Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Az EGSZB-t kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozására irányuló európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja szerint a hamarosan elkészülő, A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós iintézményekben című EGSZB-tanulmány értékes hozzájárulást nyújthat.

Miután elindult az EU új politikai ciklusa, és az Európai Bizottság munkaprogramjában 2025 harmadik negyedévére beharangoztak egy, a civil társadalom támogatására, védelmére és megerősítésére irányuló uniós stratégiát, a Civil társadalmi szervezetek csoportja konferenciát szervezett, hogy kiemelje a 2024–2029-es időszakban szükséges legfontosabb intézkedéseket. A március 3-i rendezvényen a nemzeti és európai civil társadalmi szervezetek és a polgárok képviseletében mintegy 100 fő vett részt.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke elmondta, hogy a civil társadalmi szervezeteknek szerepet kell játszaniuk annak biztosításában, hogy a politikai döntéshozatal megalapozott legyen, és megfeleljen az emberek igényeinek. Megismételte a csoport és az EGSZB arra irányuló kérését, hogy az EGSZB-t vonják be az Európai Bizottság által tervezett civil társadalmi platformba.

„Az EGSZB-t – tekintettel a tapasztalatára és az általa kínált platformra – kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozását célzó európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB-nek részt kell vennie az irányításban, és kulcsszerepet kell játszania a civil társadalmi platform létrehozására irányuló kezdeményezésben” – hangsúlyozta Boland.

Úgy vélte, hogy a strukturált, rendszeres, átlátható és inkluzív civil párbeszédnek a meglévő struktúrákra kell épülnie, és össze kell fognia az összes érdekelt felet. Következésképpen az európai intézményeknek létre kell hozniuk egy, a civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoportot, amelynek munkáját az EGSZB segítené.

„A civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoport tervet dolgozhatna ki arra, hogy a politikaformálási folyamatban miként alakíthatunk ki kedvezőbb környezetet a civil társadalmi szervezetek számára” – vetette fel Séamus Boland.  Ez lehetne az első lépés egy strukturáltabb civil párbeszéd felé, megválaszolva a következő kérdéseket: kivel, milyen témákban, milyen ütemezésben, milyen eredményekkel kerül sor konzultációra?

A javasolt munkacsoport emellett támaszkodhatna a párbeszéd jelenlegi gyakorlatairól szóló, hamarosan közzétételre kerülő EGSZB-tanulmányra, melynek címe: A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós intézményekben.

A tanulmány elkészítésére az EGSZB a Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére adott megbízást. Az eredmények várhatóan 2025 júliusától állnak rendelkezésre. A tanulmány az uniós intézményeken belüli civil párbeszéd gyakorlatainak átfogó feltérképezésére vállalkozik: milyen eljárásokkal vonják be jelenleg a civil társadalmi szervezeteket, és milyen módszertant alkalmaznak? A meglévő gyakorlatokkal kapcsolatos ismeretek tartalommal gazdagíthatják és támogathatják a strukturáltabb civil párbeszédre törekvő munkát az új jogalkotási ciklusban. A tanulmány előzetes eredményeit Mizsei Berta, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa már ismertette a konferencián.

A konferencia arra is rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitása előfeltétele a párbeszédnek és annak, hogy a politikai döntéshozókat összekapcsoljuk az emberek szükségleteivel. Garantálni kell a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitását és függetlenségét.

A konferencia következtetései és ajánlásai az EGSZB honlapján találhatók.

Az EU fontos válaszúthoz érkezett a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. Míg a generatív MI piacát – a globális magánberuházások 80%-ával – egyesült államokbeli vállalatok uralják, Kína gyors ütemben fejlődik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) közreműködésével új tanulmányt tett közzé, amely feltárja, hogy mire van szükség Európa versenyképességének megőrzéséhez.

