A június 3. és 5. között megrendezésre kerülő Zöld Hét reflektorfénybe helyezi a tiszta, versenyképes és körforgásos gazdaságot

A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (ECESP), amely az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Bizottság kiemelt kezdeményezése, büszke arra, hogy társszervezője lehet a 2025. évi Zöld Hétnek, amely a versenyképes EU-t szolgáló körforgásos megoldásokra fókuszál. Az idei konferencia azzal foglalkozik majd, hogy a körforgásos gazdaság miként tudja fokozni a fenntartható versenyképességet, csökkenteni a hulladék mennyiségét és ösztönözni az innovációt. Június 3-án és 4-én magas szintű viták keretében megvizsgáljuk a körforgás szakpolitikai szempontjait, majd június 5-én az érdekelt felekkel mélyreható megbeszéléseket folytatunk arról, hogy milyen lehetőségeket kínál a körforgás az erőforrás-hatékony és versenyképes Európa számára.

A rendezvény arra is jó alkalom lesz, hogy ismertessük az EGSZB székházában április 10-én, az érdekelt felekkel folytatott párbeszédről készült jelentést. A konferencia felvezető rendezvénye lehetőséget adott az érdekelt feleknek arra, hogy élénk viták keretében áttekintsék a tisztaipar-megállapodást, a bioökönómiai stratégiát és a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabályt.

Itt regisztrálhat a Zöld Héten tartandó konferenciára. (ac)

Az idei díjra 58 pályázat érkezett: magánszemélyektől, magánvállalkozásoktól és civil társadalmi szervezetektől számos európai tagállamból, ami széles földrajzi eloszlást tükröz.

A pályázatok a témák széles skáláját ölelik fel: például az ifjúsági szerepvállalás, illetve annak ösztönzése, a társadalmi kohézió és befogadás, a médiatudatosság és a félretájékoztatás, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség.

Számos kezdeményezés a gyökerénél kezeli a problémát, és segít megelőzni a polarizációt.

Az olyan kezdeményezések, mint az EUth Voices for Social Change (Uniós fiatalok a társadalmi változásért), amelyet a görögországi Youthmakers Hub nonprofit szervezet működtet, arra irányulnak, hogy lehetővé tegyék a fiatalok számára, hogy pozitív változásokat idézzenek elő közösségeikben. Ezek a projektek a káros polarizáció ellen lépnek fel, és a tolerancia kultúrájára építenek azáltal, hogy ösztönzik az embereket a konstruktív párbeszédben való részvételre és a megosztó narratívákkal szembeni ellenállásra, például a digitális jártassággal kapcsolatos képzés és podcastok révén.

Más projektek a polarizáló narratívák és a radikalizálódás ellen küzdenek. Áthidalják a kulturális, etnikai és generációs szakadékokat, kezelik a társadalmi megosztottságot, előmozdítják a kölcsönös megértést és együttműködést, védik az alapvető jogokat és ösztönzik a társadalmi kohéziót.

A DemDis Digital Discussion elnevezésű kezdeményezés, amelyet a DEMDIS indított Szlovákiában, új szoftverplatformot hozott létre a fair online viták számára, legyenek azok akár ellentmondásos témákban is. A felhasználók szavaznak a különféle állításokról, majd annak alapján külön véleménycsoportokba kerülnek. A közös nevező azonosításán keresztül a projekt hidakat épít e polarizált táborok között.

A Balti Emberi Jogi Társaság emberi jogi útmutatója az egyik példa arra, hogy a civil társadalom hogyan dolgozhat az alapvető jogok érvényesítéséért. Az útmutató az emberi jogokkal kapcsolatos tájékozatás platformjaként működik, és több nyelven magyarázza el, hogy az emberi jogok hogyan működhetnek, illetve hogyan kell működniük a mindennapi élet során.

Az idei pályázatok között vannak olyanok, amelyek kulturális és művészeti szempontból közelítik meg a polarizáció kérdését, ilyen például az Arty Farty által gondozott Atlas géopolitique de la culture et des médias indépendants en Europe (A kultúra és a független média geopolitikai atlasza Európában). Ez a kezdeményezés a független kulturális és médiaszervezetek európai hálózatának kiemelt témáira világít rá: ilyenek például a befogadás, a területi különbségek csökkentése vagy a dezinformáció elleni küzdelem szükségessége. Ezek a projektek bizonyítják, hogy a kultúra és a média átalakító szerepet játszhat a társadalom depolarizálásában.

Az EGSZB 15. civil társadalmi díja három – szlovák, belga és francia – nyertest jutalmazott az Európa-szerte tapasztalható negatív polarizáció elleni küzdelemben végzett inspiráló munkájukért. A győzteseket március 20-án, a civil társadalmi hét keretében megrendezett díjátadó ünnepségen hirdették ki.  

