Az EGSZB 2025. március 17. és március 20. között, immáron második alkalommal megrendezésre kerülő Civil Társadalmi Hetének témája a kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. Biztosítsa helyét itt!

Még van idő jelentkezni az EGSZB második alkalommal megrendezésre kerülő Civil Társadalmi Hetére, ahol az európai civil társadalom, uniós döntéshozók, szakértők, újságírók és mások vitatják meg napjaink egyik legégetőbb kihívását, vagyis azt, hogyan lehet ellensúlyozni társadalmaink polarizációját.

Az egymással átfedésben jelentkező válságok – a világjárványtól és az éghajlatváltozástól kezdve az emelkedő megélhetési költségeken át a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásáig – által generált polarizáció az egész EU-ban és a világ más részein is terjed, a társadalmi megosztottság elmélyítésével, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom csökkenésével és a közösség egységének nyomás alá kerülésével.

Ebben az összefüggésben a 2025. évi Civil Társadalmi Hét merész felhívás a társadalmi kohézió előmozdítására és a demokratikus részvétel erősítésére. A négynapos rendezvény élénk vitákkal és együttműködésen alapuló munkaértekezletekkel egyedülálló fórumot kínál minden résztvevőnek a kritikai vitákhoz, a legjobb gyakorlatok megosztásához és a gyakorlati megoldások közös kidolgozásához. 

Miről lesz szó?

A 2025. évi Civil Társadalmi Hét keretében az EGSZB kapcsolattartó csoportja által vezetett panelbeszélgetésekre, valamint az európai polgári kezdeményezés napjára és az EGSZB civil társadalmi díja díjátadó ünnepségére kerül sor.

A rendezvény Albena Azmanova professzor, író és politikai kommentátor gondolatébresztő beszédével kezdődik, amely megadja az alaphangot a következő vitákhoz.

Az ezt követő magas szintű panelbeszélgetésen a „Még mindig egyesülve vagyunk a sokféleségben?” kérdést vitatjuk meg. A pódiumbeszélgetés résztvevői: Younous Omarjee, az Európai Parlament alelnöke, Adriana Porowska, civil társadalomért felelős miniszter a lengyel elnökség képviseletében, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke, Brikena Xhomaqi, az EGSZB kapcsolattartó csoportjának társelnöke, Petros Fassoulas, az Európa Mozgalom főtitkára, valamint Mădălina-Mihaela Antoci, a Moldovai Nemzeti Ifjúsági Tanács tagja.

A Civil Társadalmi Hét során elemezni fogjuk, hogyan segíthet az állampolgári nevelés áthidalni a szakadékokat, hogyan vállalhat Európa vezető szerepet az innovációban anélkül, hogy feladná értékeit, és hogyan lehet megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá tenni a lakhatást, miközben küzdünk az energiaszegénység ellen és támogatjuk a többgenerációs együttélést. Azt is megvizsgáljuk, hogyan lehet a civil társadalmat állami és emberbaráti támogatással megerősíteni, hogyan biztosíthatjuk, hogy az uniós politikák tükrözzék a helyi igényeket a zöld és kék átmenet során, és hogyan ismerhetjük el, védhetjük meg és dolgozhatunk együtt hatékonyabban a civil társadalommal Európa-szerte.

Az Európai Parlamenttel közösen rendezett külön ülés kifejezetten a többéves pénzügyi keretről és annak a civil társadalomra gyakorolt hatásairól fog szólni.

Az európai polgári kezdeményezés napja 2025

A március 18-i európai polgári kezdeményezés napján a reflektorfény a részvételi demokrácia hatékony eszközére, az európai polgári kezdeményezésre irányul. A Lisszaboni Szerződés által bevezetett kezdeményezés lehetővé teszi a polgárok számára, hogy felkérjék az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő új uniós jogszabály elfogadására irányuló javaslatot egy adott témában. Ahhoz, hogy a kezdeményezést az Európai Bizottság figyelembe vegye, a szervezőknek egymillió aláírást kell gyűjteniük ügyük támogatására.

A résztvevők magas szintű megbeszélések és interaktív workshopok keretében olyan kulcsfontosságú témákat fognak megvizsgálni, mint például az európai polgári kezdeményezés szerepe a polarizáció elleni küzdelemben, valamint a tagállamok közötti támogatás erősítésének módja. Különös hangsúlyt kap, hogy a civil társadalmi szervezetek hogyan vehetnek részt aktívan az európai polgári kezdeményezés folyamatában, hogy a polgárok hangját hallassák az uniós politikai döntéshozatalban.

