„Megkérdeztük...” című rovatunkban Stoyan Tchoukanov EGSZB-tag válaszolt a januári plenáris ülésen elfogadandó véleményével kapcsolatos kérdésünkre. Az EGSZB info kérdése: „Ön Az autonóm és fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása: a 2027 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiák című vélemény előadója. Mit javasol az EGSZB ebben a véleményben a 2027 utáni KAP-ra vonatkozóan a fenntartható élelmiszer-termelés tekintetében?”
„Megkérdeztük...” című rovatunkban Stoyan Tchoukanov EGSZB-tag válaszolt a januári plenáris ülésen elfogadandó véleményével kapcsolatos kérdésünkre.
Az EGSZB info kérdése: „Ön Az autonóm és fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása: a 2027 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiák című vélemény előadója. Mit javasol az EGSZB ebben a véleményben a 2027 utáni KAP-ra vonatkozóan a fenntartható élelmiszer-termelés tekintetében?”
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2023-as beszámolója nem volt különösebben biztató: az EU 2030-ra valószínűleg nem fogja teljesíteni a célok többségét. A fogyasztási lábnyom, a felhasznált energiamennyiség, a körforgásos termelés és a biogazdálkodás tekintetében különösen borúsak a kilátások, de a többi célkitűzés – úgymint a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – esetében sem lehet sok jóra számítani.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2023-as beszámolója nem volt különösebben biztató: az EU 2030-ra valószínűleg nem fogja teljesíteni a célok többségét. A fogyasztási lábnyom, a felhasznált energiamennyiség, a körforgásos termelés és a biogazdálkodás tekintetében különösen borúsak a kilátások, de a többi célkitűzés – úgymint a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – esetében sem lehet sok jóra számítani.
Ettől a szörnyű helyzettől nem szabad elbátortalanodni, hanem még inkább cselekvésre kell, hogy sarkalljon minket. A jószándékú, bátortalan hozzáállásnak most nincs helye: ezekből volt már bőven elég korábban, meg is nézhetjük, hol tartunk most, ugyanakkor a megszorító intézkedésekhez való visszatérés sem opció. Az igazságos átmenet elveinek – a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósággal kéz a kézben – át kell járniuk valamennyi uniós szakpolitikát. Ennek pedig magában kell foglalnia – az EGSZB legutóbbi véleményének megfelelően – a munka világára vonatkozó igazságos átmenetről szóló uniós szintű irányelv elfogadását: az előttünk álló gigantikus feladat csak akkor lesz teljesíthető, ha mindenki segít. Ha ennek költségeit áthárítják a legkiszolgáltatottabbakra, ahogy az már most is igen gyakran előfordul, a szélsőjobboldali populizmus erősödni fog. Amikor már ők sem tudják letagadni az éghajlatváltozás katasztrofális hatásait, addigra már túl késő lesz.
Minden éjszaka közel 900 000 ember alszik az utcán vagy hajléktalanszállón az EU-ban. A hajléktalanság az elmúlt 15 évben több mint kétszeresére nőtt, ezért az EGSZB cselekvésre szólítja fel a tagállamokat és az EU-t.
Minden éjszaka közel 900 000 ember alszik az utcán vagy hajléktalanszállón az EU-ban. A hajléktalanság az elmúlt 15 évben több mint kétszeresére nőtt, ezért az EGSZB cselekvésre szólítja fel a tagállamokat és az EU-t.
Az EGSZB egy hajléktalansággal kapcsolatos átfogó uniós stratégia kidolgozását, valamint a hajléktalansággal kapcsolatos hatékony nemzeti szakpolitikák gyors végrehajtását sürgeti azzal a céllal, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a hajléktalanság, a társadalmi kirekesztés egyik legszélsőségesebb formája.
„Egy olyan hajléktalansággal kapcsolatos uniós stratégiát sürgetünk, amely teljes mértékben integrálja a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformját (EPOCH), és lehetővé teszi a hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti szakpolitikák európai szemeszterbe történő beágyazását” – fejtette ki Maria del Carmen Barrera, „A hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti stratégiák uniós kerete” című EGSZB-vélemény előadója.
