Az EGSZB rangos civil társadalmi díja a civil társadalomnak az európai identitás és polgárság megőrzéséhez és megerősítéséhez való kimagasló hozzájárulását emeli ki. A díj minden évben más-más, az EGSZB munkájához kapcsolódó, sürgető társadalmi jelentőségű témát karol fel.

Március 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) három szlovákiai, belga és francia civil társadalmi szervezetet díjazott úttörő projektjeikért, amelyek az Európai Unióban egyre nagyobb mértékben megfigyelhető káros polarizáció ellen küzdenek.

A 32 000 eurós pénzdíjat a három első helyezett között osztották el.

Az EGSZB a 14 000 eurós fődíjat a „Slovenská debatná asociácia“ szlovák vitafórumnak ítélte oda a The Critical Thinking Olympiad” (A kritikus gondolkodás olimpiája) című úttörő kezdeményezésért, amely a félretájékoztatással szembeni rezilienciát fejleszti a szlovák fiatalok körében. A projekt három korcsoportban diákversenyt szervez, amelynek keretében a diákok valós médiakihívásokon vesznek részt, és értékelik a tartalmak megbízhatóságát.

A kettő másik helyezett 9 000 eurós díjazásban részesült.

A franciaországi Reporters d'Espoirs a második helyen végzett a „Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs” elnevezésű, francia nyelvű képzési programjával, amely a megoldásközpontú újságírásra összpontosít.

A harmadik díjat a belgiumi FEC Diversité asbl kapta az „ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer” című projektjéért, amely egy a szélsőjobboldali ideológiák ellen irányuló, magával ragadó játék.

Az EGSZB 15. civil társadalmi díjáról

Az EGSZB 15. civil társadalmi díja olyan magánszemélyek, magánvállalkozások és civil társadalmi szervezetek által vezetett nonprofit projektekre összpontosított, amelyek hozzájárultak a káros polarizáció elleni küzdelemhez az Európai Unióban.

Az elmúlt években Európát több válság is sújtotta, Oroszország ukrajnai agresszív háborújától kezdve az emelkedő energiaárakon és megélhetési költségeken át a Covid19-világjárvány tartós gazdasági és társadalmi utóhatásaiig. Az ilyen válságok alááshatják a közintézményekbe vetett bizalmat, és káros polarizációhoz vezethetnek a társadalom egészében.

Bár a polarizáció része lehet egy nyitott, pluralista társadalomnak, a növekvő populizmus és a negatív polarizáció jelentős kihívást jelent az európai demokráciák számára. Európa a hagyományos médiatér folyamatos széttöredezésével, a félretájékoztatás növekedésével és a médiaszabadság elleni támadásokkal is szembesül, amelyek mind további veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre.

Az idei győzteseket 15 tagállam több mint 50 pályázatának erős és változatos kínálatából választották ki. A nyertes projekteket az európai társadalomban tapasztalható káros polarizáció elleni küzdelem során tanúsított rendkívüli kreativitásuk, lelkesedésük és elkötelezettségük alapján választották ki.

„A szervezett civil társadalom alapvető szerepet játszik az európai demokrácia védelmében, amint azt az idei figyelemre méltó és változatos tematikájú projektek ismét bebizonyították” - mondta Aurel Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke.

”Adjunk szót a fiataloknak!” mottóval, március 13-14-én került sor az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) éves ifjúsági eseményére, a 2025. éviYour Europe, Your Say! rendezvényre, amelynek középpontjában a fiatalok szerepe állt a reziliens jövő közös alakításában. 

Az idei rendezvényen közel 100 fiatal vett részt az EU-ból, az EU kilenc tagjelölt országából és az Egyesült Királyságból. A résztvevők ifjúsági szervezeteket, nemzeti ifjúsági tanácsokat és középiskolákat képviseltek, felhívva a figyelmet a legkülönbözőbb csoportokat érintő problémákra. Míg sokan már tapasztalt ifjúsági képviselőként vettek részt a rendezvényen, mások számára ez az esemény jelentette az első fontos lépést a részvételi demokráciában való szerepvállaláshoz a saját közösségükben és azon túl.

