Az EGSZBállásfoglalást fogadott el, amelyben arra kéri az európai polgárokat, hogy szavazzanak az európai választásokon. Az állásfoglalást három előadó – Christa Schweng, Cinzia del Rio és Ioannis Vardakastanis EGSZB-tag – jegyzi, akik az EGSZB különböző csoportjait: a munkáltatókat, a munkavállalókat, illetve a civil társadalmi szervezeteket képviselik. Mindhárman arra kérték az európaiakat, hogy éljenek demokratikus szavazati jogukkal, és válasszanak olyan képviselőket, akik kiállnak egy egységes, demokratikus, fenntartható és szociális Európa mellett. „Megkérdeztük...” rovatunkban afelől érdeklődtünk, hogy az egyes előadók szerint mi a választás tétje, és miért fontos, hogy júniusban mindenki elmenjen szavazni.
Az EGSZB állásfoglalást fogadott el, amelyben arra kéri az európai polgárokat, hogy szavazzanak az európai választásokon. Az állásfoglalást három előadó – Christa Schweng, Cinzia del Rio és Ioannis Vardakastanis EGSZB-tag – jegyzi, akik az EGSZB különböző csoportjait: a munkáltatókat, a munkavállalókat, illetve a civil társadalmi szervezeteket képviselik. Mindhárman arra kérték az európaiakat, hogy éljenek demokratikus szavazati jogukkal, és válasszanak olyan képviselőket, akik kiállnak egy egységes, demokratikus, fenntartható és szociális Európa mellett. „Megkérdeztük...” rovatunkban afelől érdeklődtünk, hogy az egyes előadók szerint mi a választás tétje, és miért fontos, hogy júniusban mindenki elmenjen szavazni.
Christa Schweng, az EGSZB volt elnöke és az EGSZB Munkáltatók csoportjának tagja
Az európai polgárok az európai választások alkalmával dönthetnek arról, hogy a következő öt évben ki vezesse az Európai Uniót. A szavazásra ezúttal drámaian változékony geopolitikai környezetben kerül sor, melynek egyik súlypontja a közvetlen szomszédságunkban, Ukrajna ellen zajló indokolatlan háború. Régebben szembenálló országok kötnek új szövetségeket, és tekintenek ellenségesen az életmódunkra. A demokrácia helyzete legalábbis aggasztó, mivel világszerte demokratikus visszacsúszás figyelhető meg. Hanyatlik a jogállamiság és a sajtószabadság, hogy csak kettőt említsünk a legáltalánosabb mutatók közül. Európa-szerte egyre gyakrabban lehetünk tanúi a liberális demokráciák elleni támadásnak. Több tagállamban aláásták az alapvető európai értékeket, beszűkítették a civil társadalmi teret és korlátozták a tömegtájékoztatás szabadságát.
A dezinformáció és az álhírek megosztják társadalmunkat, és bizalmatlansághoz, gyűlölködéshez vezetnek.
Az EU a közös értékekre épül – a demokráciára, az emberi jogok védelmére, a véleménynyilvánítás szabadságára, a jogállamiságra, a toleranciára, az igazságosságra, a megkülönböztetésmentességre, az egyenlőségre, a szolidaritásra és a demokratikus részvételre. Ezeket az értékeket soha nem szabad magától értetődőnek tekinteni: folyamatosan erősíteni és védelmezni kell őket.
Az európai választások alkalmával bizonyságot tehetünk arról, hogy törődünk a demokráciával és az alapvető értékeinkkel – ezért fontos, hogy mi, európai polgárok, éljünk szavazati jogunkkal.
Cinzia del Rio, az EGSZB Munkavállalók csoportjának tagja
Arra kérjük a polgárokat, hogy szavazzanak Európára, az európai projektre, egy integráltabb és szolidárisabb Európára. Az Európai Unió értékeken, elveken, a jogállamiságon, jogokon és részvételen alapul, és ezek egyike sem képezheti alku tárgyát, mivel demokráciánk és az inkluzív, fenntartható növekedési modellünk sarokköveit jelentik. És biztosítanunk kell demokratikus alapjainkat.
