Az EGSZB azzal, hogy az ifjúsági szervezeteket az EGSZB ifjúsági tesztjében való részvételre buzdította, rámutatott, mennyire fontos, hogy az ifjúsági szempontokat beépítsék az uniós szakpolitikákba. A kezdeményezés célja, hogy a politikai döntéshozatalban felerősödjön a fiatalok hangja. 

Legutóbbi pályázati felhívásában az EGSZB arra kérte az ifjúsági szervezeteket, hogy jelentkezzenek az EGSZB ifjúsági tesztjére, 2024. június 30-i határidővel. A kiválasztott szervezetek kijelölik azokat az EGSZB-véleményeket, amelyeket szívesen befolyásolnának, részt vesznek az üléseken és meghallgatásokon, és írásbeli hozzájárulásokat nyújtanak be. Olyan szervezetek jogosultak a részvételre, amelyek demokratikus úton jöttek létre, tiszteletben tartják az emberi jogok európai egyezményének elveit, és tevékenységeik vagy döntéshozó szerveik fiatalok irányítása alatt állnak. 

Tavaly az EGSZB már kipróbálta ezt a tesztet, lehetővé téve a fiatalok képviselői számára, hogy Európa-szerte hozzászóljanak olyan fontos kérdésekről folytatott vitákhoz, mint a demokrácia, a közös agrárpolitika, illetve az EU és az Egyesült Királyság közötti ifjúsági szerepvállalás. A kísérleti projekt sikerének köszönhetően a tesztből állandó eszköz lett, és az EGSZB hasonló intézkedések elfogadására kéri a többi uniós intézményt is. 

Egy közelmúltbeli plenáris vitán a fiatalok képviselői megelégedéssel nyugtázták a kezdeményezést, amely a hagyományosan ifjúságközpontú (például az éghajlati válsággal kapcsolatos) témákon túlmenően is biztosítja részvételüket. 

Oliver Röpke EGSZB-elnök a kezdeményezést alapvető politikai kötelezettségvállalásként emelte ki, hangsúlyozva, hogy a fiataloknak folyamatosan részt kell venniük az uniós döntéshozatali folyamatban. Megjegyezte, hogy nem elég, ha csak a választások alkalmával hallgatják meg a fiatalok véleményét, és az ifjúsági teszt rendszeres lehetőséget biztosít a fiataloknak arra, hogy hozzászóljanak az uniós szakpolitikákhoz. 

Katrīna Leitāne, az EGSZB ifjúsági szerepvállalással foglalkozó ad hoc csoportjának elnöke felhívta a figyelmet a fiatalok véleményének az uniós döntéshozatalba való integrálása terén elért eredményekre, megjegyezve, hogy az ifjúsági teszt élő dokumentum, amelyet a tapasztalatok táplálnak majd. Elias Dray, az Európai Ifjúsági Fórum alelnöke méltatta az EGSZB-t a vezető szerepéért, és arra ösztönözte az ifjúsági szervezeteket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, így gondoskodva arról, hogy nézőpontjaik formálják az EGSZB jövőbeli véleményeit. 

Bora Muzhaqi, Albánia ifjúsági és gyermekügyi minisztere szintén részt vett az EGSZB plenáris ülésén. Hazája példát szeretne mutatni az ifjúságpolitika terén, rávilágítva a külön ifjúságügyi felelősök értékére az illetékes hivatalban. „Őszinte meggyőződésem, hogy a fiatalokkal és fiatalokért ma végzett munkánkkal a jövőre készítjük fel fiataljainkat... lehetővé tesszük, hogy irányítsák a jelent annak érdekében, hogy fenntartható és ökológiailag sokszínű bolygót örököljenek.”

Az EGSZB kiváló munkakapcsolatban áll Albániával, jó példát mutatva arra, hogy a transznacionális partnerség kulcsszerepet játszik a fiatalok részvételének előmozdításában a kormányzás minden szintjén.

Az EGSZB 2022 szeptemberében fogadta el az uniós ifjúsági tesztről szóló véleményét, és azóta is elkötelezetten támogatja ezt a kezdeményezést. Az EGSZB újabb és újabb erőfeszítésekkel – többek között a „Your Europe, Your Say!” (A Te Európád, a Te szavad!) elnevezésű éves rendezvénnyel – bizonyítja, hogy céljának tekinti a fiatalok uniós döntéshozatali folyamatban való részvételének fokozását. 

