A következő hónapokban a magyar elnökség meghatározó szerepet fog játszani Európa élén. A politikai megújulás idején az EGSZB a magyar elnökség felelős partnere kíván lenni, kulcsszerepet játszva a következő európai ciklus során kidolgozandó egyes politikai prioritások kialakításában.
Az Unióba irányuló külföldi befektetések átvilágítása
Christophe Préault, a Touteleurope.eu főszerkesztőjének cikke
A 2024-es európai választásokon a Rassemblement national francia szélsőjobboldali párt felülmúlta a közvélemény-kutatások előzetes eredményeit, és történetének legjobb eredményét érte el. Ráadásul a 35 év alattiak szavazatainak több mint egyharmadát megszerezte. Meghívott vendégünk, Christophe Préault, a Toute l'Europe főszerkesztője a Rassemblement national és vezetője, Jordan Bardella sikerét elemzi. Bardella Párizs egyik külvárosában született, mindössze 28 éves és mindenütt ott van a TikTok-on.
Christophe Préault, a Touteleurope.eu főszerkesztőjének cikke
A 2024-es európai választásokon a Rassemblement national francia szélsőjobboldali párt felülmúlta a közvélemény-kutatások előzetes eredményeit, és történetének legjobb eredményét érte el. Ráadásul a 35 év alattiak szavazatainak több mint egyharmadát megszerezte. Meghívott vendégünk, Christophe Préault, a Toute l'Europe főszerkesztője a Rassemblement national és vezetője, Jordan Bardella sikerét elemzi. Bardella Párizs egyik külvárosában született, mindössze 28 éves és mindenütt ott van a TikTok-on.
A 2024. júniusi európai választásokon a Rassemblement Nationale (RN) eddigi történelmében példa nélküli eredményt ért el, és a szavazók közel egyharmadát (31,4%) maga mellé állította. A szélsőjobboldali párt szinte minden korcsoportban és társadalmi-szakmai csoportban vezető helyen végzett, és így átrendezte a választási erőviszonyokat. Ez különösen igaz a fiatalokra, ahol Jordan Bardella listája megkapta a 25–34 éves korcsoport 32%-ának szavazatait, és a 18–24 évesek körében több mint 10 százalékpontot (26%) javult a 2019-es európai választásokhoz képest.
Számos tényező magyarázza a fiatalok vonzódását az RN irányába. Először is érdemes megemlíteni Jordan Bardella személyét, a párt elnökét és listavezetőjét az európai választásokon, aki szakított a hagyományos politikával. A fiatalok számára hiteles és egyenes, őszintének tűnik ebben a politika iránt bizalmatlan időszakban. Személyes életútjával is könnyű azonosulni: a középosztály gyermeke, aki egy párizsi külvárosban, Seine-Saint-Denis-ben nőtt fel; nem járt elit iskolákba és nincs egyetemi diplomája; csupán egy érettségivel rendelkezik. Így hódította meg az alacsonyabb társadalmi rétegekből származó fiatalokat, akik jövőjükkel kapcsolatban tele vannak kérdésekkel, és úgy érzik, elhagyták, sőt elfelejtették őket.
Azért is népszerű a 18–34 évesek körében, mert Jordan Bardella maga is fiatal! 28 évesen tökéletesen dekódolja ezt a generációt, és tudja, hogyan lehet ebből tőkét kovácsolni. Érdemes megjegyezni, hogy 2017-ben Emmanuel Macron volt az, aki ennek a diadalmaskodó fiatalságnak a szimbóluma volt, de ő más társadalmi rétegből érkezett.
Az RN így használja ki vezetőjének személyiségét és a közösségi médián keresztül széles körben róla elterjedt képet. Jordan Bardella ott van mindenütt a TikTok-on, amely fontos szerepet játszik választási stratégiájában egy olyan időszakban, amikor a fiatalok már nem a hagyományos médiahálózatokon keresztül tájékozódnak. Népszerűsége egyre nő (1,6 millió követő). Nem beszél az európai szerződések reformjáról, Ukrajnáról vagy a zöld megállapodásról. Nem. Saját mindennapi életéről beszél, anyák napján köszönti az édesanyákat, levideózza irodai napjait és utazásait stb. Meglovagolja az aktuális trendeket, és a pillanatnyi témákról beszél. Sőt, még játékos kihívásokat is szervez a gémereknek, a videojátékok fiatal (és kevésbé fiatal) szerelmeseinek.