A stratégiát tanácsi ajánlásnak kell támogatnia, az EGSZB ezért sürgeti az EU Tanácsának új belga elnökségét, hogy kezdje meg az ezzel kapcsolatos munkát. Arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy késlekedés nélkül dolgozzon ki javaslatot egy új többéves munkaprogramra, amely átnyúlna következő mandátumidőszakába, és annak teljes időtartamát lefedné.
„Az EGSZB azt szeretné, ha a hajléktalanság továbbra is szociálpolitikai prioritás maradna az EU számára az európai választások előtt és azt követően is. Stratégiai szemléletváltásra van szükség, a hajléktalanság kezelése helyett arra kell összpontosítanunk, hogy azt ténylegesen, 2030-ig megszüntessük” – fejtette ki Topolánszky Ákos, a vélemény társelőadója.
Az EGSZB javasolta az „Elsőként lakhatás” elv aktív támogatását a krónikus hajléktalanság kezelése érdekében. Ezen elv értelmében a lakás nem csupán szálláshelyet, hanem a társadalmi visszailleszkedés eszközét is jelenti. Ez a megközelítés hosszú távú lakhatási megoldásokat kínál, és nem függ olyan feltételektől, mint a személyes fejlődés szükséges bizonyítása vagy egyéb támogatási formák elfogadása.
A lakhatásközpontú megközelítést már a lisszaboni nyilatkozat is támogatta, amelyet a 27 uniós tagállam mindegyike, valamint európai intézmények és számos európai nem kormányzati szervezet is aláírt 2021-ben. A nyilatkozat az EPOCH politikai alapja, és aláírói kötelezettséget vállaltak arra, hogy uniós szinten együttműködjenek a hajléktalanság terén, és törekedjenek a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolására. Ugyanakkor, ahogyan az EGSZB a véleményben megjegyzi, a politikai erőfeszítések ellenére sem európai, sem nemzeti szinten nem tettek még eleget a hajléktalanság kezelése érdekében.
Az elmúlt húsz évben Finnország volt az egyetlen olyan ország, amely következetesen csökkenteni tudta a hajléktalanságot. (ll)
Az EGSZB kéri, hogy a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében az európai fogyatékossági kártyára vonatkozó európai bizottsági javaslat hatályát terjesszék ki a hosszabb munkavállalási vagy tanulmányi célú tartózkodásra.
Az EGSZB kéri, hogy a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében az európai fogyatékossági kártyára vonatkozó európai bizottsági javaslat hatályát terjesszék ki a hosszabb munkavállalási vagy tanulmányi célú tartózkodásra.
Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság európai fogyatékossági kártyára és európai parkolási kártyára vonatkozó javaslatát, amely az első lépés a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgásának megvalósítása felé az EU-ban.
„A két kártyára vonatkozó javaslat több mint 80 millió fogyatékossággal élő európai polgár számára fontos” – jelentette ki Ioannis Vardakastanis, az EGSZB Európai fogyatékossági és parkolási kártyák című véleményének főelőadója. A vélemény ismertetésére az EGSZB december 14-i plenáris ülésén került sor. „Ez egy nagyon fontos lépés a komoly akadályok felszámolása és annak biztosítása felé, hogy a fogyatékossággal élő személyek – mind az európaiak, mind pedig a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – élvezhessék a szabad mozgást, amely az Unió alapelve. A jövőben további szakpolitikák fognak erre épülni.”
Az EGSZB azonban megjegyzi, hogy a javaslat nem szünteti meg a fogyatékossággal élő európaiak szabad mozgásának néhány fő akadályát, különösen a fogyatékossági ellátások hordozhatóságának hiányát, amikor a fogyatékossággal élő személyek munkavállalás vagy tanulás céljából egy másik uniós országba költöznek. Saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB a javaslat hatályának kiterjesztését kéri, hogy a más uniós országba költöző fogyatékkal élő személyek ideiglenesen használhassák a kártyákat, és így továbbra is részesülhessenek a szociálpolitika és/vagy a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek keretében nyújtott ellátásokban.
Jelenleg ez nem így van. A másik tagállamba költöző személyek a határ átlépésével elveszítik a fogyatékossági ellátásokra való jogosultságukat mindaddig, amíg az új tagállamban újra nem értékelik a fogyatékosságukat.
