Alain Coheur írása

Az egészség az EU rezilienciájának és jólétének alapvető pillére. Közel sem mellékes kérdés, épp’ hogy minden európai polgár számára kulcsfontosságú prioritás, mivel egyszer-egyszer mindenki igénybe veszi egészségügyi rendszereinket. A Covid-járvány idején az egészség állt a középpontban. Meg kell azonban állapítani, hogy Ursula von der Leyen elnök nem tudott élni a pozíciója adta egyedülálló lehetőséggel, hogy az egészségügyi politikák horizontális integrációját előmozdítva az összes többi szakpolitikai terület alapvető elemévé tegye az egészséget.

Fel kell számolnunk az ágazati silókat, és egy koherensebb, összetartóbb és inkluzívabb európai modellt kell kialakítanunk, amely támogatja a mindenki számára igazságos átmenetet, és senkit sem hagy hátra. Egyesítenünk kell az összes érdekelt felet, meg kell erősítenünk a szociális párbeszédet, és be kell vonnunk a civil társadalmat, a szakpolitikák kialakításától kezdve a végrehajtáson át az értékelésig.

Az EGSZB kéri, hogy hozzanak létre egy kiemelt európai kezdeményezést az egészségügyre vonatkozóan: ez az európai szolidaritásban gyökerezve egyesítő erővel bírna egészségügyi rendszereink megerősítése, az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a jövőbeli válságokkal szembeni védelem érdekében. Ennek az átfogó kezdeményezésnek a középpontjában a következő főbb elemek fognak állni:

• Az európai gondozási és egészségügyi garancia: ez ígéretet jelent minden európai polgár számára a színvonalas ellátáshoz való méltányos és egyetemes hozzáférésre.
• Az „egy egészség” megközelítés: az emberek egészsége elválaszthatatlan az állatok, a növények és a környezet egészségétől. Az éghajlatváltozás, a világjárványok és a biológiai sokféleség csökkenése mind olyan fenyegetést jelentenek, amelyek miatt kénytelenek vagyunk holisztikus megközelítést alkalmazni.
• Digitális eszközök és a mesterséges intelligencia hasznosításával korszerűsíteni kell egészségügyi rendszereinket – biztosítva, hogy mindvégig elsődleges szempont legyen a kiberbiztonság, valamint a polgárok és az egészségügyi szakemberek digitális készségeinek fejlesztése.
• Stratégiai szociális és egészségügyi beruházások. Az egészségbe való beruházás pozitív hatással van a polgárok jóllétére és Európa versenyképességére.
• Garantálni kell a gyógyszerek hozzáférhetőségét és egy olyan innovatív és versenyképes uniós ipart kell kiépíteni, amelynek fejlesztése során előtérbe kell helyezni az egészséget és a közérdeket, és csökkenteni kell a globális ellátási láncoktól való függőségünket. Az Európa területén történő gyártás alapvetően fontos egészségügyi szuverenitásunk biztosításához.
• Megfelelő számú, jól képzett, jól fizetett egészségügyi szakemberre van szükség – ehhez vonzó munkafeltételeket kell teremteni, be kell ruházni a képzésbe, vonzó életpályamodelleket kell kialakítani és folyamatosan támogatni kell az egészségügyi dolgozókat.
• Meg kell erősíteni a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákat, különösen a foglalkozás-egészségügy, munkahelyi szűrőprogramok, valamint a munkavállalók rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelme révén.
• Kiemelten kell kezelni a nem fertőző betegségek és a ritka betegségek jelentette kihívást; ez azt is jelenti, hogy küzdeni kell az egészség terén fennálló, több okból kialakuló egyenlőtlenségek ellen.