A résztvevőknek egyedülálló lehetőségük lesz arra is, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a korábbi, jelenlegi és jövőbeli európai polgári kezdeményezések szervezőivel, hogy megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, és tanulságokat vonjanak le, amelyeket saját kampányaikban felhasználhatnak.

A rendezvény rávilágít továbbá az európai polgári kezdeményezések és a polgári vitacsoportok hatékonyabbá tételére irányuló stratégiák fontosságára, hogy nőjön annak az esélye, hogy az uniós intézmények jogalkotással követik azokat.

2025. évi civil társadalmi díj

A 2025-ös Civil Társadalmi Hét utolsó napján kerül sor többek között az EGSZB 15. civil társadalmi díjának átadására.

A civil társadalmi díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához. A díjat évente ítélik oda magánszemélyeknek és civil társadalmi szervezeteknek különböző, az EU szempontjából fontos témákban megvalósított innovatív és kreatív nonprofit projektjeikért.

Idén a díjat három olyan projekt kapja, amelyek az Európai Unió társadalmára káros hatással lévő polarizáció ellen küzdenek.

A hét dinamikus záróüléssel zárul. Felszólal többek között az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke (megerősítésre vár), Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke és Nataša Vučković, a szerbiai Demokrácia Központ Alapítvány főtitkára.

Csatlakozzon a párbeszédhez!

A 2025. évi Civil Társadalmi Hét négy napon át tartalmas vitákkal, prominens előadók inspiráló felszólalásaival és nagyszerű kapcsolatépítési lehetőségekkel olyan eseménynek ígérkezik, amelyet nem szabad kihagyni. A mai regisztrációval biztosítsa helyét, és csatlakozzon hozzánk, hogy ezek a viták változást eredményezzenek. Az Ön hangja is számít egy összetartóbb és részvételen alapuló Európa építésében!

A teljes program itt érhető el.

Regisztráljon itt március 12-ig. (ma)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Az EGSZB Munkavállalók csoportja figyelmeztet arra, hogy az EU nem söpörheti félre a nehezen kiharcolt szociális és munkavállalói jogokat, miközben igyekszik versenyképes maradni a globális gazdaságban. Noha egyre többen a szabályok lebontását szorgalmazzák, az EU-nak nem szabad visszalépnie az olyan kulcsfontosságú jogszabályok terén, mint a szociális jogok európai pillére.

A Draghi- és a Letta-jelentés ajánlásai nyomán az Európai Bizottság közleményt adott ki a versenyképességi iránytűről, amely – az általa előterjesztett horizontális kezdeményezésekkel kiegészítve – a vállalkozások tevékenységeinek fellendítését célozza. A cél végső soron Európa versenyelőnyének növelése.

A Munkavállalók csoportja komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ennek a szociális és munkavállalói jogok láthatják kárát, mivel úgy tűnik, hogy az EU úgy döntött, hogy bármi áron lépést akar tartani más versenyképes gazdaságokkal.

A Munkavállalók csoportja ezért javaslatot tett egy sor saját kezdeményezésű véleményre, amelyek a humán tőke hozzáadott értéke szempontjából foglalkoznak a versenyképesség kérdésével.  Ezek egyike „A szakszervezetek szerepe a termelékenység javításában” című vélemény, amely azt akarja bemutatni, hogy az EU-ban a (versenyképességre is kiható) termelékenység hajtóereje elsősorban a humántőkébe (a munkavállalókba), valamint a technológiába és az innovációba való beruházás.

Ennek kapcsán hangsúlyozzuk a szakszervezetek kulcsfontosságú szerepét, mivel kollektív tárgyalások és fellépések révén egyesítik a munkavállalókat, úgy alakítva a munkaerőpiaci dinamikát, hogy az segítse a versenyképes gazdaság ígéretének teljesítését.

Emellett a Munkavállalók csoportja egy olyan tanulmány elkészítésére is megbízást adott, amely áttekinti és értékeli a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos uniós jogszabályok aktuális helyzetét. A tanulmány a szociálpolitikák nyomon követésének fontos eszköze lesz, mivel a versenyképességhez vezető tökéletes út keresése során Európa várhatóan elsősorban a gazdaságára fog összpontosítani.   