Ez az értékelési folyamat több mint egy évig is eltarthat, és az átmeneti időszakban az érintett személy nem számíthat sem elismerésre, sem támogatásra. „Azt kérjük, hogy terjesszék ki a javaslat hatályát, hogy ne legyen joghézag, és az új országban az ellátások folyósítása ne szakadjon meg a szóban forgó időszakban. Ez lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élők méltóságteljes életet élhessenek már a tartózkodásuk kezdetétől fogva” – emelte ki Ioannis Vardakastanis. (ll)
Ön jegyzi előadóként „Az autonóm és fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása: a 2027 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiák” című véleményt. Milyen javaslatokat fogalmaz meg az EGSZB a véleményben, különös tekintettel arra, hogy a 2027 utáni KAP hogyan kezeli a fenntartható élelmiszer-termelést?
Ön jegyzi előadóként „Az autonóm és fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása: a 2027 utáni közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiák” című véleményt. Milyen javaslatokat fogalmaz meg az EGSZB a véleményben, különös tekintettel arra, hogy a 2027 utáni KAP hogyan kezeli a fenntartható élelmiszer-termelést?
Stoyan Tchoukanov: A KAP lehetővé tette, hogy az Európai Unió stabil és egyre jobb minőségű élelmiszer-ellátást biztosítson növekvő népessége számára, és közben megőrizze a családi gazdálkodási modellt. Az elmúlt 65 évben sokat fejlődött ez a szakpolitika, de a fenntarthatóság három dimenziója kapcsán még mindig sok bírálat éri a 2021-ben hatályba lépett új változatotot.
Új kihívásokkal szembesülünk, ezért minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy stabil, hosszú távú szakpolitikai keretre, amely fenntartható élelmiszer-termelésre és nyitott stratégiai autonómiára törekszik az Európai Unióban. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy védjük az Unión belüli gazdálkodási formák sokféleségét, kielégítsük a társadalmi és ökológiai szükségleteket („közpénz a közjavakért”) és biztosítsuk a vidékfejlesztést.
A környezetvédelmi és éghajlati politikát nem szabad tehernek tekinteni a jelenlegi válságból való kilábalás során, inkább a hosszú távú megoldások részeként, illetve a jövőbeli döntéshozatalt segítő iránymutatásként kell kezelni. A legutóbbi reform megerősítette azt az elvet, hogy minden támogatott hektárnak a támogatásért cserébe környezetvédelmi szolgáltatásokat kell nyújtania a társadalom számára.
A hektáronkénti egységes támogatás azonban nem tükrözi az ökológiai valóságot, sem pedig a társadalmi szempontból méltányos támogatást. Úgy gondoljuk, hogy ezt az elvet a következő KAP-ban meg kell erősíteni, még szigorúbb környezetvédelmi és szociális követelményekkel, megfelelő díjazással és a tisztességtelen verseny elleni védelemmel.
Ezért módosítanunk kell a területalapú kifizetések rendeltetését, hogy azok kompenzáció helyett inkább ösztönözzék a kedvezményezett szolgáltatásokat, és észszerű átmeneti időszakról kell gondoskodnunk, amely túlnyúlhat a többéves pénzügyi keret hatályán.
Fontos, hogy a kis családi gazdaságok úgy is dönthessenek, hogy megtartják a területalapú kifizetéseken és a gazdaságban dolgozó munkaerőegységeken alapuló jövedelemtámogatást, és a tagállamok határozhassák meg a kritériumokat a stratégiai tervekben. Annak érdekében, hogy az Unióban ne csökkenjen még tovább a gazdaságok száma a generációs megújulás hiánya miatt, intézkedéseket kell hozni a következők érdekében: gazdálkodásból származó átlagjövedelmek növelése, földhöz való hozzáférés (beruházástámogatások, kedvezményes hitelek, földátruházásra vonatkozó nemzeti jogszabályok révén), kedvező beruházási feltételek a második pillér keretében (további magánforrások bevonása), továbbképzés (a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági dolgozók és a tanácsadók körében), a nők szerepvállalásának növelése, jó munkakörülmények, a mezőgazdasági termelők hosszú távú kilátásainak javítása (nyugdíjak stb.), valamint a vidéki területek általános vonzereje.
