Ebben a hónapban ünnepeljük a nagy uniós bővítés 20. évfordulóját. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai 2004 májusában lettek uniós polgárok. A folyamat nem volt egyszerű, hiszen az uniós csatlakozás köztudottan küzdelmes és időigényes. Húsz év elteltével azonban kijelenthetjük, hogy a 2004-es bővítés sikertörténetnek tekinthető.
Ebben a hónapban ünnepeljük a nagy uniós bővítés 20. évfordulóját. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai 2004 májusában lettek uniós polgárok. A folyamat nem volt egyszerű, hiszen az uniós csatlakozás köztudottan küzdelmes és időigényes. Húsz év elteltével azonban kijelenthetjük, hogy a 2004-es bővítés sikertörténetnek tekinthető.
Amellett, hogy az EU a világ egyik legnagyobb egységes piaca lett, a bővítés eredményeként 26 millió új munkahely jött létre. A sikert azonban nem lehet kizárólag gazdasági előnyökben mérni. A bővítés végre a határok megnyitásához vezetett, és emberek milliói utazhatnak, dolgozhatnak és élhetnek szabadon bárhol az EU-ban. Ami korábban egyesek kiváltsága volt, immár mindenki joga lett. A tíz új országból eddig több mint 2,7 millió diák vett részt Erasmus+ csereprogramban. A kibővített EU mindenki számára egyenlő esélyeket biztosít a boldoguláshoz.
A siker azonban nem jelenti azt, hogy nem voltak levonható tanulságok. Ez volt az első ilyen jellegű és nagyságrendű bővítés, és bizonyára számos olyan terület van, ahol az EU javíthatná a teljesítményét és ezt meg is kell tennie. Először is, az EU-nak a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a tagjelölt országok bevonását a munkába. A fokozatos integráció nem helyettesíti a tényleges csatlakozást, hanem mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy a másiktól való tanulás, a tapasztalatcsere és a vélemények megosztása révén szilárd alapokat teremtsenek. Ugyanakkor lehetőséget biztosít az emberek közötti kapcsolatteremtésre is és arra, hogy kialakuljon egy valódi európai szellemiség.
Másodszor, a demokrácia, a jogállamiság uniós alapelvei, valamint az alapvető jogok és szabadságok nem képezhetik alku tárgyát, és nem hagyhatók figyelmen kívül. Bár az EU csatlakozási kézikönyve egyértelmű kritériumokat tartalmaz az „alapkérdésekre” vonatkozóan, bizonyos szempontok túlmutatnak a kézikönyveken. Az EGSZB a civil társadalom házaként úgy véli, hogy az élénk civil társadalom és a meggyökeresedett szociális párbeszéd a jól működő demokráciák kulcsfontosságú elemei. A tagjelölt országok civil társadalmának az EU-ba történő fokozatos integrálása lehetővé teszi számukra, hogy készen álljanak, mire eljön a csatlakozás időpontja. Az EGSZB ezért indította el az uniós tagjelölt országok bevonására irányuló kezdeményezését. A „bővítési országok tagjelöltjei” immár együtt dolgoznak az EGSZB tagjaival, és részt vesznek a következő bővítési fordulók szempontjából különösen fontos témákban készülő vélemények megfogalmazásában.
Ez az oka annak is, hogy az EGSZB tagjai a májusi plenáris ülésszakon vitát tartanak az EU bővítésének 20. évfordulójáról – számba véve a múltat, és várakozással tekintve egy reziliensebb, demokratikusabb és egységesebb EU közös jövője elé.
Cillian Lohannal, az „Ifjúsági szerepvállalás – EU–Egyesült Királyság” című EGSZB-vélemény előadójával ültünk le beszélgetni, és arról faggattuk őt, hogy melyek a lehetséges előnyei az Európai Bizottság által javasolt és az EGSZB által támogatott ifjúsági mobilitási programnak. A program megkönnyítené az Egyesült Királyság és az Európai Unió fiatal állampolgárai számára, hogy az EU-ban, illetve az Egyesült Királyságban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Most, hogy az Egyesült Királyság elutasította a fiatalok szabad mozgásáról szóló, az egész EU-ra kiterjedő megállapodásjavaslatot, milyen más lehetséges megközelítésekkel lehetne helyreállítani a brexit által megszakított kapcsolatokat?
Cillian Lohannal, az „Ifjúsági szerepvállalás – EU–Egyesült Királyság” című EGSZB-vélemény előadójával ültünk le beszélgetni, és arról faggattuk őt, hogy melyek a lehetséges előnyei az Európai Bizottság által javasolt és az EGSZB által támogatott ifjúsági mobilitási programnak. A program megkönnyítené az Egyesült Királyság és az Európai Unió fiatal állampolgárai számára, hogy az EU-ban, illetve az Egyesült Királyságban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Most, hogy az Egyesült Királyság elutasította a fiatalok szabad mozgásáról szóló, az egész EU-ra kiterjedő megállapodásjavaslatot, milyen más lehetséges megközelítésekkel lehetne helyreállítani a brexit által megszakított kapcsolatokat?
