Az EGSZB áprilisi plenáris ülésszakán megvitatták az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagját. Az EGSZB tagjai fenntartásukat fejezték ki a csomag időzítésével és megközelítésével kapcsolatban, különösen a külföldi befolyás kezelése tekintetében. Az EGSZB kifejtette, hogy a csomag nem pusztán eredménytelen, hanem károsíthatja is az európai civil társadalmi tereket.
Az EGSZB áprilisi plenáris ülésszakán megvitatták az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagját. Az EGSZB tagjai fenntartásukat fejezték ki a csomag időzítésével és megközelítésével kapcsolatban, különösen a külföldi befolyás kezelése tekintetében. Az EGSZB kifejtette, hogy a csomag nem pusztán eredménytelen, hanem károsíthatja is az európai civil társadalmi tereket.
Annak ellenére, hogy kinyilvánított szándékai szerint javítani kívánja az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot Európában, az EGSZB úgy véli, hogy a demokrácia védelmére vonatkozó csomag súlyos hiányosságokat mutat. Véleménye szerint a csomag túl későn érkezett ahhoz, hogy tényleges hatást gyakoroljon a közelgő 2024-es európai parlamenti választásokra, és nem tesz eleget az európai demokrácia megerősítésére vonatkozó korábbi EGSZB-s ajánlásoknak sem.
Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy „amikora a demokráciáinkat fenyegető »veszélyekről« beszélünk, fontos hangsúlyozni az EU határozott válaszát és azokat az eredményeket, amelyeket a jelenlegi Európai Bizottság ért el a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság védelme terén. Az EGSZB meghallgatta a civil társadalom több szereplőjének aggályait is azzal kapcsolatban, hogy ők miben látják a csomag kockázatait. Közös megközelítést kell találnunk ahhoz, hogy a demokrácia védelmével párhuzamosan biztosítékokat nyújtsunk a civil társadalmi tér megőrzéséhez”.
Bár az EGSZB támogatja a harmadik országok nevében folytatott lobbitevékenységről szóló irányelvjavaslat átláthatósági célkitűzéseit, határozottan ellenzi a javasolt módszereket, és óva int a civil társadalmi térre gyakorolt járulékos következményektől. Christian Moos, az EGSZB demokráciavédelmi csomagról szóló véleményének előadója kijelentette, hogy „veszélyesnek tartjuk ezt az irányelvet. A »külföldi ügynökökről« szóló törvényhez hasonlít. Potenciálisan megbélyegzi a nem kormányzati szervezeteket. Vissza kell vonni a jelenlegi javaslatot, mivel az azzal a kockázattal jár, hogy tovább súlyosbítja az európai civil társadalmi terek szűkülésének problémáját, amit az Európai Bizottság valószínűleg nem szeretne.”
José Antonio Moreno Díaz társelőadó szkeptikusnak mondta magát azzal kapcsolatban, hogy a csomag képes lenne-e kezelni az EU határain belüli demokratikus erózió kiváltó okait. Azáltal, hogy kizárólag külső fenyegetésekre összpontosít, a csomag figyelmen kívül hagyja az uniós demokráciák belső destabilizálására irányuló alattomos erőfeszítéseket, és ezáltal veszélyes holtteret hoz létre.
Az Európai Bizottság elismerte ugyan a csomag nem kormányzati szervezetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmakat, de úgy véli, hogy megvannak a kellő biztosítékok. (gb)
Az új hivatali időszakra a civil társadalmi szervezetek a jelenlegi és a hosszú távú kihívások kezelését, a meglévő uniós szakpolitikák megfelelő végrehajtását és az uniós értékek megerősítését javasolják. A strukturált civil párbeszéd és az erős szociális menetrend szintén kiemelt helyen áll prioritásaik listáján.
Az új hivatali időszakra a civil társadalmi szervezetek a jelenlegi és a hosszú távú kihívások kezelését, a meglévő uniós szakpolitikák megfelelő végrehajtását és az uniós értékek megerősítését javasolják. A strukturált civil párbeszéd és az erős szociális menetrend szintén kiemelt helyen áll prioritásaik listáján.
Április 16-án az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja konferenciát tartott „Építsünk együtt egy olyan EU-t, amilyet szeretnénk” címmel. A rendezvényen nemzeti és európai szintű civil társadalmi szervezetek képviselői vettek részt, akik megvitatták politikai prioritásaikat a közelgő európai parlamenti választásokra és a szociális jogok európai pilléréről szóló La Hulpe-i intézményközi nyilatkozat aláírására tekintettel.