Az új generációk és a hagyományos politika közötti egyre nagyobb távolság csak tovább erősíti imázsát, pozícióját és a populista diskurzust. A 2019-es európai választások óta pedig jelentősen megváltozott a választók érdeklődése. A fiatalok 2019-ben kibontakozó, környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos küzdelme más, ugyanolyan fontos, de a mindennapi életben gyökeredző témákra terelődött át. Ma a (bevándorlással összefüggő) bizonytalanság és a vásárlóerő az, ami aggasztja őket. A szélsőjobboldali párt ebből a haragból táplálkozik, miközben kihasználja egy olyan generáció érzéseit, amely úgy érzi, hogy rosszul járt. A politikai intézményrendszer egésze nem vette kellőképpen figyelembe a 2020-as Covid19-válság következményeit. A Covid19-világjárvány drámaian feltárta és súlyosbította a már fennálló egyenlőtlenségeket a francia és az európai fiatalok körében a munkaerőpiacon, de az oktatáshoz való hozzáférés terén is, és ezek csak tovább súlyosbodtak a tanulás, vagy egy egyszerű képzés esetében akkor, amikor a teljes körű digitalizáció lett minden megoldása!
Ezért ahelyett, hogy az RN miatt aggódnánk, először az RN szavazói, és különösen a középosztályba tartozó fiatalok felé kell fordulnunk. Egyértelmű és konkrét válaszokat kell adni aggályaikra, köztük az egyre fokozódó erőszakra a társadalomban, a közszolgáltatások megszűnésére a vidéki területeken, a munkakeresés nehézségeire, a megfelelő képzés kiválasztásának gondjára és a kontrollálatlan bevándorlás érzésére. A hagyományos politikai pártok esetében ez azt jelenti, hogy egy fokkal lejjebb kell lépni, és azokhoz kell szólni, akik rendszerint kiesnek a látókörükből, mivel nem érdeklődnek a politika iránt és nem köteleződnek el. Ebben a küzdelemben, el kell ismernünk, az Európai Unió nem eléggé látható. Annak ellenére, hogy számos program foglalkozik az ifjúsággal, az oktatással, a foglalkoztatás támogatásával és a bizonytalanság elleni küzdelemmel. Az Erasmus program, amely egy sokszínűbb népesség (tanulószerződéses tanulók, munkanélküliek stb.) mobilitását és tapasztalatait is elősegíti, már egyfajta válasz erre, de ma ez nyilvánvalóan nem elég. A megoldás ott kezdődik, hogy feltesszük A megfelelő kérdést a migráció kezelésével kapcsolatban, amely európai társadalmaink központi és meghatározó témája. Ez a téma még mindig vita tárgya – az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum közelmúltbeli elfogadása ellenére is.
Christophe Préault újságíró, a Touteleurope.eu, az Európai Unió működésével és szakpolitikáival foglalkozó oktatási célú hírportál főszerkesztője. Sokéves tapasztalattal rendelkezik a hírek, különösen az európai és gazdasági témájú kérdések kezelésében. A Bordeaux-i Politikai Tanulmányok Intézetében és az ENA (École Nationale d’Administration – Nemzeti Közigazgatási Főiskola) felsőfokú európai tanulmányok szakán szerzett diplomát. Jelenleg a touteleurope.eu szerkesztésével foglalkozik, és rendszeresen vezet európai témákkal kapcsolatos vitákat és konferenciákat.