Az EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekciójának irányításával készített, a digitális átállás és az egységes piac EGSZB-beli megfigyelőközpontjában többszörösen megvitatott tanulmány feltárja az európai MI-környezet bővítésének legfontosabb lehetőségeit, kihívásait és a szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

Főbb ajánlások az EU számára:

• Növeljük az MI-beruházásokat és a számítási teljesítményt – Az innováció előmozdítása érdekében Európának növelnie kell az MI-infrastruktúrába történő beruházásokat.
• Összpontosítsunk három nagy potenciállal rendelkező ágazatra – Az MI ösztönözheti a növekedést az autóiparban, a tisztaenergia-iparban és az oktatásban.
• Mozdítsuk elő a nyílt forráskódú MI-t – A nyílt MI-modellek ösztönzése fokozza a hozzáférhetőséget és a versenyt.
• Jobban integráljuk a K+F-erőfeszítéseket EU-szerte.

A civil társadalom szerepének megerősítése az MI irányításában
A tanulmány kiemeli a civil társadalmi szervezetek jelentőségét az MI-politikák alakításában és az MI irányításában. Az inkluzivitásnak és az MI etikus alkalmazásának fokozása érdekében a jelentés az alábbiakat ajánlja:

• MI-jártassági programok – Képzést és társadalmi párbeszédet szolgáló kezdeményezések a munkavállalók és a nyilvánosság felkészítése érdekében.
• „Szociális tervezésen” alapuló megközelítés – Emberközpontú és a társadalom szükségleteihez igazodó MI-fejlesztés.
• Több finanszírozás a civil társadalmi szervezetek számára – Azoknak a nonprofit szervezeteknek a támogatása, amelyek áthidalják az MI-technológia és a nagyközönség közötti szakadékot.
• Az MI etikus alkalmazása – Az európai értékekhez igazodó, megbízható MI-rendszerek előtérbe helyezése.

Az EGSZB potenciáljának kiaknázása az MI-politikákban
Az EGSZB jó helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse a civil társadalmi szervezetek strukturált bevonását az MI-politikákba. A tanulmány azt ajánlja, hogy közbeszerzések és finanszírozási mechanizmusok segítségével támogassuk a nyílt forráskódú MI-t és az etikus innovációt. Az EGSZB e tekintetben központi platformként szolgálhatna a civil társadalmi szervezetekkel és a nyílt forráskódú közösségekkel való együttműködéshez, és felhívhatná a figyelmet a mesterséges intelligencia társadalmi hatására.

A tanulmány egy egységes MI-glosszáriumot is bevezet a közös nyelv létrehozása érdekében, biztosítva a hatékony kommunikációt a politikai döntéshozók, a fejlesztők és a felhasználók között. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát minden ágazatban felelős módon fejlesszék, irányítsák és alkalmazzák.

A tanulmány, amelyet megosztunk a legfontosabb uniós intézményekkel is, várhatóan beépül a jövőbeli MI-politikákba. A teljes jelentés ITT olvasható. (vk)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A védelmi és a szociális kiadásoknak kéz a kézben kell járniuk – a jóléti államot nem szabad feláldozni a védelmi kiadások növelése érdekében. Az erős jóléti állam továbbra is nélkülözhetetlen a szélsőjobboldali pártok azon törekvésének megállításához, hogy az EU-ban a Kreml mintájára autokráciákat építsenek.

Az ukrajnai háború immár a negyedik évébe lépett. Sokan a védelmi kiadások növelését követelik, különösen az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai változások után. Úgy tűnik, hogy az európai országok védelme már nem garantált. Időközben számos tabu ledőlt, nemcsak a katonai kérdések uniós szintű megvitatását illetően, hanem a fokozott eladósodással kapcsolatban is.

Egyesek azonban ezt zéró összegű játéknak tekintik, ha a jóléti állammal kötendő kompromisszumról van szó – mintha az amerikai hadsereg ereje annak lenne köszönhető, hogy az ország nem rendelkezik megfelelő szociális védelemmel, vagy mintha a meggyengült hadseregünk a nyugdíjak és a szociális biztonság következménye lenne.

