„A diákokat arra tanítjuk, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét” – mondja Richard Vaško, a Szlovák Vitaszövetség (SDA) tagja, aki „A kritikus gondolkodás olimpiájával” elnyerte az EGSZB „A polarizáció elleni küzdelem” témájában meghirdetett civil társadalmi díját. Richard, akinek projektje az első díjat nyerte el, erről az olimpiáról mesélt nekünk, és arról, hogy miért kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás tanítása napjaink polarizált, dezinformáció által vezérelt világában.
„A diákokat arra tanítjuk, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét” – mondja Richard Vaško, a Szlovák Vitaszövetség (SDA) tagja, aki „A kritikus gondolkodás olimpiájával” elnyerte az EGSZB „A polarizáció elleni küzdelem” témájában meghirdetett civil társadalmi díját. Richard, akinek projektje az első díjat nyerte el, erről az olimpiáról mesélt nekünk, és arról, hogy miért kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás tanítása napjaink polarizált, dezinformáció által vezérelt világában.
Hogyan zajlik egy-egy játék vagy forduló a kritikus gondolkodás olimpiáján? Tudna példát mondani egy feladatra vagy kérdésre?
A kritikus gondolkodás olimpiájának iskolai és regionális fordulóiban a diákok egy-két órás teszteken vesznek részt, amelyek során számos feladatot oldanak meg, teljes körű hozzáféréssel az internethez és online tényellenőrző eszközökhöz. A kihívások a médiaműveltségre, a manipuláció és elfogultság felderítésére, adatok és tanulmányok értelmezésére, a logikai tévedések azonosítására és saját érveik megfogalmazására összpontosítanak.
Nemrég például az egyik fordulóban arra kértük a diákokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy kell-e az iskolákban biztonsági kamerákat telepíteni a biztonság növelése érdekében – ez most egy aktuális kérdés a szlovák közbeszédben. Egy másik feladatban egy virálisan terjedő TikTok-videót kellett elemezniük, amely egy Taylor Swiftről szóló összeesküvés-elméletet népszerűsít, és azonosítaniuk kellett a konteós gondolkodás tipikus jellemzőit. Egy harmadik feladatban el kellett dönteniük, hogy két videó közül melyiket készítette mesterséges intelligencia, és melyik eredeti.
Minden korábbi teszt nyilvánosan elérhető a www.okm.sk weboldalon, szlovák nyelven.
Mit szeretnének elérni a kritikus gondolkodás olimpiájával? Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák a projektet?
Célunk, hogy segítsük a diákokat – abban az életkorban, amikor elkezdik használni a közösségi médiát és digitális tartalmakat fogyasztani –, hogy elsajátítsák az ahhoz szükséges készségeket, hogy kritikusan, felelősen és megfontoltan gondolkodva eligazodjanak ebben a térben. Az egyes fordulók utáni rendszeres visszajelzések és a felkészüléshez rendelkezésre álló e-tanulási tanfolyamok révén a diákok olyan szokásokat és eszközöket szereznek, amelyeket alkalmazni tudnak a mindennapi életben. Végső soron arra törekszünk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik tájékozottak, reziliensek a dezinformációval szemben, és képesek tényeken alapuló, konstruktív párbeszédet folytatni.
Ezt a projektet az oktatási rendszerünkben tapasztalható kritikus hiányosságra reagálva indítottuk el: a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás még mindig nagymértékben alulreprezentált a formális tantervekben. A szlovák diákok több mint fele soha nem tanulja meg, hogyan kell értékelni, hogy egy információ megbízható-e. A szlovák fiataloknak csupán 16%-a ellenőrzi rendszeresen a médiából származó információkat. Ennek eredményeként a lakosság 56%-a hajlamos elhinni konteókat vagy színtiszta hazugságokat. Ezen akartunk változtatni azzal, hogy egy hatásos és méretezhető tevékenységet vezetünk be az ország minden iskolájában.
Miért olyan fontos a kritikai gondolkodás kialakítása a jelenlegi helyzetben? Van-e esélyünk arra, hogy megnyerjük az álhírek elleni háborút?
Álhírek mindig is léteztek valamilyen formában, de most egy eddig soha nem tapasztalt információs túlterheltség korában élünk. Mivel sok fiatal számára a közösségi média jelenti az elsődleges információforrást, bárki könnyen terjeszthet dezinformációt, félretájékoztatást vagy gyűlöletbeszédet. Annak megtanulása, hogy miként lehet megszűrni ezt a kaotikus információs környezetet, és eligazodni benne, kulcsfontosságú életviteli készséggé vált.