Olyan Európára van szükségünk, ahol a fiatalok hangja számít
Az újonnan megválasztott Európai Parlament júliusban tartja első plenáris ülését. Bár a demokráciapárti többség megmaradt, a szélsőjobboldal és az euroszkeptikus erők felemelkedése a júniusi választásokat követően aggasztó tendencia. Azt is láthattuk, hogy a szélsőjobboldali pártok egyre nagyobb vonzerővel bírnak a fiatalabb generáció körében, akik egyértelműen fogékonyak ezekre a tendenciákra. Itt az ideje, hogy a demokratikus erők felelősséget vállaljanak, együttműködjenek, és egyértelműen elkötelezzék magukat egy olyan erős Európa mellett, ahol a fiatalok hangja is számít.
Olyan Európára van szükségünk, ahol a fiatalok hangja számít
Az újonnan megválasztott Európai Parlament júliusban tartja első plenáris ülését. Bár a demokráciapárti többség megmaradt, a szélsőjobboldal és az euroszkeptikus erők felemelkedése a júniusi választásokat követően aggasztó tendencia. Azt is láthattuk, hogy a szélsőjobboldali pártok egyre nagyobb vonzerővel bírnak a fiatalabb generáció körében, akik egyértelműen fogékonyak ezekre a tendenciákra. Itt az ideje, hogy a demokratikus erők felelősséget vállaljanak, együttműködjenek, és egyértelműen elkötelezzék magukat egy olyan erős Európa mellett, ahol a fiatalok hangja is számít.
A fiatalok bevonása az uniós politikai döntéshozatalba elengedhetetlen a reziliens, fenntartható és előretekintő Európa szempontjából. Meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a fiatalok véleményét teljes mértékben beépítsük az uniós szintű kötelezettségvállalásokba. Nem a választásoknak kellene az egyetlen alkalomnak lennie, amikor a fiatalok hangja számít: az EGSZB szorgalmazza, hogy a fiatalok rendszeresen és szisztematikusan szólaljanak meg.
Megbízatásom egyik prioritása az, hogy megnyissam az EGSZB kapuit a fiatalok – köztük a tagjelölt országokból érkezők – előtt is. 2024 májusában az EGSZB lett az első olyan uniós intézmény, amely szakpolitikai ajánlásainak kidolgozása során alkalmazza az ifjúsági tesztet, amely eszköz azt hivatott biztosítani, hogy a javaslatok a fiatalok javát szolgálják. Azáltal, hogy az ifjúsági tesztet alkalmazzuk véleményeinkre, biztosítjuk, hogy a szakpolitikák figyelembe vegyék a fiatalok szempontjait, hogy mérlegeljék a fiatalokra gyakorolt hatásokat, és hogy enyhítsék a szakpolitikák esetleges negatív hatásait.
Az ifjúsági teszt bevezetése előtt egy kísérleti tesztet hajtottunk végre, hogy lássuk, hogyan is működne a teszt a gyakorlatban. Európai, illetve azon kívülről érkező fiatalokkal is együttműködtünk, akik részt vettek az üléseken, és segítettek a vélemények kidolgozásában. Inspiráló volt látni elkötelezettségüket, lelkesedésüket, ragyogó ötleteiket és hozzáértésüket. Röviddel ezelőtt meghirdettük a hivatalos EGSZB ifjúsági tesztre való jelentkezési felhívást, amely június 30-án zárult le. Szeretnék köszönetet mondani a kísérleti projektben részt vevő valamennyi ifjúsági képviselőnek és az EGSZB ifjúsági csoportja tagjainak az ifjúsági teszt megvalósításában tanúsított elkötelezettségükért.
Az EU-nak szüksége van a fiatalokra. Ezért a többi uniós intézményeknek is követnie kell ezt a példát, hogy létrejöhessen egy a fiatalok által vezérelt Európa. Miközben az Európai Parlament a következő hónapban áll fel, az Európai Bizottság pedig az ősszel kezdődő következő mandátumára készül, az EGSZB továbbra is amellett fog kiállni, hogy többet áldozzanak a fiatalokra: ideje még tovább haladni ezen az úton!
A nyár kezdetével szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki minden kollégának, aki lehetővé tette, hogy bizottságunk újabb mérföldkövet érjen el.