Végezetül a „Munkavállalók hangja a demokratikusabb részvételért” kategória áprilisi ülésén a Munkavállalók csoportja meg fogja vizsgálni a vállalkozásokra nehezedő – az Európa versenyképességét lassító tényezőnek tekintett – szabályozási terhek csökkentésére irányuló javasolt fellépéseket, valamint ezeknek a munkavállalókat és a környezetet védő uniós jogszabályokra gyakorolt hatását, különösen a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás összefüggésében.

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

2010 és 2022 között 47%-kal nőttek a lakásárak az EU-ban. Ugyanebben az időszakban a bérleti díjak 18%-kal emelkedtek. Az Eurostat szerint 2023-ban a városi háztartások több mint 10%-a és a vidéki háztartások 7%-a a rendelkezésre álló jövedelmének több mint 40%-át lakhatásra költötte. Az EGSZB alaposan körül akarta járni, hogy miként tehetjük megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá a lakhatást minden európai polgár számára, ezért egy olyan tanulmány elkészítésére adott megbízást, amely az ehhez szükséges szakpolitikai megoldásokat vizsgálja. Interjúnkban a tanulmány társszerzői, Agnieszka Maj közgazdász és Karolina Zubel, a Társadalmi és Gazdasági Kutatóközpont (CASE) környezetvédelemmel, energiaügyekkel és éghajlatváltozással foglalkozó igazgatója beszélnek a tanulmány főbb megállapításairól.

Miről szól ez az EGSZB-tanulmány, és miért releváns?

A megfizethető, fenntartható EU-beli lakhatásról szóló tanulmány azt vizsgálja, hogy az EU-ban miért van szükség megfizethető, fenntartható lakhatásra, és felhívja a figyelmet a digitalizáció (MI, digitális építési engedélyek, releváns adatbázisok) és a szociális gazdasági struktúrák szerepére. Esettanulmányok segítségével kiemeli azokat az innovatív törekvéseket, amelyek javítják a lakhatás megfizethetőségét, hozzáférhetőségét és fenntarthatóságát. A tanulmány megvalósítható ajánlásokat fogalmaz meg 2030-ra és 2050-re, összhangban az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára, a társadalmi igazságosságra és a gazdasági növekedésre vonatkozó uniós célokkal. Stratégiai meglátásokkal segíti a lakhatási politikáknak a változó kihívásokhoz való hozzáigazítását és a közösség jóllétének előmozdítását.

Melyek a tanulmány főbb megállapításai?

A digitalizáció fontos lehetőséget kínál az ingatlantervezés, -építés és -kezelés hatékonyságának javítására, potenciálisan csökkentve a költségeket és erősítve a fenntarthatóságot. A költségmegtakarításra gyakorolt jelenlegi hatása azonban korlátozott. A digitális fejlődés elfogadásának fő akadályát az jelenti, hogy az érdekelt felek hagyományosan gondolkodnak, alacsonynak tartják a beruházások megtérülését, ugyanakkor magasak a végrehajtási költségek és nincs elegendő ösztönzés, képzés és szabályozás. A digitalizációban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához elengedhetetlenek a digitális infrastruktúrába történő további beruházások, például a digitális platformok interoperábilissá tétele révén.

A szociális gazdaság szervezeteinek (korlátozott nyereségű lakásszövetkezetek, közhasznú szervezetek, szövetkezetek) bevonása ígéretes szakpolitikai innovációt jelent a jelenlegi lakhatási kihívások kezelésére. Ezek a szervezetek költséghatékony, jól megtervezett lakhatási megoldásokat kínálnak, amelyek elősegítik a közösségi kohéziót és előmozdítják a lakhatás hosszú távú stabilitását. Például a bécsi nonprofit és korlátozottan nyereségorientált lakások, amelyek a város összes lakásépítésének 30%-át teszik ki, döntő szerepet játszanak a lakáspiac stabilizálásában azáltal, hogy árleszorító hatást fejtenek ki. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a bérleti díjak megfizethetőek maradjanak, és megakadályozza a piaci torzulásokat.

Ezekből a megállapításokból kiindulva milyen intézkedéseket és további kutatásokat ajánlottak?