Mindazonáltal soha nem fogjuk teljes mértékben „megnyerni” az álhírek elleni háborút – ez egy mozgó célpont, amely folyamatosan fejlődik. De amit meg tudunk tenni, az az, hogy eszközöket biztosítunk a fiatalok számára ahhoz, hogy jobban tudjanak tájékozódni ebben a környezetben, jó kérdéseket tegyenek fel, és gondolkodjanak, mielőtt megosztanak valamit.
Kaptak-e visszajelzést a projekttel kapcsolatban? Ha igen, tudna erre példát említeni?
Minden forduló után részletes visszajelzéseket gyűjtünk, és a válaszok túlnyomórészt pozitívak. Például azoknak a tanároknak, akiknek diákjai részt vettek az olimpián, 93%-a úgy nyilatkozott, hogy az hozzájárul diákjaik dezinformációval és hoaxokkal szembeni rezilienciájának növeléséhez. Emellett a felhasználói elégedettség egyik fő mérőszáma – a Net Promoter Score – a legutóbbi fordulóban +76 értéket ért el, ami kiválónak tekinthető.
Milyen tanácsot adna más civil társadalmi szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?
Minden ország és környezet eltérő, és a helyi szervezetek tudják a legjobban, hogy mi működik a közösségük esetében. De van néhány elv, amelyek a mi esetünkben beváltak:
Először is, és ez a legfontosabb: mi nem mondjuk meg a fiataloknak, mit gondoljanak. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét. Ha a diákok úgy érzik, hogy véleményüket elutasítják vagy éppen a szájukba adják, akkor nem vesznek részt. Arra tanítjuk őket, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni.
Másodszor: a hozzáférhetőség és az inkluzivitás kulcsfontosságú. Ha a buborékon belül maradunk, és nem megyünk tovább az elit iskoláknál, akkor nem fogunk tényleges hatást elérni. Programunk ingyenes, teljes mértékben online, könnyen hozzáférhető, és a legnagyobb etnikai kisebbségünk nyelvén is elérhető. Idén a résztvevők 53%-a szakközépiskolákból érkezett.
Harmadszor: a projekt bővíthetőségéről kezdettől fogva gondolkodni kell, és új technológiákat kell alkalmazni annak elérése érdekében. A mesterséges intelligenciát használjuk a kifejtendő jellegű válaszok osztályozására, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minőségi oktatási élményt biztosítsunk anélkül, hogy feleletválasztós teszteket alkalmaznánk. Bár a digitális kor komoly kihívásokat hozott, hatékony eszközöket is biztosít számunkra ezek kezeléséhez.
Richard Vaško 12 éves kora óta tagja a Szlovák Vitaszövetségnek (SDA). Középiskolás korában megnyerte a Szlovák Nemzeti Vitaligát, és nemzetközi szinten képviselte Szlovákiát iskolai vitaversenyeken. Az egyesült királyságbeli Warwicki Egyetemen évfolyamja legjobbjaként szerzett jogi, politikai és filozófiai diplomát, jelenleg a Cambridge-i Egyetemen folytat posztgraduális oktatástudományi tanulmányokat „Tudás, hatalom, politika” szakirányban.
2021 óta Richard az SDA-nál dolgozik, ahol létrehozta és jelenleg koordinálja a kritikus gondolkodás olimpiáját. Együttműködött továbbá a Szlovák Oktatási Minisztérium stratégiai kommunikációs csapatával (StratCom), és társszerzője az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet médiaműveltségről szóló tanárképzési kézikönyveinek. Kutatást folytat, valamint a Bél Mátyás Intézettel, egy szlovákiai etnikai kisebbségekre és marginalizált roma közösségekre összpontosító nem kormányzati szervezettel együttműködve többnemzetiségű nyári iskolát szervez hátrányos helyzetű gyermekek számára.
A demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos, Michael McGrath részvételével folytatott vita során az EGSZB figyelmeztetett a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az alapvető jogok mellett kiállók elhallgattatását, hiteltelenítését és gyengítését célzó folyamatos erőfeszítésekre, és kijelentette, hogy készen áll az összefogásra az Európai Bizottsággal, hogy megvédjék az európai civil társadalmat és fellépjenek a polarizáció ellen.
A demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos, Michael McGrath részvételével folytatott vita során az EGSZB figyelmeztetett a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az alapvető jogok mellett kiállók elhallgattatását, hiteltelenítését és gyengítését célzó folyamatos erőfeszítésekre, és kijelentette, hogy készen áll az összefogásra az Európai Bizottsággal, hogy megvédjék az európai civil társadalmat és fellépjenek a polarizáció ellen.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) készen áll arra, hogy gyakorlatias szerepet játsszon az Európai Bizottság jövőbeli civil társadalmi stratégiájában, amely azzal a céllal készült, hogy szerte az EU-ban megerősítse a demokráciát és a civil társadalmi teret, és egyesítse a megosztott közösségeket. Most, amikor egyre gyakrabban éri támadás a civil társadalmi csoportokat és a független médiát, az EGSZB elkötelezett amellett, hogy válaszlépéseket tegyen, és segítse a szabad és nyílt társadalom alapjainak védelmét.
„Az EGSZB szilárdan kiáll a civil társadalom védelme és megerősítése mellett. Az Európai Civil Társadalom Házaként nem leszünk passzív megfigyelők. Aktívan fel fogunk lépni a civil társadalmi tér gyengítését célzó erőfeszítések ellen. Szorgalmazzuk a civil társadalom demokráciáink megerősítésében betöltött szerepének határozottabb támogatását, jobb védelmét és nagyobb mértékű elismerését” – hangsúlyozta Oliver Röpke EGSZB-elnök az EGSZB március 27-i plenáris ülésén, ahol McGrath biztos részvételével magas szintű vitát tartottak a társadalmak depolarizálásáról.
Oliver Röpke elmondta, hogy az NGO-k és az alulról szerveződő mozgalmak egyre inkább demokratikus visszacsúszással, korlátozó jogszabályokkal, lejárató kampányokkal és stratégiai perekkel szembesülnek, amelyek célja az eltérő vélemények elhallgattatása, és amelyek a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az alapvető jogok mellett küzdők hiteltelenítését és gyengítését célzó szélesebb körű erőfeszítések részét képezik.
A közelmúltban egyes európai parlamenti képviselők által környezetvédelmi NGO-k ellen megfogalmazott vádakra utalva Oliver Röpke arra figyelmeztetett, hogy különösen aggasztó, hogy a támadások nemcsak az intézményeinken kívülről érkeznek, hanem egyes esetekben belülről is.
McGrath biztos elmondta, hogy az EGSZB egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy nagyon értékes hozzájárulást nyújtson a demokrácia megerősítését és a társadalmi megosztottság áthidalását célzó európai bizottsági erőfeszítésekhez. Úgy vélte, hogy a polarizáció elleni küzdelem legjobb módja az európaiak felvértezése és az, hogy éreztessük velük: van képviseletük. „Ha ezt elérjük, akkor sikerül közelebb hoznunk egymáshoz közösségeinket, társadalmainkat és az Uniót. Bármit is teszünk, tudjuk, hogy a civil társadalmi szervezetek szerepvállalása továbbra is kulcsfontosságú.”
Az Európai Bizottság 2025. évi munkaprogramjában bejelentett új uniós civil társadalmi stratégia támogatni, védeni és erősíteni fogja a civil társadalmi szervezeteket és az emberijog-védőket.
A plenáris vitán ismertették az EGSZB 2025. éviCivil Társadalmi Hetének legfontosabb tanulságait is (a rendezvény címe: „A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban”). A felszólalók között volt Brikena Xhomaqi, a kapcsolattartó csoport társelnöke, aki beszámolt a Civil Társadalmi Hét legfontosabb követeléseiről, a civil társadalmi díjas Richard Vaško a Szlovák Vitaszövetségtől, valamint Kristýna Bulvasová ifjúsági aktivista, aki ismertette, mely főbb ajánlásokat fogalmazták meg az EGSZB éves ifjúsági rendezvényén, a Your Europe, Your Say!-en (YEYS).(ll)
A mindennapos bombázások közepette, miközben a legfőbb gondjuk az, hogy életben maradjanak, az ukrán fiatalok nem tudnak a távoli jövőre gondolni – mondja a 18 éves Jevhenija Szenyik ukrán ifjúsági aktivista, a 2025-ös YEYS résztvevője. Elmondja, hogy a háború milyen hatással volt a hazájában működő ifjúsági szervezetekre, és hogy miért fontos, hogy szót kapjanak Európában.
A mindennapos bombázások közepette, miközben a legfőbb gondjuk az, hogy életben maradjanak, az ukrán fiatalok nem tudnak a távoli jövőre gondolni – mondja a 18 éves Jevhenija Szenyik ukrán ifjúsági aktivista, a 2025-ös YEYS résztvevője. Elmondja, hogy a háború milyen hatással volt a hazájában működő ifjúsági szervezetekre, és hogy miért fontos, hogy szót kapjanak Európában.