A pénzdíjat a három dobogós között osztották meg, az első helyezett 14 000 eurós díjat kapott. A kettő másik helyezett 9 000 eurós díjazásban részesült.

FŐDÍJ: „Slovenská debatná asociácia” szlovák vitafórum a „A kritikus gondolkodás olimpiája” című kezdeményezésért

A ”Slovenská debatná asociácia”egy szlovákiai nem kormányzati szervezet. Küldetésük a nyitottság és a kritikai gondolkodás előmozdítása, valamint az aktív polgári szerepvállalás ösztönzése a szlovák fiatalok körében. A szlovák vitafórum egy sor programon keresztül arra tanítja a fiatalokat, hogy mérjék fel a tényeket és a véleményeket, fejtsék ki saját érveiket, és kritikusan gondolkodjanak a médiatartalmakról a hiteles információforrások felkutatása érdekében. Ennek során a szervezet teret biztosít a szlovák társadalom előtt álló legfontosabb kérdésekről folytatott nyílt és nyilvános vitának.

A 2021-ben indított egyik legsikeresebb program „A kritikus gondolkodás olimpiája”. A kezdeményezést már széles körben elfogadták: tavaly több mint 300 iskolából közel 9000 diák vett részt a programban. Ez az innovatív projekt egy verseny, amelynek segítségével a diákok rezilienssé válnak a félretájékoztatással szemben. A dezinformáció elterjedt Szlovákiában: a szlovákok nem bíznak a médiában, ls több mint felük hisz valamilyen összeesküvés-elméletben. A kezdeményezés arra törekszik, hogy közvetlenül szembeszálljon ezzel a kihívással oly módon, hogy fejleszti a médiaműveltséget és megváltoztatja a fiatalok fogyasztási szokásait.

A verseny három hallgatói korcsoportot (8–13. osztályosok) céloz meg, ahol a résztvevőknek három forduló alatt számos valós médiaproblémával kell szembenézniük. A feladatokat úgy alakították ki, hogy tükrözzék azokat a tartalmakat, amelyekkel a diákok mindennapi életük során találkozhatnak. A résztvevők TikTok videókat elemeznek, tényellenőrzik a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat, Instagram-bejegyzéseket értélkelnek, és megpróbálnak különbséget tenni a valóság és a félretájékoztatás között. A diákok egy nyilvános vitán is részt vesznek, ahol érveiket be kell mutatniuk társaiknak.

„A kritikus gondolkodás olimpiája” segíti a társadalom polarizációjának megszüntetését azáltal, hogy diákok ezreit tanítja arra, hogy különböző nézőpontokat tegyenek magukévá, felismerjék a kognitív torzításokat, és konstruktív módon fejtsék ki nézeteiket” – fejtette ki Richard Vaško, a program alapítója és koordinátora. „A kritikus gondolkodás és a médiaműveltség e készségalapú beavatkozás révén történő megerősítésével lehetővé tesszük a fiatalok számára, hogy ellenálljanak a félretájékoztatásnak, és sikeresen eligazodjanak a társadalmi vitákban.”

MÁSODIK DÍJ: a franciaországi Reporters d'Espoirs „Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs” című programért

A Reporters d’Espoirs egy 2003-ban alapított francia nonprofit szervezet. Útnak indította a „megoldásközpontú újságírás” megközelítését, amely mára az újságírás széles körben elterjedt formájává vált, és amelynek célja, hogy választ adjon a társadalom előtt álló jelenlegi kihívásokra. A szervezet arra ösztönzi az újságírókat, hogy fogadják el ezt a pozitív gondolkodásmódot, és számos díj révén jutalmazza az újságírók és a fiatalok legjobb tudósításait és szerkesztői innovációit.

A Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy jutalmazza és egyben képezze az újságírókat a megoldásközpontú francia nyelvű újságírásban. A sokoldalú program lehetőséget kínál a pályázóknak arra, hogy az Aix-Marseille Újságírói Iskolával közösen szervezett online tanfolyam keretében megismerjék a megoldásközpontú újságírás alapjait. Minden jelöltet mentor kísér, hogy javítsa írásbeli és beszédkészségét, és jártassá váljon a „pitching” művészetében. A nyertesek Párizsba is meghívást kapnak egy 48 órás tanulmányi útra, amelynek során találkoznak más hasonlóan gondolkodó újságírókkal és szakértőkkel szerte Európából. Végezetül további hat nyertes jutalomban részesül, összesen 10 000 EUR értékben.

„A polarizáció elleni küzdelem szerves része a megoldásközpontú újságírás módszerének, amely megmutatja a világ összetettségét, a szereplők sokféleségét, akik a különböző szinteken és országokban együttesen vagy önállóan fellépnek, és rámutat, hogy a helyi szintű kezdeményezések igenis továbbterjedhetnek – fejtette ki Gilles Vanderpooten, a Reporters d'Espoirs igazgatója.

