António Costa, az Európai Tanács új elnöke először járt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB), és ezt az alkalmat kihasználva felvázolta legfontosabb uniós prioritásait. Hangsúlyozta, hogy Európa jólétének alapja a versenyképesség, és hogy a fenntartható jövő megteremtéséhez a versenyképességet ötvözni kell a szociális jogokkal. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke is egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy „a versenyképességnek nem egy szűk réteg, hanem széles társadalmi csoportok javát kell szolgálnia”.
António Costa, az Európai Tanács új elnöke először járt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB), és ezt az alkalmat kihasználva felvázolta legfontosabb uniós prioritásait. Hangsúlyozta, hogy Európa jólétének alapja a versenyképesség, és hogy a fenntartható jövő megteremtéséhez a versenyképességet ötvözni kell a szociális jogokkal. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke is egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy „a versenyképességnek nem egy szűk réteg, hanem széles társadalmi csoportok javát kell szolgálnia”.
António Costa mindössze néhány nappal december 1-jei hivatalba lépése után szólalt fel az EGSZB plenáris ülésén, ahol sürgős kollektív fellépést szorgalmazott. „Jó úton haladunk. Megvan a diagnózis, ambiciózus javaslataink vannak, de politikai akaratra van szükségünk. Most a növekedésre, a munkahelyteremtésre és egyfajta szociális Európa kialakítására kell koncentrálnunk, hogy ha majd a mai fiatal nemzedék visszatekint, elmondhassa, hogy ez volt az a pillanat, amikor bebiztosítottuk jólétünket.”
António Costa programjának középpontjában a versenyképesség és a testre szabott reformok állnak. Javasolta az egységes piac megújítását, a szükségtelen szabályozások csökkentését, valamint a készségekbe és az innovációba való beruházást, hogy ezzel is erősíteni lehessen az európai gazdaságot. „Erős vállalatokra van szükségünk – nem azért, mert olcsóbbak, hanem azért, mert ötletekkel és képzett munkaerővel innovációkat hoznak” – mondta. Azt is elmondta, hogy a NextGenerationEU szellemiségéből fakadó, teljesítményalapú reformokra is szükség van: „Egyértelműen ez a helyes irány a jövőre nézve”. Arra kérte a tagállamokat, hogy nyitottan álljanak a következő uniós költségvetés kérdéséhez.
„A versenyképesség nem csupán gazdasági célkitűzésekről szól, hanem arról is, hogy lehetőségeket teremtsünk minden európai számára és megerősítsük az ellenálló képességet” – mondta Oliver Röpke. „A gazdasági növekedésnek együtt kell járnia a társadalmi fejlődéssel, biztosítva, hogy senki se maradjon le.”
António Costa méltatta az EGSZB szerepét a szociális párbeszéd előmozdításában, amely szerinte a polgárokkal való kapcsolat „európai modellje”. „A szociális párbeszéd révén fenntartható megoldásokat találhatunk, hiszen folyamatos tárgyalásokat folytatunk társadalmaink különböző képviselői között. Ez pedig nagyon fontos, különösen most” – mondta.
A plenáris ülésen folytatott vita olyan kulcsfontosságú kérdéseket érintett, mint a lakhatás, a migráció és az energiaköltségek – ezek mindegyike kiemelt témakör António Costa programjában. Oliver Röpke hangsúlyozta, hogy gyakorlati megoldásokra van szükség, kiemelve az oktatásba, az átképzésbe, a megfizethető lakhatásba és a zöld átállásba történő beruházásokat. „Az EGSZB teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megjelenítse a civil társadalom észrevételeit abban a folyamatban, melynek célja egy inkluzív, reziliens és a jövő kihívásaira felkészült Európa kialakítása.” (gb)
Pénzügyi támogatás biztosítása a szociális gazdaság szervezetei számára az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban – Guiseppe Guerini cikke
„A szürke égbolt alatt” című belarusz film vetítése az EGSZB-nél – interjú Mara Tamkovich rendezővel
Az új migrációs és menekültügyi paktum próbára teheti az európai projektet – Camille le Coz cikke (MPI Europe)
Névtelen sírok Európa külső határain – Barbara Matejčić cikke
Szíriai menekültek:
a szírek visszaküldésével kapcsolatos uniós megközelítés – fordulópont az uniós migrációs politikában – Alberto-Horst Neidhardt cikke (Gazdaságpolitikai Bizottság)
Az uniós országoknak nem szabad arra kényszeríteniük a szír menekülteket, hogy az országban tapasztalható instabilitás közepette visszatérjenek hazájukba – Jean-Nicolas Beuze cikke (UNHCR)
Display date
1 year 7 months ago
Határozat az Energia Charta Egyezmény értelmezéséről és alkalmazásáról
Az EGSZB Budapesten tartott magas szintű konferenciája szorgalmazta, hogy az új Európai Bizottság és az uniós tagállamok dolgozzanak ki átfogó szakpolitikai keretet, amely közös és mérhető célkitűzéseket határoz meg a ritka betegségek kezeléséhez és az európai együttműködés elmélyítéséhez.
„Filléres megtakarítások unokáink jövőjéért” című kampányával a Grootouders voor het Klimaat (Nagyszülők az éghajlatért) elnevezésű belga szervezet nyerte el a 2021. évi civil társadalmi díjat az éghajlat-politikai fellépés témájában. A kampány arra ösztönözte a mintegy 2,4 millió belga nagyszülőt, hogy megtakarított pénzüket – amelynek eszközértékét akkoriban 910 milliárd euróra becsülték – fenntartható projektekbe fektessék. Az EGSZB az éghajlat és a fenntartható finanszírozás mai helyzetéről, illetve a jövőbeli várakozásokról és tervekről kérdezte a Grootouders voor het Klimaat szervezetet képviselőjét.