Április 24-én az EGSZB adott otthont a „20 nap Mariupolban” című ukrán dokumentumfilm vetítésének, amely a legjobb dokumentumfilm kategóriában idén elnyerte az Oscar-díjat.
Április 24-én az EGSZB adott otthont a „20 nap Mariupolban” című ukrán dokumentumfilm vetítésének, amely a legjobb dokumentumfilm kategóriában idén elnyerte az Oscar-díjat.
A film a rendező, Msztyiszlav Csernov újságíró és kollégái 20 drámai napját követi végig 2022 februárjában és márciusában, amikor Mariupol, az Azovi-tenger egyik legfontosabb ukrán kikötője elleni brutális orosz ostromot dokumentálták. Az Associated Press munkatársaiként Csernov és csapata voltak az utolsó külföldi újságírók, akik a városban tartózkodtak, mielőtt azt az orosz hadsereg elfoglalta volna. Az egész világot bejárták azok a megdöbbentő filmfelvételek és fényképek, amelyek többek között egy szülészeti klinika és a gyermekek számára menedékként szolgáló városi színház nagyszabású bombázásáról készültek, tanúbizonyságot téve azokról a borzalmakról, amelyeket a megszálló orosz hadsereg az ukrán civil lakosságra zúdított.
Az Oscar-díjon kívül a „20 nap Mariupolban” számos más rangos díjat is elnyert, többek között a BAFTA-díjat a legjobb dokumentumfilm kategóriájában, a Sundance Filmfesztiválon pedig közönségdíjas lett a „World Cinema (Filmek a világ minden tájáról) – Dokumentumfilm” kategóriában.
A vetítésen részt vett Oliver Röpke EGSZB-elnök, valamint olyan kiemelt vendégek, mint Őexcellenciája Vszevolod Csencov, Ukrajna Európai Unió melletti képviseletének vezetője, valamint Jevhen Tuzov, a dokumentumfilm egyik főszereplője.
„Ne felejtsük el, hogy mindenek felett áll az a kötelezettségünk, hogy tanúskodjunk a történelmi eseményekről. Ennek a filmnek világos üzenete van: meg kell mutatnunk a világnak, mire képes a gyűlölet. Ne feledkezzünk meg az ukrán emberek áldozatvállalásáról és szívósságáról, amelyet a megpróbáltatások során tanúsítottak. Az a kilátás, hogy Ukrajna az EU tagállama lesz, nemcsak értékeink közösségét bizonyítja, hanem egy szebb jövő reménysugara is” – mondta Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.
„A »20 nap Mariupolban« hátborzongató, de alapvető fontosságú betekintést nyújt az orosz támadás okozta szenvedésekbe. Büszkén állíthatom, hogy ezekben a nehéz időkben az EGSZB szakadatlanul kiállt Ukrajna, és annak tevékeny civil társadalma mellett, így nagyon sokat jelent számunkra, hogy Önök most itt vannak” – mondta Aurel Laurențiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke. Az EGSZB Oroszország agresszív háborújának első napjától kezdve határozottan kiállt Ukrajna és annak civil társadalma mellett, az EU–Ukrajna civil társadalmi platformon keresztül pedig megerősítette együttműködését az ukrán civil társadalmi szervezetekkel. Létrehozta az Ukrajnára vonatkozó információs és támogatási platformot, amely irodákat biztosít az ukrán civil társadalmi szervezetek számára Belgiumban. Útjára indította a „bővítési ország tagjelöltje” kezdeményezést, hogy megossza az EGSZB szakértelmét az ukrán civil társadalmi szervezetekkel. Novemberben egy magas szintű EGSZB-küldöttség Oliver Röpke vezetésével Ukrajnába látogatott, ahol találkozott Julija Szviridenko gazdasági miniszterrel, valamint az ukrán egykamarás parlament (ukránul: Verokhna Rada) és a civil társadalom képviselőivel. Az EGSZB tagjai lerótták tiszteletüket az ukrán háborús áldozatok előtt az ország háborús emlékműveinél.
Az Andris Gobiņš lett EGSZB-tag kezdeményezésére szervezett filmvetítés ismét megmutatta, hogy az európai civil társadalom szolidaritást vállal Ukrajnával és annak népével. A közönségnek lehetősége nyílt megtekinteni egy az ostrom alatt álló Mariupolnak szentelt fotókiállítást is, amelyet az Ukra-Bel egyesülettel együttműködésben szerveztek, és amelyet a fő rendezvénnyel párhuzamosan mutattak be.
