Javier Garat Pérezt, A civil társadalom ajánlásai egy európai óceánügyi paktumhoz című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük az EGSZB legfontosabb ajánlásairól az Európai Bizottság kezdeményezésével kapcsolatban, amely átfogó jövőképet határoz meg az óceánokkal kapcsolatos valamennyi szakpolitika számára. Milyen konkrét intézkedéseket kell tenni az óceánok pusztulástól és szennyezéstől való megóvása, valamint biológiai sokféleségük megőrzése érdekében? Melyek az óceánok jólétét fenyegető legnagyobb veszélyek, és milyen megoldásokat javasol az EGSZB? 

Idén a moldovai Mădălina-Mihaela Antoci volt az uniós tagjelölt országok egyik képviselője az EGSZB Your Europe Your Say (YEYS) elnevezésű éves ifjúsági rendezvényén. Részt vett az EGSZB civil társadalmi hetén is, ahol inspiráló beszédet mondott a „Még mindig egyesülve vagyunk a sokféleségben?” című nyitó panelbeszélgetésen. Mădălina-Mihaela, a Moldovai Erasmus Hallgatói Hálózat elnöke és az ország Nemzeti Ifjúsági Tanácsának elnökségi tagja megosztotta velünk, hogy mit jelent az EU a moldovai fiatalok számára, és elmondta, hogy küldetésének célja, hogy hazája fiataljait külföldi tanulmányokra és globális szemléletre ösztönözze.

1. A Moldovai Nemzeti Ifjúsági Tanács bevonja-e a fiatalokat az uniós integrációról szóló vitákba? Hogyan látják a moldovai fiatalok az EU-t?

Mindenképpen! A Moldovai Nemzeti Ifjúsági Tanács konzultációk, érdekérvényesítő kampányok és a politikai döntéshozókkal való közvetlen kapcsolattartás révén biztosítja, hogy a fiatalok hangja is érvényesüljön Moldova uniós integrációs folyamatában. Sok moldovai fiatal számára az EU jelenti a fejlődést, az új távlatokat, és egy olyan jövőt, ahol tehetségüket elismerik és értékelik. A tudatosság terén azonban még mindig vannak hiányosságok, és itt lépünk be mi – a kíváncsiságot aktív részvétellé alakítjuk.

Fórumokat, vitákat és workshopokat szervezünk az uniós integrációról, a szakpolitikákról és a fiatalok jogairól.
Kérjük, hogy a fiatalokat vonják be a nemzeti szintű döntéshozatali folyamatokba.
Kampányokat indítunk, hogy a moldovai fiatalokat tájékoztassuk és felvilágosítsuk az uniós tagság előnyeiről.

2. Bemutatná röviden a Moldovai Erasmus Hallgatói Hálózatnál (ESN) végzett munkáját?

A moldovai ESN elnökeként elsődleges célom az, hogy a fiatalokat olyan nemzetközi lehetőségekhez juttassuk, amelyek megváltoztatják az életüket. Csapatunk azon dolgozik, hogy népszerűsítse a mobilitást, befogadó környezetet teremtsen a cserediákok számára, és támogassa a nemzetközi oktatást. Az egyik legfontosabb kezdeményezésem az Erasmus az iskolákban, ahol arra ösztönözzük a középiskolás diákokat, hogy álmodjanak határok nélkül és globális szemléletet alakítsanak ki.

3. Vannak adataik arról, hogy hány moldovai diák vett részt eddig az Erasmus+ tanulmányi programban, akár összesen, akár évente?

Jelenleg Moldovában nincsenek külföldi Erasmus+ hallgatók, de a moldovai fiatalok igen aktívak külföldön! Az Erasmus+ program keretében évente 500-700 moldovai diák tanul vagy végez szakmai gyakorlatot a legjobb európai intézményekben. A program elindítása óta több ezren szereztek nemzetközi tapasztalatot, és innovációkkal, vezetői készségekkel és új szemlélettel tértek haza. Az Erasmus az iskolákban programmal arra törekszem, hogy a mobilitás még több moldovai fiatal számára lehetővé váljon, bizonyítva, hogy a világ csak arra vár, hogy felfedezzék.

4. Ön szerint milyen értéket képviselnek az ilyen tanulmányi csereprogramok a fiatalok számára egy olyan tagjelölt országban, mint Moldova?