A fiatalok – a moderátorok irányításával – számos workshop keretében azonosították azokat a legsürgetőbb kérdéseket, amelyekkel a politikai szereplőknek szerintük foglalkozniuk kellene. Ezek a kérdések a korrupció elleni küzdelemtől kezdve a koherens éghajlatváltozási stratégia kidolgozásán át az egyenlő jogok biztosításáig terjedtek. Mivel a korrupció aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, és gyengíti a demokráciát, elengedhetetlen az oknyomozó újságírás támogatása és az átláthatóságának javítása az adófizetők pénzének felhasználását illetően.

„Biztosítanunk kell az elszámoltathatóságot. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy puszta szemlélők legyünk, mert a tétlenség ára túl magas. Harcolnunk kell a korrupció ellen, és meg kell nyernünk a csatát” - hangsúlyozta a YEYS egyik résztvevője.

A fiatalok azt is kifejtették, hogy közös célokat kell kitűzni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, kiemelve, hogy „biztosítani kell egy olyan létet, amely mentes az éghajlatváltozás káros hatásaitól”. A tantervek olyan értékalapú kidolgozását sürgették amely pozitívan befolyásolná az online viselkedést és mérsékelné a dezinformációt. A YEYS résztvevői az egyenlő jogok, bánásmód és lehetőségek, valamint a mindenki számára minden térben megvalósuló befogadás mellett is kiálltak. A fiatalok politikai döntéshozatali folyamatokban való képviseletének hiányával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a demokrácia megköveteli, hogy minden véleményt meghallgassanak.

A másfél napos esemény az ifjúsági rendezvényt lezáró plenáris ülésen csúcsosodott ki, ahol az elkötelezett és lelkes résztvevők az EGSZB elnöke, Oliver Röpke és az EU ifjúsági koordinátora, Biliana Sirakova elé terjesztették ajánlásaikat. A szavazást követően a YEYS résztvevői öt súlypontot rangsoroltak fontossági sorrendbe.

1. A korrupció elleni küzdelem az átláthatóság és a fiatalok részvétele révén.

2. Aktív állampolgárság: az osztályteremből a közösségbe.

3. Teljes egyenlőség.

4. A fiatalok helyet érdemelnek az asztalnál.

5. Koherens éghajlatváltozási stratégia kidolgozása.

Oliver Röpke elnök hangsúlyozta, hogy ezek az ajánlások befolyásolhatják az EGSZB tanácsadói munkáját, és a nemek közötti egyenlőséget a bizottság egyik legfontosabb prioritásaként emelte ki. Biliana Sirakova megjegyezte, hogy ezek az ajánlások az EU munkájához is hozzájárulnak. (cpwb)

Oroszország Ukrajna elleni brutális és provokáció nélkül indított agresszív háborúja nemcsak egy szuverén nemzet, hanem egyben a demokrácia, az emberi méltóság és a szabályokon alapuló nemzetközi rend alapvető értékei elleni támadás. A háború harmadik évfordulójához érkezve továbbra is szolidaritást vállalunk az ukrán néppel – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke az EGSZB februári plenáris ülésén kiadott nyilatkozatban.

Az invázió első napja óta Ukrajna mellett állunk, nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét intézkedésekkel is. Ma újólag megerősítjük szilárd elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitásának, demokráciájának és európai jövőjének támogatása mellett. Felszólítjuk az EU-t, hogy tartsa fenn és erősítse meg politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatását.

Az ukrán nép rendkívüli bátorságról és kitartásról tesz tanúbizonyságot, amikor védi országát és azokat az elveket, amelyek összekötnek bennünket, európaiakat. Az EGSZB, tagjai és az általa képviselt európai civil társadalom az invázió első napja óta Ukrajna mellett áll – nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét tettekkel is.

A jelenlegi növekvő geopolitikai bizonytalanság idején az Egyesült Államok képviselőinek közelmúltbeli nyilatkozatai, amelyekben megkérdőjelezik a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét, rendkívül aggasztóak. Európa nem engedheti meg magának, hogy hátradőljön.

Ukrajna nemcsak a saját túléléséért, hanem az egész európai kontinens biztonságáért is harcol.