Mit gondolsz, milyen hatással volt ifjúsági szervezetedre a három éve dúló ukrajnai háború, és miben változott a működése?
A 2013-ban létrehozott SD Platform célja az olyan értékek védelme, mint a szabadság, a szolidaritás, az egyenlőség és az igazságosság, mert úgy gondoljuk, hogy ezek a legfontosabb értékek, amelyekkel Ukrajnában progresszív jövőt lehet teremteni. Számos külföldi irodánk is van, hogy fenntartsuk a hazájukat elhagyni kényszerült, külföldön élő ukrán fiatalok elkötelezettségét.
A háború mindenekelőtt a regionális irodák munkáját érintette. Több olyan irodánk is van, amely nagyon közel van a frontvonalhoz, például Odesszában és Zaporizzsjában, és az ott élő emberek nap mint nap bombatámadásnak vannak kitéve. Nehezen tudnak rendezvények szervezésére gondolni, amikor a fő gondjuk az, hogy életben maradjanak. A mindennapos bombatámadások az egész ország fiataljait érintik, mert így nem tudnak a távoli jövőre gondolni. Azt sem tudják, mi lesz velük holnap, vagy akár két óra múlva.
A háború miatt Ukrajnában a pénzügyi helyzet is bizonytalan, emiatt a fiatalok nem kapnak munkát. A fiataloknak ráadásul úgy kell munkát találniuk, hogy közben próbálnak tanulni és ifjúsági szervezetekben is részt venni... nincs könnyű dolguk.
A teljes katonai invázió után sok fiatal fegyverrel, nem pedig ifjúsági tanácsok vagy szervezetek keretében kezdett harcolni az orosz agresszió ellen. Ennek az az eredménye, hogy a fiataloknak nincs politikai tapasztalatuk. A jövőben nehéz lesz biztosítani, hogy mindenki érdemben részt tudjon venni a politikában.
Az SD Platform ingyenes, nem formális politikai képzést nyújt, hogy a fiatalok megtanulják, hogyan befolyásolhatják a politikát regionális és nemzeti szinten.
Szerinted miért fontos, hogy az ifjúsági szervezetek vagy ezek képviselői eljöjjenek a YEYS-hez hasonló rendezvényekre?
Először is, ezek a nemzetközi rendezvények bizonyítják az ukránoknak, hogy Európa nem feledkezett meg rólunk. Fontos számunkra, hogy itt legyünk, hogy meghallgassanak, hogy mi is megkérdezzünk másokat a tapasztalataikról, és hogy új ötletekkel térjünk haza.
Mi is bizonyíthatjuk, hogy képesek és elkötelezettek is vagyunk amellett, hogy az Európai Unió részévé váljunk, mert ha eljövünk, akkor az európai fiatalok meghallgathatnak minket, és mi is meghallgathatjuk őket. Ez egyfajta partnerséget teremt közöttünk.
Mit gondolsz, milyen támogatásra, segítségre vagy ösztönzésre van szükségük a fiataloknak, ahhoz, hogy továbbra is részt vegyenek az ifjúsági munkában és az ifjúsági aktivizmusban?
Szerintem nagyon fontos, hogy az Európai Unió megkérdezze az ukrán fiatalok véleményét. Úgy gondolom, hogy ha az Európai Unió továbbra is biztosít számunkra ilyen lehetőségeket, ahol beleszólhatunk az uniós politika alakításába, akkor olyan közös következtetésekre fogunk jutni, amelyek mindkét fél számára előnyösek. Európához tartozunk, ezért minden politikai területen közös következtetésekre van szükség. És ha az Európai Unió továbbra is pénzügyi támogatást nyújt az ukrán fiataloknak az ilyen rendezvényeken való részvételre, azzal arra ösztönzi őket, hogy ne fordítsanak hátat a politikának, mivel a pénzügyi teher nem jelent akkora akadályt a részvétel előtt.