A KAP-nak hozzá kell járulnia az egészségesebb és fenntarthatóbb étrend (ökológiai, szezonális, helyi termékek) iránti fogyasztói kereslet előmozdításához az Unióban, vissza kell szorítania az élelmiszer-pazarlást és szabályoznia kell az élelmiszerpiacokat az élelmiszer-ágazat komoly spekulációkhoz vezető financializációjának kezelése érdekében, mivel hatalmas nyereségek keletkeznek, miközben az európaiak számára egyre nagyobb gondot okoznak az emelkedő élelmiszerárak. Az energiaárak emelkedése és az energia- és műtrágya-ellátás zavarainak kockázata mára a mindennapok részévé vált, és a KAP-nak fontolóra kellene vennie anticiklikus összetevők bevonását, illetve olyan beruházástámogatási rendszerek bevezetését, amelyek a vidéki területeken – a gazdaságokban és helyi szinten – a megújuló energia termelésének és elosztásának javítását szolgálják.
Véleményünkben azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság vegye fontolóra olyan, köz-magán partnerségben – és az egyes tagállamokban önkéntes alapon – működő biztosítási rendszerek megerősítését a 2027 utáni KAP-eszközökben, amelyekkel reagálni lehet a szélsőséges éghajlati viszonyok következményeire. A 2024-es európai parlamenti választásokra és az EU jövőbeli bővítésére tekintettel az EGSZB úgy ítéli meg, hogy e vélemény lehetőséget kínál arra, hogy a szervezett civil társadalom néhány gondolatot/iránymutatást/javaslatot fogalmazzon meg a KAP 2027 utáni jövőbeli formájával és irányával kapcsolatban azzal a céllal, hogy egy holisztikusabb és átfogóbb élelmiszerpolitika keretében önálló és fenntartható élelmiszertermelés valósulhasson meg. Célunk, hogy a civil társadalmi szervezetek igényeire és a társadalom elvárásaira rávilágítva hozzájáruljunk a következő KAP-ra vonatkozó európai bizottsági javaslathoz.
A plenáris ülésen elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) javaslatot tett egy, az EU szigetei, valamint hegyvidékei és ritkán lakott területei előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére irányuló stratégiára. Az EGSZB kéri, hogy az EU a kohéziós politika keretében lépjen fel, és hangsúlyozza, hogy testre szabott stratégiákra, megbízható adatokra és a fenntartható növekedést szolgáló konkrét mechanizmusokra van szükség.
A plenáris ülésen elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) javaslatot tett egy, az EU szigetei, valamint hegyvidékei és ritkán lakott területei előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére irányuló stratégiára. Az EGSZB kéri, hogy az EU a kohéziós politika keretében lépjen fel, és hangsúlyozza, hogy testre szabott stratégiákra, megbízható adatokra és a fenntartható növekedést szolgáló konkrét mechanizmusokra van szükség.
Az EU távoli régiói – a szigetektől kezdve a hegyvidéki és a ritkán lakott területekig – gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal küszködnek, amelyek akadályozzák fejlődésüket. A távoli fekvésű szigetek izoláltságuk miatt magas költségekkel szembesülnek, míg a hegyvidéki területekre nézve az éghajlatváltozás jelent kockázatot. A gyéren lakott övezetek csökkenő népessége innovatív növekedési stratégiákat követel meg. Az EGSZB előadója, Ioannis Vardakastanis hangsúlyozza, hogy testre szabott megközelítésekre van szükség, elismerve az egyes régiók sajátosságait. Véleményében az EGSZB koherens uniós fellépést szorgalmaz, és hangsúlyozza a régiók közötti szolidaritást a marginalizálódás megelőzése érdekében. Az EGSZB azt ajánlja, hogy használják fel a kohéziós politika szilárd jogalapját, és konkrét alapokat és paktumokat (pl. a szigetek paktuma, a hegyvidéki területek paktuma) javasol a régiók sajátos kihívásainak kezelése érdekében, a városi és vidéki területekre vonatkozó sikeres stratégiák mintájára. A megoldások gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat foglalnak magukban, amelyek különböző intézkedéseket tesznek szükségessé, a működési költségek csökkentésétől a munkahelyteremtés előmozdításáig és a helyi kultúra megőrzéséig. A megalapozott döntéshozatalhoz pontos adatokra és kapacitásépítésre van szükség, valamint elő kell mozdítani az uniós, nemzeti és helyi érdekelt felek közötti aktív párbeszédet az e régiók EU-n belüli egyedi körülményeit tükröző politikák kialakítása érdekében. (tk)
A 2024 júniusában sorra kerülő európai választások meghatározzák Európa jövőjének alakulását, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményes partnereként útnak indítja első civil társadalmi hetét.