A Munkavállalók csoportja két kérdést szeretne kiemelni:

• Az EU egésze rendelkezik a világon a második legnagyobb katonai költségvetéssel. Bár bizonyos esetekben közös vagy kiegészítő kiadásokra lehet szükség, a stratégiai autonómia biztosítása érdekében leginkább koordináció és közös projektek szükségesek. Meg kell védenünk magunkat ahelyett, hogy globális versenyt folytatnánk az USA-val.
• A jól működő jóléti állam, együtt a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekkel, fontos eszköz ahhoz, hogy megelőzzük a szélsőjobboldali hatalomátvételt számos tagállamban. Ezek a szélsőjobboldali pártok, amelyek egyre erősebbek, kevéssé kedvelik a demokráciát, nyíltan ellenségesek a legtöbb értékünkkel szemben, a Kreml autokráciájának lemásolására törekszenek tagállamainkban, és ha hatalomra kerülnek, gondoskodni fognak arról, hogy ne alakuljon ki összehangolt védelmi politika.

Ezért a tagállamoknak úgy kell tekinteniük a védelmi és a szociális beruházásokra, hogy azok egymást kölcsönösen erősítik és lehetővé teszik.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) magas szintű fórumot tartott a nők jogairól, ahol vezető szakértők vitatták meg a nők jogait érintő fontos kérdéseket, és meghatározták a prioritásokat az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának közelgő ülésszakára.

A nők jogairól szóló magas szintű fórum üzenete világos volt: történt ugyan előrelépés, de még nem elegendő. Bár az EU már tett lépéseket a nők és lányok védelmében, a strukturális egyenlőtlenségek, a nemi sztereotípiák és a nők jogainak csorbítása továbbra is veszélyeztetik a nehezen elért eredményeket Európában. Amíg a strukturális akadályok fennállnak, a nők teljes körű társadalmi részvétele korlátozott marad.

Az EGSZB plenáris ülésszaka alatt, február 26-án tartott magas szintű fórumon részt vett Sif Holst, az EGSZB egyenlőséggel foglalkozó ad hoc csoportjának elnöke, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke és Hadja Lahbib, az egyenlőségért, valamint a felkészültségért és a válságkezelésért felelős európai biztos, valamint Carlien Scheele (a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója), Florence Raes (az ENSZ nőjogi szervezete brüsszeli irodájának igazgatója), Ayşe Yürekli (a törökországi KAGIDER – női vállalkozók uniós képviselője), Mary Collins (az Európai Női Lobbi főtitkára) és Cianán Russell (az ILGA Europe vezető szakreferense).

A fórum két dinamikus kerekasztal-beszélgetésből állt, amelyek a nemek közötti egyenlőség sürgető kihívásainak voltak szentelve, és amelyek mindegyike az EGSZB által az ülésszak során elfogadott fontos vélemények valamelyikéhez kapcsolódott. Szakértők, szószólók és politikai döntéshozók gyűltek össze, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, megoldásokat javasoljanak és megerősítsék a nők jogainak előmozdítása iránti elkötelezettségüket Európában és a világ többi részén.

Az első panelbeszélgetés az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának közelgő 69. ülésszakát (UNCSW69), míg a második a nők és lányok elleni erőszakot mint emberi jogi kérdést állította a középpontba. A fórumot követően a plenáris ülésen két véleményt is elfogadtak a témában, Az EGSZB hozzájárulása az EU prioritásaihoz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 69. ülésszakán és A nők elleni erőszak mint emberi jogi kérdés címmel. (lm)

Március 6-án, mindössze néhány nappal a Tanács március 12-i ülése előtt az EGSZB vitát tartott az Európai Bizottság tisztaipar-megállapodásáról. A részt vevő politikai döntéshozók, ipari vezetők és a civil társadalom képviselői megvizsgálták, hogy a terv valóban támogatni tudja-e Európa tisztatechnológiai ágazatát, energiaigényes iparágait és stratégiai autonómiáját.