Jevhenija Szenyik ifjúsági aktivista, az Ukrán Nemzeti Ifjúsági Tanács egyik tagszervezeteként működő SD Platform munkatársa. A Lvivi Nemzeti Műszaki Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatója.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ursula von der Leyen elnök európai óceánügyi paktummal kapcsolatos kezdeményezésére válaszul kulcsfontosságú ajánlásokat fogalmazott meg, hogy előmozdítsa az óceánpolitika irányításának átfogó és kiegyensúlyozott megközelítését. Az elképzelés középpontjában az egészséges és termelékeny óceánok biztosítása, az EU kék gazdaságának fellendítése, a tengerkutatás és az innováció erősítése, valamint a tengeri ökoszisztémák jövő generációi számára történő védelme áll.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ursula von der Leyen elnök európai óceánügyi paktummal kapcsolatos kezdeményezésére válaszul kulcsfontosságú ajánlásokat fogalmazott meg, hogy előmozdítsa az óceánpolitika irányításának átfogó és kiegyensúlyozott megközelítését. Az elképzelés középpontjában az egészséges és termelékeny óceánok biztosítása, az EU kék gazdaságának fellendítése, a tengerkutatás és az innováció erősítése, valamint a tengeri ökoszisztémák jövő generációi számára történő védelme áll.
A kék gazdaságban rejlő potenciál lehető leghatékonyabb kiaknázása
Az EGSZB hangsúlyozza az erős és versenyképes kék gazdaság fejlesztésének fontosságát. Ez magában foglalja a szabályozási keretek egyszerűsítését, a stratégiai autonómia biztosítását, az innováció előmozdítását és a dekarbonizáció irányába való elmozdulást.
A tengerhasznosítási ágazat virágzó jövőjének biztosítása érdekében sürgős beruházásokat támogatunk az e-üzemanyagokba, a tengeri megújuló energiába és az innovatív tengeri technológiákba. Emellett egy erős, egyértelmű fenntarthatósági célokat kitűző tengeri klaszter létrehozása segít megőrizni Európa vezető szerepét a tengerhasznosítási ágazatban. Ezért elengedhetetlen „a kék gazdaság értékláncai ipari szövetségének” létrehozása és az EU tengeri biztonsági stratégiájának megerősítése.
Ezen túlmenően javasoljuk a meglévő politikák, például a közös halászati politikák értékelését. A fenntartható halászat folyamatosan támogatásra szorul, miközben csökkenteni kell a tengeri eredetű élelmiszerektől való függőséget. Az importra ugyanazoknak a szociális és környezetvédelmi előírásoknak kellene vonatkozniuk. Az EGSZB továbbá sürgeti az Európai Bizottságot, hogy 2026-ig dolgozzon ki uniós cselekvési tervet a „kék élelmiszerekre” vonatkozóan.
A tengeri ismeretek, a kutatás és az innováció fejlesztése
Az EGSZB a tengerkutatás és az innováció finanszírozásának növelését szorgalmazza, hangsúlyozva, hogy a tengerhasznosítási ágazatban globális tudományos együttműködésre és hatékonyabb technológiára van szükség. Ennek megvalósítása érdekében javasoljuk, hogy hozzanak létre kékgazdasági központokat, és hívjanak életre egy uniós óceáni megfigyelőközpontot.
Az óceánok fenntarthatóságát célzó beruházások és finanszírozás ösztönzése
Hangsúlyozzuk, hogy jelentős köz- és magánfinanszírozást kell mozgósítani a 14. fenntartható fejlődési cél (Élet a víz alatt) támogatására. Ennek érdekében az EU finanszírozási programjain belül – például a Horizont Európa program keretében – külön költségvetési sorokat kellene létrehozni az óceánokkal kapcsolatos projektekre. Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapnak (EMFAF) is nagyobb pénzügyi támogatást kell kapnia a versenyképes és dekarbonizált ágazatok támogatása érdekében.
Társadalmilag befogadó és igazságos átmenet
A reziliens óceáni gazdaságnak tisztességes bánásmódot kell biztosítania a tengeri munkavállalók számára. Az EGSZB intézkedéseket javasol a munkaerőhiány kezelésére, a generációváltás ösztönzésére és a szakmai átképzési lehetőségek biztosítására. Átfogó szociális támogatási rendszereket kell létrehozni a munkavállalók védelmére, különösen azok számára, akik nem tudnak átállni a technológiai változásokhoz kapcsolódó új szerepekre.
Az óceánok egészségének és rezilienciájának biztosítása
Óceánjainkat számos veszély fenyegeti az éghajlatváltozás, a szennyezés, a műanyagok és az ember okozta terhelés miatt. Ezért erőteljesebb tengeri helyreállítási és védelmi erőfeszítéseket, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális kötelezettségvállalásokhoz igazodó, fenntartható természetvédelmet sürgetünk. A "jó környezeti állapot" elérése a gazdasági stabilitás és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia szempontjából is kulcsfontosságú. Emellett sürgősen be kell fektetnünk a zöld infrastruktúrába, a környezetszennyezés csökkentésébe és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai tervbe, miközben megerősítjük az EU vezető szerepét a globális tengerpolitikai irányításban.
