Az EGSZB minden csúcsvezetője átadja a stafétabotot a hivatali idő második felére, amely 2023 áprilisától 2025 szeptemberéig tart

Az elnök, a két alelnök és az Elnökség megválasztása mellett az EGSZB a hat szekció (SOC, ECO, INT, NAT, TEN és REX) és az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) számára is új elnököket választott.

Az EGSZB elnökét és a két alelnököt egyszerű többséggel választják meg az alakuló plenáris ülésen. A tagokat az EGSZB három csoportjából (Munkáltatók csoportja, Munkavállalók csoportja és Civil társadalmi szervezetek csoportja) választják ki rotációs alapon, két és fél évre.

Az elnök felelős az EGSZB zökkenőmentes munkavégzéséért, és ő képviseli az EGSZB-t a többi intézménnyel és más szervekkel fenntartott kapcsolatokban.

A két alelnököt abból a két csoportból választják, amelyeknek az elnök nem tagja. Egyikük a kommunikációért, másikuk a költségvetésért felel.

Az Elnökség az EGSZB politikai döntéshozó szerve. Legfontosabb feladata, hogy minden területen kitűzze az EGSZB céljait, stratégiáit és prioritásait, és meghatározza munkaprogramját. Az Elnökség az elnökből, a két alelnökből, a három csoportelnökből, a szekciók és a CCMI elnökeiből, valamint a tagállamok számát meg nem haladó, változó számú tagból áll.

Az EGSZB-nek 329 tagja van a 27 tagállamból. A nemzeti kormányok jelölése alapján az Európai Unió Tanácsa nevezi ki őket öt évre. Ezt követően kormányuktól függetlenül dolgoznak, valamennyi uniós polgár érdekeit képviselve. A tagok nem politikusok, hanem munkáltatók, szakszervezeti képviselők vagy olyan különféle társadalmi ágazatok képviselői, amelyek például mezőgazdasági termelőket, fogyasztó- és környezetvédelmi szervezeteket, a szociális gazdaságot, kkv-kat, szakembereket és olyan szervezeteket fognak össze, amelyek egyebek mellett a fogyatékossággal élők, az önkéntesek, a nemek közötti egyenlőségért küzdők, az ifjúság és a tudományos körök érdekeit képviselik. (ll/dm)