Középtávon az uniós lakhatási politikákban prioritásként kell kezelni azt, hogy szülessen egy „új európai megállapodás a megfizethető, fenntartható szociális lakhatásról”, illetve készüljön egy „lakhatási irányelv” a tagállami szinten egységes megközelítés érdekében. Az országoknak elő kell mozdítaniuk olyan innovatív modelleket, mint például a szövetkezetek és a korlátozottan nyereségorientált lakhatás, rugalmas pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a lakhatási projektekhez, és digitális eszközöket kell alkalmazniuk a minél hatékonyabb lakhatási megoldások érdekében.

Hosszú távon a lakhatási politikáknak stratégiai, fenntartható megközelítést kell alkalmazniuk, hangsúlyozva a helyi megoldásokat és a folyamatos nyomon követést. A digitalizációt jogszabályok révén szabványosítani kell, de szükség van különböző körforgásos gazdasági gyakorlatokra (például a körforgás kiépítéséhez kötött bankhitelekre), energiahatékonyságon alapuló bérleti ösztönzőkre és alulról szerveződő finanszírozási kezdeményezésekre is. Emellett a „szociális lakhatás” koncepciójának ki kell terjednie a közepes jövedelmű családokra is, hasonlóan a bécsi „társadalmi lakhatási” modellhez, mivel ez előmozdítja a társadalmi keveredést és megelőzi a dzsentrifikációt. Rendkívül fontos továbbá, hogy a lakásigények hatékony kielégítése érdekében az új építkezésekre, a felújításokra és a használaton kívüli épületek átalakítására egyaránt összpontosítsunk.

A jövőbeli kutatásoknak inkluzív megközelítésekre kell fókuszálniuk a várostervezésben, az építőiparban és a lakhatásban, hogy valamennyi polgár számára javuljon a hozzáférhetőség. Azt is vizsgálniuk kell, hogy a kialakulóban lévő technológiák – például a mesterséges intelligencia és az automatizálás – milyen hatást gyakorolnak a költségmegtakarításra és az ingatlanfejlesztés és -kezelés hatékonyságára. Végül az innovatív lakhatási modelleket is kutatni kell az uniós tagállamokban, feltárva azokat a stratégiákat, amelyek mind a megfizethetőséget, mind a fenntarthatóságot javítani tudják.

A tanulmány elkészítésére az EGSZB a Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére adott megbízást.

A villamosenergia-piacot úgy kell megreformálni, hogy az ne csak a 2050-re kitűzött klímasemlegességi céloknak feleljen meg. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerint kiemelten fontos az ellátás biztonságának, a stabil és megfizethető áraknak, valamint az energiához való jognak a biztosítása a kiszolgáltatott csoportok védelme érdekében.

A villamosenergia-ellátás és -árazás jövője az EU-ban címmel januárban kiadott, Jan Dirx és Thomas Kattnig által kidolgozott véleményben az EGSZB egy olyan modellt szorgalmaz, amely szükség esetén kormányzati szabályozással, és lehetőség szerint magánvállalkozások bevonásával működik. Javasolja egy e-eszköz létrehozását,

mely a kormány által létrehozott vállalat formáját öltheti, és amely árjegyzői szerepet lát el a villamosenergia-piacon a klímasemlegesség, az ellátásbiztonság, valamint a stabil és megfizethető árak elérésére törekedve.

Az EGSZB szerint a villamosenergia-piacon szükséges változtatásokat három szakaszban kell végrehajtani:

• 1. szakasz – mostantól 2030-ig

  Az e-eszköz a (szén-dioxid-kibocsátással nem járó) villamosenergia-termelés szerkezetével fogja bővíteni a portfólióját. Ebben az időszakban az áramkereskedésre másnapi kereskedési alapon fog sor kerülni, ugyanakkor növekedni fog az e-eszköz piaci befolyása.

• 2. szakasz – 2030–2040

  Az e-eszköz árjegyzői pozícióba fog kerülni, és ellátási szerződések révén a piac kínálati oldalának megfelelő részét ellenőrizni fogja. A másnapi kereskedés ennek megfelelően kiigazításra kerül ebben az időszakban.

