Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) konferenciát tartott, amelyben hangsúlyozta a dezinformáció elleni küzdelemben való közösségi szerepvállalás fontosságát. A médiaműveltség előmozdításával, a kritikus gondolkodás ösztönzésével, az aktív kommunikáció előmozdításával és a mesterséges intelligencia szövetségesként való mozgósításával a társadalmak ellenállóvá válhatnak a hamis információkkal és a mérgező propagandával szemben.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) konferenciát tartott, amelyben hangsúlyozta a dezinformáció elleni küzdelemben való közösségi szerepvállalás fontosságát. A médiaműveltség előmozdításával, a kritikus gondolkodás ösztönzésével, az aktív kommunikáció előmozdításával és a mesterséges intelligencia szövetségesként való mozgósításával a társadalmak ellenállóvá válhatnak a hamis információkkal és a mérgező propagandával szemben.
A polgárok legyőzhetik a 2025. május 22-én Lisszabonban tartott dezinformációt. Ez volt a negyedik olyan EGSZB-projekt, amelynek célja a dezinformáció elleni küzdelem a civil társadalom segítségével. A rendezvényt a Portugál Gazdasági és Szociális Tanáccsal együttműködésben, valamint az Európai Bizottság Lisszaboni Képviseletének és az Európai Parlament Lisszaboni Irodájának támogatásával szervezték meg.
Oliver Röpke, azEGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy a polgárok döntő szerepet játszanak ebben a küzdelemben: „A dezinformáció elleni küzdelem érdekében fel kell erősítenünk a polgárokat és a civil társadalmat, nemcsak őrként, hanem a demokratikus reziliencia aktív résztvevőiként is."
Mivel a dezinformáció érzelmekkel játszik, fontos, hogy a szerepvállalás előtt szüneteljünk és távozzunk. A résztvevők megjegyezték, hogy amikor valami a közönség szívéhez szól, fontos megkérdőjelezni az információ szándékát és forrását. Csak úgy csökkenthetjük e tartalom láthatóságát és viralitását, ha nem teszünk semmit.
Amint azt Luís Pais Antunes, a Portugál Gazdasági és Szociális Tanács elnöke is megismételte, nemcsak félretájékoztatásról és információhiányról van szó modern társadalmaink számára, hanem túl sok információról is van szó.
A konferencia rámutatott az erők egyesítésének fontosságára, hangsúlyozva, hogy csak az együttes fellépéssel, a civil társadalom szisztematikus bevonásával, a médiaműveltségre vonatkozó cselekvési tervek előterjesztésével és a szilárd jogalkotás biztosításával lehet leküzdeni a dezinformációt, lehetővé téve a megbízható, tényeken alapuló tájékoztatást.
„A médiaműveltséget az iskolákban kell tanítani. Ez az a terület, ahol az állam kulcsszerepet játszik. A demokrácia hitelességet jelent" – mondta Aimilios Perdikaris, az Athéni Macedón Hírügynökség igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója.
„A demokrácia nem maradhat fenn szabad tájékoztatás, valamint szabad, pártatlan és kritikus média nélkül" – mondta Carlos Abreau Amorim, Portugália parlamenti ügyekért felelős miniszterhelyettese, hozzátéve, hogy a portugál kormány megerősítené az újságírói etikát, mivel „az újságírás hitelességének hiánya a dezinformáció legnagyobb szövetségese".
A mesterséges intelligenciára mint a dezinformáció elleni küzdelem hatalmas kihívására hivatkozva Niko Efstathiou, az oxfordi Reuters Institute újságírói munkatársa kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia meggyőző, mély álhíreket hozhat létre, hogy kampányokat terjesszen a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok körében. A mesterséges intelligencia azonban hihetetlenül hasznos lehet a tartalmak szkennelésében is, hogy valós időben észlelje a félretájékoztatást. (at)
Bár az ipar soha nem tervezte elhagyni Európát, a valóság az, hogy a 2024-es európai választások óta az uniós intézmények egyértelmű következtetésre jutottak: erős ipar nélkül Európa nem képes stratégiai autonómiát biztosítani vagy gazdasága alapvető versenyképességét elérni. Az erős ipari bázis nemcsak az európaiak minőségi munkahelyei, hanem a fejlődés, az innováció és a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások szempontjából is elengedhetetlen.