Az EGSZB sürgeti az EU vezetőit, hogy ragadják meg ezt a pillanatot az európai biztonsági és védelmi képességek megerősítésére, a stratégiai autonómia újradefiniálására, a multilateralizmus védelmére és az ENSZ-szel való együttműködés elmélyítésére, és ugyanakkor Európán kívüli demokratikus szövetségesekkel is szorosabb globális partnerségeket alakítsanak ki.

Európának most kell cselekednie.

A tétlenség nem opció. Az autokraták és az agresszorok kihasználják a tétovaságot.

A demokráciáknak egységesen és szilárdan kell kiállniuk.

Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy erősítse meg stratégiai autonómiáját, védje mind a demokráciát, mind az alapvető jogokat, és határozottan álljon ki Ukrajna mellett. Eljött az ideje az EU stratégiai geopolitikai fellépésének.

A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható. (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2025. március 17–20. között rendezte meg Civil Társadalmi Hétet, amelyen több mint 800-an vettek részt Európa minden részéről: civil szervezetek és érdekelt felek, köztük ifjúsági szervezetek, nem kormányzati szervezetek és újságírók. A nyitó ülés fő témája az volt, hogy jogi fellépéssel meg kell védeni a civil társadalmi teret. Azt is megerősítették, hogy a civil társadalmak kulcsszerepet töltenek be: a hatalom elszámoltathatóságában, kapcsolatok kiépítésében, a társadalom rezilienciájának támogatásában és azok képviseletében, akiket túl gyakran figyelmen kívül hagynak.

A 2025-ös Civil Társadalmi Hét témája a következő volt: A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. A rendezvény az alábbi három fő kezdeményezésre épült: a kapcsolattartó csoport panelbeszélgetései, az európai polgári kezdeményezés és a civil társadalmi díj. Célja pedig az volt, hogy:

• kezelje a növekvő polarizációt, amelyet az elmúlt években csak tovább erősített a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek;
• hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszhat ebben az összefüggésben;
• összegyűjtse a civil társadalom megoldásait és az uniós politikai döntéshozókkal szembeni igényeit, hogy a társadalmi kohézió és a társadalom számára kulcsfontosságú területeken való demokratikus részvétel erősítésével segítse az Európában tapasztalható polarizáció megszüntetését.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A civil társadalomnak fel kell nőnie a kihíváshoz. A részvétel, a párbeszéd és a szolidaritás nem csupán eszmék, hanem az ellenálló és egységes Európa alapjai. A Civil Társadalom Hetére összegyűlve erősítsük meg, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a befogadás és az aktív polgári szerepvállalás iránt. Egy erős demokrácia alapját nemcsak az intézmények, hanem a benne élők elkötelezettsége adja.”

Albena Azmanova, a londoni Szent György Egyetem politika- és társadalomtudománnyal foglalkozó professzora vitaindító beszédében arról beszélt, hogy az emberek többsége egyre nagyobb gazdasági bizonytalansággal néz szembe – amit ő „a bizonytalanság járványának” nevezett. Kifejtette, hogy nagyfokú bizonytalanság idején miért a civil társadalom jelenti a kulcsot az áttöréshez.

„A súlyos gazdasági bizonytalanság a legtöbb embert megfosztotta a harci kedvétől. A civil társadalomban azonban megvan a harci kedv. A civil társadalmi aktivistákat egy konkrét sérelem által meghatározott céltudat vezérli. Ők a demokrácia látható lábai és karjai” – fogalmazott.

Ahogy Younous Omarjee, az Európai Parlament alelnöke fogalmazott: „Szükségünk van a civil társadalomra, amely a növekvő individualizmus korában összekötő kapocs a polgárok között és védőbástya a terjedő szélsőjobboldali eszmékkel szemben”.

Adriana Porowska civil társadalomért felelős miniszter, a lengyel uniós elnökség részéről arról beszélt, hogy a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak a társadalmi rezilienciában, és támogatják a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat. Beszámolt az azzal kapcsolatos lengyel tapasztalatokról is, hogy miként képes a civil társadalom egy fajta nemzeti ellenálló képességet biztosítani.