A geopolitikai instabilitás és a transzatlanti kapcsolatok átrendeződése miatt Európának sürgetőbb szüksége van stratégiai autonómiára, mint valaha. A tisztaipar-megállapodás célja, hogy felgyorsítsa a dekarbonizációt és a körforgásos jelleget, ugyanakkor fokozza az ipari versenyképességet, az energiaárak csökkentésével kezdve. A terv megvalósíthatóságával és finanszírozásával kapcsolatban azonban továbbra sem minden világos.

„Nem arról van szó, hogy választani kell a stratégiai autonómia, a versenyképesség vagy a kettős átállás között. Valamennyi ipari ágazat érintett, és saját tempójában, de egyértelmű kötelezettségvállalásokkal mindenkinek alkalmazkodnia kell” – jelentette ki Pietro de Lotto, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) elnöke, aki szerint erre a kihívásra egyensúlyteremtésként kell tekinteni.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszországtól való energiafüggetlenedés geopolitikai szükségesség, de Európa ipari hanyatlása egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az elmúlt két évben az ipari termelés és a közvetlen külföldi befektetések beáramlása is jelentősen csökkent.

A finanszírozás nagy kihívást jelent majd. A terv célkitűzéseinek eléréséhez együttműködésre van szükség az uniós intézmények, a tagállamok és az ipar között. Bár az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós viszontgaranciát és 1,5 milliárd eurót ígért az energiahálózatok fejlesztésére, a nemzeti kormányoknak is további forrásokat kell mozgósítaniuk.

Az átállás társadalmi hatása szintén kulcsfontosságú kérdés, különösen az energiaigényes iparágakban, ahol már eddig is jelentős számú munkahely szűnt meg. A civil társadalom képviselőiben felmerült a kérdés, hogy az energiaadók csökkentésének – ami a megállapodás egyik kulcsfontosságú javaslata – nem az oktatás és az egészségügyi ellátás finanszírozása láthatja-e a kárát.

A tisztaipar-megállapodás hosszú távú céljait övező optimizmus ellenére a szakértők már nem annyira biztosak abban, hogy a megállapodás a rövid távú kihívásokat is képes-e kezelni. A gyorsaság és az egyszerűsítés kulcsfontosságú, mivel a magas energiaköltségek és a szabályozási akadályok lassíthatják a haladást. A nemzeti szakpolitikák széttagoltsága továbbra is kihívást jelent, és fennáll a veszélye, hogy a tisztaipar-megállapodás a benne rejlő lehetőségek ellenére nem fogja tudni összehangolni a különböző európai iparpolitikákat.

Vannak, akik a technológiasemlegesség miatt aggódnak, és vita folyik a megújuló energiaforrások, a hidrogén és a bioüzemanyagok megfelelő egyensúlyáról. Bár a megújuló energiaforrásokra helyezett hangsúly üdvözlendő, az energiahatékonyság terén is határozott kötelezettségvállalásokra van szükség. A megújuló energiaforrásokkal az európai fogyasztók 2021 és 2023 között már 100 milliárd eurót takarítottak meg, és az EU-nak építenie kellene erre a sikerre. (jh)

Az EGSZB rangos civil társadalmi díja a civil társadalomnak az európai identitás és polgárság megőrzéséhez és megerősítéséhez való kimagasló hozzájárulását emeli ki. A díj minden évben más-más, az EGSZB munkájához kapcsolódó, sürgető társadalmi jelentőségű témát karol fel.

Március 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) három szlovákiai, belga és francia civil társadalmi szervezetet díjazott úttörő projektjeikért, amelyek az Európai Unióban egyre nagyobb mértékben megfigyelhető káros polarizáció ellen küzdenek.

A 32 000 eurós pénzdíjat a három első helyezett között osztották el.