A gazdasági jólét fellendítése és bolygónk korlátainak tiszteletben tartása érdekében az EGSZB regionális együttműködést sürget a helyi közösségekkel a szakpolitikák összehangolása érdekében. Emellett jobb nemzetközi megállapodásokat, erősebb uniós óceándiplomáciát és az uniós intézményeken belül tengerrel foglalkozó munkacsoportok létrehozását szorgalmazza.
Végezetül az EGSZB a tengeri területrendezés (MSP) javítását is ajánlja, hogy egyensúlyt teremtsen a különböző érdekek között, például a tengeri energiaforrások bővítése, valamint a halászat és az akvakultúra között. A cél az együttélés és a fenntarthatóság előmozdítása, miközben biztosítani kell a hagyományos halászközösségek megőrzését és bevonását a döntéshozatalba.
A tizenhét éves Adam Mokhtari volt Írország egyik képviselője a Your Europe, Your Say! (YEYS) rendezvényen, amelyet márciusban, Brüsszelben rendeztek meg, „Adjunk szót a fiataloknak!” mottóval. A YEYS ajánlásait Adam később az EGSZB civil társadalmi hetén mutatta be, ahol az „Európa útjának kijelölése – A polarizált társadalmak újbóli összekapcsolása a közösségi tanulás és az állampolgári nevelés révén” című ülésen szólalt fel. Adam elmondja, hogy mi tetszett neki a YEYS-ben, és megosztja személyes történetét, hogy rávilágítson, miért szeretne egy olyan Európát, amelynek mindenki úgy érzi, hogy részese.
A tizenhét éves Adam Mokhtari volt Írország egyik képviselője a Your Europe, Your Say! (YEYS) rendezvényen, amelyet márciusban, Brüsszelben rendeztek meg, „Adjunk szót a fiataloknak!” mottóval. A YEYS ajánlásait Adam később az EGSZB civil társadalmi hetén mutatta be, ahol az „Európa útjának kijelölése – A polarizált társadalmak újbóli összekapcsolása a közösségi tanulás és az állampolgári nevelés révén” című ülésen szólalt fel. Adam elmondja, hogy mi tetszett neki a YEYS-ben, és megosztja személyes történetét, hogy rávilágítson, miért szeretne egy olyan Európát, amelynek mindenki úgy érzi, hogy részese.
Adam Mokhtari
Üdv, a nevem Adam Mokhtari, és csodálatos élmény volt Írországot képviselni a Your Europe, Your Say (YEYS 2025) rendezvényen! Mintegy 90 fiatal találkozott itt Európa minden szegletéből, hogy megosszák egymással ötleteiket és alakítsák a jövőt.
Az egyik kedvencem a csoportokban végzett munka volt, ahol fontos kérdéseket vitattunk meg és döntéseket hoztunk. Nagyon élveztem azt is, amikor felváltva voltunk hallgatók, felszólalók és megfigyelők, és megvitattuk, hogy Európa mit jelent mindannyiunk számára személyesen. Mindannyiunknak hét perc állt a rendelkezésére, így mindenki kifejthette véleményét.
Végül öt kulcsfontosságú ajánlásban állapodtunk meg: a kormányok átláthatóbbá tétele és a fiatalok bevonása, az aktív állampolgárság tanítása az iskolákban, egyenlőség biztosítása mindenki számára, a fiatalok valódi beleszólása a politikába, valamint egy erős éghajlatvédelmi cselekvési terv kidolgozása.
Megtiszteltetés volt számomra, hogy a YEYS valamennyi résztvevőjét képviselhettem az EGSZB civil társadalmi hetén, ahol megosztottuk ajánlásainkat a politikai döntéshozókkal. Ez megmutatta nekem, hogy a fiatalok hangja is számít!
Az oktatás ereje
Az oktatás óriási szerepet játszik abban, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a demokráciába. Megtanít minket arra, hogyan gondolkodjunk kritikusan, hogyan ismerjük fel az álhíreket, és hogyan cselekedjünk. Az iskolám támogatása nélkül nem kaptam volna meg ezt a lehetőséget. Most másokat is arra szeretnék bátorítani, hogy vállaljanak aktív szerepet.
A YEYS-en Oliver Röpke, az EGSZB elnöke és Biliana Sirakova, az EU ifjúsági koordinátora meghallgatta ötleteinket, és arra bátorított minket, hogy továbbra is a változásra törekedjünk.