Brikena Xhomaqi, az EGSZB európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal foglalkozó kapcsolattartó csoportjának társelnöke hangsúlyozta, hogy az EU büszkén hangoztatott jelszava, az egység a sokféleségben mögött meghúzódó eszme alulról építkezve, helyi szinten fejlődik. Azonban azt is megemlítette, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek támadásnak vannak kitéve, és megkérdőjelezik finanszírozásukat és szerepüket. „Források nélkül a civil társadalmi szervezetek nem tudnak működni. Szükségünk van a civil társadalom védelmét szolgáló intézményekre; jogi védelemre van szükségünk a civil társadalmi tér számára, hogy társadalmunk együtt maradjon és egységes maradjon a sokféleségben.”

A határokon átnyúló terjeszkedés az EU-n belül az egymásnak ellentmondó héa-szabályok útvesztőjében való eligazodást és a papírmunkát jelenti, ami növeli a költségeket. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) aránytalanul nagy megfelelési terhekkel szembesülnek, így nehezebben tudnak növekedni és versenyezni. Az EGSZB a februári plenáris ülésén elfogadott két véleményében sürgős reformokra szólít fel, a Letta- és a Draghi-jelentésre építve. A javaslatok között szerepel a harmonizált pénzügyi szabályozás, a mesterséges intelligencián alapuló jelentéstétel és az összehangolt iparpolitika.

„Az egységes piac az európai gazdasági jólét gerince, de még mindig nem valósult meg teljes mértékben az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügyek, az energia és a digitális szolgáltatások” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. „A mai vita rávilágít arra, hogy sürgősen reformokra van szükség az akadályok felszámolása és a szolgáltatási ágazat megerősítése érdekében, Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a vállalkozások számára.”

Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős biztos támogatta ezt a felhívást: „A megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos elképzelésem az, hogy biztonságos, versenyképes, jól szabályozott és jól felügyelt környezetben polgáraink számára jólétet, vállalataink számára pedig növekedést teremtsünk.”

Az EGSZB véleményeiben két kritikus kihívást azonosított a versenyképesség szempontjából: az egységes piac széttöredezettségét, amelyet a Letta- és a Draghi-jelentés is kiemelt, valamint a túlzott bürokráciát, amely különösen a kkv-kat terheli. Mindkét tényező gátolja az innovációt és a gazdasági növekedést.

Mi a probléma?

A vállalkozások számára Európa-szerte túl nagy terhet jelentenek az összetett és egymást átfedő szabályozások. Ez idő- és pénzpazarlást jelent, hátráltatja a zöld megállapodást, és korlátozza a középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését. Mindez pedig csalódott vállalkozásokat, magasabb fogyasztói költségeket és gyengébb gazdasági növekedést eredményez.

A szabályozási terheken túl Európa mélyebb strukturális kihívásokkal is szembesül, amelyek aláássák versenyképességét. Az egységes piac megvalósításának lassú előrehaladása, a digitális és energetikai infrastruktúra közötti különbségek, valamint az összehangolt iparpolitika hiánya korlátozza az EU globális versenyképességét. Miközben más gazdasági blokkok gyorsan lépnek a beruházások vonzása és az innováció előmozdítása érdekében, fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad.

Mi a megoldás?

A versenyképesség megerősítéséhez átfogó megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az akadályok felszámolását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügy és az energia, a digitális átalakulás felgyorsítását, valamint annak biztosítását, hogy a kkv-k egyenlő versenyfeltételek mellett lnövekedhessenek és versenyezhessenek.

Az EGSZB véleményei a következőket javasolják:

• A szabályozások egyszerűsítése a környezetvédelmi és szociális normák csökkentése nélkül.
• A mesterséges intelligencián alapuló egységes platform létrehozása a kkv-k és a közepes méretű vállalatok jelentéstételének egyszerűsítése, valamint a megfelelés gyorsabbá és egyszerűbbé tétele érdekében.
• A szabályok ágazatok közötti harmonizálása az ismétlődő papírmunka csökkentése érdekében.
• A pénzügyi szabályozás egységesítése a tagállamokban, összehangolt uniós iparpolitikával.
• Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus reformja egy méltányosabb, kevesebb terhet eredményező rendszer érdekében. (gb)

Európa- és Amerika-szerte támadások érik a civil társadalmi szervezeteket. Az EU-nak most kell cselekednie, hogy megvédje őket és megóvja a demokráciát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a nem kormányzati szervezetek nemzetközi napján tartott plenáris vitáján egyértelmű üzenetet küldött: a civil társadalmi szervezetek a demokrácia első számú védelmezői. A túlélésüket fenyegető finanszírozási megszorítások miatt az EU-nak azonnal lépéseket kell tennie, hogy megvédje és támogassa ezeket a szervezeteket.