Az első három alkalommal 25 országból több mint 400 pályázat érkezett a díjra. A jelenlegi 4. forduló alkalmából a pályázatok száma nagy valószínűséggel meghaladja majd a 300-at. A szervezet már több mint 75 pályázót támogatott írásbeli és szóbeli francia nyelvtudásuk tökéletesítésében.

Az ötlet könnyen alkalmazható máshol is, és a csapat jelenleg már megbeszéléseket folytat újságírókkal Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban, hogy partnerként vegyenek részt a kezdeményezésben, és terjesszék tovább a díjat.

„Célunk az, hogy a díjat a francia ajkú nyelvterületről az Európai Unió más nyelveire is kiterjesszük” – jelentette ki Luc Vanderpooten. „Ez a kulcsa annak, hogy egyre több fiatal vegyen részt a „megoldások Európájában”.

HARMADIK DÍJ: a belga FEC Diversité asbl az „ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer” című projektért

Európában és világszerte a jobboldali ideológiák egyre jobban terjednek. A szélsőjobboldali pártok egyre nagyobb teret nyernek, és egyre erősödik a populizmus. A FEC Diversité belga nonprofit szervezet új módját találta meg annak, hogy hogyan lehet szembeszállni ezekkel a nézetekkel a tanárok, a szakszervezetek és az átlagpolgárok körében.

A ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer egy olyan szabadulószobás játék, amely lehetővé teszi a játékosok számára, hogy szórakoztató, magával ragadó módon „szennyezésmentesítsék” magukat a szélsőjobboldal eszméitől. A játékosokat tájékoztatják arról, hogy szélsőjobboldali ideológiákkal fertőzték meg őket, és számos feladattal „szennyezésmentesíteniük” kell magukat. Ennek során megtanulják, hogyan terjednek és erősödnek a szélsőjobboldali nézetek a társadalomban.

A játék négy körzetből áll, amelyek mindegyikében a játékosoknak speciális teszteket kell teljesíteniük. Az A. körzetben a résztvevők 19 tárggyal való interakció révén vitákat folytatnak a szélsőjobboldal munkahelyi hatásáról. A B. körzetben a játékosok a migránsok valódi élménybeszámolóiból olvashatnak, hogy megértsék, miért vállalták az Európába vezető utazásaikat. A C. körzetben egy „szélsőjobboldali beszéd” hallható, amelyet képsorozat kísér. A D. körzetben a játékosok egy szélsőjobboldali pártról szóló jelentést készítenek, mielőtt keresztrejtvényeket töltenek ki.

Az immerzív játékban vegyvédelmi ruhába és gázmaszkba öltözött, eltorzított hangú segítők is rész vesznek. Az alapvető ötlet, hogy a különböző kihívásokon keresztül mind az öt érzékszerv aktiválódjon, ami lehetővé teszi a játéktapasztalat igazi átélését. Így a játékosok figyelmét felhívják arra, hogy mi forog kockán az európai demokrácia szempontjából.

A kezdeményezés 2023. júniusi elindítása óta közel 1000 játékost „detoxikáltak” már, és a program híre gyorsan elterjedt Belgiumban és azon túl is, a munkavállalói szakszervezetek, szervezetek és iskolák körében. Franciaországból és Bulgáriából is érkeztek már érdeklődők, hogy részt vegyenek a játékban, és annak saját változatát dolgozzák ki országukban.

„Büszkék vagyunk arra, hogy egy innovatív oktatási eszközt dolgoztunk ki, amely a szélsőjobboldali nézetek kérdését elkötelezett és interaktív módon kezeli” – mutat rá Malika Borbouse, a FEC Diversité munkatársa. „A párbeszéd és a kollektív gondolkodás előmozdításával kezdeményezésünk hozzájárult a feszültségek csökkentéséhez és egy befogadóbb társadalom előmozdításához.”

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözölte az Európai Bizottság mezőgazdaságra és élelmiszerekre vonatkozó új stratégiai jövőképét, amely a mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítését és a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését célzó reformütemterv. Az EGSZB azonban ambiciózusabb célokat sürget a közös agrárpolitikában (KAP).

Az EGSZB március 27-i plenáris ülésén megvitatott stratégiai jövőkép olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának erősítése, az ellátási lánc átláthatóságának növelése és az élelmezéspolitikai párbeszéd javítása. Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa szerint ez „célzott válasz a versenyképes, méltányos és reziliens agrár-élelmiszeripari ágazat iránti igényekre”, és hangsúlyozta az összes érdekelt féllel, köztük a civil társadalommal való szoros együttműködés fontosságát.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy a jövőkép az EGSZB számos prioritását tükrözi. „A jövőkép elismeri, hogy valamennyi agrár-élelmiszeripari szereplő kulcsszerepet játszik a fenntarthatóság és a versenyképesség biztosításában” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az EGSZB ajánlásai egyes területeken túlmutattak az Európai Bizottság javaslatain.

