenyképességet, minőségi munkahelyeket teremt, és összhangban van a zöld megállapodással. A siker érdekében ezt a stratégiát szorosan nyomon kell követni és az újonnan felmerülő kihívásokhoz kell igazítani.
„Európát súlyosan fenyegeti a dezindusztrializáció veszélye. Az iparnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek kéz a kézben kell járnia” - jelentette ki Andrea Mone, „Az uniós ipar jövője a magas energiaárak és az átállási költségek fényében" című vélemény előadója, amelyet az EGSZB februári plenáris ülésén fogadtak el.
A véleményben az EGSZB hangsúlyozta, hogy erős gazdasági és szabályozási keretre van szükség a magas energia- és nyersanyagköltségek, a zöld átállással kapcsolatos beruházási kihívások, az infrastrukturális hiányosságok, a készséghiány és a gyenge belső kereslet kezeléséhez. A beruházásokra és az innovációra összpontosító versenyképességi politika kulcsfontosságú a társadalmi és területi kohézió előmozdításához.
Annak hátterében, hogy az EGSZB azonnali cselekvésre szólít fel, az áll, hogy egyre szaporodnak az Európa gazdasági biztonságával és külső függőségével kapcsolatos aggodalmak. A növekvő geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanságok idején rugalmas uniós kereskedelempolitikára van szükség az ipari fenntarthatóság megőrzéséhez egy olyan környezetben, ahol a dekarbonizációs célkitűzések eltérőek, és amelyet globális túlkapacitás és növekvő kereskedelmi feszültségek jellemeznek. E cél eléréséhez elengedhetetlen a nagyobb önállóság a kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítása terén.
A Draghi-jelentés rávilágított arra, hogy a beruházások növelése és a kormányzati reformok kulcsfontosságúak. Az egységes piac, különösen az energia területén, erősíteni fogja az EU gazdaságát. A szabályozási terhek csökkentése, a villamosenergia-piaci keretszabályozás finomítása és az olyan pénzügyi eszközök, mint a villamosenergia-vásárlási megállapodások javítása támogatni fogja az iparági átállást.
Az igazságos átmenet erős szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat igényel. Az iparpolitikának igazodnia kell az oktatási és munkaerő-stratégiákhoz, és hangsúlyt kell fektetnie a kutatásra, az innovációra és a készségfejlesztésre. Az energiainfrastruktúrába, a megújuló energiába és a körforgásos gazdaságra irányuló kezdeményezésekbe történő beruházások segítenek az éghajlati célok elérésében.
Az EGSZB elfogadott egy véleménykiegészítést is „Az energiaigényes uniós iparágak jövője” címmel, amelyben testre szabott megoldásokat javasol hosszú távú fenntarthatóságuk biztosítására. Az uniós ipar jövője szempontjából létfontosságú az iparágak előtt álló sajátos kihívások kezelése. (ll)
Meglepetésvendégünk Nicolas Gros-Verheyde francia újságíró, író, védelmi és külpolitikai szakértő, aki az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett ReArm Europe terv öt javaslatát ismerteti. A terv célja az európai védelem megerősítése válaszul az Egyesült Államok európai biztonság iránti elkötelezettségével kapcsolatos egyre növekvő aggodalmakra.
Meglepetésvendégünk Nicolas Gros-Verheyde francia újságíró, író, védelmi és külpolitikai szakértő, aki az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett ReArm Europe terv öt javaslatát ismerteti. A terv célja az európai védelem megerősítése válaszul az Egyesült Államok európai biztonság iránti elkötelezettségével kapcsolatos egyre növekvő aggodalmakra.
Nicolas Gros-Verheyde 1989 óta dolgozik francia újságíróként. Dolgozott az Ouest France, az ARTE, az LCI és a France Culture számára EU és NATO melletti tudósítóként. Európai körökben az európai ügyekkel, valamint a kül- és védelempolitikával kapcsolatos alapos ismereteit széles körben elismerik és megbecsülik. A 2008-ban alapított B2 főszerkesztője, amely az európai védelem és diplomácia vezető és legátfogóbb médiuma. A lapot egy újságíró-szövetkezet formájában működő nonprofit egyesület irányítja, és előfizetésekből finanszírozza. https://club.bruxelles2.eu/
A „Défense européenne à l'heure de la guerre en Ukraine”, a „La politique européenne de sécurité et de défense commune. Parce que l'Europe vaut bien une défense” és az „Europe de la défense” című könyvek szerzője, valamint az LN24, a France-Info és az RTBF politikai hírolvasója.