A 2024 márciusában tartott rendezvény ajánlásai a következő uniós vezetőket szólítják meg, és online elérhetők. (ks)

Az Európai Bizottság azt a célt javasolta, hogy 2040-ig 90%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, így 2050-re megvalósulhasson a klímasemlegesség. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) májusi plenáris ülésén támogatta ezt a célkitűzést, hangsúlyozva, hogy ezek a célok összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló tudományos ajánlásokkal. 

Támogatását felajánlva az EGSZB kiemelte annak fontosságát, hogy méltányosan kell hozzájárulni a globális éghajlat-politikai erőfeszítésekhez, ugyanakkor biztosítva az európai iparágak versenyképességét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során. Teppo Säkkinen, a 2040-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célkitűzésről szóló vélemény előadója hangsúlyozta, hogy az ipar, a közlekedés és az épületek dekarbonizációjához 2040-ig szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerre van szükség, és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése révén valódi kibocsátáscsökkentést szorgalmazott. 

Az EGSZB óva int attól, hogy túlzott mértékben támaszkodjanak a szén-dioxid-eltávolításra, olyan kockázatok miatt, mint az erdőtüzek és a kártevők, és kiegyensúlyozott megközelítést sürget a kibocsátáscsökkentés és a szén-dioxid-eltávolítás között. Az uniós éghajlat-politika következő szakaszának a beruházásokra, a szilárd gazdaság megteremtésére, az energiabiztonság fokozására és a minőségi munkahelyek teremtésére kell összpontosítania. Ehhez kulcsfontosságú a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési cél elérése és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtása. 

Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy 2040-ig szén-dioxid-mentes legyen a villamosenergia-termelési ágazat, ezt pedig a dekarbonizált fűtés és hűtés kövesse. A tiszta és megfizethető energia elengedhetetlen az ipar, az épületek és a közlekedés dekarbonizációjához. 

Az EGSZB az agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozóan is javasolt kibocsátáscsökkentési célértéket, amelyet az élelmezésbiztonság garantálása érdekében a mezőgazdasági termelőkkel és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd keretében dolgoztak ki, és amely figyelembe veszi az EU-szerte különböző természeti körülményeket. 

A nyilvánosság támogatása és az érdekelt felek bevonása kulcsfontosságú a 2040-es cél eléréséhez. Az EGSZB ezért széles körű – többek között a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a polgárokkal folytatott – párbeszédre szólít fel a célok meghatározása és a szakpolitikák kidolgozása során. 

Mivel az EU jelenleg dolgozza ki a 2040-es célokra irányuló jogalkotási javaslatot, az EGSZB hangsúlyozza, hogy Európa globális versenyképességének és ipari bázisának megtartása, valamint ugyanakkor a magas szintű környezetvédelmi és szociális normák fenntartása érdekében átfogó versenyképességi vizsgálatra van szükség más jelentős gazdaságokkal szemben. (ks)

Májusi plenáris ülésén az EGSZB két véleményt fogadott el, amelyekben a kohéziós politika – a regionális fejlesztést célzó első számú uniós finanszírozási eszköz – kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozta a jövőbeli bővítésekben. Az EGSZB többek között azt kérte, hogy a csatlakozás utáni lehetséges kihívások – például a kivándorlással és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok – kezelése érdekében a csatlakozási szerződésekbe építsenek be a megfelelés biztosítására szolgáló eszközöket. 

Új ajánlásaiban az EGSZB hangsúlyozta a civil társadalmi szervezetek integrálásának és szerepvállalásának fontosságát a kohéziós alapok hatékony felhasználása érdekében. A kohéziós politika sikerét nemcsak gazdasági beruházásokban, hanem területi és társadalmi eredményekben is mérik. A közigazgatási kapacitások megerősítése elengedhetetlen a kohézió megvalósításához. 

A plenáris vitán – amelyen részt vett Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos és Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke – hangsúlyt kapott, mennyire fontos az előcsatlakozási támogatás és a civil társadalmi szervezetek megerősítése. 

Oliver Röpke EGSZB-elnök és más felszólalók hangsúlyozták, hogy szilárd kohéziós politikára van szükség az EU bővítésével járó kihívások kezelése és az EU széttagolódásának megelőzése érdekében. A támogatásnak a tagjelölt régiókra szabása elengedhetetlen a béke és a jólét szempontjából. Ezen a téren a legfontosabb ajánlások az oktatás megerősítéséről, a civil társadalmi szervezetek bevonásáról, valamint különleges mechanizmusok alkalmazásáról szóltak olyan országok számára, mint például Ukrajna. 