Az EGSZB tagjai üdvözölték a termelők tárgyalásokon és szerződésekben betöltött szerepének megerősítésére irányuló kezdeményezéseket. „Az újratárgyalási záradékokat tartalmazó írott szerződések növelni fogják az átláthatóságot és a mezőgazdasági termelők tárgyalási pozícióját” – fejtette ki Stoyan Tchoukanov, „A közös piacszervezésről szóló rendelet módosítása” című EGSZB-vélemény előadója, amely a termelők pozíciójának a szerződések tárgyalása és megkötése során történő megerősítésével foglalkozik.

Az Európai Bizottság azt is tervezi, hogy fokozza az élelmiszerrendszeren belüli együttműködést, előmozdítva a fenntartható termelést és az egészségesebb étrendet. Emilie Prouzet, az EGSZB „Határon átnyúló jogérvényesítéssel kapcsolatos új szabályok a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szemben” című véleményének előadója szerint ez az első lépés a mezőgazdasági termelők támogatása és a jogbizonytalanság elkerülése felé.

A jövőkép magában foglal egy, az egész EU-ra kiterjedő, új kockázat- és válságkezelési rendszer iránti kötelezettségvállalást, összhangban az EGSZB azon kérésével, hogy a környezeti, piaci és éghajlati sokkhatások kezelésére erősebb eszközöket alkalmazzanak. Várható a generációs megújulásra vonatkozó jövőbeli stratégia kidolgozása is, amely támogatná a fiatal mezőgazdasági termelőket a földhöz való hozzáférés, a beruházási készségek és a vidéki infrastruktúra terén.

A széles körű támogatás ellenére továbbra is merülnek fel aggályok. A vita résztvevői felhívták a figyelmet az azzal kapcsolatos kihívásokra, hogy a 2027 utáni KAP-reformot a következő uniós költségvetés pontos ismerete nélkül vitatják meg. Az EGSZB a szociális feltételek hatékonyabb érvényesítését is sürgeti, és figyelmeztet arra, hogy a jövőkép nem foglalkozik teljes mértékben az olyan kérdésekkel, mint a piaci koncentráció vagy az élelmiszerárakat érintő pénzügyi spekuláció.

Az EGSZB megerősítette, hogy kulcsfontosságú partner lesz az Európai Bizottság jövőképének szakpolitikává való alakításában. Vállalta, hogy továbbra is együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők, a termelők, a munkavállalók és a fogyasztók érdekei érvényesüljenek az uniós mezőgazdaság jövőjének alakítása során. (ks)

Eddig már tizenöt alkalommal ítélték oda az EGSZB zászlóhajós civil társadalmi díját A díj azokat a projekteket jutalmazza, amelyek különösen kreatív és innovatív módon közelítik meg az EU számára nagyon fontos kérdéseket.

Az Európai Unióban hivatalosan bejegyzett és helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten tevékenykedő civil társadalmi szervezetek nyújthatnak be pályázatokat. A díjra az EU-ban lakóhellyel rendelkező magánszemélyek, valamint az EU-ban bejegyzett vagy működő vállalatok is pályázhatnak, feltéve, hogy projektjeik szigorúan nonprofit jellegűek.

Csak olyan kezdeményezések és projektek díjazhatók, amelyeket az EU területén hajtanak végre. A kezdeményezéseknek már meg kellett valósulniuk, vagy pedig folyamatban kell lenniük a jelentkezési határidő napját megelőzően.

A díj célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a civil társadalom kimagasló módon hozzájárul az európai identitás és polgárság megteremtéséhez, valamint az európai integrációt támogató közös értékek előmozdításához.

Minden évben más téma kerül kiválasztásra: 2023-ban mentális egészségre összpontosító projekteket díjaztak, 2022-ben pedig az EGSZB kivételesen két területen osztott ki díjat: az ifjúság és Ukrajna témájában. A 2021. évi díj az igazságos átmenetet előmozdító éghajlat-politikai projekteket jutalmazta. 2020-ban az EGSZB civil társadalmi díját egyszeri civil szolidaritási díjjal váltotta fel, amelyet a Covid19 elleni küzdelemnek szentelt. A további múltbeli témák között szerepelt a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az európai identitás és a kulturális örökség, valamint a migráció.

2024 októberében az EGSZB elindította 15. civil társadalmi díját, mely ezúttal az európai társadalom káros polarizációja elleni küzdelmet díjazza.

A polarizáció témája minden eddiginél sürgetőbb. A többszörös, egymást átfedő válságok – többek között a Covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint a kiterjedt társadalmi és gazdasági instabilitás – közepette nőtt a közintézményekkel és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság, ami káros polarizációt szül.