Európának ma új kihívásokkal kell szembenéznie:
meg kell birkóznia a széttöredezett és konfliktusvezérelt geopolitikai környezettel, amelyben új globális gazdasági és politikai szereplők és versenytársak jelentkeznek,
emberközpontú megközelítéssel támogatnia kell a zöld, a digitális és a demográfiai átállást, a technológiai átalakulást, az innovációt és a mesterséges intelligencia fejlesztését, és be kell vonnia a fiatalokat ezekbe a folyamatokba,
új közös pénzügyi eszközöket bevonva meg kell újítania és ki kell építenie a közös európai iparpolitikát,
szociális beruházásokról kell gondoskodnia annak érdekében, hogy teljeskörűen végrehajtsa a szociális jogok európai pillérét, javítsa a társadalmi kohéziót, minőségi munkahelyeket hozzon létre, és kezelje a szegénységet, az egyenlőtlenségeket és a társadalmi kirekesztést.
Erre egyetlen európai ország sem képes egyedül. Arra kérjük a polgárokat, hogy használják szavazatukat az Európai Unió integrációjának megerősítésére, hogy tartós békét tudjunk építeni és fenntarthassuk gazdasági és társadalmi modellünket.
Ioannis Vardakastanis, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának tagja
A közelgő európai parlamenti választások rendkívül fontosak Uniónk és kontinensünk egészének jövője szempontjából. Az EU lényege – egységünk, demokráciánk, versenyképességünk, fenntarthatóságunk és társadalmi igazságosságunk – a tét. Nagyon fontos, hogy az uniós polgárok éljenek szavazati jogukkal, mivel az Európai Parlament közvetlenül alakítja az EU jövőjét
Az EU az együttműködést és a lehetőségeket szimbolizálja, biztosítva a békét, a demokráciát, az inkluzivitást és a jólétet. A polgárok azonban olyan problémákkal szembesültek – gondolva itt például a növekvő megélhetési és energiaköltségekre, az éghajlatváltozásra és a konfliktusokra –, amelyek miatt egyre inkább elbizonytalanodnak. Ezek a problémák egységes páneurópai megoldásokat igényelnek.
A nacionalizmus nem szolgál válaszokkal. A szóban forgó kérdések kezeléséhez és demokratikus értékeink fenntartásához együttműködésre, szolidaritásra és hatékony civil párbeszédre van szükségünk. Az EU-nak világszinten is vezető szerepet kell vállalnia, előmozdítva a békét, a multilateralizmust és a környezetvédelmet. Elengedhetetlen a digitális és zöld gazdaságra való átállás. Kulcsfontosságú az inkluzivitás. Minden polgár számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen jövőnk alakításában. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaként elkötelezetten támogatjuk ezeket az elveket. Az Ön szavazata kulcsfontosságú az Unió jövőjének alakításához. Fogjunk össze egy demokratikus, versenyképes, fenntartható és szociális Unióért! Számít a szavazata – használja egy fényesebb európai jövő érdekében!
Ebben a számunkban Carlos Trindade EGSZB-tag, A demokrácia védelme a dezinformációval szemben című vélemény előadója kap szót. Az európai választások közeledtével azt ecseteli, hogy a dezinformáció milyen káros következményekkel járhat a demokráciára nézve, és hogyan küzdhetünk ellene, ha valóban demokráciában akarunk élni.
Ebben a számunkban Carlos Trindade EGSZB-tag, A demokrácia védelme a dezinformációval szemben című vélemény előadója kap szót. Az európai választások közeledtével azt ecseteli, hogy a dezinformáció milyen káros következményekkel járhat a demokráciára nézve, és hogyan küzdhetünk ellene, ha valóban demokráciában akarunk élni.
Az uniós ökológiai díjak harmadik pályázati felhívására 2024. május 12-ig lehet jelentkezni.
Az uniós ökológiai díjak az ökológiai értéklánc különböző érdekelt feleit jutalmazzák, akik olyan innovatív, fenntartható és inspiráló projekteket hoztak létre, melyek valódi hozzáadott értéket teremtenek az ökológiai élelmiszer-termelés és -fogyasztás terén.
