A következő Európai Bizottságnak a bővítés Bizottságának kell lennie. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) bővítéssel foglalkozó magas szintű fórumot szervezett, amely arra jutott, hogy nem maga a bővítés a kérdés, hanem az, hogy miként kell azt helyesen végrehajtani. A fórumon Oliver Röpke EGSZB-elnök, Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos, valamint uniós tagállamok és tagjelölt országok miniszterei vettek részt.

Az EGSZB az Európai Bizottsággal közösen magas szintű fórumot szervezett a bővítésről, amelyet az októberi plenáris üléshez kapcsolódóan tartottak. A rendezvényen tagjelölt országok több mint 140 civil társadalmi képviselője vett részt, akik első alkalommal találkoztak. A résztvevők egyértelműen egyetértettek abban, hogy az uniós bővítési folyamat során központi szerepet kell szánni a civil társadalmi szereplőknek és a szociális partnereknek, akiket egyébként gyakran figyelmen kívül hagynak a csatlakozási folyamatban.

Oliver Röpke hangsúlyozta: „Nem csupán az EU bővítéséről van szó, hanem arról is, hogy fel kell készíteni a jövőbeli tagállamokat arra, hogy aktívan részt vegyenek az EU alakításában, ehhez pedig biztosítani kell, hogy teljes mértékben felkészültek legyenek az előttük álló kihívások kezelésére. A civil társadalommal, a munkáltatói szövetségekkel és a szakszervezetekkel való együttműködés révén megteremtjük az ahhoz szükséges alapokat, hogy Európa befogadóbb és erősebb legyen.”

A vita rávilágított arra, hogy fenn kell tartani a bővítést övező közelmúltbeli lendületet, mivel a 2024–2029-es mandátumidőszakban működő Európai Bizottság döntő szerepet fog játszani a bővítési folyamat lezárásában.

A vita másik kiemelt üzenete az volt, hogy fontos a fokozatos, kiszámítható és érdemeken alapuló integráció, ahol az elért eredményeket a csatlakozás valós kilátásával ismerik el és jutalmazzák.

Nicolas Schmit kiemelte, hogy nagyon fontos szerep hárul a civil társadalomra, és elmondta, hogy „a jól működő kétoldalú és háromoldalú szociális párbeszéd és a szociális partnerek bevonása nélkülözhetetlen az uniós csatlakozás kapcsán, hiszen ezek a szereplők az európai szociális piacgazdaság megkerülhetetlen részét jelentik”.

Rolf Schmachtenberg német államtitkár szerint „a munkaügyi és szociális szempontok kulcsfontosságúak a sikeres uniós csatlakozás szempontjából. Azoknak, akik javítani akarják valamennyi polgár életét, lehetőségeket akarnak teremteni és fel akarják számolni a társadalmi egyenlőtlenségeket, hatékony foglalkoztatáspolitikákra, jó munkafeltételekre és működő szociális biztonsági rendszerekre van szükségük, erős szociális partnerekkel”.

A vita során Naida Nišić montenegrói munkaügyi, foglalkoztatási és szociális párbeszédért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a magas szintű fórum fontos platformot jelent a párbeszédhez, lehetővé téve Montenegró számára, hogy értékelje az eddig elért eredményeit.

Niki Kerameus görög munkaügyi és szociális biztonságért felelős miniszter így fogalmazott: „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem ezen a fontos rendezvényen, ahol megvitattuk az EU-bővítés kérdését és azt, hogy milyen fontos szerepet játszanak a szociális partnerek az európai munkaügyi és szociális jogok jövőbeli kialakításában”.

Olta Manjani albán gazdasági, kulturális és innovációs miniszterhelyettes pedig így nyilatkozott: „Albánia egyre nagyobb mértékben képviselteti magát az uniós intézményekben, bizottságokban és munkacsoportokban. E törekvésünk egyik példája az a konzultatív vegyes bizottság, amelyet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal hoztunk létre”.