Az én történetem, és miért számít a befogadás
Írországban születtem, de a szüleim csak a 90-es évek végén költöztek ide. Amikor megérkeztek, szeretetet és tiszteletet tapasztaltak az írek részéről. Anyukám és apukám azt mondta, hogy abban az időszakban Írországban nagyon kevés volt a sokszínűség. Ennek ellenére a szüleim jól éltek a 90-es években.
Ír vagyok és európai. Származásom szerint algériai. Néha úgy éreztem, hogy más vagyok, mint a többiek, de legtöbbször úgy érzem magam, mint bárki más. Sokat tanultam a különböző kultúrákból, és azt hiszem, ez teszi jobbá az életet. Ha mindannyian egyformák lennénk, unalmas lenne. Az egész arról szól, hogy nyitottnak kell lenni a különbségekre és mások megértésére.
Sajnos egyes migránsok és fiatalok napjainkban diszkriminációval, gyűlölettel és tisztességtelen bánásmóddal szembesülnek, amit a közösségi média is ösztönözhet. Ezen változtatni kell. Szomorúsággal tölt el, ha ezt látom. Számos bevándorlónak Írországban most rosszul megy a sora, az utcán élnek, és problémának tekintik őket. Ez nem könnyű és nagyon szomorú.
Szerencsés voltam, hogy olyan iskolába járhattam, ahol mindenki úgy érezte, hogy befogadtak, de nem minden fiatalnak adatik meg ez a tapasztalat. Gondoskodnunk kell arról, hogy minden fiatal úgy érezze, hogy elfogadják, és hogy idetartozik, hogy ne érezze magát kirekesztettnek vagy a társadalomtól elszakítottnak.
Egy szebb jövő építése
Ahhoz, hogy Írország és az Európai Unió befogadóbbá váljon, jobb oktatásra van szükségünk a különböző kultúrákról és arról, hogy mit tesz értünk az EU. Ez segít a megértésben és a befogadás javításában.
Szükségünk van közösségi rendezvényekre, amelyek összehozzák az embereket, és lehetővé teszik pozitív kapcsolatteremtésüket. Több fiatalt kell bevonni a helyi szintű döntésekbe, akár ifjúsági klubokban, sportklubokban, iskolákban vagy uniós szinten. Ezáltal érezni fogják, hogy bekapcsolódhatnak a számukra fontos dolgokba. Mutassuk meg a fiataloknak, hogyan vállalhatnak szerepet.
Az EU támogatására van szükségünk ahhoz, hogy a befogadást prioritássá tegyük. Jó volt hallani, hogy a befogadás az EGSZB számára kiemelten fontos.
Mit szeretnék Európa számára?
Sok fiatalnak nincs sok fogalma arról, hogy mit tesz értük az EU. Az EU-nak többet kellene tennie annak érdekében, hogy aktív szerepet vállalhassunk a politikában és szavazásokban.
Olyan Európát szeretnék, amely egységes, igazságos és befogadó, ahol mindenki úgy érzi, hogy részese a folyamatnak, függetlenül származásától.
A YEYS megmutatta nekem, hogy a fiatalok képesek igazi változást elérni. Még ha az ötleteinket nem is fogadják el azonnal, legalább meghallgatják őket. Algériai származású ír fiatalemberként úgy érzem, hogy számít a hangom, és szeretném, ha másoknak is megadatna ez a lehetőség.
Az oktatás segíthet az emberek összefogásában, a megkülönböztetés elleni küzdelemben, és hangot adhat a fiataloknak. Ezt a tapasztalatot fogom hazavinni, és másokat is bátorítani fogok arra, hogy szerepet vállaljanak. Európa jövője a mi kezünkben van! Ez a mi Európánk, és van beleszólásunk!
Adam Mokhtari egy 17 éves írországi diák. A Dublin melletti Balbrigganben található Bremore Educate Together középiskolába jár. Adam szenvedélyesen kiáll amellett, hogy az EU-t és a társadalmat befogadóbbá és sikeresebbé tegye. Részt vett a YEYS 2025 programban, és a YEYS képviselője volt az idei Civil Társadalmi Héten.
Temessük be a szakadékokat: Hogyan léphet fel a civil társadalom a káros polarizáció ellen?
Most, amikor társadalmaink egyre inkább polarizálódnak, és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom egyre csökken, a civil társadalomnak fel kell nőnie a feladathoz. A polarizáció önmagában nem mindig negatív; a demokratikus vitát a különböző nézőpontok éltetik. Ha azonban a polarizáció ellenségeskedéshez, dezinformációhoz és megosztottsághoz vezet, akkor alapjaiban rendülhet meg demokráciánk.