A konferenciát megnyitó Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a fősodorba tartozó tagállami pártok számos politikusa nem akar az EU-ról vitázni a szavazókkal. Következésképpen a szavazók nem értik, hogy miért van szükség az EU-ra, és az uniós politika nem mindig azt tükrözi, ami számukra fontos. Ez veszélyes szakadékot eredményezett a lakosság és az EU között, és ahhoz vezethet, hogy sokan szavaznak szélsőséges pártokra. „Most arra van sürgősen szükség, hogy a tagállami és az európai politikusok nyílt vitát folytassanak az emberekkel az EU előtt álló problémákról és a megoldásuk érdekében teendő lépésekről. Csak ezen a módon lehet meggyőzni őket arról, hogy az EU mindannyiunk javát szolgálja, és továbbra is lehetőségeket teremt mindenki számára.”
Miért fontosak a 2024-es európai parlamenti választások: az EU fordulóponthoz érkezett
Építsünk együtt egy olyan EU-t, amilyet szeretnénk: a társadalmi igazságosságot és védelmet biztosító demokratikus és inkluzív EU
Építsünk együtt egy olyan EU-t, amilyet szeretnénk: a méltányos átálláson és a minőségi munkahelyeken alapuló fenntartható gazdaság
A civil társadalom, a polgárok és a fiatalok középpontba helyezése a holnap Európájában
A következtetések és ajánlások beépülnek majd egy, az új Európai Parlamentnek és Európai Bizottságnak szóló szakpolitikai javaslatokat tartalmazó, 2024 júliusában elfogadandó EGSZB-állásfoglalásba.
További információk a konferenciáról szóló sajtóközleményben olvashatók.
Ha érdekli a belga művészet, mindenképpen nézze meg június 28-ig az „Itt van, a szemünk előtt” elnevezésű kiállítást az EGSZB Jacques Delors épületének (Rue Belliard 99) 6. emeleti átriumában.
Ha érdekli a belga művészet, mindenképpen nézze meg június 28-ig az „Itt van, a szemünk előtt” elnevezésű kiállítást az EGSZB Jacques Delors épületének (Rue Belliard 99) 6. emeleti átriumában.
A három művész fényképészként, grafikusként és tervezőként tevékenykedik; fotóik pedig azt mutatják be, hogy mennyi szépséget találhatunk hétköznapi dolgok között is. Az „Itt van, a szemünk előtt” kiállításon kategóriákon és embereken átívelő módon és költőien megjelenítve jól keveredik egymással a vadság és a szelídség.
A kiállítást az EGSZB belga tagjai szervezték egy koordinátori csoport segítségével, a 2024. július 1-jéig tartó soros belga tanácsi elnökség keretében. A szervezők abból indultak ki, hogy az elnökség lehetőség ad arra, hogy bemutassák országukat, és Európában és külföldön is népszerűsítsék a belga kultúrát. (ll)
A demokrácia világszerte hanyatlik, a növekvő infláció és a háború fenyegető veszélye közepette a dezinformáció térnyerése és egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható. Nagy tehát a tétje az új Európai Parlament összetételét meghatározó választásoknak.
Kivonat abból az interjúból, amelyet a Finn Vállalatok Szövetségének lapja, az Yrittäjä készített Stefano Malliával, a Munkáltatók csoportjának elnökével
Hamarosan újra európai választásokra kerül sor. Júniusban az uniós tagállamok polgárai a következő öt hivatali évre megválasztják európai parlamenti képviselőiket. Amikor Stefano Malliát, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnökét arról kérdezzük, hogy mi az elkövetkező öt évben az európai vállalkozók előtt álló legnagyobb kihívás, a válasz nem várat magára.
Kivonat abból az interjúból, amelyet a Finn Vállalatok Szövetségének lapja, az Yrittäjä készített Stefano Malliával, a Munkáltatók csoportjának elnökével
Hamarosan újra európai választásokra kerül sor. Júniusban az uniós tagállamok polgárai a következő öt hivatali évre megválasztják európai parlamenti képviselőiket. Amikor Stefano Malliát, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnökét arról kérdezzük, hogy mi az elkövetkező öt évben az európai vállalkozók előtt álló legnagyobb kihívás, a válasz nem várat magára.
A zöld átállás – vágja rá.
Stefano Mallia szerint a környezeti szempontból fenntarthatóbb gazdaságra és növekedésre való átálláshoz fontos a vállalkozások sikeres működése.
– A zöld átállást úgy kell végrehajtani, hogy lehetővé tegye a vállalkozások alapítását és növekedését. Ha a vállalkozásoknak jól megy, akkor a társadalom egésze is prosperál. A vállalkozások munkahelyeket teremtenek és adóbevételeket generálnak a társadalom számára.
A bürokrácia csökkentése
Az elmúlt években az EGSZB Munkáltatók csoportjának egyik fő feladata az volt, hogy segítsen jelentősen csökkenteni a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket. Stefano Mallia megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak többek között meg kellett értenie, hogy meg kell szüntetni a kkv-kra vonatkozó kiterjedt jelentéstételi kötelezettségeket.