Az EGSZB azokról a szélesebb körű hatásokról is említést tett, amelyeket a bővítés a jelenlegi tagállamokra gyakorol, kiemelve, hogy további forrásokra van szükség az érintett régiók számára. A 9. kohéziós jelentés szorgalmazza, hogy az új kihívásokhoz a kkv-kba való beruházás, a helyi közigazgatás megerősítése és a foglalkoztatáshoz való méltányos hozzáférés támogatása révén alkalmazkodjunk. A dinamikus kohéziós politika létfontosságú az EU gazdasági potenciáljának felszabadításához és az új tagállamok tényleges integrációjának biztosításához (tk).

Ha Európában minden beteg számára egyenlő hozzáférést akarunk biztosítani a rákbetegségek kezeléséhez, az Európai Uniónak a nukleáris medicinát és a radioizotóp-ellátást kiemelt prioritássá kell tennie. 

Az EU-nak és tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az orvosi radiológiai és nukleáris technológiákhoz szükséges finanszírozás rendelkezésre álljon. Ezzel egyidejűleg fokozniuk kell együttműködésüket a radioizotópok beszerzése előtt álló szabályozási akadályok felszámolása érdekében, és csökkenteniük kell a harmadik országoktól való függőségüket a nyersanyagok tekintetében. 

Ezt a végső célt szem előtt tartva az EGSZB a májusi plenáris ülésén véleményt fogadott el Európai rákellenes terv: Az orvosi radioizotóp-ellátás biztonságát szolgáló hajtóerők címmel, amelyben hangsúlyozza, hogy minden követ meg kell mozgatni a rák elleni küzdelem érdekében. 

Alena Mastantuono és Philippe Charry előadók egyaránt szilárdan meg voltak győződve arról, hogy a radioizotópok európai ellátásának jobb biztosítása és a betegek növekvő igényeinek kielégítése csak „bátor politikai döntésekkel és megbízható szabályozással érhető el”. 

Évente közel tízmillió uniós beteget segít a nukleáris orvosi képalkotás, ha különböző betegségek – például rák és szívbetegség – diagnosztizálásáról van szó. A radioizotópokat használó radiológiai és nukleáris technológiák kulcsfontosságúak a rák elleni küzdelem valamennyi ellátási szakaszában, a korai felismerésben, a diagnózisban, a kezelésben és a palliatív ellátásban. (mp)

Stefano Mallia, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkáltatók csoportjának elnöke 

Túl vagyunk az uniós választásokon és az eredmények kiértékelésén. Egyértelmű, hogy viharos időket élünk. A konzervatív pártok sikere megakadályozta a szélsőjobboldal földcsuszamlásszerű győzelmét. Annak ellenére, hogy a jobbközép tartani tudta pozícióját, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a keményvonalas jobboldal erősebb lesz az új Európai Parlamentben, ami megnehezíti majd a kulcsfontosságú kérdésekről való szavazást. Ebből már kaphattunk ízelítőt, amikor az EPP-nek tavaly majdnem sikerült egy jobboldali blokkoló többséget létrehoznia, hogy meghiúsítson egy természet helyreállításáról szóló jogszabályt. 

A vállalkozások elsősorban az iparpolitika és a gazdasági biztonság terén elért haladás biztosítása miatt aggódnak. Ez különösen a technológia, a kritikus fontosságú nyersanyagok, a félvezetők, az elektromos járművek, a gazdasági reziliencia és az általános versenyképesség területeit érinti. Alapvető fontosságú az egységes piac megerősítése és a magánberuházások fellendítése egy valódi tőkepiaci unió révén. Képes lesz-e az új Európai Parlament megbirkózni ezzel a feladattal? 

Nincs más választásunk, mint hogy olyan globális hatalmakkal versenyezzünk, mint Kína és az Egyesült Államok. 