Az Erasmus+ nem csupán egy tanulmányi program, kész ugródeszka Moldova jövője szempontjából! Nemcsak tanulási lehetőséget ad a fiataloknak, hanem alkalmazkodóképességet, rugalmasságot és európai perspektívát is. Egy tagjelölt országban, például Moldovában ez egy olyan nemzedék felépítését jelenti, amely át meri lépni a korlátokat és mer újítani, együtt tud működni másokkal és készen áll arra, hogy országunkat az európai jövőbe vezesse.

5. Milyen elvárásokkal érkezett a YEYS-re és a civil társadalmi hétre?

Erőteljes vitákra, merész ötletekre és a fiatalok politikai döntéshozatalba való bevonása iránti valódi elkötelezettségre számítottam. Ezek a rendezvények nem egyszerű találkozók, hanem olyan platformok, ahol a változást akaró fiatalok megkérdőjelezik a status quót, és szót emelnek egy erősebb, befogadóbb Európáért. Moldova számára ez egy újabb lépés a helyi valóság és az európai ambíciók közötti szakadék áthidalása felé, bizonyítva, hogy mi, moldovai fiatalok nem ölbe tett kézzel várjuk, hanem mi magunk teremtjük meg a jövőt.

Mădălina-Mihaela Antoci 21 éves ifjúsági vezető. Szenvedélye az oktatás, az állampolgári szerepvállalás és különösen a fiatalok szerephez juttatása. Jelenleg a Moldovai Erasmus Hallgatói Hálózat elnöke és a Moldovai Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagja.

Az Erasmus+ oktatási program fáradhatatlan szószólójaként figyelemre méltó sikereket ért el abban, hogy a fiatalokat a nemzetközi lehetőségek felfedezésére ösztönözze, miközben a hazai oktatás értékét is hangsúlyozta. Diákok százait ösztönözte arra, hogy részt vegyenek a tudományos mobilitásban és aktívan segítsék helyi közösségeiket.

Kristýna Bulvasová cikke

Ebben a bizonytalan világban, ahol ősidők óta vallott hitek dőlnek össze, és a korábbi közös értékek már nem egyesítenek, hanem megosztanak bennünket, a fiataloknak lehetőséget kell adni arra, hogy itt és most érdemben részt vegyenek a szemünk láttára szaporodó számos sürgető probléma kezelésében. A YEYS 2025 vitái egyértelműen megmutatták, hogy nincs egyetlen olyan téma sem, amelyet „ifjúsági témának” lehetne nevezni, és hogy a fiatalokat joggal aggasztja sok probléma – a korrupció elleni küzdelemtől kezdve az egyenlőség előmozdításán át az éghajlatváltozás kezeléséig –, írja Kristýna Bulvasová cseh diák és YEYS-résztvevő.

Hányszor hallottam már a Z generáció fiataljaként, hogy „a ti generációtok soha nem látott problémákkal néz szembe”, vagy „a jelenlegi kihívások megoldásában nektek kell vezető szerepet vállalnotok”.  A tét nagy, de az előttünk álló kihívások is nagyok: példátlan demokratikus visszacsúszás, társadalmaink polarizálódása olyan kérdésekben, amelyek korábban „közös értékek” voltak, a régóta vallott meggyőződések és rendszerek destabilizálódása, valamint növekvő bizonytalanság.

A magas elvárások nemcsak a fiatalokkal szemben támasztanak követelményeket, hanem az alulfinanszírozott civil társadalmi szervezetekkel és azoknak az ifjúsági értékek irányításában játszott alapvető szerepével szemben is, csakúgy mint az oktatási rendszerek tekintetében. A formális oktatásnak képesnek kell lennie arra, hogy a fiatalokat olyan készségekkel és eszközökkel vértezze fel, amelyekkel a jelen és a jövő problémamegoldóivá és vezetőivé válhatnak. Attól tartok, hogy sok oktatási rendszer túl merev ahhoz, hogy megfeleljen a 21. századnak, hiszen az iskolákban nem tanítanak az éghajlatváltozásról vagy átfogó egészségügyi kérdésekről, legyenek azok akár mentális, akár reproduktív témák. Emellett nem rendelkeznek a legkorszerűbb technológiákkal és nem érnek el megfelelően a veszélyeztetett csoportokhoz.

Még az a kérdés is átpolitizálódott – vagy ami még rosszabb, fegyverré vált –, hogy ki tekinthető veszélyeztetettnek, ami további terheket ró azokra, akiknek már így is van elég, és akiket nem lenne szabad hátrahagyni.