A díjátadó ünnepségre 2024. szeptember 23-án, az uniós ökológiai nap alkalmából kerül sor.
Pályázni online lehet mostantól 2024. május 12-én 23:59:59-ig (közép-európai idő szerint).
„A szabadság csak annyit tesz, hogy nincs vesztenivalónk...” – így szól egy igen népszerű countrydal, melyet Kris Kristofferson 1969-ben írt és azóta számos előadó, például Janis Joplin és Kenny Rogers is feldolgozott. A mai Európában azonban – a „Me and Bobby McGee” című daltól eltérően – a szabadság azt jelenti, hogy igen sokat veszíthetünk, ha nem állunk ki mellette. Különösen Magyarországon.
„A szabadság csak annyit tesz, hogy nincs vesztenivalónk...” – így szól egy igen népszerű countrydal, melyet Kris Kristofferson 1969-ben írt és azóta számos előadó, például Janis Joplin és Kenny Rogers is feldolgozott. A mai Európában azonban – a „Me and Bobby McGee” című daltól eltérően – a szabadság azt jelenti, hogy igen sokat veszíthetünk, ha nem állunk ki mellette. Különösen Magyarországon.
Az emberek nagyon gyorsan beleszoknak a jóba. Bele sem gondolnak, milyen volt régen olyan szabadságjogok nélkül, mint az utazás szabadsága, a sajtószabadság, vagy az, hogy Európa-szerte szabadon munkát vállalhatunk és tanulhatunk. Az én generációm (a baby-boom generáció az 50-es évek végéről, amikor Magyarország még a Varsói Szerződés tagállama volt) még emlékszik, milyen hosszú utat kellett megtenni a berlini fal leomlásától 2004-ig, amikor Magyarország csatlakozott az Unióhoz, a szabad nemzetek családjához. Tizennégy évnek kellett eltelnie a kommunizmus leomlásától addig, amíg országunk – Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal együtt – csatlakozni tudott. Azóta újabb tizennégy év áll mögöttünk, és ahogy én látom, Magyarország lassan visszafelé csúszik, egyre inkább lemarad. A kilencvenes évek elején még a polgári szabadságjogok és a sajtószabadság élharcosa volt, ma pedig már a populizmus, az autokrácia és az alkotmányos diktatúra jellemzi, ami önmagában is ellentmondás.
A budapesti kormány szinte nyílt háborút hirdetett a közös európai értékek ellen: narratívája szerint „Brüsszel” ellenség, az EU pedig maga az ördög. Ez csaknem 14 éve tart, ami azt mutatja, hogy nehéz bármiféle Európa-párti kampány mellé állni, akár az ellenzék (illetve, ami megmaradt belőle), akár a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek (illetve, ami megmaradt belőlük) próbálkozna ezzel. De mi nem adjuk fel. Nem hagyjuk veszni az európai értékeket csak azért, mert egyes magyar politikusok úgy döntöttek, hogy más – talán a Kremlben szerzett – zenére táncolnak.
A Magyarországon az utóbbi időben végzett közvélemény-kutatások ugyanis még mindig azt mutatják, hogy a választókorú népesség közel 68–70%-a támogatja az Európai Uniót és a közös európai értékeket, és élvezi azok előnyeit. A nagy kérdés az, hogy készek-e 2024. június 9-én nagy számban elmenni szavazni. Magyarországon ez a szavazást együtt tartják a helyhatósági választásokkal, és mivel az országban nő az elégedetlenség, a kilátások nem rosszak. Aki a kormány politikája ellen szavaz, az Európára szavaz.