2008-ban az euróövezet és az USA bruttó hazai terméke (GDP) folyó árakon 14,2 billió USD, illetve 14,8 billió USD (13,1 billió EUR, illetve 13,6 billió EUR) volt. Tizenöt évvel később az euroövezet GDP-je valamivel meghaladja a 15 billió dollárt, míg az USA GDP-je 26,9 billió dollárra emelkedett. Ha az öt legnagyobb európai gazdaság – Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – 1997 és 2022 között Amerikához hasonló termelékenységnövekedési rátát ért volna el, egy főre jutó GDP-jük vásárlóerő-paritásban kifejezve átlagosan közel 13 000 dollárral (12 000 EUR) lenne magasabb. És ezek nem csak üres számok. 

Az EU pozitív kereskedelmi mérlege miatt sokan hosszú évekig nem vették észre, hogy versenyképességünk veszélyben van. Bíztunk a globálisan egyenlő versenyfeltételekben és a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, és azt vártuk, hogy mások is ugyanezt tegyék. A világ azonban most gyorsan változik. Az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit, és gyorsan kell reagálnia mindazokra a figyelmeztetésekre, amelyeket eddig figyelmen kívül hagyott. Reméljük, hogy ez az Európai Parlament megbirkózik majd e feladattal, és nem korlátozza magát puszta pártpolitikára.

A Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Egészségügyi szakemberek és a civil társadalom képviselői arra kérik a politikai döntéshozókat, hogy minden jövőbeli szakpolitikára vonatkozóan vezessenek be egyfajta „egészségügyi ellenőrzést”. Azt kérik, hogy az egészséghez való jog az új jogalkotási ciklusban is előkelő helyet kapjon az uniós és nemzeti napirendeken, hiszen az Európa jövőjéről szóló konferencián maguk az európaiak is ezt kérték. 

Jobban össze kell hangolni a nemzeti és európai egészségügyi intézkedéseket, hogy az egészségügyi ágazat fenntarthatóbb és mint ilyen ellenálló legyen a jövőbeli sokkhatásokkal szemben, és mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítson a minőségi egészségügyi ellátáshoz. 

A június 4-én Liège-ben tartott, „Az egészségügy helyzete az EU-ban” című konferencia szerint a beruházások, a megelőzés, a technológiai innovációk és a korai egészségügyi oktatás várhatóan kulcsszerepet játszanak majd ebben. A rendezvényt az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja, valamint a CHU Liège és az Hôpital de la Citadelle szervezte az EU Tanácsának belga elnöksége keretében. 

„Az egészségügynek a következő, 2024–2029-es jogalkotási ciklusban is kulcsfontosságú stratégiai prioritásnak kell maradnia az új Európai Bizottság, az új Európai Parlament és a Tanács számára” – jelentette ki Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke. Az európai intézményeknek az „egy egészség” megközelítést kell alkalmazniuk, amely előmozdítja az egészségügyi politika és a demográfiai változások, a digitális és környezeti átállás, a gazdasági biztonság és az iparpolitika közötti kapcsolatokat. 

Séamus Boland hangsúlyozta, hogy az egészségügyi politika csak akkor működhet hatékonyan, ha azt mindenki számára elérhető, megfelelő és magas színvonalú szociális szolgáltatások és állami szociálpolitikák mentén irányítják, és elegendő számú jól képzett egészségügyi szakember áll rendelkezésre. Megismételte, hogy a civil társadalmi szervezeteknek, például a betegszervezeteknek közvetlen szerepet és feladatköröket kell kapniuk az egészségügyben. Elmondta, hogy „az európai egészségügyi kezdeményezések és programok elfogadása és sikere a civil társadalmi szervezetekkel folytatott átlátható, rendszeres és strukturált párbeszédtől függ. Ez utóbbiak viszont csak akkor tudják megfelelően ellátni ezt a feladatot, ha tartós és kiszámítható finanszírozásban részesülnek.” 

A konferencián több olyan elemet is megvitattak, amely alapvető lenne egy megerősített európai egészségügyi unióhoz: 

• el kell kötelezni magunkat az „egy egészség” megközelítés mellett; 
• fontosak a digitális innovációk és azok egészségre gyakorolt hatásai; 
• szociális beruházások révén fenntarthatóvá és időtállóvá kell tenni az egészségügyi rendszereket, valamint
• az európai szolidaritás jegyében globális szinten is küzdeni kell az egészségügy terén fennálló egyenlőtlenségek ellen: a ritka betegségek esete. 

A konferencia következtetéseit és ajánlásait a rendezvény honlapján tesszük közzé. 

Sajtóközleményünkben további információk olvashatók a konferenciáról.

Májusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megvitatta a 2004-es uniós bővítés tanulságait. A jelenlegi geopolitikai és biztonsági helyzet a további bővítést még sürgetőbbé teszi Európa számára. 

A 2004-es nagy bővítésről szóló plenáris vitáján az EGSZB olyan felszólalókat üdvözölt, akik annak idején jelentős szerepet játszottak a tárgyalási folyamatban, köztük Jarosław Pietras uniós csatlakozásért felelős volt lengyel államtitkárt, Andor Lászlót, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának magyar főtitkárát és Štefan Füle bővítésért felelős volt cseh biztost. 

A vita során a résztvevők hangsúlyozták, hogy az EU-nak – amely csak az utóbbi időben kezdett ismét érdeklődni a további bővítés iránt – egyértelmű csatlakozási ütemtervet kell kidolgoznia a tagjelölt országok számára. Ha túl sokáig hagyjuk őket kopogtatni az ajtón, a bővítési folyamat elveszítheti hitelességét. 

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke így nyilatkozott: „A húszéves évforduló nemcsak fontos mérföldkövet jelent, hanem az uniós bővítési folyamat töretlen sikerét is, hiszen újabb és újabb országok szeretnének csatlakozni”. 

Jarosław Pietras elmondta: „A bővítés kétirányú átalakulási folyamat, amely nemcsak a tagjelölt országok, hanem az uniós tagállamok számára is előnyökkel jár.” 

Štefan Füle, aki jelenleg az Európai Politikai Központ uniós bővítéssel foglalkozó munkacsoportjának elnöke, hangsúlyozta, hogy „mind a tagjelölt országokat, mind az uniós tagállamokat fel kell készítenünk az új bővítési hullámra”. 

A 2004-es bővítés mozgatórugóiról beszélve Dr. Tinatin Akhvlediani, az Európai Politikai Tanulmányok Központja uniós külpolitikával foglalkozó osztályának tudományos munkatársa kiemelte a bővítés gazdasági vonatkozásait, tekintettel arra, hogy a tagjelölt országok akkoriban rossz pénzügyi helyzetben voltak. A jövőbeli bővítés fő indoka azonban már a biztonság. 

Andor László szerint a jogállamisági kérdések a 2004-es bővítés egyik hiányosságát képezték, mivel az EU nem hozta létre a megfelelő eszközöket azok kezelésére. Ez vezetett a jogállamisági feltételrendszer közelmúltbeli létrehozásához. 

Szeptemberben az EGSZB civil társadalmi csúcstalálkozót tart a bővítés témájában, melynek alkalmával most először minden bővítési ország tagjelöltjét meghívja a plenáris ülésére.

Unió-szerte aggasztó mértékben növekszik a rákos megbetegedések és a rákkal összefüggő halálesetek száma, ezért az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgeti az olyannyira szükséges rákmegelőzési intézkedéseket, mivel a rákos megbetegedések mintegy 40%-a megelőzhető lenne. 

Májusi plenáris ülésszakán az EGSZB véleményt fogadott el, amelyben üdvözli a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről szóló tanácsi ajánlásra irányuló európai bizottsági javaslatot, amely az európai rákellenes terv (a továbbiakban: rákellenes terv) nyomon követését célzó kezdeményezés. 

A vélemény fő témája a humán papillomavírus (HPV) és a hepatitis B-vírus (HBV) elleni védőoltás, mivel a védőoltások megelőzhetik az e vírusok által okozott daganatos betegségek különböző fajtáit. 

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelő tájékoztatásra, oktatásra és kommunikációra van szükség ahhoz, hogy védőoltásra ösztönzzük a célcsoportokat. Rámutat továbbá a háziorvosok, családorvosok, iskolaorvosok és civil társadalmi szervezetek ezzel kapcsolatos fontos szerepére. 

Milena Angelova, a Védőoltással megelőzhető rákos megbetegedések című vélemény előadója kifejtette: „Harcolnunk kell a védőoltásokkal kapcsolatos megbélyegzés és tévhitek ellen. Itt van például az a téves meggyőződés, hogy a védőoltás csak fiatal lányoknak javasolt. Ez azonban nem így van. A szóban forgó vírusok (HPV, HBV) felszámolása érdekében a fiúkat és szüleiket is meg kell szólítanunk”. A védőoltásoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. 