A szakmai gyakorlatok – orientációs és képzési céllal – lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a munka világával. Ezek a programok – részben az európai ifjúsági garanciának köszönhetően – jelentős fejlődésen mentek keresztül az EU-ban. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékes iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az eszköz végrehajtásához.
A szakmai gyakorlatok – orientációs és képzési céllal – lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, hogy megismerkedjenek a munka világával. Ezek a programok – részben az európai ifjúsági garanciának köszönhetően – jelentős fejlődésen mentek keresztül az EU-ban. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. évi tanácsi ajánlás értékes iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az eszköz végrehajtásához.
Sajnos idővel a gyakornoki programok végrehajtása során visszaélések és torzulások alakultak ki, és egyre inkább kizsákmányolják a fiatal gyakornokokat, akiket olcsó munkaerőként, megfelelő biztosítékok és szociális védelem nélkül munkaerő helyettesítésére használnak.
Az EGSZB ezért támogatja azt az európai bizottsági célt, hogy Európa-szerte javítsák a szakmai gyakorlatok minőségi keretét, különösen a tanulási és képzési tartalmak megerősítése és a szakmai gyakorlatokkal való visszaélés vagy helytelen használat elleni küzdelem tekintetében.
Az Európai Bizottság két javaslata – egy aktualizált tanácsi ajánlás és egy irányelv – azonban nem kezeli az összes problémát, és egyes szempontjai problematikusak:
a javaslatok megkülönböztetés nélkül hivatkoznak a szakmai gyakorlatok valamennyi formájára, és nem veszik kellőképpen figyelembe a különböző típusú szakmai gyakorlatok és azok céljai, illetve a tagállamokban való eltérő alkalmazásuk között meglévő különbségeket,
nem rendelkeznek sem a szakmai gyakorlatokkal való visszaélések előzetes megelőzéséhez szükséges intézkedésekről, sem a minőségi követelmények emelését célzó kötelező erejű szabályokról, valamint
ami a javasolt irányelvet illeti, az, hogy az alkalmazási kör csak a munkavállalóknak minősülő vagy munkaviszonyban álló gyakornokokra korlátozódik – ami a tagállamok kevesebb mint felében van így –, korlátozza a kedvezményezettek körét, és fennáll a veszélye, hogy nem éri el a várt eredményeket.
Véleményem szerint a szakmai gyakorlatok minőségének javítása érdekében mindenekelőtt minimális minőségi kritériumokat kell meghatározni az egyes gyakornoki típusok számára, és így már a kezdetektől fogva korlátok közé szorítani alkalmazásukat. Ezeknek a kritériumoknak alapvető garanciákat kell nyújtaniuk, és nagy hangsúlyt kell fektetniük a képzésre, valamint arra, hogy megfelelő intézkedésekkel, többek között az ellenőrzési rendszer megerősítésével minden visszaélési esettel szemben fellépjenek.
Továbbá, annak érdekében, hogy mindenki lehetőséget kapjon szakmai gyakorlatra – még ha nem is beszélhetünk általánosságban bérezésről, mivel a legtöbb esetben a gyakornokok nem minősülnek munkavállalóknak, és a szakmai gyakorlat általában nem minősül munkaviszonynak – fontos lenne véget vetni a fizetetlen szakmai gyakorlatoknak egy olyan kötelező díjazás révén, amelynek meghatározása nemcsak a szakmai gyakorlattal járó feladatok és felelősségek alapján történik, hanem figyelembe veszi a gyakornokok által a szakmai gyakorlat elvégzése során felmerülő költségeket is.
Végezetül nagyobb figyelmet kellene fordítani arra a szerepre, amelyet a szociális partnerek játszhatnak a szabályozás nemzeti szintű végrehajtásában, valamint az eszköz alkalmazásának nyomon követésében és ellenőrzésében.