Február 27-én az EGSZB vitát rendezett „Az EU és a civil társadalom: a demokrácia és a részvétel erősítése” címmel. Ezen civil társadalmi szervezetek képviselői és szakértői, illetve európai parlamenti képviselők vitatták meg és értékelték, hogy milyen szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek ezen a fontos területen.

Raquel García Hermida-Van Der Walle, a Renew Europe európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek gyakran hozzájárulnak a fékek és ellensúlyok kialakításához. Emellett különféle módszereket is biztosítanak a társadalmi érintkezéshez, adott esetben hiányzó kormányzati szolgáltatásokat helyettesítve. Ennek eredményeképpen ők az elsők, akiket célba vesznek, mivel egyes kormányok számára politikailag kényelmetlennek bizonyulhatnak.

Nicholas Aiossa, a Transparency International Europe igazgatója szerint „az Európai Parlamentben összehangolt politikai kampány folyik a civil társadalmi szervezetek lejáratására, működésük megzavarására és finanszírozásuk megszüntetésére. Nem találtak pénzügyi szabálytalanságra utaló bizonyítékot.”

Januárban az Európai Parlament jobbközép Európai Néppártja (EPP) azzal vádolt meg környezetvédelmi és éghajlatvédelmi civil szervezeteket, hogy az Európai Bizottság finanszírozza őket, hogy lobbizzanak az Európai Parlamentben, más uniós intézményekben és az európai parlamenti képviselőknél. Mindez felháborodást váltott ki az európai civil társadalmi szervezetek körében.

A civil társadalmi szervezetekkel szembeni kritikák nem új keletűek, de az álhírek és a félretájékoztatás felerősítették a közelmúltbeli támadásokat. Ahogy Brikena Xhomaqi, az EGSZB kapcsolattartó csoportjának társelnöke fogalmazott, a helyzet arra figyelmeztet minden civil társadalmi szervezetet, hogy össze kell fogniuk és változást kell elérniük. „Az embereknek tudniuk kell, hogy a legtöbb civil társadalmi szervezet tevékenysége önkéntesek munkájára épül, így nem az adófizetők pénzét pazaroljuk.”

A résztvevők arra is felkérték az Európai Bizottságot, hogy határozottabban szólaljon fel ebben a témában, és számos megoldást javasoltak a civil társadalmi szervezetek szerepének megerősítésére.

Raquel García Hermida-Van Der Walle elmondta, hogy szorgalmazni fogja, hogy a jogállamisági jelentésben jobban ismerjék el és erősítsék meg a civil társadalmi szervezetek szerepét és a feltételességi mechanizmust.

Michał Wawrykiewicz, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője elmondta, hogy küldetésének tartja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az alapvető témákra a képviselőcsoportján belül. Felvetette továbbá, hogy el kell mondani a döntéshozóknak, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek helyben működő szervezetek, amelyek az emberek életét közvetlenül befolyásoló, kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke támogatta a civil társadalmi szervezetek képviselőinek álláspontját, és kijelentette: „Ellen kell állnunk azoknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy hiteltelenítsék ezeket a szervezeteket vagy korlátozzák a demokratikus részvételhez szükséges forrásokhoz való hozzáférésüket. A finanszírozási korlátok és a növekvő politikai nyomás tükrében egyértelmű, hogy a civil társadalmi szervezeteknek erősebb és kiszámíthatóbb támogatásra van szükségük ahhoz, hogy folytathassák létfontosságú munkájukat.” (at)

Az Európai Unió Tanácsa jelenlegi lengyel elnökségének fő feladata annak elérése lesz, hogy Európa egységes maradjon, előrelépéseket tegyen és gyors döntéseket hozzon.

Februári plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megvitatta az EU lengyel elnökségének prioritásait Magdalena Sobkowiak-Czarnecka európai uniós ügyekért felelős lengyel helyettes államtitkárral.