Az EGSZB a 14 000 eurós fődíjat a „Slovenská debatná asociácia“ szlovák vitafórumnak ítélte oda a The Critical Thinking Olympiad” (A kritikus gondolkodás olimpiája) című úttörő kezdeményezésért, amely a félretájékoztatással szembeni rezilienciát fejleszti a szlovák fiatalok körében. A projekt három korcsoportban diákversenyt szervez, amelynek keretében a diákok valós médiakihívásokon vesznek részt, és értékelik a tartalmak megbízhatóságát.

A kettő másik helyezett 9 000 eurós díjazásban részesült.

A franciaországi Reporters d'Espoirs a második helyen végzett a „Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs” elnevezésű, francia nyelvű képzési programjával, amely a megoldásközpontú újságírásra összpontosít.

A harmadik díjat a belgiumi FEC Diversité asbl kapta az „ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer” című projektjéért, amely egy a szélsőjobboldali ideológiák ellen irányuló, magával ragadó játék.

Az EGSZB 15. civil társadalmi díjáról

Az EGSZB 15. civil társadalmi díja olyan magánszemélyek, magánvállalkozások és civil társadalmi szervezetek által vezetett nonprofit projektekre összpontosított, amelyek hozzájárultak a káros polarizáció elleni küzdelemhez az Európai Unióban.

Az elmúlt években Európát több válság is sújtotta, Oroszország ukrajnai agresszív háborújától kezdve az emelkedő energiaárakon és megélhetési költségeken át a Covid19-világjárvány tartós gazdasági és társadalmi utóhatásaiig. Az ilyen válságok alááshatják a közintézményekbe vetett bizalmat, és káros polarizációhoz vezethetnek a társadalom egészében.

Bár a polarizáció része lehet egy nyitott, pluralista társadalomnak, a növekvő populizmus és a negatív polarizáció jelentős kihívást jelent az európai demokráciák számára. Európa a hagyományos médiatér folyamatos széttöredezésével, a félretájékoztatás növekedésével és a médiaszabadság elleni támadásokkal is szembesül, amelyek mind további veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre.

Az idei győzteseket 15 tagállam több mint 50 pályázatának erős és változatos kínálatából választották ki. A nyertes projekteket az európai társadalomban tapasztalható káros polarizáció elleni küzdelem során tanúsított rendkívüli kreativitásuk, lelkesedésük és elkötelezettségük alapján választották ki.

„A szervezett civil társadalom alapvető szerepet játszik az európai demokrácia védelmében, amint azt az idei figyelemre méltó és változatos tematikájú projektek ismét bebizonyították” - mondta Aurel Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke.

”Adjunk szót a fiataloknak!” mottóval, március 13-14-én került sor az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) éves ifjúsági eseményére, a 2025. éviYour Europe, Your Say! rendezvényre, amelynek középpontjában a fiatalok szerepe állt a reziliens jövő közös alakításában. 

Az idei rendezvényen közel 100 fiatal vett részt az EU-ból, az EU kilenc tagjelölt országából és az Egyesült Királyságból. A résztvevők ifjúsági szervezeteket, nemzeti ifjúsági tanácsokat és középiskolákat képviseltek, felhívva a figyelmet a legkülönbözőbb csoportokat érintő problémákra. Míg sokan már tapasztalt ifjúsági képviselőként vettek részt a rendezvényen, mások számára ez az esemény jelentette az első fontos lépést a részvételi demokráciában való szerepvállaláshoz a saját közösségükben és azon túl.

A fiatalok – a moderátorok irányításával – számos workshop keretében azonosították azokat a legsürgetőbb kérdéseket, amelyekkel a politikai szereplőknek szerintük foglalkozniuk kellene. Ezek a kérdések a korrupció elleni küzdelemtől kezdve a koherens éghajlatváltozási stratégia kidolgozásán át az egyenlő jogok biztosításáig terjedtek. Mivel a korrupció aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, és gyengíti a demokráciát, elengedhetetlen az oknyomozó újságírás támogatása és az átláthatóságának javítása az adófizetők pénzének felhasználását illetően.