Ne felejtse ezt az eseményt feljegyezni naptárába!
A 2024 júniusában sorra kerülő európai választások meghatározzák Európa jövőjének alakulását, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményes partnereként útnak indítja első civil társadalmi hetét.
Ne felejtse ezt az eseményt feljegyezni naptárába!
Ez a kiemelt rendezvény kortól és háttértől függetlenül találkozási lehetőséget nyújt mindenkinek, ideértve a fiatalokat, újságírókat és uniós intézményeket, hogy élénk vitát folytassanak azokról a kérdésekről, amelyek fontosak mindennapi életünk és Európa jövője számára.
A „Lépj fel a demokráciért!” mottót követve megvitatjuk azokat a fenyegetéseket és kihívásokat, amelyek fontosak a demokratikus értékek biztosítása szempontjából, és feltárjuk, hogy mit is vár a civil társadalom Európa jövőbeli vezetőitől. Ajánlásaink beépülnek majd az EGSZB uniós választásokról szóló állásfoglalásába.
A civil társadalmi hét öt fontos EGSZB-s kezdeményezést foglal magában:
Civil társadalmi napok: civil társadalmi szervezetek: a demokrácia pillérei és a jelenlegi kihívások leküzdésének kulcsszereplői
A Te Európád, a Te szavad!: álljunk ki a demokrácia mellett, szólaljunk fel Európáért: ifjúságpolitikai prioritások az EU következő jogalkotási ciklusára
Újságírói szeminárium: a kihívás: az európai polgárok mozgósítása az európai választásokra
Csatlakozzon hozzánk, és inspirálódjon a szakértői workshopok és magas szintű viták kínálatából! Mondja el véleményét az új európai jogalkotási ciklussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, és lépjen kapcsolatba civil társadalmi szervezetekkel és a változások előidézőivel Európa minden részéről!
A rendezvényre 2024 januárjától lehet majd regisztrálni.
2023. december 12-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Elnöksége úgy határozott, hogy Isabelle Le Galo Flores-t nevezi ki az EGSZB új főtitkárának.
2023. december 12-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Elnöksége úgy határozott, hogy Isabelle Le Galo Flores-t nevezi ki az EGSZB új főtitkárának.
Isabelle Le Galo Flores mesterfokozatot szerzett mérnök-matematikus szakon, illetve kommunikáció, médiaismeretek és nemzetközi kapcsolatok szakirányon is. Pályafutása során több vezető beosztást is betöltött, legutoljára például a spanyolországi Daniel és Nina Carasso Alapítvány főigazgató-helyettese volt. Itt többek között a fenntartható élelmiszerrendszerek és a polgárság, illetve a művészet kapcsolatával foglalkozott.
Az EGSZB főtitkárának végrehajtói feladata van: segítenie kell az intézmény hivatalos szerveinek működését, akár tanácsadással is, és ő vezeti a mintegy 700 fős személyzetet. Isabelle Le Galo Flores 2024- január 16-án kezdte meg ötéves megbízatását, miután Gianluca Brunetti 2023. december 31-én távozott a főtitkári posztról. (ehp)
Belgium január 1-jén átvette az EU vezetését, hogy 2024 első felében, ebben a kritikus jelentőségű időszakban ellássa az EU Tanácsának elnökségét. A hangsúly kétségtelenül a júniusi európai választásokon lesz, amikor az európai polgárok meghatározhatják az Unió jövőbeli irányát. Aktív szerepet fogunk játszani a választásokkal kapcsolatos információk közlésében és a szavazók választásra való buzdításában.