Társadalmaink már abban sem értenek egyet, hogy mit jelent a sebezhetőség, vagy honnan lehet azt felismerni; a saját bőrömön tapasztaltam ezt, amikor egy cseh–szlovák határhoz közeli iskolában tartottam workshopot a nemek közötti bérszakadékról és más, nemek közötti egyenlőtlenségekről. A diákok és a tanárok teljes hitetlenséggel reagáltak, egyenesen elutasítva azt a gondolatot, hogy társadalmunkban bármilyen egyenlőtlenség is létezne. Ez arra enged következtetni, hogy korcsoporttól függetlenül több vitára és kapacitásépítésre van szükségünk a meglévő veszélyeztetett csoportokkal és egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.

A fiatalok – köztük a hátrányos helyzetű nők és lányok, a fogyatékossággal élők, a migrációs hátterű fiatalok – számára az oktatáshoz és a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés továbbra is elérhetetlen álom. Ha közös célunk, hogy a fiatalok számára szilárd alapot biztosítsunk lehetőségeik és álmaik megvalósításához, akkor cselekednünk kell. Nem egyszerű megoldást javasolni, de az uniós tagállamok civil szervezetekkel – különösen az informális oktatásban tevékenykedőkkel – való kapcsolatainak megerősítése segíthet áthidalni a hiányosságokat, miután meghatároztuk, hogy melyek a legveszélyeztetettebb területek. A tanárok és az összes ifjúságsegítő későbbi átképzése a közösségépítő gyakorlatban keretet adhat néhány célzott és rendszerszintű megoldásnak.

A civil társadalom szerepet vállal az aktív polgári részvétel ösztönzésében, de a fiatalok részvétele a döntéshozatalban és a demokratikus kormányzásban továbbra is alacsony. Egyértelmű a szakadék a fiatalok törekvései és az ezek megvalósításához rendelkezésre álló terek és lehetőségek között. A választások önmagukban nem hozzák meg a kívánt eredményeket, mivel a politikai kultúra és a dezinformáció elleni küzdelem egyes országokban továbbra is kihívást jelent. Azonban az, ha valaki nem vesz részt egy szavazáson, nem jelenti azt, hogy nincs véleménye vagy nem foglalkozik a problémákkal. Az aktív állampolgárság ösztönzése érdekében a fiataloknak nemcsak a demokratikus cselekvés pozitív tapasztalataira van szükségük, hanem kézzelfogható eredményekre is – a fiatalok PR-eszközként való felhasználása, tokenizmus vagy szelektivitás nélkül. Továbbra is bízom abban, hogy az uniós tagállamok képesek lesznek létrehozni ezeket a tereket, és talán túllépnek majd azon, hogy a fiataloknak várniuk kell még, hogy lehetőséget kapjanak az érdemi részvételre és a közös alkotásra. De ennek nem három, öt vagy tíz éven belül kell megtörténnie. A változásnak most kell bekövetkeznie, hogy megakadályozzuk a társadalmi szakadékok további növekedését.

A 2025-ös YEYS-en örömmel vettem részt egy, éppen az éghajlatváltozással kapcsolatos ajánlás kidolgozásában, mivel személyes meggyőződésem, hogy a hármas környezeti válság az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A YEYS öt ajánlásának egyike volt egy koherens uniós éghajlatváltozási stratégia kidolgozása olyan más ajánlások mellett, mint a korrupció elleni küzdelem az átláthatóság és a fiatalok részvétele révén, az aktív polgári szerepvállalás, az egyenlőség, valamint az „az ifjúságnak helyet kell kapnia” elképzelés. Mivel ez a közösen támogatott ajánlások listája, egyértelmű, hogy a fiatal YEYS-esek szerint ez utóbbi kérdés kulcsfontosságú kihívás, amellyel foglalkozni kell. Ez azonban a fiatalok egy már némileg megerősödött csoportjának nézőpontját tükrözi, és nem tekinthető reprezentatívnak az összes uniós tagállamra nézve. Egyesek azt gondolhatták, hogy ez az ajánlás lesz a legfontosabb a YEYS 2025 résztvevői számára, a végső szavazáson mégis az utolsó helyre került. Emlékeztessen ez arra, hogy nincs olyan téma, amelyet „ifjúsági témának” lehetne nevezni. A fiatalokat joggal foglalkoztatja minden aktuális kérdés, és az ifjúsági menetrend természeténél fogva széles körű és interszekcionális.

