A Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Egészségügyi szakemberek és a civil társadalom képviselői arra kérik a politikai döntéshozókat, hogy minden jövőbeli szakpolitikára vonatkozóan vezessenek be egyfajta „egészségügyi ellenőrzést”. Azt kérik, hogy az egészséghez való jog az új jogalkotási ciklusban is előkelő helyet kapjon az uniós és nemzeti napirendeken, hiszen az Európa jövőjéről szóló konferencián maguk az európaiak is ezt kérték. 

Jobban össze kell hangolni a nemzeti és európai egészségügyi intézkedéseket, hogy az egészségügyi ágazat fenntarthatóbb és mint ilyen ellenálló legyen a jövőbeli sokkhatásokkal szemben, és mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítson a minőségi egészségügyi ellátáshoz. 

A június 4-én Liège-ben tartott, „Az egészségügy helyzete az EU-ban” című konferencia szerint a beruházások, a megelőzés, a technológiai innovációk és a korai egészségügyi oktatás várhatóan kulcsszerepet játszanak majd ebben. A rendezvényt az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja, valamint a CHU Liège és az Hôpital de la Citadelle szervezte az EU Tanácsának belga elnöksége keretében. 

„Az egészségügynek a következő, 2024–2029-es jogalkotási ciklusban is kulcsfontosságú stratégiai prioritásnak kell maradnia az új Európai Bizottság, az új Európai Parlament és a Tanács számára” – jelentette ki Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke. Az európai intézményeknek az „egy egészség” megközelítést kell alkalmazniuk, amely előmozdítja az egészségügyi politika és a demográfiai változások, a digitális és környezeti átállás, a gazdasági biztonság és az iparpolitika közötti kapcsolatokat. 

Séamus Boland hangsúlyozta, hogy az egészségügyi politika csak akkor működhet hatékonyan, ha azt mindenki számára elérhető, megfelelő és magas színvonalú szociális szolgáltatások és állami szociálpolitikák mentén irányítják, és elegendő számú jól képzett egészségügyi szakember áll rendelkezésre. Megismételte, hogy a civil társadalmi szervezeteknek, például a betegszervezeteknek közvetlen szerepet és feladatköröket kell kapniuk az egészségügyben. Elmondta, hogy „az európai egészségügyi kezdeményezések és programok elfogadása és sikere a civil társadalmi szervezetekkel folytatott átlátható, rendszeres és strukturált párbeszédtől függ. Ez utóbbiak viszont csak akkor tudják megfelelően ellátni ezt a feladatot, ha tartós és kiszámítható finanszírozásban részesülnek.” 

A konferencián több olyan elemet is megvitattak, amely alapvető lenne egy megerősített európai egészségügyi unióhoz: 

• el kell kötelezni magunkat az „egy egészség” megközelítés mellett; 
• fontosak a digitális innovációk és azok egészségre gyakorolt hatásai; 
• szociális beruházások révén fenntarthatóvá és időtállóvá kell tenni az egészségügyi rendszereket, valamint
• az európai szolidaritás jegyében globális szinten is küzdeni kell az egészségügy terén fennálló egyenlőtlenségek ellen: a ritka betegségek esete. 

A konferencia következtetéseit és ajánlásait a rendezvény honlapján tesszük közzé. 

Sajtóközleményünkben további információk olvashatók a konferenciáról.