A civil társadalom kulcsszerepet játszik e bizalmatlanság elleni küzdelemben, valamint az online és offline polarizáció melegágyainak nyomon követésében, a társadalmi kohézió javításában és a demokratikus eszmék fenntartásában. A hatóságok és a civil társadalom együtt segíthetnek megvédeni a liberális demokráciát az önkényuralmi tendenciáktól.

Ezért az EGSZB úgy döntött, hogy ezúttal a civil társadalmi díjat olyan nonprofit kezdeményezéseknek ítéli oda, amelyek eredményesen hajtanak végre olyan megelőző, korai előrejelző és (szükség esetén) dezeszkalációs intézkedéseket, amelyek biztosítják a demokratikus értékek tiszteletben tartását, azt, hogy a polarizáció ne váljon károssá, és hogy az egyoldalú narratívák ne vezessenek erőszakos cselekményekhez.

A kohézió társadalmak depolarizálása érdekében történő erősítésének nehéz feladata a civil társadalmi szervezetekre hárul, amelyek elég erővel és motivációval rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék a civil és demokratikus tereket. Ez volt a Civil Társadalmi Hét legfontosabb üzenete, amelynek az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) idén második ízben adott otthont, hogy megvitassa az uniós társadalmak széles körű polarizációjának riasztó tendenciáját.

Március 17. és 20. között több mint 800-an – köztük civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és ifjúsági csoportok képviselői, valamint érdekelt felek és újságírók – gyűltek össze az EGSZB-nél a Civil Társadalmi Hét alkalmából, hogy megosszák egymással nézeteiket, és megvitassák, hogyan erősíthető meg a kohézió és a részvétel a polarizált társadalmakban.

A Civil Társadalmi Hét az EGSZB kapcsolattartó csoportjának tagjai és az európai polgári kezdeményezés napjának partnerei által szervezett 14 ülésnek adott otthont, beleértve az EGSZB civil társadalmi díjátadó ünnepségét is. A résztvevők egy átfogó csomagot dolgoztak ki, amely megvalósítható lépéseket jelölt ki, és kulcsfontosságú igényeket fogalmazott meg az összetartóbb társadalmak megvalósítása felé, beleértve a következő intézkedéseket:

• a kohézió erősítése az oktatás és a kultúra révén,
• megfizethető és fenntartható lakhatás biztosítása,
• a nyilvánosság részvételének erősítése az európai polgári kezdeményezés révén,
• az inkluzív igazságos átmenet és a zöld-kék növekedés biztosítása;
• szilárd európai stratégia kialakítása a civil társadalom számára,
• a civil társadalmi szervezetek támogatásának és finanszírozásának megerősítése,
• a fiatalok bevonása egy erősebb és reziliensebb Európa kialakításába,
• az innováció és a technológia fellendítése a közjó érdekében.

A záróülésen Oliver Röpke EGSZB-elnök így nyilatkozott: „A második alkalommal megrendezésre került Civil Társadalmi Hét végének közeledtével elmondhatom, hogy mély benyomást tett rám az az energia, reziliencia és elkötelezettség, amelyet az egész Európából érkező civil társadalmi szereplők részéről tapasztaltam. Ez a hét megmutatta, hogy a civil társadalom összefogásával olyan megoldásokat alakíthatunk ki, amelyek erősítik demokráciánkat, előmozdítják a társadalmi kohéziót és olyan Európát építenek, amely valóban az emberek javát szolgálja.”

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy a civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy az alapvető európai értékekre támaszkodva irányt mutassanak a társadalmaknak.

Victor Negrescu, az Európai Parlament alelnöke nyomatékosan cselekvésre szólította a civil társadalmi szervezeteket, azt kérve tőlük, hogy mutassák meg erejüket, és reagáljanak az agresszív retorikára: „Erős civil társadalomra, valamint a civil társadalom és a döntéshozók közötti valódi partnerségre van szükségünk ahhoz, hogy közösen építhessünk az emberek életére valódi hatást gyakorló, következetes társadalomra.”

A civil társadalmi szervezetek képviselői hangsúlyozták, hogy a civil társadalmak többek puszta szolgáltatóknál: a demokrácia és a polgári szerepvállalás alapvető részét képezik Nataša Vučković, a szerbiai Demokráciáért Alapítvány főtitkára optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a civil társadalom létfontosságú szerepet játszhat az antidemokratikus és Európa-ellenes narratívák kiváltó okai és terjedése elleni küzdelemben mind az EU-ban, mind pedig a tagjelölt országokban. Ez az Európai Unió közérthető bemutatásával és annak biztosításával valósítható meg, hogy előnyei minden polgárhoz eljussanak mindennapi életük során. (at)

Antonio García Del Riego, az EGSZB Munkáltatók csoportjának tagja

Európa kritikus időszakot él át, mivel történelmi kihívásokkal kell szembenéznie, a zöld átállástól a közvetlen közelében zajló háborún át a fokozódó globális versenyig. E kihívásoknak való megfeleléshez több kell a puszta politikai nyilatkozatoknál. Pénzre lesz szükség, valamint arra a képességre, hogy a pénzügyi forrásokat mozgósítsuk, célzottan felhasználjuk és megsokszorozzuk. Röviden egy erős, versenyképes és autonóm pénzügyi rendszerre, amely sajnos még nem áll rendelkezésünkre.