– Amikor új jogszabályok készülnek, feltétlenül figyelembe kell venni a vállalkozások versenyképességét. Ügyelni kell arra, hogy a vállalkozások növekedhessenek.
Az európai választásokon való szavazás fontossága
Stefano Mallia elismeri, hogy az Európai Uniónak megvannak a maga kihívásai és problémái, ugyanakkor úgy véli, hogy az EU egésze sok mindent elért.
– A vállalkozóknak szavazniuk kell, hogy a Parlamentben legyenek olyan emberek, akik a vállalkozások és a vállalkozók érdekeit képviselik. Ha nem szavazol, a döntéshozatali hatáskört másoknak adod át. Az európai választásokon való szavazás azt is megakadályozhatja, hogy a szélsőségesek hatalomra tegyenek szert.
A következő európai választások előtt alig két hónappal a dezinformáció egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az európai politikai életben, mivel káros hatással lehet a választási eredményekre.
A következő európai választások előtt alig két hónappal a dezinformáció egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az európai politikai életben, mivel káros hatással lehet a választási eredményekre.
A dezinformáció káros következményei évek óta aggasztóak általában véve a közvélemény, de különösen a politikusok számára. Megkérdőjelezik a társadalom demokratikus voltát és a kozmopolita életmódunkat. A szélsőjobboldali és más szélsőséges európai erők, valamint harmadik országok autokratikus rezsimjei egyesítik erőiket annak érdekében, hogy az európai projektet aláásó dezinformációs kampányokat folytassanak, amihez a közösségi médiát és algoritmusokat használnak. E megátalkodott kampányhoz a technológiát használják fő eszközükként.
Összetett stratégiára van szükség a demokrácia védelme és a dezinformáció leküzdése érdekében, a meglévő technológiák pedig segíthetnek abban, hogy sikeresen lépjünk fel ellene. Alapvetően fontos egyesíteni a digitális hadviselés három területét: a dezinformációval, a hibrid fenyegetésekkel és a kiberbiztonsággal kapcsolatos fellépéseket, ezáltal szinergiákat teremtve és növelve a biztonságot, a jogállamiság tiszteletben tartása mellett.
Ugyanilyen fontos szabályozni az algoritmusok létrehozását és működtetését annak érdekében, hogy az embereknek lehetőségük legyen elfogadni vagy elutasítani bizonyos algoritmikus funkciókat, valamint hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki egyrészt az emberek alapvető jogai, másrészt a vállalatok szellemi tulajdonhoz fűződő jogai között. Elfogadhatatlan azonban, hogy a technológiai vállalatok hasznot húzzanak a manipulációból és a gyűlöletbeszédből. A magánérdekek nem élvezhetnek elsőbbséget a közérdekkel szemben.
A nemzeti, regionális és helyi információk tagállamokban történő terjesztését illetően alapvetően fontos, hogy a nyilvános, pluralista és független tájékoztatás az EU valamennyi nyelvén vitathatatlan tényeket közvetítsen.
Napirenden van egy olyan európai közszolgálati hírcsatorna létrehozása, amely különböző platformokon elérhető, komolyan elkötelezett a szerkesztői függetlenség mellett, lehetővé téve az európaiak számára, hogy hozzáférjenek a megalapozott döntések meghozatalához szükséges információkhoz. Az újságírásnak az UNESCO által javasolt európai közjóvá minősítése és az újságírók védelmének fokozása olyan lépések, amelyeket meg kell tenni.
Ami az írástudást és a nagyközönség szerepvállalását illeti, fontos Finnország kiváló példáját követni az emberek kreatív gondolkodásának előmozdítására. Ehhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek eszközöket biztosítanak a média-, kulturális és demokratikus műveltség előmozdítására az oktatás minden szintjén, és minden korcsoportot és kisebbséget megszólítanak.
A demokrácia a nép kormánya a nép által, a demokrácia védelmének pedig legjobb módja az, ha az emberek kifejezik azt a határozott szándékukat, hogy demokráciában éljenek.
Az európai szociális modell – a társadalmi, illetve regionális integráción, valamint a kohézión, az egyenlőségen és a szolidaritáson keresztül – a leghatékonyabb (és legracionálisabb) módja annak, hogy az emberek úgy érezzék, hogy általános jólétük kéz a kézben jár a demokráciával, és hogy ezért hajlandóak legyenek küzdeni a dezinformáció ellen.
A demokrácia védelme érdekében mielőbbi alaposabb megközelítésre és olyan stratégiára van szükség, amely a történéseket teljes összefüggéseiben vizsgálja, végezetül pedig európai szinten jobban kell szabályozni e jelenség számos vetületét. Mindezt a TEN/830. sz. vélemény tárgyalja.