Bár az ipar soha nem tervezte elhagyni Európát, a valóság az, hogy a 2024-es európai választások óta az uniós intézmények egyértelmű következtetésre jutottak: erős ipar nélkül Európa nem képes stratégiai autonómiát biztosítani vagy gazdasága alapvető versenyképességét elérni. Az erős ipari bázis nemcsak az európaiak minőségi munkahelyei, hanem a fejlődés, az innováció és a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások szempontjából is elengedhetetlen.
A megélhetési válságra válaszul az EGSZB egy „ernyővéleményt" indított a válság kezelésére a különböző szakpolitikai területeken, és célzott ajánlásokat fogalmazott meg az uniós és nemzeti politikai döntéshozók számára. Ennek részeként az EGSZB „Tanulmány az ipari szerkezetváltásról" (CCMI) szakbizottsága az újraiparosítás mint a megélhetési költségekkel kapcsolatos válság által az európai polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt hatás ellensúlyozásának kulcsfontosságú megközelítése tekintetében nullát ért el.
Bár üdvözöljük a Bizottság „versenyképességi iránytű" létrehozására irányuló kezdeményezését, felszólítunk egyértelmű referenciaértékek és teljesítménymutatók bevezetésére annak biztosítása érdekében, hogy ezek az erőfeszítések ne csak papíron valósuljanak meg, hanem meg is valósuljanak.
Az energia területén (amely jelenleg visszatartja az európai ipart és a tágabb értelemben vett gazdaságot) gyors – rövid és hosszú távú – intézkedésekre szólítunk fel a biztonságos, stabil és kiszámítható energia olyan árakon történő biztosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások versenyképességét, és nem jelentenek terhet a háztartások számára.
A stratégiai autonómiának az újraiparosítási folyamat középpontjában kell állnia, és nemcsak a közvetlenül érintett vállalatok, hanem a teljes értéklánc javát is kell szolgálnia. Az európai ipar a szakképzett munkaerő hiányával néz szembe, ezért felszólítunk a bürokrácia csökkentésére és a munkavállalási engedélyek kiadására vonatkozó uniós jogszabályok észszerűsítésére. Nem akarjuk „importálni" az olcsó munkaerőt, hanem inkább olyan képzett munkavállalókat akarunk vonzani, akik gazdagítják az európai társadalmat.
Az iparpolitika célja, hogy helyreállítsa az EU vonzerejét, és ismét kedvező környezetet teremtsen az ipari beruházások számára, kiaknázva a jogbiztonságot, a munkavállalók készségeit és természetesen az egységes piac előnyeit.
A szociális párbeszédet teljes mértékben be kell építeni az újraiparosítási folyamatba, mivel az nemcsak a nagyvállalatokat érinti, hanem a kkv-kat is, amelyek az európai vállalkozások túlnyomó többségét teszik ki.
Van azonban egy olyan kérdés, amely különösen érzékeny néhány társadalmi és képviselőcsoportban: a bürokrácia egyszerűsítése. Stefano Mallia, az EGSZB Munkaadók csoportjának elnöke szavaival élve „az egyszerűsítés nem jelenti a deregulációt. Nem a zöld megállapodás felszámolásáról vagy az alapvető szociális biztosítékokról van szó... A bürokrácia felszámolásáról van szó, ami senkinek sem kedvez."
Mint mindig, a boly a részletekben van; de távolról sem tántorítjuk el az újraiparosítási folyamatot, amely a teljes lánc mentén magában foglalja a beruházásokat, az infrastruktúrába történő állami beruházásoktól kezdve az ipari beruházásokig, a minőségi munkahelyek előmozdításáig, az egész életen át tartó szakmai átképzés ösztönzéséig, az uniós vívmányok középpontjában álló szociális normák fenntartásáig, valamint a folyamatos fejlesztés és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások fejlesztésének eszközeként az üzleti innováció előmozdításával.
Ez nem könnyű feladat, de szilárd meggyőződésem, hogy az egész EU-ban működő erős ipar az egyik fő mozgatórugója lehet az európai gazdaság versenyhelyzete javításának, valamint az európaiak és családjaik helyzetének jelentős javulásának.
Display date
6 months 2 weeks ago
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok jövője: A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2026-os felülvizsgálata a civil társadalom szemszögéből