„Filléres megtakarítások unokáink jövőjéért” című kampányával a Grootouders voor het Klimaat (Nagyszülők az éghajlatért) elnevezésű belga szervezet nyerte el a 2021. évi civil társadalmi díjat az éghajlat-politikai fellépés témájában. A kampány arra ösztönözte a mintegy 2,4 millió belga nagyszülőt, hogy megtakarított pénzüket – amelynek eszközértékét akkoriban 910 milliárd euróra becsülték – fenntartható projektekbe fektessék. Az EGSZB az éghajlat és a fenntartható finanszírozás mai helyzetéről, illetve a jövőbeli várakozásokról és tervekről kérdezte a Grootouders voor het Klimaat szervezetet képviselőjét.
Három év kampány után vajon lát kézzelfogható eredményeket? Általánosságban hogyan ítéli meg az éghajlat és a fenntartható finanszírozás helyzetét Belgiumban? Vannak előrelépések? Jobban tudatosítják az emberek, milyen fontos kérdésről van szó?
Az EGSZB-díj fontos elismerés és támogatás volt számunkra. Sokszor hivatkoztunk rá, amikor a kormányzattal, más támogató szervezetekkel és a polgárokkal találkoztunk. Segítségével újabb kapcsolatokat tudtunk kialakítani, és továbbfejleszthettük kampányunkat mind a nagyszülők, mind pedig a fiatalabb nemzedékek számára: prezentációkat, workshopokat és egy fenntartható pénzügyekről szóló tananyagot dolgoztunk ki.
Látjuk, hogy a téma még mindig nem evidens, de Európa fontos jogalkotási erőfeszítéseket tett (taxonómia, zöld megállapodás, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról, illetve átvilágításról szóló irányelvek stb.). Ennek köszönhetően immár a vállalatok és az ágazatok is egyre több olyan kezdeményezést indítanak, amelyekre hivatkozhatunk. Ez reménykeltő, de szükséges is, ahogy arra a bakui COP (elmaradó) eredményei ismét rámutattak.
Egy közelmúltbeli tanulmányból megtudtuk, hogy a tudatosságot építő munkánkra még mindig nagy szükség van. A befektetőknek mindössze 5–15%-a él azzal a jogával, hogy felkérje a pénzintézményeket, vegyék figyelembe fenntarthatósági preferenciáit. Tehát nincs megállás.
Mit vár a COP29-től? Részt vesz a konferencián – ha nem is közvetlenül, de a 12 éves Ferre és nagyszülei támogatása révén? Gondolja, hogy a klímafinanszírozás kulcskérdés az igazságos átmenet szempontjából?
Amikor megjelenik ez az írás, már lezárult a COP29. A kezdetektől fogva minden igyekezetünkkel – pénzügyileg és kommunikációs eszközökkel is – támogattuk a 12 éves Ferrét, aki – a Grootouders voor het Klimaat szervezetben tagsággal rendelkező – nagyszüleivel elutazott Bakuba, hogy a gyerekek szócsöve lehessen. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az utazást lehetővé tévő összes intézménynek és nagyszülő kollégának.
A COP29 főtémája a klímafinanszírozás kellett, hogy legyen, mivel a fianszírozás valóban nélkülözhetetlen az igazságos átmenethez. Ez Bakuban sajnos nem derült ki eléggé. Továbbra is az az üzenetünk, hogy van pénz, és kérjük, hogy ennek a pénznek a tulajdonosai vállaljanak felelősséget, és unokáink jövője érdekében fenntartható módon fektessék be vagyonukat.
A Grootouders voor het Klimaat legújabb projektjei közül melyekre szeretné felhívni a figyelmet? Készülnek újabb tervekkel?
Továbbra is reménnyel telve tekintünk a jövőbe. 2025 – a Párizsi Megállapodás tizedik évfordulója – fontos év lesz a Grootouders voor het Klimaat számára: nagy számban felkeressük azokat a nagyszülő kollégákat, akik tagjai Flandria legnagyobb nyugdíjas szervezeteinek. Már nagyban zajlanak az előkészületek: szervezetünk több tucat tagja összeáll, hogy bizakodva, kézfogásra nyújtott kézzel és nyitott füllel beszélgetést kezdeményezzen az éghajlatról.
Több workshophoz is kidolgoztunk anyagot – többek között a fennntartható megtakarításról és befektetésről –, ezt ingyenesen a nyugdíjas szervezetek helyi csoportjainak rendelkezésére bocsátjuk. Már most sok a lelkes reakció. 2025. november végén nagyszabású zárórendezvényt szervezünk, amely – reményeink szerint – nem a végét, hanem a kezdetét jelenti a jövőért való egyre szélesebb körű szerepvállalásnak.
Hugo Van Dienderen a Grootouders voor het Klimaat alapító tagja és társelnöke. A 2019-ben megalapított Grootouders voor het Klimaat egy nyugdíjasokat, főként nagyapákat és nagyanyákat tömörítő független mozgalom, amelynek célja, hogy élhető világot adjunk tovább a következő nemzedéknek.
Fotó: Ferre és nagyszülei a COP29-en Bakuban. Ferre sok fontos ember előtt el tudta mondani, hogy mennyire nyugtalanítja az éghajlati válság.