A pénzügy minden modern gazdaság alfája és ómegája. Minden új gyár, elektromos jármű, kórházi bővítés vagy tiszta technológiai induló vállalkozás attól függ, hogy valaki vállalja-e a finanszírozás kockázatát. Európában pedig ezt a „valakit” gyakran bankok jelentik. A kkv-k, amelyek az uniós vállalatok 99%-át teszik ki, túlnyomórészt banki hitelektől függenek növekedésüket, a beruházásokat és az exportot illetően. Azonban éppen a finanszírozási ökoszisztémánk alapját képező intézmények vannak kitéve a versenyből való kiszorulás és a túlszabályozottság kockázatának.

Európa gyakran beszél „stratégiai autonómiáról” az energia, a védelem és a digitális infrastruktúra terén, de a pénzügyi autonómia ritkán része a diskurzusnak. Pedig annak kellene lennie.

Ma Európában a befektetési banki tevékenységek több mint 60%-át mindössze négy amerikai bank kezeli. A soron következő Bázel IV szabályokat teljes mértékben alkalmazni fogják majd az EU-ban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban azonban nem. Ez az aszimmetria versenyhátrányba hozza az európai bankokat. Ha azt akarjuk, hogy az európai bankok finanszírozzák a kettős átállást, és támogassák a stratégiai ágazatokat, egyenlő feltételek mellett kell versenyezniük.

A tőkepiaci uniónak túl kell lépnie a puszta retorikán, és a megtakarítások és a befektetések valódi egységes piacává kell válnia. Ehhez intelligens, arányos és támogató szabályozásra van szükségünk, amely védi a stabilitást és a fogyasztókat, ugyanakkor ösztönzi a növekedést és a versenyképességet is. Ez a következőket jelenti:

• arányosság,
• technológiai semlegesség, valamint
• eredményeken alapuló szabályok.

Európa nem engedheti meg magának, hogy naív legyen. Egy olyan világban, amelyet egyre inkább az erőpolitika és a gazdasági blokkok alakítanak, a pénzügyi erő a szuverenitás. Az Egyesült Államok és Kína ezt jól érti. Nekünk is meg kellene.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt szeretné, ha az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramja, amely az EU jogalkotási és politikai prioritásait határozza meg, a gazdasági rezilienciára, a társadalmi méltányosságra és a fenntarthatóságra helyezné a hangsúlyt. A Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős biztos részvételével zajló plenáris vita során a munkaprogram kialakításában alapvetően fontos szerepet játszó EGSZB megerősítette elkötelezettségét egy olyan menetrend kidolgozása mellett, amely kezeli a sürgető kihívásokat, miközben egy befogadóbb és előremutatóbb Európai Uniót épít.

2024 decemberében az EGSZB „Közösen lépünk előre: merészebb, egyszerűbb és gyorsabb Unió” címmel ismertette a munkaprogramhoz való hozzájárulását. Ez a jövőkép az EU gazdasági és geopolitikai kihívásaira kíván választ adni. Az EGSZB minden évben kiterjedt konzultációk és ajánlások révén gazdagítja a munkaprogramot annak biztosítása érdekében, hogy az a legjobban szolgálja az uniós polgárok és vállalkozások érdekeit.

Oliver Röpke EGSZB-elnök üdvözölte az Európai Bizottsággal folytatott szoros együttműködést. Amellett, hogy elismeri az Európai Bizottság erőfeszítéseit, ambiciózusabb és inkluzívabb megközelítést szorgalmaz. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk a gazdasági stabilitást, a társadalmi igazságosságot és a demokratikus értékeket előmozdító politikák kialakítása mellett” – jelentette ki.

Valdis Dombrovskis megerősítette, hogy az Európai Bizottság következő öt évre szóló munkaprogramja a gazdasági versenyképesség és a biztonság fokozását célozza. „A bürokrácia csökkentését célzó intézkedések meghozatala fontos eleme a versenyképesebb Európa építésének. Egyszerűsítési programunk arról szól, hogy szabályaink segítsék – és ne akadályozzák – gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és biztonsági célkitűzéseink elérését” – fejtette ki.