Az EU külső biztonságára és különösen az Ukrajna elleni agressziós háborúra utalva Magdalena Sobkowiak-Czarnecka kijelentette: „Célunk az Ukrajnának nyújtott segítség és az EU-n belüli egység fenntartása”. A lengyel elnökség egyik első eredményeként pedig az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot említette.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy Lengyelország egy olyan időszakban veszi át az EU soros elnökségét, amikor nehéz kihívásokkal, például geopolitikai feszültségekkel és energiaválságokkal kell szembenéznie.

Hozzátette: „A mai vita megerősítette, hogy a stabilitás, a reziliencia és az egység döntő fontosságú az Európai Unió jövőjének alakításához. A lengyel elnökség prioritásai szorosan illeszkednek közös törekvéseinkhez, különösen a biztonság többdimenziós megközelítésének előmozdítása terén. A globális bizonytalanságok idején továbbra is töretlenül elkötelezettek vagyunk a határozott és együttműködő fellépés mellett.”

A „Biztonság, Európa!” mottó értelmében az EU lengyel elnöksége a biztonság hét dimenziójával fog foglalkozni: a külső, belső, gazdasági, élelmezési, energetikai, egészségügyi és információs dimenzióval.

Az elmúlt néhány hónapban az EGSZB és a lengyel elnökség közötti együttműködés erős és eredményes volt. Az EGSZB 15 feltáró véleményt dolgozott ki, amelyeket már elfogadtak vagy hamarosan terjesztenek elő elfogadásra. (mp)

Michal Pintér, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) küldöttje

A közelmúltban közzétett tisztaipar-megállapodás elismeri, hogy az energiaigényes iparágak stratégiai jelentőséggel bírnak az uniós gazdaság számára, és helyesen azonosítja fő kihívásaikat. Bár a szöveg olyan figyelemre méltó ötleteket tartalmaz, mint a vezető zöld piacok, a körforgásos gazdaság támogatása és a dekarbonizáció finanszírozása, az intézkedések nem elég sürgősek és merészek ahhoz, hogy visszafordítsák az európai energiaigényes iparágak hanyatlását.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemrégiben véleményt fogadott el „Az energiaigényes uniós iparágak jövője a magas energiaárak és az átállási költségek fényében” címmel. Ebben megállapította, hogy jelentős eltérés mutatkozik az EU és a globális versenytársak energiaigényes iparágainak versenyképessége között. Az Európai Bizottság helyesen állapította meg, hogy az energiaárak jelentik a fő gondot. A megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv azonban nem tesz javaslatot a villamosenergia-piac szerkezetének reformjára. A marginális árképzés addig működött, amíg az EU viszonylag olcsó és stabil csővezetékes gázt kapott Oroszországból. Sajnos a helyzet megváltozott, mivel most már ki vagyunk téve a drága és ingatag LNG-ellátásnak, és ez valószínűleg még évekig így marad. Annak ellenére, hogy az EU energiaszerkezetében egyre nagyobb az alacsony költségű, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes villamos energia aránya, továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok ára határozza meg a villamosenergia-árképzés irányát.

Üdvözlendők a megújuló energiaforrások növelésére irányuló szakpolitikai erőfeszítések, de a jelenlegi piaci szerkezet miatt ezek nem csökkentik a villamos energia árát. Azonnali intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ipar terén jelentkezzenek a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia költségelőnyei, és értékelni kell az összes árcsökkentési lehetőséget, beleértve a villamosenergia-árak függetlenítését is.

A megállapodás azt is elismeri, hogy kiskapuk vannak az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusban (nincs exportmegoldás, átcsoportosítják az erőforrásokat és kijátsszák a szabályokat) és a kereskedelemvédelmi eszközök terén. Ugyanakkor sajnálatosan keveset árul el arról, hogy miként fogják megvédeni az uniós piacot, így az energiaigényes iparágak bizonytalanságban maradnak a globális kereskedelmi háborúban.

Az EGSZB sürgeti az uniós intézményeket, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket az ágazatspecifikus cselekvési tervekben, hogy meg lehessen előzni az ipar további leépülését, és hogy az EU továbbra is képes legyen az ipari átalakulásra.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) olyan robusztus ipari stratégia végrehajtására sürgeti az EU-t, amely fokozza a versenyképességet, minőségi munkahelyeket teremt, és összhangban van a zöld megállapodással. A siker érdekében ezt a stratégiát szorosan nyomon kell követni és az újonnan felmerülő kihívásokhoz kell igazítani.