• 3. szakasz – 2040–2050

  Az e-eszköz optimalizálni fogja a villamos energia kínálati oldalát annak érdekében, hogy 2050-től stabil és kiszámítható árakon biztosítsa a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó, fenntartható, hosszú távú áramellátást. (mp)

Európában jelentősen lelassult a fenntartható fejlődési célok teljesítésének üteme, ami kétségessé teszi a 2030-as célok elérését. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózata (SDSN) által közzétett, Európa fenntartható fejlődéséről szóló 2025. évi jelentés feltárta, hogy a fenntartható fejlődési célok 2020 és 2023 közötti teljesítésének üteme több mint a felére lassult az előző időszakhoz képest.

2016 és 2019 között a teljesítés 1,9 százalékponttal nőtt, a következő években viszont mindössze 0,8 százalékpontra csökkent. A lassulás olyan időszakban következik be, melyet növekvő környezeti, társadalmi és geopolitikai kihívások jellemeznek. A 2. fenntartható fejlődési cél (az éhezés megszüntetése) továbbra is komoly probléma, mivel még mindig Európa-szerte gondok vannak az élelmezésbiztonsággal és a fenntarthatósággal.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) külön tanulmánya hangsúlyozza, hogy a fenntartható mezőgazdaság és közegészségügy támogatása érdekében változtatnunk kell az étrendünkön.

Most, hogy új vezetése van az EU-nak, a szakértők határozottabb szakpolitikákat és beruházásokat szorgalmaznak a fenntartható fejlődési célok teljesítésének felgyorsítása érdekében. Kulcsfontosságúnak tekinthető a globális együttműködés és finanszírozás: a 2025 júniusában Spanyolországban megrendezésre kerülő, 4. nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia várhatóan a fenntarthatóságot célzó pénzügyi támogatás növelésére fog összpontosítani.

Guillaume Lafortune, az SDSN alelnöke és a jelentés vezető szerzője arra figyelmeztet, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek megnehezítik a fenntarthatósági erőfeszítéseket, de továbbra is optimista.

„A világ egyre veszélyesebb, instabilabb és bizonytalanabb” – mondta. „Ugyanakkor az emberek, különösen a fiatalok, fenntartható fejlődést szeretnének. Tekintettel a világgazdaság méretére és a rendelkezésre álló technológiákra, a világ képes maradéktalanul megvalósítani a fenntartható fejlődést.”

„A fenntartható élelmiszerrendszerek a fenntartható fejlődési célok teljesítésének nélkülözhetetlen mozgatórugói. A fellépés felgyorsítása érdekében ambiciózusabb mechanizmusokra van szükségünk ahhoz, hogy megóvjuk a mezőgazdasági termelők, a kisüzemi élelmiszer-termelők és az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő egyéb érdekelt felek megélhetését. Ugyanakkor foglalkoznunk kell a tisztességtelen elosztással is, és igazságos átmenetről kell gondoskodnunk” – szögezte le Peter Schmidt, az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciójának elnöke, aki egyben a civil társadalom nagyobb mértékű szerepvállalására is felszólított.

Mivel már csak öt év van hátra, az EU-nak kritikus döntést kell hoznia: határozottan fellép, vagy azt kockáztatja, hogy kudarcot vallanak a fenntartható és méltányos jövőre vonatkozó vállalásai. (ks)

Az EU-nak az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos jogos érdekeit közösen kell megvédeni. Ennek legjobb eszköze egy olyan, az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós stratégia, amely megerősíti a civil társadalom részvételét valamennyi releváns döntésben. A Grönlanddal való szoros együttműködés létfontosságú az Északi-sarkvidékre irányuló fenntartható beruházások szempontjából is, amelyek célja a régió jólétének és rezilienciájának biztosítása.

Az EGSZB a januári plenáris ülésszakon elfogadta Az Északi-sarkvidékre vonatkozó európai stratégia kidolgozása a civil társadalommal folytatott párbeszéd keretében című saját kezdeményezésű véleményt. A szöveg kiemeli, hogy az Északi-sarkvidék fontos szerepet játszik Európa stratégiai autonómiájának, rezilienciájának és versenyképességének biztosításában.

Anders Ladefoged EGSZB-tag, a vélemény előadója így nyilatkozott: „Az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós politikáról szóló, új véleményünkkel közvetítjük a civil társadalom meglátásait arról, hogy az EU miként fejleszthetné tovább az erre a régióra vonatkozó szakpolitikáját. A cél egyszerre az EU saját érdekeinek védelme, valamint az, hogy reziliens és virágzó régiót biztosítsunk az ott élő emberek számára.”