Hardy Mihály magyar újságíró, a Klubrádió főszerkesztője
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EU Tanácsa belga elnökségének felkérésére kulcsfontosságú ajánlásokat tett közzé, amelyek célja a társadalmi kohézió erősítése, az adósság kezelése, valamint az egészségügyi és foglalkoztatási beruházások előtérbe helyezése Európa-szerte. Az EGSZB aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a költségvetési korlátok lassíthatják a szegénység és az éghajlatváltozás elleni küzdelem előrehaladását.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EU Tanácsa belga elnökségének felkérésére kulcsfontosságú ajánlásokat tett közzé, amelyek célja a társadalmi kohézió erősítése, az adósság kezelése, valamint az egészségügyi és foglalkoztatási beruházások előtérbe helyezése Európa-szerte. Az EGSZB aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a költségvetési korlátok lassíthatják a szegénység és az éghajlatváltozás elleni küzdelem előrehaladását.
Az EGSZB A hosszú távú inkluzív növekedés fellendítése reformok és beruházások révén című véleményében terjesztette elő ajánlásait, amelyet a márciusi plenáris ülésszakon fogadtak el és vitattak meg Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztossal, valamint Karine Lalieux belga nyugdíjügyi és a társadalmi integrációért felelős miniszterrel.
A vélemény hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni a meglévő kereteket, például az európai szemesztert és a szociális jogok európai pillérét. A magas szintű vita felszólalói hangsúlyozták, hogy elő kell mozdítani a szociális Európát, és foglalkozni kell az olyan sürgető kérdésekkel, mint a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség és a digitális befogadás. A rövidesen Belgiumban megrendezésre kerülő, a szociális jogok európai pilléréről szóló magas szintű konferencia jól mutatja, hogy a felek elkötelezettek ezen eszköz végrehajtásának előmozdítása mellett.
Az EGSZB javaslatai hangsúlyozzák a pénzügyi források hatékony felhasználását, a szociális partnerek és a civil társadalom döntéshozatali folyamatokba való bevonását, valamint annak fontosságát, hogy a zöld és digitális átállás igazságos legyen. Az inkluzivitás központi téma, csakúgy mint a szociális beruházások hatásának maximalizálása, az EU gazdasági stabilitásának és társadalmi kohéziójának egyidejű előmozdítása mellett. (tk)
Ebben a számunkban meglepetésvendégünk Danuta Hübner professzor, az Európai Néppárthoz tartozó európai parlamenti képviselő, aki kifejti, hogy a 2024-es választásokat miért lehet egy Európáért folytatott harcnak tekinteni, és hogy a politikai pártoknak miért van komoly felelősségük abban, hogy potenciális választóikat szavazásra ösztönözzék. 2024-ben nem engedhetjük meg magunknak, hogy helyettünk mások döntsenek arról, ki képviseljen minket az európai döntéshozatalban – ezúttal túl sok forog kockán.
Ebben a számunkban meglepetésvendégünk Danuta Hübner professzor, az Európai Néppárthoz tartozó európai parlamenti képviselő, aki kifejti, hogy a 2024-es választásokat miért lehet egy Európáért folytatott harcnak tekinteni, és hogy a politikai pártoknak miért van komoly felelősségük abban, hogy potenciális választóikat szavazásra ösztönözzék. 2024-ben nem engedhetjük meg magunknak, hogy helyettünk mások döntsenek arról, ki képviseljen minket az európai döntéshozatalban – ezúttal túl sok forog kockán.
Az európai polgárok ötévente járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket az Európai Parlamentbe (EP), az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott intézményébe. 2024-ben 720 újonnan megválasztott képviselő kezdi meg munkáját a tizedik jogalkotási ciklusban. Ötéves ciklusuk alatt döntő szerepet fognak játszani Európának, az intézményeinek és politikáinak, valamint a polarizált globális világban elfoglalt helyének és a közös értékek melletti elkötelezettségének alakításában.
Az európai polgárok ötévente járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket az Európai Parlamentbe (EP), az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott intézményébe. 2024-ben 720 újonnan megválasztott képviselő kezdi meg munkáját a tizedik jogalkotási ciklusban. Ötéves ciklusuk alatt döntő szerepet fognak játszani Európának, az intézményeinek és politikáinak, valamint a polarizált globális világban elfoglalt helyének és a közös értékek melletti elkötelezettségének alakításában.