Rendkívül fontos, hogy „megfordítsuk a szkepticizmus tendenciáját” – tette hozzá Felszeghi Sára társelőadó. A félretájékoztatás és a dezinformáció elleni küzdelem kulcsfontosságú abban, hogy az embereket arra ösztönözzük, hogy beoltassák magukat. 

Az EGSZB átfogó megközelítést sürget a rák elleni küzdelemben, olyan, a megelőzési tevékenységek összes formáját felölelő, olajozottan működő és integrált rendszer életre hívásával, amely kiterjed az elsődleges megelőzésre (oltás, egészséges életmód), a másodlagos megelőzésre (szűrés) és a harmadlagos megelőzésre (ápolás és rehabilitáció) is. 

Milena Angelova újfent megerősítette, hogy „a tagállamoknak nagyobb mértékű koordinációra és legjobb gyakorlataik cseréjére van szükségük”, hogy hatékonyabban felléphessenek a rák elleni küzdelemben, és EU-szerte növelni tudják az átoltottsági arányt. Rendkívül fontos, hogy a rák megelőzését politikai prioritásnak tekintsék. (sg)

Mivel a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények ijesztő ütemben szaporodnak, a civil társadalom, a polgárok és az intézmények erőiket egyesítve egyre határozottabban lépnek fel a gyűlölet valamennyi formájával szemben, ezzel azt üzenve: az EU-ban nincs helye a gyűlöletnek. 

Az EGSZB csatlakozik az EU-ban riasztó méreteket öltő gyűlölet megfékezésére irányuló uniós erőfeszítésekhez, amely egyre intenzívebben vesz célba csoportokat és egyéneket hitük, faji vagy etnikai származásuk, nemük, szexuális irányultságuk vagy politikai meggyőződésük miatt. 

Az EGSZB a polgárokkal és az intézményekkel karöltve elkötelezett amellett, hogy többet tegyen az online és offline gyűlölködés elleni küzdelem érdekében – hangzott el a májusi plenáris ülésen tartott magas szintű vita során, ahol az EGSZB elfogadta a „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen” című véleményt, amelyben elítéli a gyűlölet minden formáját, és üdvözli az Európai Bizottság témába vágó közleményét. 

„Mindenkinek küzdenie kell a gyűlölet ellen” – jelentette ki az EGSZB plenáris ülésén a vita megnyitásakor Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. „A hathatós fellépés érdekében pedig mindannyiunknak – politikusoknak, a civil társadalomnak és a polgároknak – együtt kell működnünk. Csak együtt és párbeszéd útján tudunk fellépni a társadalomban felizzó ellenségeskedés ellen, amely valódi fenyegetést jelent a demokráciára nézve.”

A vitában részt vettek az Európai Bizottság és a belga kormány vezető tisztviselői, valamint a polgárok és a civil társadalmi szervezetek (köztük az ILGA-Europe és a Rasszizmus Elleni Európai Hálózat (ENAR)) képviselői, akik kiemelték a gyűlölet és az erőszak térnyerését. 

A politikusok elleni közelmúltbeli támadások rávilágítottak az európai társadalomban rejlő mély megosztottságra. Az adatok azt mutatják, hogy a muszlimellenes és antiszemita megnyilvánulások 2023-ban megduplázódtak. Állandó célpontok az LMBTQIA+-személyek, az afrikai származásúak és a migránsok, a nőgyűlölet szintén jelentős. Az EU-ban az online megnyilvánulások közelmúltbeli elemzése azt mutatja, hogy 2023 eleje óta 30%-kal nőtt a gyűlölet mérgező hatása. 

A „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen” című európai bizottsági közlemény felhívás a gyűlölet elleni fellépésre, egyúttal pedig a tolerancia és a tisztelet melletti kiállásra. 

„Az EU-Szerződésben meghatározott értékek egyértelműen tiltják a gyűlölet-bűncselekményeket és a gyűlöletbeszédet. Sajnálatos módon az utóbbi időben mindkettő esetében növekedést tapasztaltunk” – mondta Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke.

Véleményében az EGSZB arra kérte az EU-t, hogy fogadjon el átfogó megközelítést a védett emberi jellemzőkön alapuló gyűlölettel kapcsolatban, illetve küzdjön az ilyen gyűlölet ellen. Leszögezte továbbá, hogy a gyűlölet elleni küzdelemmel kapcsolatos megközelítésnek a gyűlölet alapját képező jellemzőtől függetlenül azonosnak kell lennie. (ll)