Az EGSZB következetesen támogatja az EU bővítését. 2024-ben elindított egy kísérleti projektet, a „bővítési országok tagjelöltjei” kezdeményezést, amely lehetővé teszi a tagjelölt országok civil társadalma számára, hogy részt vegyenek az EGSZB munkájában. A kezdeményezés jól rávilágít arra, hogy a tagjelölt országok civil társadalmának aktív bevonása hogyan erősíti a bővítési folyamatot.  (mt)

Európában a geotermikus energia jelentős mértékű kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, az Európai Uniónak tehát sürgősen lépéseket kell tennie a geotermikus energiára vonatkozó európai stratégia elfogadása érdekében, amelynek célja a geotermikus energia előnyeinek kihasználása.

Októberi plenáris ülésén az EGSZB egyhangú álláspontot képviselt az energiával kapcsolatban. A Kükedi Zsolt és Thomas Kattnig által kidolgozott véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a geotermikus energiatermelés rendkívül alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, és kulcsszerepet játszhat az EU zöld átállásában azáltal, hogy csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és megkönnyíti dekarbonizációját.

„A geotermikus energia hasznos lehet az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljainak eléréséhez” – jelentette ki Kükedi Zsolt. „A benne rejlő lehetőségek nincsenek kiaknázva, és az Európai Bizottságnak haladéktalanul ki kell dolgoznia egy átfogó stratégiát a geotermikus energiaforrások felhasználására” – tette hozzá Thomas Kattnig.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a geotermikus erőművekbe történő beruházások nemzeti szintű pénzügyi támogatás nélkül nem lesznek elegendőek. Konkrétabban: kormányzati finanszírozásra és ösztönzőkre lesz szükség a kezdeti beruházások vonzásához és kockázatmentesítéséhez.

Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy az energiapolitika vagy -finanszírozás változásai hatással lehetnek a geotermikus projektek gazdasági vonzerejére.

A geotermikus erőművek építése kockázatokkal jár, melyeket pontosan fel kell mérni, különösen a környezeti hatások tekintetében. Ezért alapvetően fontos, hogy ezt a folyamatot a társadalmi elfogadottság növelése érdekében a helyi közösségek bevonásával hajtsák végre.

Mindazonáltal a geotermikus energia környezeti és éghajlati előnyei meghaladják a kockázatokat, mivel a földhasználat, az erőforrás-felhasználás és az importfüggőség szempontjából ez az egyik legjobb megújuló energiaforrás. (mp)

Az uniós tagállamoknak elő kell segíteniük a civil társadalom teljes körű részvételét, és növelniük kell a nyitottságot és az átláthatóságot a civil társadalom felé a radioaktívhulladék-gazdálkodás minden területén. Ez egyaránt vonatkozik azokra a közösségekre, amelyek területén most is találhatók ilyen létesítmények, mind pedig azokra, amelyek a jövőben találkozhatnak ezzel a kérdéssel – annál is inkább, mivel a következő évtizedben és azt követően évről évre egyre több radioaktív hulladék fog keletkezni.

Az EGSZB az októberi plenáris ülésen elfogadott véleményében határozottan állást foglal ebben a kérdésben. Leszögezi, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a civil társadalmi csoportok, különösen a nukleáris létesítmények közelében élő helyi közösségek kapacitásának fejlesztésére kell fordítani, hogy önállóan részt tudjanak venni a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos részvétel és átláthatóság értékelésére irányuló projektekben és tanulmányokban.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok számoljanak be arról, hogy a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatal kapcsán milyen lehetőségek vannak a társadalmi részvételre, valamint hogy miként garantálják az átláthatóságot. „Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos környezeti, közegészségügyi és társadalmi-gazdasági fejlemények nyomon követése és rendszeres közzététele érdekében” – jelentette ki az előadó, Alena Mastantuono.

A tagállamoknak viselniük kell annak felelősségét, hogy ne a jövő nemzedékeire háruljon a nukleáris hulladék feldolgozásának terhe, függetlenül annak jellegétől, bomlási idejétől és veszélyességi szintjétől.