Egyes fiatalok elismerik a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságát, míg mások nem engedhetik meg maguknak, hogy ezt a kérdést prioritásként kezeljék, mivel alapvető szükségleteik kielégítéséért küzdenek. A hármas környezeti válságot az emberiség egyik legnagyobb kihívásaként említettem, de ha figyelembe vesszük, hogy a hatékony megoldások érdekében egyszerre kell foglalkozni az összes nagy problémával, a kép megváltozik. A jelenlegi geopolitikai helyzet és az EU globális versenyképességért folytatott küzdelme eltereli a figyelmet és lassítja az átállási folyamatokat. Végső soron azonban sem nekünk, sem a jövő generációinak nincs másik bolygónk, amelyen ezeket a kérdéseket meg lehetne oldani, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy átlépjük bolygónk tűrőképességének határait.

Visszatérve a fontos kérdésekre, a fiataloknak teljes sokféleségükben továbbra is képesnek kell lenniük arra, hogy átéljék fiatalságukat annak minden kiváltságával, kihívásával és szépségével együtt. Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés azonban azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben egyértelműen csökkent a fiatal felnőttek körében az élettel való elégedettség és a boldogság mértéke. Még a komoly kihívások ellenére is szilárdan hiszem, hogy ha a fiatalokat tetteik kézzelfogható eredményeivel inspirálni tudjuk, akkor komoly esélyünk van arra, hogy megoldjuk a sürgető problémákat és javítsuk az életminőséget mindenki számára.

Kristýna Bulvasová az „Európai fenntartható fejlődés ifjúsági hálózat” tagja. Ifjúsági küldöttként részt vett az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusán és volt az ENSZ cseh ifjúsági küldöttje. A Cseh–Német Ifjúsági Fórum korábbi szóvivőjeként továbbra is aktívan részt vesz a cseh–német együttműködés erősítésében. A jövőorientált oktatásra és fenntarthatóságra összpontosító ifjúsági aktivista Kristýna jelenleg a cseh MOB – Fiatal polgárok nem kormányzati szervezetet vezeti, miközben a prágai Károly Egyetemen és a Regensburgi Egyetemen tanul. Amellett, hogy aktívan részt vett a YEYS-en, Kristýna felszólalt az EGSZB Civil Társadalmi Hetén is az Az inkluzív igazságos átmenetre és a zöld-kék növekedésre vonatkozó előrejelzés című ülésen.

Your Europe Your Say! A 2025. évi YEYS-en mintegy 90 diák gyűlt össze az EU-ból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból. Valeriia Makarenko a háború sújtotta ukrajnai Harkivból érkezett, hogy hazáját képviselje a rendezvényen. Elmondta, hogy a YEYS-en való részvétel miért nagyon fontos az ukrán fiatalok számára, és kifejezte reményét, hogy generációja, amelynek lelki ellenálló képességét és egységét a háború kovácsolta össze, egy szebb jövő felé fogja vezetni Ukrajnát.

1) Szerinted miért fontos, hogy a fiatalok részt vegyenek olyan uniós rendezvényeken, mint a „Your Europe Your Say”?

Úgy gondolom, hogy az olyan uniós rendezvényeken való részvétel, mint a „Your Europe, Your Say!”, rendkívül fontos a fiatalok számára, mivel platformot biztosít ahhoz, hogy kifejtsék véleményüket, érdemi vitákat folytassanak és aktívan alakítsák Európa jövőjét. Ezek a rendezvények felbecsülhetetlen lehetőséget kínálnak a döntéshozatali folyamatok megismerésére, a vezetői készségek fejlesztésére és a különböző országokból származó kortársakkal való kapcsolatteremtésre. Ami az ukrán fiatalokat illeti, nekünk még többet jelent a részvétel, mivel így megoszthatjuk hiteles tapasztalatainkat, érvelhetünk Ukrajna európai integrációja mellett, és elősegíthetjük az európai fiatalok közötti szolidaritást.

2) Szerinted hogyan érinti a háború az ukrajnai fiatalokat?
Kétségtelen, hogy a teljes körű háború jelentősen megváltoztatta az ukrajnai fiatalok életét, hatással van az oktatásukra, mentális egészségükre és általános biztonságérzetükre. Sokaknak például meg kellett szokniuk az online tanulást vagy az áttelepítést, gyakran bizonytalan körülmények között. A háború azonban a lelki ellenálló képességünket is erősítette – a fiatal ukránok nemcsak a hatalom és az erő szimbólumává váltak, hanem az önkéntesség, az aktivizmus és az újjáépítési munkák, például a várostervezési projektek iránt is elkötelezettebbek lettek. A nehézségek ellenére továbbra is eltökélt szándékunk, hogy megvédjük identitásunkat és hozzájáruljunk hazánk jövőjéhez.