Főbb prioritások 2025-re

Gazdasági növekedés és versenyképesség

A munkaprogram a strukturális reformokra, az új többéves pénzügyi keretre és az erősebb tőkepiacokra helyezi a hangsúlyt. Az EGSZB a gazdasági reziliencia szélesebb körű megközelítését szorgalmazza, amely kezeli a lomha növekedést, a megélhetési válságot és a növekvő geopolitikai bizonytalanságot.

Intelligensebb szabályozás, nem csak kevesebb

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság elkötelezettségét az adminisztratív terhek csökkentése mellett, de figyelmeztet arra, hogy a szabályozás egyszerűsítése nem mehet a szociális védelem vagy a környezetvédelmi normák rovására.

Az innováció és a beruházások ösztönzése

A digitális hálózatokra, a mesterséges intelligenciára és a kvantumtechnológiákra nagy hangsúlyt fektető munkaprogram az EU technológiai vezető szerepét helyezi előtérbe. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy teremtsen olyan feltételeket, amelyek megakadályozzák a tőkekiáramlást és ösztönzik a hosszú távú beruházásokat Európában.

Méltányosabb és környezetbarátabb Európa

Az olyan kihívások kezelésével, mint a szakemberhiány, az élelmezésbiztonság és a fenntartható finanszírozás, a munkaprogram célja a társadalmi és környezeti fenntarthatóság megerősítése. Az EGSZB kiemeli a társadalmi kohéziót és az igazságos digitális átállást előmozdító szakpolitikák fontosságát.

Felkészülés a bővítésre és a jövőre

Ahogy az EU a 2028 utáni esetleges bővítés felé halad, a munkaprogram pénzügyi és politikai stabilitási terveket fogalmaz meg. Az EGSZB kitart amellett, hogy a civil társadalom szempontjait integrálni kell annak érdekében, hogy a szakpolitikák megfeleljenek valamennyi európai polgár igényeinek. (tk)

„A diákokat arra tanítjuk, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét” – mondja Richard Vaško, a Szlovák Vitaszövetség (SDA) tagja, aki „A kritikus gondolkodás olimpiájával” elnyerte az EGSZB „A polarizáció elleni küzdelem” témájában meghirdetett civil társadalmi díját. Richard, akinek projektje az első díjat nyerte el, erről az olimpiáról mesélt nekünk, és arról, hogy miért kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás tanítása napjaink polarizált, dezinformáció által vezérelt világában.

Hogyan zajlik egy-egy játék vagy forduló a kritikus gondolkodás olimpiáján? Tudna példát mondani egy feladatra vagy kérdésre?

A kritikus gondolkodás olimpiájának iskolai és regionális fordulóiban a diákok egy-két órás teszteken vesznek részt, amelyek során számos feladatot oldanak meg, teljes körű hozzáféréssel az internethez és online tényellenőrző eszközökhöz. A kihívások a médiaműveltségre, a manipuláció és elfogultság felderítésére, adatok és tanulmányok értelmezésére, a logikai tévedések azonosítására és saját érveik megfogalmazására összpontosítanak.

Nemrég például az egyik fordulóban arra kértük a diákokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy kell-e az iskolákban biztonsági kamerákat telepíteni a biztonság növelése érdekében – ez most egy aktuális kérdés a szlovák közbeszédben. Egy másik feladatban egy virálisan terjedő TikTok-videót kellett elemezniük, amely egy Taylor Swiftről szóló összeesküvés-elméletet népszerűsít, és azonosítaniuk kellett a konteós gondolkodás tipikus jellemzőit. Egy harmadik feladatban el kellett dönteniük, hogy két videó közül melyiket készítette mesterséges intelligencia, és melyik eredeti.

Minden korábbi teszt nyilvánosan elérhető a www.okm.sk weboldalon, szlovák nyelven.

Mit szeretnének elérni a kritikus gondolkodás olimpiájával? Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák a projektet?

Célunk, hogy segítsük a diákokat – abban az életkorban, amikor elkezdik használni a közösségi médiát és digitális tartalmakat fogyasztani –, hogy elsajátítsák az ahhoz szükséges készségeket, hogy kritikusan, felelősen és megfontoltan gondolkodva eligazodjanak ebben a térben. Az egyes fordulók utáni rendszeres visszajelzések és a felkészüléshez rendelkezésre álló e-tanulási tanfolyamok révén a diákok olyan szokásokat és eszközöket szereznek, amelyeket alkalmazni tudnak a mindennapi életben. Végső soron arra törekszünk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik tájékozottak, reziliensek a dezinformációval szemben, és képesek tényeken alapuló, konstruktív párbeszédet folytatni.