Az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW69) 69. ülésszakán New Yorkban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Afrikai Unió Gazdasági, Szociális és Kulturális Tanácsa (AU ECOSOCC) megerősítette a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdítása iránti szilárd elkötelezettségét.
Az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW69) 69. ülésszakán New Yorkban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Afrikai Unió Gazdasági, Szociális és Kulturális Tanácsa (AU ECOSOCC) megerősítette a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdítása iránti szilárd elkötelezettségét.
Mivel a nemzetközi közösség a pekingi nyilatkozat és Pekingi Cselekvési Platform elfogadása óta eltelt 30 évet ünnepli, az EGSZB és az AU ECOSOCC számba veszi mind az elért eredményeket, mind pedig azokat a továbbra is fennálló kihívásokat, amelyek még mindig akadályozzák a nemek közötti teljes körű egyenlőséget.
Második közös nyilatkozatuk kiemeli a legfontosabb prioritásokat, köztük a nők vezető szerepének növelését nemi kvóták révén, a nemi alapú erőszak megszüntetését nemzetközi egyezmények révén, a nemek közötti digitális szakadék áthidalását és a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdítását.
A nyilatkozat erősebb szakpolitikákat sürget a nem fizetett ápolási-gondozási munkára, a nők bevonására a béke érdekében tett erőfeszítésekbe és az adatokon alapuló szakpolitikai döntéshozatalra. Hangsúlyozza továbbá a globális együttműködést a rendszerszintű egyenlőtlenségek felszámolása és a nők jogainak védelme érdekében. Az EGSZB arra is felszólítja az EU-t, hogy küzdjön a nemi alapú erőszak ellen, biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget, és védje meg a civil társadalom szerepét az egyenlőség előmozdításában.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke a következőket mondta: „A pekingi nyilatkozat 30. évfordulójának megünneplésekor a szavakat tettekre kell váltanunk. A nemek közötti egyenlőség nem kiváltság, hanem alapvető jog, és megvalósítása kulcsfontosságú a fenntartható és befogadó társadalmak szempontjából. Az EGSZB továbbra is elkötelezett amellett, hogy felszámolják az akadályokat, hogy biztosítani lehessen a nők teljes körű részvételét a döntéshozatalban, illetve hogy előmozdítsák gazdasági szerepvállalásukat. Itt az ideje, hogy a kormányok, az intézmények és a civil társadalom határozottan cselekedjenek – elszámoltathatóság nélkül nincs egyenlőség.
A nők helyzetével foglalkozó bizottság a nemek közötti egyenlőségért küzdő legfontosabb nemzetközi és kormányközi testület. Ez volt a második alkalom, hogy az EGSZB részt vett az ENSZ legnagyobb, a nők szerepvállalásának erősítésével foglalkozó éves találkozóján. (tk)
Európa gyorsan változó geopolitikai környezettel szembesül, így felmerül az a fontos kérdés, hogy az Európai Unió miként tud gondoskodni saját biztonságáról egy egyre bizonytalanabb világban? A Védelmi finanszírozás az EU-ban című véleményben az EGSZB átfogó ütemtervet mutat be azzal a céllal, hogy megerősítsük az EU biztonságát és felkészüljünk a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
Európa gyorsan változó geopolitikai környezettel szembesül, így felmerül az a fontos kérdés, hogy az Európai Unió miként tud gondoskodni saját biztonságáról egy egyre bizonytalanabb világban? A Védelmi finanszírozás az EU-ban című véleményben az EGSZB átfogó ütemtervet mutat be azzal a céllal, hogy megerősítsük az EU biztonságát és felkészüljünk a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.
A vélemény egy olyan időszakban jelenik meg, amikor egyre több a biztonsági fenyegetés. Az EGSZB álláspontjának lényege az, hogy létre kell hozni egy egységes és szilárd uniós védelmi finanszírozási mechanizmust. A jelenlegi finanszírozási struktúrák nem megfelelőek, változásra van szükség. Ha az EU nem hangolja össze jobban a védelmi finanszírozás megközelítését, azt kockáztatja, hogy nem tudja kellően védeni az érdekeit. A véleményben említett aggályok között szerepel az is, hogy „az uniós országok által [...] védelmi beszerzésekre fordított 75 milliárd EUR 78%-a nem uniós beszállítókhoz került”, amint azt Az európai versenyképesség jövője című európai bizottsági jelentés is megállapítja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a külső beszállítóktól való egyre nagyobb függőséget.