3) Milyen jövőt remélsz az ukrán fiatalok számára?
Az biztos, hogy a jövő szinte minden ukrán tinédzser számára bonyolult kérdés. Közösségemmel együtt azt remélem, hogy Ukrajnában minden fiatal hozzáférhet majd minőségi oktatáshoz, lehetősége lesz a szakmai fejlődésre, és biztonságos jövőre számíthat egy erős, független Ukrajnában. Azt is remélem, hogy a nemzetközi közösség továbbra is támogatja Ukrajnát az újjáépítésben, hogy a fiatalok kilátása ne csak a túlélés legyen, hanem boldogulni is tudjanak. Az ukrán fiatalok valóban erősek, ezért inspiráló látni, hogy egyre többen vesznek részt különböző oktatási, tudományos, infrastruktúra-helyreállítási és egyéb projektekben. Leginkább pedig azt remélem, hogy a mi generációnk, amelyet lelki ellenálló képesség és egység jellemez, egy szebb, innovatívabb és demokratikusabb jövő felé vezeti majd Ukrajnát.

4) Hogyan tekintesz vissza a rendezvényre?  

Nagyon inspiráló volt számomra. Még akkor is, amikor csak beszélgettünk, vagy hallgattam és elemeztem a többi résztvevő mondanivalóját. Mondhatom, hogy igen, hatalmas ereje van ennek a találkozónak: elég összegyűlnünk ahhoz, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek. Például több olyan projekt is volt, amelyik valóban segít jobban megérteni más országokat. Rengeteg korábban sosem hallott dolgot tudtam meg különböző országokról. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy itt lehettem. 

Valeriia Makarenko 16 éves, és az ukrajnai Harkivból érkezett. A 99. sz. Harkivi Líceum 10. osztályába jár.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kulcsfontosságú ajánlásokat fogalmazott meg a 2025. évi európai szemeszterről őszi csomagjáról: stratégiai beruházásokat és szorosabb együttműködést sürget az EU rezilienciájának és versenyképességének növelése érdekében.

Az EGSZB egy a februári plenáris ülésén elfogadott véleményében fogalmazta meg ezeket az ajánlásokat, amelyekben a fenntarthatóságra, a munkaerő-piaci reformokra, valamint a nemzeti és uniós politikák jobb összehangolására helyezte a hangsúlyt, és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonására szólított fel.

Az EGSZB sajnálatát fejezte ki, hogy nem jelent meg az éves fenntartható növekedési jelentés, amely kulcsfontosságú politikai dokumentum. Kiemelte, hogy az uniós intézményeknek fel kell készülniük a kereskedelmet, az inflációt és a növekedést érintő geopolitikai kockázatokra.

Az EGSZB támogatásáról biztosította a versenyképességi iránytű kezdeményezést, illetve az energia- és a digitális ágazatba történő beruházásokat sürgetett, többek között egy európai stratégiai beruházási alap létrehozását is. Emellett a civil társadalom fokozottabb részvételére, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) gyakorlatias felülvizsgálatára, valamint a tagállamok fokozott együttműködésére szólított fel a gazdaságpolitikák és a termelékenység javítása érdekében. (tk)

A növekvő biztonsági fenyegetésekkel szembenézve Európának sürgősen egységes védelmi finanszírozási stratégiára van szüksége. Az EGSZB az EU Tanácsa lengyel elnökségének felkérésére elfogadott egy véleményt, amelyben bátor lépéseket sürget: több beruházást a modern rendszerekbe, a NATO-val való együttműködés elmélyítését és az EU pénzügyi keretein belüli finanszírozás növelését.

Az Európa biztonságát fenyegető veszélyek egyre nagyobbak, és ez rávilágít a külső védelmi beszállítóktól való függőségére: az uniós országok által egy év alatt védelmi beszerzésekre fordított 75 milliárd EUR 78%-át harmadik országok beszállítói kapták. Az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítése elengedhetetlen e függőség csökkentéséhez.