„Biztosítanunk kell az elszámoltathatóságot. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy puszta szemlélők legyünk, mert a tétlenség ára túl magas. Harcolnunk kell a korrupció ellen, és meg kell nyernünk a csatát” - hangsúlyozta a YEYS egyik résztvevője.

A fiatalok azt is kifejtették, hogy közös célokat kell kitűzni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, kiemelve, hogy „biztosítani kell egy olyan létet, amely mentes az éghajlatváltozás káros hatásaitól”. A tantervek olyan értékalapú kidolgozását sürgették amely pozitívan befolyásolná az online viselkedést és mérsékelné a dezinformációt. A YEYS résztvevői az egyenlő jogok, bánásmód és lehetőségek, valamint a mindenki számára minden térben megvalósuló befogadás mellett is kiálltak. A fiatalok politikai döntéshozatali folyamatokban való képviseletének hiányával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a demokrácia megköveteli, hogy minden véleményt meghallgassanak.

A másfél napos esemény az ifjúsági rendezvényt lezáró plenáris ülésen csúcsosodott ki, ahol az elkötelezett és lelkes résztvevők az EGSZB elnöke, Oliver Röpke és az EU ifjúsági koordinátora, Biliana Sirakova elé terjesztették ajánlásaikat. A szavazást követően a YEYS résztvevői öt súlypontot rangsoroltak fontossági sorrendbe.

1. A korrupció elleni küzdelem az átláthatóság és a fiatalok részvétele révén.

2. Aktív állampolgárság: az osztályteremből a közösségbe.

3. Teljes egyenlőség.

4. A fiatalok helyet érdemelnek az asztalnál.

5. Koherens éghajlatváltozási stratégia kidolgozása.

Oliver Röpke elnök hangsúlyozta, hogy ezek az ajánlások befolyásolhatják az EGSZB tanácsadói munkáját, és a nemek közötti egyenlőséget a bizottság egyik legfontosabb prioritásaként emelte ki. Biliana Sirakova megjegyezte, hogy ezek az ajánlások az EU munkájához is hozzájárulnak. (cpwb)

Oroszország Ukrajna elleni brutális és provokáció nélkül indított agresszív háborúja nemcsak egy szuverén nemzet, hanem egyben a demokrácia, az emberi méltóság és a szabályokon alapuló nemzetközi rend alapvető értékei elleni támadás. A háború harmadik évfordulójához érkezve továbbra is szolidaritást vállalunk az ukrán néppel – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke az EGSZB februári plenáris ülésén kiadott nyilatkozatban.

Az invázió első napja óta Ukrajna mellett állunk, nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét intézkedésekkel is. Ma újólag megerősítjük szilárd elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitásának, demokráciájának és európai jövőjének támogatása mellett. Felszólítjuk az EU-t, hogy tartsa fenn és erősítse meg politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatását.

Az ukrán nép rendkívüli bátorságról és kitartásról tesz tanúbizonyságot, amikor védi országát és azokat az elveket, amelyek összekötnek bennünket, európaiakat. Az EGSZB, tagjai és az általa képviselt európai civil társadalom az invázió első napja óta Ukrajna mellett áll – nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét tettekkel is.

A jelenlegi növekvő geopolitikai bizonytalanság idején az Egyesült Államok képviselőinek közelmúltbeli nyilatkozatai, amelyekben megkérdőjelezik a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét, rendkívül aggasztóak. Európa nem engedheti meg magának, hogy hátradőljön.

Ukrajna nemcsak a saját túléléséért, hanem az egész európai kontinens biztonságáért is harcol.

Az EGSZB sürgeti az EU vezetőit, hogy ragadják meg ezt a pillanatot az európai biztonsági és védelmi képességek megerősítésére, a stratégiai autonómia újradefiniálására, a multilateralizmus védelmére és az ENSZ-szel való együttműködés elmélyítésére, és ugyanakkor Európán kívüli demokratikus szövetségesekkel is szorosabb globális partnerségeket alakítsanak ki.

Európának most kell cselekednie.