Rieke Smit, a Social News Daily/#UseTheNews szerkesztője
Meghívott vendégünk egy fiatal újságíró, Rieke Smit, aki a német DPA hírügynökség által indított #UseTheNews projektnek dolgozik, amely a Z generáció hírfogyasztásával foglalkozik, és célja e generáció médiatudatosságának javítása. Bár a számok azt mutatják, hogy a 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt, és 23%-uk kizárólag a TikTokon keresztül tájékozódik, Rieke azt keresi, hogyan lehet a Z generációt nemcsak a TikTokon, hanem más közösségi médiaplatformokon is elérni, és felkelteni ennek a generációnak az érdeklődését az olyan fontos hírek iránt, amelyek közvetlen hatással vannak az életükre.
Rieke Smit, a Social News Daily/#UseTheNews szerkesztője
Meghívott vendégünk egy fiatal újságíró, Rieke Smit, aki a német DPA hírügynökség által indított #UseTheNews projektnek dolgozik, amely a Z generáció hírfogyasztásával foglalkozik, és célja e generáció médiatudatosságának javítása. Bár a számok azt mutatják, hogy a 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt, és 23%-uk kizárólag a TikTokon keresztül tájékozódik, Rieke azt keresi, hogyan lehet a Z generációt nemcsak a TikTokon, hanem más közösségi médiaplatformokon is elérni, és felkelteni ennek a generációnak az érdeklődését az olyan fontos hírek iránt, amelyek közvetlen hatással vannak az életükre.
Elveszíteni látszunk egy generációt. A Z generációt már nem érjük el a hírekkel. A 18–24 évesek kevesebb mint egyharmada érdeklődik a hírek iránt. A 18 év alattiak körében ez az arány még alacsonyabb.
Általánosságban véve ez a jelenség nem új keletű. Mostanra már mindenki hallott arról, hogy az emberek belefáradtak a hírekbe és kerülik azokat. Ehhez járul még az is, hogy egyre fontosabbak azok a véleményformálók és platformok, amelyek rövid videókat kínálnak, különösen a fiatalok körében. Ezt a Reuters Institute digitális hírfogyasztásról szóló jelentése (Digital News Report) is megerősíti.
A fiatalok egyre kevesebb hírt fogyasztanak, mert egyrészt nehezen találnak megbízható híreket az olyan platformokon, mint a TikTok, másrészt nincsenek tisztában azzal, hogy a híreknek mi közük van az életükhöz. Ezt egy 16 éves lány emelte ki az egyik #UseTheNews tanulmányunkban, és riasztó tendenciát vetít előre. A nagy kérdés tehát: hogyan érhetjük el a TikTok generációt?
Először is, jelen kell lennünk az általuk amúgy is használt platformokon, hírekkel, kitekintéssel és háttérinformációkkal. Ezután meg kell mutatnunk a fiataloknak, hogy miért olyan fontos az életük szempontjából, hogy tájékozottak legyenek. Ezzel egyidejűleg – mintegy véletlenül – erősítjük médiatudatosságukat.
Ez a célja a #UseTheNews kezdeményezésnek és a Social News Daily szerkesztői csapatának is, amely idén „A hírek éve” címmel a társadalom és a demokrácia megerősítését tűzte ki célul a hírek között való eligazodás javítása révén, különösen a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében.
A Social News Daily ennek keretében a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on közzétett hírekkel foglalkozik. Hírek a közösségi médiában? Hogyan valósul ez meg? Olyan módszerekkel, amelyeket a tartalomgyártók már jóval előttünk megértettek: lehet sminkelni, főzni vagy sétálni, és mégis komoly dolgokról beszélni. Pontosan ezt tesszük mi is az SND-nél, de hírekkel.
Alkalmazkodni a fogyasztók nézettségi szokásaihoz – ezt próbáljuk tenni. Azáltal, hogy 40 másodperces videókban foglaljuk össze a főbb témákat, és elmagyarázzuk, miért fontosak ezek egy mai 16 éves számára.