Az EGSZB továbbá támogatja és ösztönzi az Északi-sarkvidék őslakos népeivel való teljes körű konzultációt és együttműködést. Ezzel összefüggésben Christian Moos EGSZB-tag, a vélemény társelőadója elmondta: „Az európai északi-sarkvidéki országok érdekeit a legjobban közös fellépéssel lehet megvédeni. Ehhez ugyanúgy szükség van az északi EU-tagállamok közötti együttműködésre, mint egy az Északi-sarkvidékre vonatkozó európai stratégiára. Ez utóbbinak biztosítania kell a civil társadalom részvételét és garantálnia kell a helyi és őslakos népek jogait.”

A vélemény Grönland témáját is tárgyalja. A sziget a régió gyors átalakulásához kapcsolódó lehetőségeket és kihívásokat tekintve az Északi-sarkvidék európai részéhez hasonló helyzettel szembesül.

Grönlandot illetően Christian Moos kijelentette: „A Grönlandra is kiterjedő fokozott európai együttműködés létfontosságú az Északi-sarkvidék európai részébe irányuló fenntartható beruházásokhoz, amelyek célja a régió jólétének és rezilienciájának biztosítása.”

A grönlandiak számára a „velünk kapcsolatban nélkülünk semmit” jelmondat értelmében a nemzetként való önrendelkezés megerősítése az egyik legfontosabb téma. Az EU-t azonban szoros szövetségesnek tekintik, olyan közös értékek alapján, mint az emberi jogok és a szociális párbeszéd. (at)

Az EU-nak jobban kell összpontosítania a versenypolitikára, hogy megerősítse globális versenyképességét, növelje termelékenységét, és biztosítsa, hogy az egységes piac továbbra is a gazdasági erő egyik pillére maradjon.

Januári plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elfogadta a Versenypolitika az EU versenyképességének középpontjában című véleményt. A vélemény szerint el kell mélyíteni a nemzetgazdaságok integrációját és intelligensebb állami támogatási stratégiákra van szükség, hogy fel lehessen szabadítani Európa gazdasági potenciálját, és hogy kezelni lehessen a legfontosabb globális kihívásokat – többek között a digitalizáció, az éghajlatváltozás és a reziliencia terén.

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a versenypolitika az innováció, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés előmozdítása szempontjából. „A verseny és a versenyképesség nem állnak szemben egymással” – jelentette ki Isabel Yglesias előadó. „Egyszerűsített eljárásokkal, rugalmas eszközökkel és megfelelő források segítségével a versenypolitika előmozdíthatja az uniós vállalkozások és polgárok jólétét.”

Az új uniós versenyszabályok, például a digitális piacokról szóló jogszabály és a külföldi támogatásokról szóló rendelet már most is kezelik a piaci torzulásokat, és erősítik a tömb globális helyzetét. Az EGSZB azonban további intézkedéseket szorgalmaz az összefonódások értékelésének korszerűsítésére és az innovációvezérelt összefonódások hatékony ellenőrzésére, még akkor is, ha azok nem érik el a jelenlegi uniós küszöbértékeket.

A vélemény kiemeli, hogy az állami támogatások rendkívül fontos szerepet játszanak a zöld és digitális átállás támogatásában. A rosszul koordinált támogatások azonban alááshatják a termelékenységet és a növekedést. Tanulmányok azt mutatják, hogy az EU-n belüli jobb koordináció több mint 30%-kal növelheti a termelékenységet. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai értékláncok megerősítése és a hatékonysági problémák megelőzése érdekében hangolják össze a támogatásokat a tagállamok között.

Páneurópai szemléletmóddal kell kialakítani a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket és a javasolt Európai Versenyképességi Alapot, hogy nagyszabású ipari innovációt lehessen ösztönözni. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az előnyök méltányosan legyenek elosztva az egész Unióban, ezzel is segítve a fenntarthatóságot és a rezilienciát.