„Az EU védelmi finanszírozási mechanizmusait át kell alakítani, hogy megfeleljenek a mai kihívásoknak” – fejti ki Marcin Nowacki, az EGSZB Védelmi finanszírozás az EU-ban című véleményének előadója. „A meglévő költségvetési szabályok korlátozzák a katonai kiadásokat, és bár az olyan kezdeményezések, mint az Európai Védelmi Alap (EDF) és az Európai Békekeret (EPF) előrelépést jelentenek, továbbra sem elegendőek a jelenlegi fenyegetések nagyságrendjének kezeléséhez.”

A NATO-együttműködés elengedhetetlen az interoperabilitás és az egységes stratégia szempontjából. A közös közbeszerzési, kiberbiztonsági és űrbiztonsági partnerségek, valamint az IRIS2 műholdas projekt növelni fogja a rezilienciát. A védelem finanszírozásának összhangban kell állnia az EU szélesebb körű prioritásaival, anélkül, hogy a szociális és környezetvédelmi célokat veszélyeztetné. A stratégiai beruházások, az innováció és a hosszú távú tervezés kulcsfontosságúak Európa biztonságának és autonómiájának garantálásához. (tk)

A kohéziós politika már régóta az európai integráció egyik pillére, amely előmozdítja az EU gazdasági, társadalmi és földrajzi egységét. Miközben kialakulóban van a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hatékonyság, a fenntarthatóság és az új kihívásokra való reagálási képesség növelése érdekében létfontosságú, hogy a kohéziós politika korszerűsítésre kerüljön.

A közelmúltban elfogadott, „A 2027 utáni kohéziós politika eredményorientáltságának fokozása” című véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy eredményorientált megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika továbbra is kézzelfogható előnyökkel járjon, miközben csökkenti az egyenlőtlenségeket és előmozdítja a fenntartható versenyképességet.

„A kohéziós politikának továbbra is az EU legfontosabb regionális fejlesztési eszközének kell maradnia. Az eredményorientált megközelítés biztosítja, hogy minden elköltött euro hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi jólléthez” – jelentette ki David Sventek, a vélemény előadója.

A 2028 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelentős átalakításra szorul annak érdekében, hogy támogassa a regionális fejlesztést, a zöld és digitális átállást, valamint a gazdasági versenyképességet. Mivel a beruházási igények meghaladják az évi 750–800 milliárd EUR-t, az erős uniós finanszírozás létfontosságú.

Az EGSZB kéri, hogy a költségvetési kapacitást tartsák az EU GDP-jének 1,8%-án, és növeljék a kohéziós politika finanszírozását. A legfontosabb prioritások között említhető a megosztott irányítás, a testre szabott regionális politikák, az eredményalapú finanszírozás és az egyszerűsített eljárások kialakítása.

Az eredményorientált megközelítés növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jobb végrehajtást és felügyeletet igényel. A versenyképesség és a szociális beruházások közötti egyensúly megteremtése, a technikai támogatás megerősítése és az átláthatóság biztosítása hatékonyabbá teszi a kohéziós politikát, ugyanis előmozdítja a gazdasági rezilienciát és csökkenti az Európán belüli egyenlőtlenségeket. (tk)

A turizmus az EU gazdaságának egyik motorja, és erősítheti Európa versenyképességét. Itt az ideje, hogy újragondoljuk a turizmus működését, és a fenntarthatóságon túl a regeneratív turizmus irányába mozduljunk el – ahol az úti célok nemcsak túlélnek, hanem gyarapodnak is.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgeti az Európai Uniót, hogy alakítsa át az idegenforgalmi ágazatot, és a hosszú távú gazdasági és környezeti előnyök biztosítása érdekében helyezze előtérbe a fenntarthatóságot és a megújulást.

Mivel az idegenforgalom továbbra is az EU gazdaságának egyik létfontosságú pillére, különösen az ágazattól nagymértékben függő régiókban, az EGSZB a fenntartható idegenforgalomra való gyorsított áttérést és a regeneratív idegenforgalmi stratégiák felé való elmozdulást szorgalmazza, amint azt a Turizmus az Unióban: a fenntarthatóság mint a hosszú távú versenyképesség motorja című véleményében is kifejtette.

„Biztosítanunk kell, hogy az idegenforgalom szerepet játsszon Európa versenyképességének újjáélesztésében. Ez alapvető fontosságú, mivel a turizmus számos tagállam és régió GDP-jének, valamint értékláncának fontos részét képezi”, jelentette ki a vélemény előadója, Isabel Yglesias.