Kattintásvadász tartalmat is használunk – szem előtt tartva az újságírói normákat. Miért csináljuk ezt? Mert a TikTokon mindössze két másodperced van arra, hogy megragadd az emberek figyelmét. Ha a videód nem kelti fel az érdeklődést ez alatt a nagyon rövid idő alatt, senki sem fogja megnézni. Tehát a videót rögtön egy provokatív kérdéssel vagy egy szokatlan ténnyel kezdjük, hogy kattintásvadász tartalommal hívjuk fel magunkra a figyelmet, de a videó végén megadjuk a választ. A fiatalok így végignézik a videót, és közben újságírói tartalmat fogyasztanak. Ennyi az egész?
Elég, ha médiaorgánumként jelen vagyunk a közösségi médiában? A rövid válasz: nem. Több kapcsolatfelvételi pontra van szükség a fiatalok és az újságírók között. Növelni kell a médiába vetett bizalmat, és javítani kell az újságírás átláthatóságát. Ösztönözni kell például a tanárokat arra, hogy az iskolában előmozdítsák a médiakompetenciákat, vagy intenzívebbé kell tenni az osztályok és a szerkesztőségek közötti kapcsolatokat, ahogyan azt a #UseTheNews mintaprojektekkel és workshopokkal tesszük.
Ott kell lennünk, ahol a fiatalok vannak – az iskolákban, a fesztiválokon és a közösségi médiában –, hogy beszélhessünk velük az álhírekről, a médiáról és arról, hogy mindez mit jelent. Ez az egyetlen módja annak, hogy újra elérjük a Z generációt a hírekkel.
Rieke ügyeletes szerkesztőként a Social News Daily (SND) napi szerkesztői munkájáért felel. 2021 óta tagja a #UseTheNews projektcsapatnak, ahol különböző pozíciókat töltött be. Jelenleg az SND hozzájárulásainak tervezéséért, koordinálásáért és jóváhagyásáért felel. Miután újságírás és humanitárius segítségnyújtás szakon alap- és mesterdiplomát szerzett, a FUNKE csoport központi szerkesztőségében töltötte szakmai gyakorlatát.
A #UseTheNews (UTN) a DPA német hírügynökség kezdeményezése, amely a fiatalok médiakompetenciájának mélyére ás. A Leibniz Médiakutató Intézet segítségével innovatív tájékoztatási formákat fejlesztenek ki egy a hírműveltségre összpontosító laboratóriumban és egy a közösségi médiában való tájékoztatásnak szentelt térben. Ezzel párhuzamosan az UTN workshopokat és anyagokat biztosít a tanárok számára. A projektet számos partner támogatja a média, az oktatás és a kutatás területéről, kuratóriumában pedig a politika és a média világának ismert személyiségei foglalnak helyet.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
20 évvel Szlovénia uniós csatlakozása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) e szimbolikus évforduló alkalmából politikai és civil társadalmi vezetőket hívott meg Ljubljanába, ahol kiemelték az uniós tagság alapvető előnyeit és megerősítették, hogy a nyugat-balkáni régió jövője az Európai Unióban van.
A konferencián felszólalt Oliver Röpke elnök, akihez csatlakozott Tanja Fajon szlovén külügyminiszter, Luka Mesec szlovén munkaügyi miniszter és Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára.
Oliver Röpke EGSZB-elnök rámutatott: „A Nyugat-Balkánnak az EU-ban van a helye. Amíg ez nincs így, addig nem teljes az uniós családunk. Számíthatnak arra, hogy az EGSZB továbbra is teszi a dolgát, így például szeptemberben megszervezi a bővítésről szóló civil társadalmi csúcstalálkozót.”
Tanja Fajon szlovén külügyminiszter elmondta: „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben minden eddiginél nagyobb szükségünk van egymásra. Az EU-hoz való közeledés érdekében most nagyon fontos, hogy a civil társadalom nyomást gyakoroljon a politikára és az adott kormányokra.”
Luka Mesec, a szlovén munka-, család- és szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős miniszter kifejtette: „Szlovénia és a Nyugat-Balkán hosszú közös történelemre tekint vissza. Az Európai Unió a közös otthonunk, ezért együtt fogok működni a szlovén kormánnyal a nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz való csatlakozásának megkönnyítése érdekében.” (mt)