Mivel a használt nukleáris fűtőelemek nagy része újrafeldolgozható, újra kell hasznosítani a hasadóanyagokat, ezáltal csökkentve az igényt az atomreaktorok üzemeltetéséhez szükséges természetes urán iránt. A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiák alkalmazásával a tagállamok minimálisra korlátozhatnák a hulladékgazdálkodási stratégiákkal kezelendő hulladék mennyiségét.

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a leszerelésre, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó költségbecslések figyelembe vegyék az idő múlásával bekövetkező költségnövekedést. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a finanszírozás elegendő legyen a tényleges költségek fedezésére” – jelentette ki Christophe Quarez társelőadó. (mp)

Az EGSZB sürgeti az Európai Uniót, hogy fokozza beruházásait a biztonságos konnektivitásba, illetve a reziliens infrastruktúrába és ellátási láncokba, hogy versenyképes maradjon az általános célú mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén. Ezek az intézkedések elengedhetetlenek a generatív mesterséges intelligencia előnyeinek maximalizálásához, összhangban az európai értékekkel, igényekkel és alapvető jogokkal.

A „Mesterséges intelligencia: a további lépések” című feltáró véleményében, amelyben az általános célú mesterséges intelligencia fő szempontjait vizsgálja, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia dinamizmusa és összetettsége miatt folyamatosan aktualizálni kell a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabályt. Bár az általános célú mesterséges intelligencia modelljei nagyrészt technikai jellegűek, és elsősorban a vállalkozások közötti (B2B) ágazatban alkalmazandók, nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkavállalókra és a fogyasztókra gyakorolt közvetett hatásukat.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Európában alkalmazott mesterséges intelligencia európai értékeken is alapuljon. Ez természetesen a jogállamiságot és az emberi jogokat jelenti, de egyben az átláthatóságot, a hitelességet és a megbízhatóságot is. Ezek azok a kulcsfontosságú tényezők, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely MI-rendszer az emberek javát szolgálja” – jelentette ki Sandra Parthie, az Európai Bizottság és az EU Tanácsának magyar elnöksége által kért vélemény előadója.

Bár támogatja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, az EGSZB hangsúlyozza, hogy azt szorosan nyomon kell követni és ki kell igazítani, ha bebizonyosodik, hogy a rendelet elfojtja a mesterséges intelligenciára összpontosító uniós vállalatok innovációs képességét. Ez akkor fordulhat elő, ha bizonytalanságok merülnek fel a rendelet alkalmazásának módjával kapcsolatban, vagy ha az túl bonyolultnak bizonyul, elriasztva a befektetőket és az innovátorokat az európai piacról.

Az EGSZB azt szorgalmazza, hogy a nem uniós nagy digitális vállalatok uniós piacon fennálló markáns erőfölényének ellensúlyozása érdekében mozgósítsanak uniós versenypolitikai eszközöket, hogy kezelni lehessen bármilyen felmerülő kritikus magatartást vagy az uniós normák megkerülését.

Az EU-nak és tagállamainak be kell ruházniuk az innovációba, hogy erős hálózatokat építsenek ki MI-termékek létrehozására és javítására, és növeljék a mesterséges intelligencia által az emberek és a gazdaság számára nyújtott előnyöket. Az általános célú mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és alkalmazásának elmaradása az európai vállalatok versenyképességének csökkenéséhez, az értékesítések vissszaeséséhez, munkahelyek megszűnéséhez, gazdasági stagnáláshoz és szegénységhez vezethet.

„Nagyon jó vállalatokkal és kutatókkal rendelkezünk; világszínvonalú kutatási létesítményeink vannak a közelben. Sokkal jobban támogatnunk kell őket, mint eddig. Vonzanunk kell a tehetségeket, és vonzó munkalehetőségeket kell biztosítanunk számukra Európában. Ki kell fejlesztenünk az Európában előállított mesterséges intelligenciát” – mutatott rá Martin Parthie. (ll)