Az EGSZB szerint a következőkre van szükség ahhoz, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be:

• nagyobb fokú integráció a nem allokált támogatások csökkentése és a termelékenység növelése érdekében;
• szigorúbb szabályok, hogy jobban védjék az európai innovációt a külföldi felvásárlások során;
• egyszerűsített és gyorsabb versenyjogi, illetve állami támogatási eljárások a hatékonyság növelése érdekében; valamint
• olyan kiegyensúlyozott politika az összefonódásokkal kapcsolatban, amely elősegíti az innovációt, a fenntarthatóságot és az infrastrukturális beruházásokat. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió állami támogatási szabályainak módosítását kérte, hogy elismerjék és jobban kielégítsék a társadalmi kihívások kezelésében döntő szerepet játszó szociális gazdasági szervezetek igényeit.

A Hogyan lehet támogatni a szociális gazdaság szervezeteit az állami támogatási szabályokkal összhangban: néhány gondolat az Enrico Letta által írt jelentésben található javaslatok nyomán című, a januári plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi szabályok nem biztosítanak megfelelő támogatást ezeknek a vállalkozásoknak, amelyek pedig a nyereségüket gyakran társadalmi célok elérésére fordítják, ahelyett, hogy szétosztanák azt a beruházók között.

„Szeretnénk szélesebb körben felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó hatékony szabályozás nemcsak a szociális gazdaság vállalkozásai, hanem az általános érdekű szolgáltatások teljes rendszere szempontjából előnyös” – mondta Giuseppe Guerini, a vélemény előadója.

A szociális gazdaság szervezetei – a szövetkezetektől a biztosító egyesületeken át az alapítványokig – Unió-szerte több mint 11 millió embert foglalkoztatnak, ez az aktív népesség 6,3%-a. Olyan területeken működnek, mint a szociális és egészségügyi szolgáltatások, a megújuló energia vagy a szegénység enyhítése. Hasznos ténykedésük ellenére sokuk rendszerszintű akadályokkal szembesül a hosszú távú beruházási tőkéhez jutás és a közbeszerzési eljárásokban való részvétel terén, mivel a jelenlegi szabályozási keret gyakran nem veszi figyelembe, hogy nonprofit vagy szolidaritási alapon működnek.

Az EGSZB véleménye többek között kiemeli, hogy a hatóságok nem használják ki kellőképpen a meglévő eszközöket, például az általános csoportmentességi rendeletet és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások keretét.

Az EGSZB ezért kéri, hogy a hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása érdekében egyszerűsítsék és korszerűsítsék az általános csoportmentességi rendelet túlságosan összetett és elavult szabályait, összhangban az egységes piacról szóló Letta-jelentés néhány ajánlásával.

Bár üdvözli, hogy a csekély összegű támogatások felső határát a közelmúltban megemelték – 300 000 EUR-ra a rendes vállalatok, illetve 750 000 EUR-ra az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek esetében –, az EGSZB amellett is érvel, hogy testre szabottabb eszközökkel, például az általános csoportmentességi rendelettel vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó egyedi rendelkezésekkel jobban ki lehetne elégíteni a például az egészségügy és a szociális szolgáltatások területén aktív szociális gazdasági szervezetek igényeit. (ll)

A földközi-tengeri térségben élő fiatalokat a politikai döntéshozatal és végrehajtás minden szakaszában meg kell hallgatni. Nemcsak a szakpolitikákat, hanem az életet is alakítják, amint azt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által tartott vita is kiemelte.

A vitára A fiatalok részvétele a szociális és civil párbeszédben a mediterrán térségben című véleménynek az EGSZB januári ülésszakán történő elfogadásához kapcsolódóan került sor. Ez az első olyan EGSZB-vélemény, amely figyelembe veszi a régió ifjúsági képviselőinek észrevételeit. Nyolc fiatal képviselő vett részt a szövegezési folyamatban.

A vita során Dubravka Šuica, a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a fiatalok mennyire fontosak a régió jóléte, stabilitása és rezilienciája szempontjából. „A mediterrán térség jövője a fiatalok kezében van. Ha együtt akarunk fenntartható jövőt építeni, akkor közvetlenül együtt kell működnünk a fiatal generációkkal, és biztosítanunk kell, hogy az ő hangjuk vezérelje szakpolitikáinkat és prioritásainkat. Az oktatásba, a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe való beruházás révén együtt alakítjuk ki az új földközi-tengeri paktumot.”