Minden választás fontos, mert ez a demokrácia kiindulópontja. Tudjuk azonban, hogy a demokratikus rendszerhez nem elég választásokat tartani. Láthatunk olyan demokratikusan megválasztott kormányokat, amelyek demokratikus hatalmuk gyakorlása során csorbítják a jogállamiságot. A választások, még ha tisztességesek és szabadok is, nem jelentik a demokratikus rendszer egyetlen garanciáját, sem az egyetlen tényezőt, amely meghatározza a demokráciát. Ezért a választóknak nem szabad passzív szemlélőknek maradniuk.
Az elmúlt öt évben az Európai Unió számos szinte egzisztenciális kihívás elé került. Meg kellett küzdenünk a brexittel és annak következményeivel, amelyet aztán a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni brutális, embertelen inváziója súlyosbított, az ehhez kapcsolódó gazdasági kihívásokkal, köztük az energiaválsággal és a szárnyaló inflációval. Mindezekkel a váratlan fordulatokkal úgy néztünk szembe, hogy nem adtuk fel alapvető célunkat, a versenyképes zöld és digitális gazdaságra való kettős átállás megvalósítását. A változó geopolitikai környezet hatására az EU és demokratikus partnerei súlyos szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, hogy csökkentsük a Kínától való függőségünk kockázatát, és hogy példátlanul szilárd alapokra helyezzük kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal. Az Unió emellett elindította az első európai védelmi ipari programot, amely a következő években hozza meg gyümölcsét.
A 2024-es választásokon ki kell állni Európa mellett. A választási kampány középpontjában a polgárok elvárásai állnak majd, akiknek az európai döntéshozatalban betöltött szerepét tiszteletben kell tartani. Kétségtelen, hogy az olyan kérdések, mint a migráció, az éghajlatváltozás és a hazáját az orosz agresszióval szemben védő Ukrajna támogatása mindannyiunkat foglalkoztatnak, hiszen fontos nekünk a szabadság, a demokrácia és a béke. A megválasztott politikusoknak mindent meg kell tenniük a bővítési politika hatékony megújítása érdekében. A jelöltekkel a következő öt évben rájuk váró feladatokról folytatott vita során nyilvánvalóvá kell tenni számukra, hogy ha megválasztják őket, figyelembe kell venniük, hogy az Európai Unió egy omladozó világ része, amely demokráciákra és tekintélyelvű rezsimekre oszlik. 2024-ben szerte a világon – 4 milliárdos összlakosságú országokban is – tartanak választásokat.
Mi, európaiak szorosan nyomon követjük majd, hogy az Egyesült Államok polgárai milyen döntést hoznak, amikor az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák elnöküket. A transzatlanti kapcsolatok az európai választási viták egyik fő témájának számítanak. Az európai politikusoknak és politikai pártoknak fáradhatatlanul párbeszédet kell folytatniuk a polgárokkal, és bátorítaniuk kell őket véleményük kinyilvánítására. A geopolitikai bizonytalanság miatt ez most fontosabb, mint valaha. A választásokon jelölteket indító politikai pártok gyakran eltérő álláspontot képviselnek az életünk szempontjából alapvető fontosságú kérdésekben. Csak akkor tudunk érvényt szerezni véleményünknek, csak akkor tudjuk befolyásolni Európa jövőjét – a mi jövőnket –, ha mi, polgárok részt veszünk a jelöltekkel folytatott vitákban, majd elmegyünk szavazni. Néha frusztráltak és dühösek vagyunk. De éppen ezért olyan fontos, hogy aktívan részt vegyünk a választásokról szóló politikai párbeszédben.
2019-ben először fordult elő, hogy az európai választásokon való részvétel aránya valamivel meghaladta az 50%-ot. A magasabb részvételhez az európai fiatalok szavazatai járultak hozzá. Egyrészt jó hír, hogy a szavazásra jogosultak fele élt szavazati jogával, másrészt azonban ez azt is jelenti, hogy minden második szavazásra jogosult európai polgár nem ment el szavazni. 2024-ben nem engedhetjük meg magunknak, hogy másokra bízzuk annak eldöntését, hogy ki képviseljen minket az európai döntéshozatali és jogalkotási folyamatban. Az alacsony részvétel csökkenti a megválasztottak legitimitását, és aláássa az Európai Parlamentben betöltött szerepüket. A politikai pártoknak nagy felelőssége van abban, hogy potenciális szavazóikat arra ösztönözzék, hogy menjenek el szavazni.