Isabel Yglesias elmondta, hogy a vélemény a 2023 második felében, a Tanács spanyol elnöksége alatt elfogadott palmai nyilatkozatra épül, amely széles körű konszenzust eredményezett azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható, hogy a fenntarthatóság álljon a turizmus jövőjének középpontjában.

Ennek érdekében az európai intézményeknek, valamint a nemzeti, regionális és helyi kormányzatoknak aktívan támogatniuk kell az ágazatot az átmenet során, folyamatos párbeszédet biztosítva az összes érintett féllel és erősítve a szociális párbeszédet.

Bár az idegenforgalomban a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítések már hosszú utat tettek meg, a világjárvány utáni utazási boom számos népszerű úti célra nyomást gyakorol. Ez a növekedés megnehezíti a régiók számára, hogy egyensúlyt teremtsenek a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés között, miközben munkaerőhiánnyal és a rendelkezésre álló munkahelyek és a munkavállalók képzettsége közötti összhang hiányával küzdenek.

Az EGSZB ezért is szorgalmazza a regeneratív turizmus irányába történő elmozdulást, és annak beépítését a fenntartható turizmus európai stratégiájába, amelyet az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban fog előterjeszteni.

A hagyományos fenntartható turizmussal ellentétben, amely a környezeti károk csökkentésére összpontosít, a regeneratív turizmus célja a természeti, társadalmi és gazdasági tőke helyreállítása és növelése. Ez az előremutató megközelítés integrálja a körforgásos gazdaság elveit, és arra törekszik, hogy tartósan pozitív hatást gyakoroljon a célállomásokra és a helyi közösségekre. (ll)

Az európai mezőgazdasági termelőknek egyre több válsággal kell szembenézniük, a szélsőséges időjárástól kezdve a piac instabilitásán át a tisztességtelen versenyig. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi uniós szakpolitikák nem védik a mezőgazdasági termelőket, és sürgős reformokra szólít fel a jövedelmek biztonsága, az alkupozíció megerősítése és a fenntartható mezőgazdaság biztosítása érdekében.

A lengyel elnökség felkérésére készült véleményében az EGSZB reziliensebb mezőgazdasági rendszert szorgalmazott, amelynek középpontjában a mezőgazdasági termelők állnak.

„A mezőgazdaság nemes szakma, amelynek két fő célja van: kiváló minőségű, biztonságos élelmiszer előállítása az emberek számára, valamint a környezet fenntartása és javítása. Mindössze annyit kérünk cserébe, hogy tisztességes napi munkáért tisztességes napi bért kapjunk, valamint tiszteletet és tisztességes árat az általunk előállított élelmiszerekért”, fogalmazott Joe Healy, a vélemény három előadójának egyike.

Az EGSZB szerint a közös agrárpolitika (KAP) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a mai kihívások kezelésére. A mezőgazdasági termelők támogatására általa javasolt pénzügyi eszközök közé tartozik a természeti katasztrófákra kötött állami biztosítás, az anticiklikus támogatás és a közvetlen kifizetések. Az egyes uniós tagállamokban már alkalmazott kölcsönös kockázatkezelési alapok további biztonsági hálót jelenthetnének, amelyet a mezőgazdasági termelők, az ipar, a regionális kormányok és az EU közösen finanszíroznának.

Mivel 2027 után sor kerül a KAP felülvizsgálatára, az EGSZB azt javasolta, hogy a KAP költségvetését állítsák vissza az EU GDP-jének legalább 0,5%-ára. Szigorúbb kereskedelmi szabályozásokra van szükség annak érdekében, hogy az importált termékek megfeleljenek az uniós környezetvédelmi és munkaügyi előírásoknak.

A másik fő probléma az önköltség alatti értékesítés, amely gyakorlat rendkívüli pénzügyi nyomás alá helyezi a gazdákat. Az EGSZB sürgeti az EU döntéshozóit, hogy komolyan fontolják meg az önköltség alatti áron történő felvásárlások betiltását, hogy a spanyol élelmiszerlánc-törvények mintájára megakadályozzák, hogy a nagyobb kiskereskedők kiszorítsák a gazdákat a piacról.

Az átláthatóság és a mezőgazdasági termelők piaci erejének növelése érdekében az EGSZB egy uniós digitális központ létrehozását javasolta az árak, a költségek és a nyereség nyomon követésére. Emellett kollektív ártárgyalásokat és a szövetkezetek és termelői szervezetek fokozott támogatását szorgalmazta. Az EU mezőgazdaságában nagyobb gazdasági függetlenségre és versenyképességre van szükség.