Ezt a projektet az oktatási rendszerünkben tapasztalható kritikus hiányosságra reagálva indítottuk el: a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás még mindig nagymértékben alulreprezentált a formális tantervekben. A szlovák diákok több mint fele soha nem tanulja meg, hogyan kell értékelni, hogy egy információ megbízható-e. A szlovák fiataloknak csupán 16%-a ellenőrzi rendszeresen a médiából származó információkat. Ennek eredményeként a lakosság 56%-a hajlamos elhinni konteókat vagy színtiszta hazugságokat. Ezen akartunk változtatni azzal, hogy egy hatásos és méretezhető tevékenységet vezetünk be az ország minden iskolájában.

Miért olyan fontos a kritikai gondolkodás kialakítása a jelenlegi helyzetben? Van-e esélyünk arra, hogy megnyerjük az álhírek elleni háborút?

Álhírek mindig is léteztek valamilyen formában, de most egy eddig soha nem tapasztalt információs túlterheltség korában élünk. Mivel sok fiatal számára a közösségi média jelenti az elsődleges információforrást, bárki könnyen terjeszthet dezinformációt, félretájékoztatást vagy gyűlöletbeszédet. Annak megtanulása, hogy miként lehet megszűrni ezt a kaotikus információs környezetet, és eligazodni benne, kulcsfontosságú életviteli készséggé vált.

Mindazonáltal soha nem fogjuk teljes mértékben „megnyerni” az álhírek elleni háborút – ez egy mozgó célpont, amely folyamatosan fejlődik. De amit meg tudunk tenni, az az, hogy eszközöket biztosítunk a fiatalok számára ahhoz, hogy jobban tudjanak tájékozódni ebben a környezetben, jó kérdéseket tegyenek fel, és gondolkodjanak, mielőtt megosztanak valamit.

Kaptak-e visszajelzést a projekttel kapcsolatban? Ha igen, tudna erre példát említeni?

Minden forduló után részletes visszajelzéseket gyűjtünk, és a válaszok túlnyomórészt pozitívak. Például azoknak a tanároknak, akiknek diákjai részt vettek az olimpián, 93%-a úgy nyilatkozott, hogy az hozzájárul diákjaik dezinformációval és hoaxokkal szembeni rezilienciájának növeléséhez. Emellett a felhasználói elégedettség egyik fő mérőszáma – a Net Promoter Score – a legutóbbi fordulóban +76 értéket ért el, ami kiválónak tekinthető.

Milyen tanácsot adna más civil társadalmi szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Minden ország és környezet eltérő, és a helyi szervezetek tudják a legjobban, hogy mi működik a közösségük esetében. De van néhány elv, amelyek a mi esetünkben beváltak:

Először is, és ez a legfontosabb: mi nem mondjuk meg a fiataloknak, mit gondoljanak. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét. Ha a diákok úgy érzik, hogy véleményüket elutasítják vagy éppen a szájukba adják, akkor nem vesznek részt. Arra tanítjuk őket, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni.

Másodszor: a hozzáférhetőség és az inkluzivitás kulcsfontosságú. Ha a buborékon belül maradunk, és nem megyünk tovább az elit iskoláknál, akkor nem fogunk tényleges hatást elérni. Programunk ingyenes, teljes mértékben online, könnyen hozzáférhető, és a legnagyobb etnikai kisebbségünk nyelvén is elérhető. Idén a résztvevők 53%-a szakközépiskolákból érkezett.

Harmadszor: a projekt bővíthetőségéről kezdettől fogva gondolkodni kell, és új technológiákat kell alkalmazni annak elérése érdekében. A mesterséges intelligenciát használjuk a kifejtendő jellegű válaszok osztályozására, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minőségi oktatási élményt biztosítsunk anélkül, hogy feleletválasztós teszteket alkalmaznánk. Bár a digitális kor komoly kihívásokat hozott, hatékony eszközöket is biztosít számunkra ezek kezeléséhez.

Richard Vaško 12 éves kora óta tagja a Szlovák Vitaszövetségnek (SDA). Középiskolás korában megnyerte a Szlovák Nemzeti Vitaligát, és nemzetközi szinten képviselte Szlovákiát iskolai vitaversenyeken. Az egyesült királyságbeli Warwicki Egyetemen évfolyamja legjobbjaként szerzett jogi, politikai és filozófiai diplomát, jelenleg a Cambridge-i Egyetemen folytat posztgraduális oktatástudományi tanulmányokat „Tudás, hatalom, politika” szakirányban.

2021 óta Richard az SDA-nál dolgozik, ahol létrehozta és jelenleg koordinálja a kritikus gondolkodás olimpiáját. Együttműködött továbbá a Szlovák Oktatási Minisztérium stratégiai kommunikációs csapatával (StratCom), és társszerzője az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet médiaműveltségről szóló tanárképzési kézikönyveinek. Kutatást folytat, valamint a Bél Mátyás Intézettel, egy szlovákiai etnikai kisebbségekre és marginalizált roma közösségekre összpontosító nem kormányzati szervezettel együttműködve többnemzetiségű nyári iskolát szervez hátrányos helyzetű gyermekek számára.