Az európaiak évtizedek óta nemzeti kormányukat tekintik képviselőjüknek az EU-ban. A 2024-es választások lehetőséget kínálnak arra, hogy megmutassuk, hogy az Európai Parlament a polgárok hangjaként valódi erőt képvisel. Lesznek, akik első alkalommal szavaznak. Öt tagállamban már a 16 évesek is élhetnek ezzel a joggal. A fiatalok más elvárásokat támasztanak a politikusokkal szemben. Ezt láttuk az Európa jövőjéről szóló konferencián, és most ezt halljuk az Európai Bizottság által a konferenciát követően szervezett fórumokon is. A politikusoknak úgy kellene megközelíteniük a közelgő európai parlamenti választásokat, mint egy olyan folyamatot, amelynek révén létrejöhet a választók és a politikusok új generációja, és amely lehetőséget kínál arra, hogy előmozdítsák az átlátható politikai oktatást, valamint az identitás- és bizalomépítést.
Az Európai Parlament 2024-es európai választásokra vonatkozó kommunikációs stratégiája a nem szavazók és az első alkalommal szavazók mozgósítására, a többi érdekelt fél – köztük a média, a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások és a magánszemélyek – támogatására, valamint az európai polgárok és szervezetek pártatlan polgári szerepvállalásának ösztönzésére összpontosít, hogy minél többen menjenek el szavazni.
Az európai parlamenti választások kapcsán már ma is külföldi beavatkozásnak és hibrid dezinformációs műveleteknek vagyunk tanúi, amelyek aláássák az intézményekbe és a politikusokba vetett bizalmat, és olyan narratívát terjesztenek, amely megosztja a társadalmat. Ez már a választásokat megelőzően elkezdődött, a választások alatt fokozódni fog, és a választások utáni időszakban is mérgezni fogja a légkört. A dezinformáció ellen a törvény erejével kell fellépni. Sem a nemzeti, sem az európai intézkedések önmagukban nem lesznek elegendőek. Jelentős finanszírozásra van szükségünk a dezinformáció és a dezinformációt terjesztők leleplezésére irányuló, a társadalom egészére kiterjedő megközelítés támogatásához, mivel ez hatással van az emberek mindennapi életére és stratégiai döntéseire.
A demokrácia, a szabadság és a biztonság sorsa forog kockán ezen a választáson. És minden szavazat számít.
Danuta Hübner európai parlamenti képviselő (EPP csoport)
Egyre több európai aggódik amiatt, hogy nem talál megfizethető, tisztességes szállást. A kockázati tényezőkhöz tartoznak a nem megfelelő lakhatás, a pénzügyi nehézségek, a lakhatás bizonytalansága, sőt a hajléktalanság is. A megfizethetetlen lakhatás hatással lehet az emberek egészségére és jóllétére, egyenlőtlen életkörülményeket és lehetőségeket teremthet, valamint egészségügyi költségeket, alacsonyabb termelékenységet és környezeti károkat okozhat.
Egyre több európai aggódik amiatt, hogy nem talál megfizethető, tisztességes szállást. A kockázati tényezőkhöz tartoznak a nem megfelelő lakhatás, a pénzügyi nehézségek, a lakhatás bizonytalansága, sőt a hajléktalanság is. A megfizethetetlen lakhatás hatással lehet az emberek egészségére és jóllétére, egyenlőtlen életkörülményeket és lehetőségeket teremthet, valamint egészségügyi költségeket, alacsonyabb termelékenységet és környezeti károkat okozhat.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben Brüsszelben tartott konferenciája egyértelmű figyelmeztetést adott: az európai lakhatási válság egyre súlyosbodik, és ez számos járulékos hatással jár.