Bár az éghajlati célok alapvető fontosságúak, a gazdák nem viselhetik egyedül annak költségeit. Egy fenntarthatósági alap segíthetné őket a zöldebb gyakorlatokra való áttérésben. A vélemény figyelmeztetett a kibocsátásáthelyezés kockázatára, ahol a szigorú uniós szabályok hátrányos helyzetbe hozzák a helyi mezőgazdasági termelőket a nem uniós versenytársakkal szemben.

Az EGSZB kiemelte a vidékfejlesztésbe, az innovációba és a KAP-szabályok egyszerűsítésébe történő beruházások fontosságát. Mivel a gazdákra egyre nagyobb nyomás nehezedik, egyértelműen sürgős a helyzet: az uniós vezetőknek cselekedniük kell, mielőtt még több gazdaság eltűnik. (ks)

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Az EGSZB-t kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozására irányuló európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja szerint a hamarosan elkészülő, A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós iintézményekben című EGSZB-tanulmány értékes hozzájárulást nyújthat.

Miután elindult az EU új politikai ciklusa, és az Európai Bizottság munkaprogramjában 2025 harmadik negyedévére beharangoztak egy, a civil társadalom támogatására, védelmére és megerősítésére irányuló uniós stratégiát, a Civil társadalmi szervezetek csoportja konferenciát szervezett, hogy kiemelje a 2024–2029-es időszakban szükséges legfontosabb intézkedéseket. A március 3-i rendezvényen a nemzeti és európai civil társadalmi szervezetek és a polgárok képviseletében mintegy 100 fő vett részt.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke elmondta, hogy a civil társadalmi szervezeteknek szerepet kell játszaniuk annak biztosításában, hogy a politikai döntéshozatal megalapozott legyen, és megfeleljen az emberek igényeinek. Megismételte a csoport és az EGSZB arra irányuló kérését, hogy az EGSZB-t vonják be az Európai Bizottság által tervezett civil társadalmi platformba.

„Az EGSZB-t – tekintettel a tapasztalatára és az általa kínált platformra – kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozását célzó európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB-nek részt kell vennie az irányításban, és kulcsszerepet kell játszania a civil társadalmi platform létrehozására irányuló kezdeményezésben” – hangsúlyozta Boland.

Úgy vélte, hogy a strukturált, rendszeres, átlátható és inkluzív civil párbeszédnek a meglévő struktúrákra kell épülnie, és össze kell fognia az összes érdekelt felet. Következésképpen az európai intézményeknek létre kell hozniuk egy, a civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoportot, amelynek munkáját az EGSZB segítené.

„A civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoport tervet dolgozhatna ki arra, hogy a politikaformálási folyamatban miként alakíthatunk ki kedvezőbb környezetet a civil társadalmi szervezetek számára” – vetette fel Séamus Boland.  Ez lehetne az első lépés egy strukturáltabb civil párbeszéd felé, megválaszolva a következő kérdéseket: kivel, milyen témákban, milyen ütemezésben, milyen eredményekkel kerül sor konzultációra?

A javasolt munkacsoport emellett támaszkodhatna a párbeszéd jelenlegi gyakorlatairól szóló, hamarosan közzétételre kerülő EGSZB-tanulmányra, melynek címe: A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós intézményekben.

A tanulmány elkészítésére az EGSZB a Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére adott megbízást. Az eredmények várhatóan 2025 júliusától állnak rendelkezésre. A tanulmány az uniós intézményeken belüli civil párbeszéd gyakorlatainak átfogó feltérképezésére vállalkozik: milyen eljárásokkal vonják be jelenleg a civil társadalmi szervezeteket, és milyen módszertant alkalmaznak? A meglévő gyakorlatokkal kapcsolatos ismeretek tartalommal gazdagíthatják és támogathatják a strukturáltabb civil párbeszédre törekvő munkát az új jogalkotási ciklusban. A tanulmány előzetes eredményeit Mizsei Berta, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa már ismertette a konferencián.

A konferencia arra is rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitása előfeltétele a párbeszédnek és annak, hogy a politikai döntéshozókat összekapcsoljuk az emberek szükségleteivel. Garantálni kell a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitását és függetlenségét.

A konferencia következtetései és ajánlásai az EGSZB honlapján találhatók.