Oliver Röpke EGSZB-elnök támogatásáról biztosította Šuica biztos új paktumát, amely a beruházásokra, a fenntarthatóságra és a migrációra irányul, hozzátéve, hogy a civil társadalmat aktívan be kell vonni annak kidolgozásába. „A fiatalok szerepvállalása kulcsfontosságú a régió jövője szempontjából, és az EGSZB eltökélt szándéka, hogy véleményük formálja a politikát és a döntéshozatalt. Az Unió a Mediterrán Térségért és az Anna Lindh Alapítvánnyal együtt arra törekszünk, hogy békés és virágzó földközi-tengeri térséget építsünk.”

Hangsúlyozva, hogy milyen fontos a fiatal képviselők hozzájárulása a véleményhez, Rym Ali hercegnő, az Anna Lindh Alapítvány elnöke kijelentette, hogy a fiatalokkal való együttműködés nemcsak fontos, hanem sürgető és inspiráló is. „Nagyon sok minden forog kockán. A fiatalok bevonása nélkül, anélkül, hogy eszközöket kínálnánk számukra az egyenrangú részvételhez, nem tudunk megoldásokat találni a jövőre nézve. Nekik is helyet kell kapniuk az asztalnál” – mondta.

Eliane El Haber, a vélemény ifjúsági képviselője és az UNESCO 4. fenntartható fejlődési cél ifjúsági és diákhálózatának tanácsadója támogatta az EGSZB arra irányuló kezdeményezését, hogy aktívan bevonja a különböző regionális, nemi, oktatási és kulturális háttérrel rendelkező fiatalokat.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportja elnökének írása

Január 29-én az Európai Bizottság elfogadta a versenyképességi iránytűt, amely alapvető és időszerű lépést jelent az európai gazdaság beindításához azzal, hogy felvázolja, hogy milyen irányba induljon el az EU a következő öt évben.

Az uniós munkáltatók már régóta szorgalmazták egy átfogó versenyképességi menetrend kidolgozását, ezért üdvözöljük az iránytű alábbi három pillérét: az innovációs és termelékenységi szakadék megszüntetése, a dekarbonizáció és a versenyképesség ötvözése, valamint az ellátási láncok biztosítása érdekében a függőségek csökkentése. Mindezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Európa globálisan versenyképes legyen, vonzza és megtartsa a tehetségeket, és előmozdítsa az innovációt.

Az iránytű végső sikere azonban attól függ, hogy sikerül-e konkrét intézkedéseket kidolgozni és időben végrehajtani. Döntő szerepet fognak játszani az olyan fontos kezdeményezések, mint az egyszerűsítési omnibusz csomag, a tisztaipar-megállapodás és az egységes piac elmélyítésére irányuló horizontális stratégia. Azonban pusztán leporolt stratégiákkal és jól hangzó címekkel nem tudjuk megvédeni magunkat az előttünk álló kihívásoktól.

Például a szabályozási keret egyszerűsítése lenne az első és legsürgetőbb lépés. Nagyon fontos a bürokrácia csökkentése, valamint a gyorsaság és a rugalmasság előmozdítása. Az uniós vállalkozások túl hosszú ideje küzdenek azzal, hogy túl bonyolult a szabályozási környezet és lassú a döntéshozatal. Érdemben végre kell hajtani a versenyképességi ellenőrzést is, hogy az új jogalkotási és szabályozási intézkedések ne akadályozzák, hanem sokkal inkább támogassák az üzleti növekedést.

Az iránytű nagyon helyesen arra összpontosít, hogy egy szilárd tőkepiaci unió révén előmozdítsa az innovációt, és kezelje azokat a strukturális akadályokat, amelyek a mélytechnológiában, a tiszta energiában és a fejlett gyártásban rejlő európai lehetőségek felszabadításának útjában állnak, és közben támogató ökoszisztémát hozzon létre az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára.

A még mindig meg nem valósított tőkepiaci unió jó emlékeztető arra, hogy nem engedhetjük meg magunknak a késlekedést. Bár az iránytű elősegíti a nemzeti kormányzati beruházások jobb összehangolását, nem tartalmaz egyértelmű tervet az egyéb közös finanszírozási forrásokra vonatkozóan. A világ azonban nem vár ránk.

Javában zajlik a verseny, és itt az ideje, hogy mi is magasabb fokozatba kapcsoljunk. A versenyképesség terén meglévő lehetőségek kiaknázása nemcsak gazdasági szükségszerűség, hanem a mindenki számára elérhető közös jólét kulcsa is. Az európai vállalkozások a megoldás részét jelentik – ma és a jövőben is.