Temessük be a szakadékokat: Hogyan léphet fel a civil társadalom a káros polarizáció ellen?
Most, amikor társadalmaink egyre inkább polarizálódnak, és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom egyre csökken, a civil társadalomnak fel kell nőnie a feladathoz. A polarizáció önmagában nem mindig negatív; a demokratikus vitát a különböző nézőpontok éltetik. Ha azonban a polarizáció ellenségeskedéshez, dezinformációhoz és megosztottsághoz vezet, akkor alapjaiban rendülhet meg demokráciánk.
Az idei Civil Társadalmi Hét során olyan, példamutató kezdeményezésekkel ismerkedhettünk meg, amelyek a káros polarizáció elleni küzdelmet szolgálják. Az EGSZB civil társadalmi díja médiaműveltséggel, a dezinformáció elleni küzdelemmel és a nemzedékek közötti párbeszéd előmozdításával foglalkozó szervezetekre hívta fel a figyelmet. Ha reziliens, összetartó társadalmakat akarunk építeni, éppen ilyen típusú projekteket kell támogatnunk.
Európa-szerte egyre gyakrabban lehetünk tanúi a társadalmi széttagoltságnak. Számos kihívással nézünk szembe: gazdasági egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, digitális félretájékoztatás és politikai szélsőségek. Európa-szerte populista mozgalmak térnyerését látjuk, miközben csökken a médiapluralizmus és az intézményekbe vetett bizalom. Ez jól mutatja, hogy a polarizáció miként szít elégedetlenséget. Ezek a tendenciák gyengítik a demokratikus struktúrákat és erodálják a társadalmi kohéziót. Ilyen időkben a civil társadalom nemcsak részt vesz a demokratikus folyamatban, hanem őriznie is kell annak rezilienciáját.
A civil társadalmi szervezetek régóta élen járnak a demokratikus értékek védelmében. Közvetítenek, teret adnak különböző véleményeknek, küzdenek a félretájékoztatás ellen és elősegítik a megalapozott nyilvános vitákat. Platformot biztosítanak azoknak, akik úgy érzik, hogy nincsenek meghallgatva, és olyan befogadó politikákat támogatnak, amelyek inkább betemetik, mint elmélyítik a szakadékokat. Polgári szerepvállalás, tényeken alapuló viták és toleranciát elősegítő kezdeményezések révén a civil társadalom aktívan küzd a megosztó erők ellen.
Az EGSZB szilárdan hisz abban, hogy csak egy út vezet előre: a részvétel és a párbeszéd megerősítése. Ezt munkánk során nap mint nap tapasztaljuk: a munkáltatókat, szakszervezeteket és nem kormányzati szervezeteket képviselő tagjaink kemény vitákat folytatnak, de mindig azzal a céllal, hogy közös nevezőre jussanak. Erőnk a konszenzusban rejlik, és ez az a modell, amelyet egész Európában terjeszteni kell.
A civil társadalmat képessé kell tenni arra, hogy teljes körű szerepet játszhasson a polarizáció kezelésében. Ennek érdekében biztosítani kell szervezeteik finanszírozáshoz való hozzáférését, gondoskodni kell arról, hogy szabadon működhessenek, és olyan környezetet kell teremteni, amelyben elismerik és értékelik a demokratikus élethez való hozzájárulásaikat. A részvételi mechanizmusokat – akár polgári konzultációk, akár alulról jövő kezdeményezések, akár a deliberatív demokrácia eszközei révén – meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az emberek érezzék, hogy bevonják őket a döntéshozatalba.
Európa jövője azon múlik, hogy polgárai érzik-e, hogy képviselik őket, kiállnak mellettük és meghallgatják őket. A civil társadalom a demokráciának nem a kiegészítője, hanem a gerince. Ha meg akarjuk találni az utunkat ebben a megosztott világban, a civil társadalomnak meg kell adnunk azt az eszköztárat, elismerést és mozgásteret, amelyre szüksége van ahhoz, hogy továbbra is megvédje demokratikus értékeinket. A párbeszéd előmozdításával, a társadalmi befogadás elősegítésével és a szélsőségek elleni küzdelemmel a civil társadalom lehet az az erő, amely a polarizációt konfliktusforrásból a konstruktív vita és a társadalmi fejlődés motorjává változtatja.
Fogjunk össze annak érdekében, hogy ne a megosztottság határozza meg a jövőnket. Építsünk inkább olyan Európát, ahol a vélemények sokfélesége megerősíti egységünket, ahol az elkötelezettség újjáépíti a bizalmat, és ahol a civil társadalom élen jár a szakadékok betemetésében.