Belgium január 1-jén átvette az EU vezetését, hogy 2024 első felében, ebben a kritikus jelentőségű időszakban ellássa az EU Tanácsának elnökségét. A hangsúly kétségtelenül a júniusi európai választásokon lesz, amikor az európai polgárok meghatározhatják az Unió jövőbeli irányát. Aktív szerepet fogunk játszani a választásokkal kapcsolatos információk közlésében és a szavazók választásra való buzdításában. „Az EGSZB a szervezett civil társadalom otthonaként szorosan együtt fog működni a belga elnökséggel egy erősebb, reziliensebb és demokratikusabb Európa kiépítése érdekében”, jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke.
Ez az új kiadvány tartalmazza az év első felére tervezett tevékenységeinket, a szekcióink által tárgyalt legfontosabb ügyiratokat, valamint a belga elnökség által kért feltáró véleményeket. Szeretné tudni, kik az EGSZB belga tagjai?
Itt megtudhatja, kik ők és a civil társadalom mely szegmenseit képviselik. A tájékoztatás holland, francia, német és angol nyelven érhető el (cw).
A pénzügyi ágazat – különösen a banki ágazat – fontos szerepet játszik az EU gazdaságának versenyképesebbé tételében, hiszen jelentős mértékben befolyásolja a finanszírozást és a fenntarthatóságra való, elengedhetetlen átállást. A plenáris ülésszakon elfogadott egyik véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt elemzi, hogy elsősorban milyen eszközökkel lehet megerősíteni magát az ágazatot, valamint az EU stratégiai autonómiájához és az annak elérését elősegítő célokhoz való hozzájárulását.
A pénzügyi ágazat – különösen a banki ágazat – fontos szerepet játszik az EU gazdaságának versenyképesebbé tételében, hiszen jelentős mértékben befolyásolja a finanszírozást és a fenntarthatóságra való, elengedhetetlen átállást. A plenáris ülésszakon elfogadott egyik véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt elemzi, hogy elsősorban milyen eszközökkel lehet megerősíteni magát az ágazatot, valamint az EU stratégiai autonómiájához és az annak elérését elősegítő célokhoz való hozzájárulását.
A pénzügyi rendszer ellenálló képessége prioritás az EU gazdasági átalakulása szempontjából, ugyanakkor továbbra is felmerülnek kihívások a versenyképességi ellenőrzések bevezetésére és a szabályozás REFIT révén történő finomhangolására irányuló erőfeszítések ellenére. Az EGSZB előadója, Antonio García del Riego rámutat, hogy a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésének elmaradása akadályozza az integrált piac kialakulását, emiatt pedig az uniós bankok lemaradnak a globális versenyben. Korrekciós intézkedésként alapos értékeléseket kell végezni, hogy garantálni tudjuk a pénzügyi ágazat versenyképességét és rezilienciáját. A tisztességes verseny döntő fontosságú a stabilitás és a növekedés szempontjából, ugyanakkor erősebb szabályozási keretet tesz szükségessé, amely ugyanakkor fenntartja a bankszektor sokszínűségét. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny fontos szerepet játszik a stabilitás biztosításában és a beruházások vonzásában, és olyan kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz a felügyelet kapcsán, amely előmozdítja a digitalizációt és a piaci fenntarthatóságot. Az EGSZB üdvözli, hogy az EU a jövőbeli szakpolitikák részévé teszi a versenyképességi ellenőrzést, ugyanakkor rámutat arra, hogy a versenyképesség fokozása nem igazolhat semmilyen eltérést az olyan nemzetközi normáktól, mint a Bázel III. Létfontosságú, hogy az említett ellenőrzések összhangban legyenek a pénzügyi ágazat sajátosságaival. A tőkepiaci unió kiteljesítése a piac széttöredezettsége ellen fog hatni, fokozza a pénzügyi stabilitást és előmozdítja az integrációt. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ágazat fejlődésének kulcsa a hatékony értékelési módszerek alkalmazása, az érdekelt felek bevonása a hatásvizsgálatokba, valamint a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges megbízható adatok biztosítása. (tk)