„Európát súlyosan fenyegeti a dezindusztrializáció veszélye. Az iparnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek kéz a kézben kell járnia” - jelentette ki Andrea Mone, „Az uniós ipar jövője a magas energiaárak és az átállási költségek fényében" című vélemény előadója, amelyet az EGSZB februári plenáris ülésén fogadtak el.

A véleményben az EGSZB hangsúlyozta, hogy erős gazdasági és szabályozási keretre van szükség a magas energia- és nyersanyagköltségek, a zöld átállással kapcsolatos beruházási kihívások, az infrastrukturális hiányosságok, a készséghiány és a gyenge belső kereslet kezeléséhez. A beruházásokra és az innovációra összpontosító versenyképességi politika kulcsfontosságú a társadalmi és területi kohézió előmozdításához.

Annak hátterében, hogy az EGSZB azonnali cselekvésre szólít fel, az áll, hogy egyre szaporodnak az Európa gazdasági biztonságával és külső függőségével kapcsolatos aggodalmak.  A növekvő geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanságok idején rugalmas uniós kereskedelempolitikára van szükség az ipari fenntarthatóság megőrzéséhez egy olyan környezetben, ahol a dekarbonizációs célkitűzések eltérőek, és amelyet globális túlkapacitás és növekvő kereskedelmi feszültségek jellemeznek. E cél eléréséhez elengedhetetlen a nagyobb önállóság a kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítása terén.

A Draghi-jelentés rávilágított arra, hogy a beruházások növelése és a kormányzati reformok kulcsfontosságúak. Az egységes piac, különösen az energia területén, erősíteni fogja az EU gazdaságát. A szabályozási terhek csökkentése, a villamosenergia-piaci keretszabályozás finomítása és az olyan pénzügyi eszközök, mint a villamosenergia-vásárlási megállapodások javítása támogatni fogja az iparági átállást.

Az igazságos átmenet erős szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat igényel. Az iparpolitikának igazodnia kell az oktatási és munkaerő-stratégiákhoz, és hangsúlyt kell fektetnie a kutatásra, az innovációra és a készségfejlesztésre. Az energiainfrastruktúrába, a megújuló energiába és a körforgásos gazdaságra irányuló kezdeményezésekbe történő beruházások segítenek az éghajlati célok elérésében.

Az EGSZB elfogadott egy véleménykiegészítést is „Az energiaigényes uniós iparágak jövője” címmel, amelyben testre szabott megoldásokat javasol hosszú távú fenntarthatóságuk biztosítására. Az uniós ipar jövője szempontjából létfontosságú az iparágak előtt álló sajátos kihívások kezelése. (ll)

Meglepetésvendégünk Nicolas Gros-Verheyde francia újságíró, író, védelmi és külpolitikai szakértő, aki az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett ReArm Europe terv öt javaslatát ismerteti. A terv célja az európai védelem megerősítése válaszul az Egyesült Államok európai biztonság iránti elkötelezettségével kapcsolatos egyre növekvő aggodalmakra.

Nicolas Gros-Verheyde 1989 óta dolgozik francia újságíróként. Dolgozott az Ouest France, az ARTE, az LCI és a France Culture számára EU és NATO melletti tudósítóként. Európai körökben az európai ügyekkel, valamint a kül- és védelempolitikával kapcsolatos alapos ismereteit széles körben elismerik és megbecsülik. A 2008-ban alapított B2 főszerkesztője, amely az európai védelem és diplomácia vezető és legátfogóbb médiuma. A lapot egy újságíró-szövetkezet formájában működő nonprofit egyesület irányítja, és előfizetésekből finanszírozza. https://club.bruxelles2.eu/

A „Défense européenne à l'heure de la guerre en Ukraine”, a „La politique européenne de sécurité et de défense commune. Parce que l'Europe vaut bien une défense” és az „Europe de la défense” című könyvek szerzője, valamint az LN24, a France-Info és az RTBF politikai hírolvasója.