De nem csak arról van szó, hogy többet kell költenünk, hanem arról is, hogy ezt bölcsen és hatékonyan kell tennünk. Az EGSZB ajánlja, hogy erősítsük meg az EU és a NATO közötti koordinációt, növeljük az olyan kezdeményezések finanszírozását, mint az Európai Védelmi Alap (EDF) és az Európai Békekeret (EPF), illetve az erőforrások racionalizálása és a költségek csökkentése érdekében összpontosítsunk a közös beszerzésekre. Az EGSZB azt is szorgalmazza, hogy az európai NATO-tagok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy GDP-jük legalább 2,5%-át védelmi célokra fordítják, aminek köszönhetően határozottabb lenne Európa válasza a jelenlegi geopolitikai fenyegetésekre. Ez a magasabb kiadási cél gondoskodik arról, hogy a NATO európai tagjai hatékonyabban hozzájárulhassanak a kollektív biztonsághoz, ugyanakkor megőrizhessék teljes szuverenitásukat fegyveres erőik felett.
Ezenkívül az olyan kezdeményezések, mint a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály (ASAP) és az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA), elengedhetetlenek az EU védelmi képességeinek megerősítése szempontjából. Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik, hogy Európa hatékonyan egyesítse erőforrásait, biztosítva mind a katonai, mind a polgári felkészültséget.
A technológiai fejlődés – többek között a mesterséges intelligencia, a drónok és a kiberbiztonság – egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzetbiztonságban. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos beruházni ezeken a területeken, mert csak így lehet elébe menni a felmerülő fenyegetéseknek. A köz- és magánszféra közötti együttműködés kulcsfontosságú az innováció ösztönzéséhez, különösen a mesterséges intelligencia, a drónok és a kiberbiztonsági rendszerek terén.
A vélemény reziliens európai védelmi ipari ökoszisztémát is szorgalmaz, ösztönözve a vállalkozások, a kkv-k és a kormányok közötti szorosabb együttműködést. Az innováció előmozdítása és Európa versenyképességének biztosítása csökkenti a külső beszállítóktól való függőséget, és önellátóbb védelmi ipart hoz létre.
Emellett nem szabad megfeledkeznünk az EU-n belüli regionális kezdeményezésekről sem. A regionális együttműködés megerősítése segíteni fog abban, hogy úgy alakítsuk ki a védelmi stratégiákat, hogy azok kezelni tudják a különböző tagállamok előtt álló sajátos biztonsági kihívásokat. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a regionális problémákat megfelelően kezeljék a tágabb uniós kereteken belül.
Az EU védelmének megerősítése nemcsak a biztonságról szól, hanem az uniós értékek megőrzéséről is. Úgy gondoljuk, hogy a véleményünkben felvázolt ütemterv követésével az EU biztos jövőről gondoskodhat, és megvédheti békéjét, de gazdasági érdekeit is.
Marcin Nowacki EGSZB-tag, a „Védelmi finanszírozás az EU-ban” című vélemény előadója számba veszi az EGSZB ajánlásait az EU biztonságának megerősítésére. Mivel egyre több a biztonsági fenyegetés, a szövetségek pedig átalakulnak, az EGSZB egységes és szilárd uniós védelmi mechanizmust sürget. Európa nem támaszkodhat többé olyan nagy mértékben az EU-n kívüli fegyverbeszállítókra, mint ahogyan eddig tette. De nem csak arról van szó, hogy többet kell költenünk, hanem arról is, hogy ezt bölcsen és hatékonyan kell tennünk.
Marcin Nowacki EGSZB-tag, a „Védelmi finanszírozás az EU-ban” című vélemény előadója számba veszi az EGSZB ajánlásait az EU biztonságának megerősítésére. Mivel egyre több a biztonsági fenyegetés, a szövetségek pedig átalakulnak, az EGSZB egységes és szilárd uniós védelmi mechanizmust sürget. Európa nem támaszkodhat többé olyan nagy mértékben az EU-n kívüli fegyverbeszállítókra, mint ahogyan eddig tette. De nem csak arról van szó, hogy többet kell költenünk, hanem arról is, hogy ezt bölcsen és hatékonyan kell tennünk.