A tétlenség nem opció. Az autokraták és az agresszorok kihasználják a tétovaságot.

A demokráciáknak egységesen és szilárdan kell kiállniuk.

Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy erősítse meg stratégiai autonómiáját, védje mind a demokráciát, mind az alapvető jogokat, és határozottan álljon ki Ukrajna mellett. Eljött az ideje az EU stratégiai geopolitikai fellépésének.

A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható. (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2025. március 17–20. között rendezte meg Civil Társadalmi Hétet, amelyen több mint 800-an vettek részt Európa minden részéről: civil szervezetek és érdekelt felek, köztük ifjúsági szervezetek, nem kormányzati szervezetek és újságírók. A nyitó ülés fő témája az volt, hogy jogi fellépéssel meg kell védeni a civil társadalmi teret. Azt is megerősítették, hogy a civil társadalmak kulcsszerepet töltenek be: a hatalom elszámoltathatóságában, kapcsolatok kiépítésében, a társadalom rezilienciájának támogatásában és azok képviseletében, akiket túl gyakran figyelmen kívül hagynak.

A 2025-ös Civil Társadalmi Hét témája a következő volt: A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. A rendezvény az alábbi három fő kezdeményezésre épült: a kapcsolattartó csoport panelbeszélgetései, az európai polgári kezdeményezés és a civil társadalmi díj. Célja pedig az volt, hogy:

• kezelje a növekvő polarizációt, amelyet az elmúlt években csak tovább erősített a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek;
• hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszhat ebben az összefüggésben;
• összegyűjtse a civil társadalom megoldásait és az uniós politikai döntéshozókkal szembeni igényeit, hogy a társadalmi kohézió és a társadalom számára kulcsfontosságú területeken való demokratikus részvétel erősítésével segítse az Európában tapasztalható polarizáció megszüntetését.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A civil társadalomnak fel kell nőnie a kihíváshoz. A részvétel, a párbeszéd és a szolidaritás nem csupán eszmék, hanem az ellenálló és egységes Európa alapjai. A Civil Társadalom Hetére összegyűlve erősítsük meg, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a befogadás és az aktív polgári szerepvállalás iránt. Egy erős demokrácia alapját nemcsak az intézmények, hanem a benne élők elkötelezettsége adja.”

Albena Azmanova, a londoni Szent György Egyetem politika- és társadalomtudománnyal foglalkozó professzora vitaindító beszédében arról beszélt, hogy az emberek többsége egyre nagyobb gazdasági bizonytalansággal néz szembe – amit ő „a bizonytalanság járványának” nevezett. Kifejtette, hogy nagyfokú bizonytalanság idején miért a civil társadalom jelenti a kulcsot az áttöréshez.

„A súlyos gazdasági bizonytalanság a legtöbb embert megfosztotta a harci kedvétől. A civil társadalomban azonban megvan a harci kedv. A civil társadalmi aktivistákat egy konkrét sérelem által meghatározott céltudat vezérli. Ők a demokrácia látható lábai és karjai” – fogalmazott.

Ahogy Younous Omarjee, az Európai Parlament alelnöke fogalmazott: „Szükségünk van a civil társadalomra, amely a növekvő individualizmus korában összekötő kapocs a polgárok között és védőbástya a terjedő szélsőjobboldali eszmékkel szemben”.

Adriana Porowska civil társadalomért felelős miniszter, a lengyel uniós elnökség részéről arról beszélt, hogy a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak a társadalmi rezilienciában, és támogatják a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat. Beszámolt az azzal kapcsolatos lengyel tapasztalatokról is, hogy miként képes a civil társadalom egy fajta nemzeti ellenálló képességet biztosítani.