Az Eurofound egyik közelmúltbeli tanulmánya szerint a lakhatási válság különösen a fiatalokat érinti, megakadályozva őket abban, hogy elköltözzenek családi otthonukból. Az életkor, amelyben az EU-ban az emberek legalább 50%-a elhagyja a szülői házat, 2007 és 2019 között 26 évről 28 évre emelkedett. 2010 és 2019 között Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Belgium, Görögország és Írország szembesült a szüleikkel együtt élő 25–34 évesek számának legnagyobb mértékű növekedésével.
Az évek során az EGSZB arra törekedett, hogy EU-szerte felhívja a figyelmet a lakhatással kapcsolatos problémákra. 2020-ban az EGSZB véleményt fogadott el „A tisztességes, fenntartható és hosszú távon megfizethető lakhatáshoz való egyetemes hozzáférés” címmel, amelyet Raymond Hencks és Edelényi András dolgozott ki, és amely egy lakhatásra vonatkozó európai cselekvési terv kidolgozását sürgette.
A konferencia ajánlásaival az EGSZB politikai lendületet szeretne adni a vitának, és biztosítani kívánja, hogy az uniós lakhatási válság megjelenjen az új Európai Parlament és Európai Bizottság 2024–2029-es menetrendjében. Az Európai Uniónak össze kell fognia az erőforrásokat a tisztességes és megfizethető lakhatás hiánya elleni küzdelem érdekében. (mp)
Elengedhetetlen az uniós egységes piac stratégiai újragondolása. A világ már nem az, ami 30 évvel ezelőtt volt, az egységes piacot hozzá kell igazítani az új nemzetközi környezethez – mondta Enrico Letta volt olasz kormányfő az EGSZB 2024. március 20-i plenáris ülésén tartott vitán.
Elengedhetetlen az uniós egységes piac stratégiai újragondolása. A világ már nem az, ami 30 évvel ezelőtt volt, az egységes piacot hozzá kell igazítani az új nemzetközi környezethez – mondta Enrico Letta volt olasz kormányfő az EGSZB 2024. március 20-i plenáris ülésén tartott vitán.
Az egységes piac jövőjéről szóló magas szintű jelentése mögött meghúzódó főbb gondolatok ismertetésekor Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet jelenlegi igazgatója hangsúlyozta, hogy a jövőbeli egységes piacnak geopolitikai megközelítést kell alkalmaznia, és a hangsúlyt Európa stratégiai autonómiájára, illetve az olyan európai pillérekre kell helyeznie, mint a védelem, a távközlés, az energia és a pénzügyek.
„A geopolitikai környezet most teljesen más, mint 30 évvel ezelőtt. Ma az a küldetésünk, hogy megvizsgáljuk, milyen következményekkel jár az új világ forgatókönyve az egységes piacra és annak jövőjére nézve. Új megközelítésre van szükségünk, és olyan kérdésekre is ki kell térnünk, mint a védelem és a bővítés” – fejtette ki Letta.
Oliver Röpke EGSZB-elnök hangsúlyozta, hogy az egységes piac sikerét nem elég gazdasági szempontból mérni: az egységes piacnak az európai polgárok reményeit és jóllétét is tükröznie kell. „Az EGSZB-nél úgy véljük, hogy az egységes piac alapvetően az emberekről szól – és a szabad mozgáshoz való jog a maradás szabadságát is magában foglalja.”
Enrico Letta rámutatott, hogy az egységes piac az emberekről szól és az emberekért van. A gazdasági versenyképességnek együtt kell járnia a szociális védelemmel, a szabad mozgás és a maradáshoz való jog ugyanazt a szabadságot képviseli. „A képzett munkaerő elvándorlásának pusztító hatása volt egyes országokban. Foglalkoznunk kell a maradás szabadságával és a visszatérés szabadságával. Egyelőre aki elindul, az nem tér haza. Ez hatással van a versenyképességre, és nagy problémát okoz Európában.” (mp)
Cinzia del Rio, az EGSZB Munkavállalók csoportjának tagja