A Rem Europe tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke terjesztette elő, és a 27 tagállam március 6-án rendkívüli csúcstalálkozón hagyta jóvá. Öt fő javaslatot tartalmaz; ezek kétségkívül érdekesek, de további vitára is érdemesek.
A Rem Europe tervet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke terjesztette elő, és a 27 tagállam március 6-án rendkívüli csúcstalálkozón hagyta jóvá. Öt fő javaslatot tartalmaz; ezek kétségkívül érdekesek, de további vitára is érdemesek.
Az első javaslat a Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmasságára vonatkozik.
Az Európai Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum mentesítési rendelkezésének aktiválását javasolja, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításának kockázata nélkül a GDP 1,5%-ával növeljék védelmi kiadásaikat. A várható megtakarítás? „Közel 650 milliárd EUR” négy év alatt. Ursula von der Leyen szerint Európának „jelentősen növelnie kell védelmi kiadásait”.
A második javaslat egy új védelmi hiteleszközre irányul.
Az eszköz értéke 150 milliárd EUR lenne, amelyet az uniós költségvetésből nyújtott hitelekből finanszíroznának a makroszintű pénzügyi támogatáshoz hasonló rendszer keretében. A tervek szerint olyan kiemelt területeken használják majd fel, ahol komoly hiányosságok vannak: lég- és rakétavédelem (a német európai légvédelmi pajzs kezdeményezés), tüzérségi rendszerek, rakéták és lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek, stratégiai támogató eszközök, a kritikus infrastruktúrák védelme (többek között a világűrrel kapcsolatban is), katonai mobilitás, kiberkérdések, mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés.
A folyamat felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság a Szerződés 122. cikkének alkalmazását javasolja: ez kivételes körülmények között csak a tagállamok egyetértését igényli az EU Tanácsán belül, az Európai Parlamentet pedig csak tájékoztatni kell. Ez a demokratikus folyamat megkerülése, ami vitatható. Az európai védelem megerősítésének tervét 2022 márciusában – három évvel ezelőtt – a versailles-i csúcstalálkozón fogadták el! Így a „sürgősség” nehezen indokolható.
A harmadik javaslat a regionális alapok bevonására irányul.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy rövid távon az Európai Unió többet tehet az európai költségvetéssel azáltal, hogy forrásokat csoportosít át bizonyos költségvetési tételekből. Javasolja, hogy tegyék lehetővé a tagállamok számára, hogy „a kohéziós politikai programokat a védelmi kiadások növelésére használják fel”, és szeretné „megkönnyíteni a védelmi célú, más uniós alapokba történő önkéntes átcsoportosítás folyamatát”.
Ez a jelenlegi többéves költségvetési terv (2021–2027) jelentős csökkentését jelenti. A kérdés az: fel kell-e áldoznunk a társadalmi vagy regionális kohéziót a védelem érdekében? Ez vita tárgya.
Ugyanakkor a stratégiai technológiák STEP-platformját tovább lehetne mozgósítani, kiterjesztve azt a védelmi ágazat valamennyi technológiájára. Az Európai Bizottság szerint egy másik lehetőség a meglévő korlátozások – például a versenyszabályok vagy az előfinanszírozásra és a társfinanszírozásra vonatkozó szabályok – enyhítése.
A negyedik javaslat az EBB-hitelekre vonatkozik.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) és részvényesei (a tagállamok) többször is hangot adtak annak, hogy elleneznek minden további lépést a tisztán katonai szektornak történő hitelnyújtás irányába, és a duális szektort részesítik előnyben. Az Európai Bizottság ezért ragaszkodik az EBB politikájának megváltoztatásához.
Az ötödik javaslat a magántőke mozgósítására irányul.
A cél az, hogy a védelmi vállalatok számára „a lehető legjobb hozzáférést biztosítsuk a tőkéhez és a finanszírozáshoz”, ami visszatérő probléma az ágazat számára. Ezt az elképzelést bele kell foglalni az európai megtakarítási és beruházási unióról szóló közleménybe.