Brikena Xhomaqi, az EGSZB európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal foglalkozó kapcsolattartó csoportjának társelnöke hangsúlyozta, hogy az EU büszkén hangoztatott jelszava, az egység a sokféleségben mögött meghúzódó eszme alulról építkezve, helyi szinten fejlődik. Azonban azt is megemlítette, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek támadásnak vannak kitéve, és megkérdőjelezik finanszírozásukat és szerepüket. „Források nélkül a civil társadalmi szervezetek nem tudnak működni. Szükségünk van a civil társadalom védelmét szolgáló intézményekre; jogi védelemre van szükségünk a civil társadalmi tér számára, hogy társadalmunk együtt maradjon és egységes maradjon a sokféleségben.”

A határokon átnyúló terjeszkedés az EU-n belül az egymásnak ellentmondó héa-szabályok útvesztőjében való eligazodást és a papírmunkát jelenti, ami növeli a költségeket. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) aránytalanul nagy megfelelési terhekkel szembesülnek, így nehezebben tudnak növekedni és versenyezni. Az EGSZB a februári plenáris ülésén elfogadott két véleményében sürgős reformokra szólít fel, a Letta- és a Draghi-jelentésre építve. A javaslatok között szerepel a harmonizált pénzügyi szabályozás, a mesterséges intelligencián alapuló jelentéstétel és az összehangolt iparpolitika.

„Az egységes piac az európai gazdasági jólét gerince, de még mindig nem valósult meg teljes mértékben az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügyek, az energia és a digitális szolgáltatások” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. „A mai vita rávilágít arra, hogy sürgősen reformokra van szükség az akadályok felszámolása és a szolgáltatási ágazat megerősítése érdekében, Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a vállalkozások számára.”

Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős biztos támogatta ezt a felhívást: „A megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos elképzelésem az, hogy biztonságos, versenyképes, jól szabályozott és jól felügyelt környezetben polgáraink számára jólétet, vállalataink számára pedig növekedést teremtsünk.”

Az EGSZB véleményeiben két kritikus kihívást azonosított a versenyképesség szempontjából: az egységes piac széttöredezettségét, amelyet a Letta- és a Draghi-jelentés is kiemelt, valamint a túlzott bürokráciát, amely különösen a kkv-kat terheli. Mindkét tényező gátolja az innovációt és a gazdasági növekedést.

Mi a probléma?

A vállalkozások számára Európa-szerte túl nagy terhet jelentenek az összetett és egymást átfedő szabályozások. Ez idő- és pénzpazarlást jelent, hátráltatja a zöld megállapodást, és korlátozza a középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését. Mindez pedig csalódott vállalkozásokat, magasabb fogyasztói költségeket és gyengébb gazdasági növekedést eredményez.

A szabályozási terheken túl Európa mélyebb strukturális kihívásokkal is szembesül, amelyek aláássák versenyképességét. Az egységes piac megvalósításának lassú előrehaladása, a digitális és energetikai infrastruktúra közötti különbségek, valamint az összehangolt iparpolitika hiánya korlátozza az EU globális versenyképességét. Miközben más gazdasági blokkok gyorsan lépnek a beruházások vonzása és az innováció előmozdítása érdekében, fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad.

Mi a megoldás?

A versenyképesség megerősítéséhez átfogó megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az akadályok felszámolását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügy és az energia, a digitális átalakulás felgyorsítását, valamint annak biztosítását, hogy a kkv-k egyenlő versenyfeltételek mellett lnövekedhessenek és versenyezhessenek.

Az EGSZB véleményei a következőket javasolják:

• A szabályozások egyszerűsítése a környezetvédelmi és szociális normák csökkentése nélkül.
• A mesterséges intelligencián alapuló egységes platform létrehozása a kkv-k és a közepes méretű vállalatok jelentéstételének egyszerűsítése, valamint a megfelelés gyorsabbá és egyszerűbbé tétele érdekében.
• A szabályok ágazatok közötti harmonizálása az ismétlődő papírmunka csökkentése érdekében.
• A pénzügyi szabályozás egységesítése a tagállamokban, összehangolt uniós iparpolitikával.
• Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus reformja egy méltányosabb, kevesebb terhet eredményező rendszer érdekében. (gb)