Az egészség az EU rezilienciájának és jólétének alapvető pillére. Közel sem mellékes kérdés, épp’ hogy minden európai polgár számára kulcsfontosságú prioritás, mivel egyszer-egyszer mindenki igénybe veszi egészségügyi rendszereinket. A Covid-járvány idején az egészség állt a középpontban. Meg kell azonban állapítani, hogy Ursula von der Leyen elnök nem tudott élni a pozíciója adta egyedülálló lehetőséggel, hogy az egészségügyi politikák horizontális integrációját előmozdítva az összes többi szakpolitikai terület alapvető elemévé tegye az egészséget.
Az egészség az EU rezilienciájának és jólétének alapvető pillére. Közel sem mellékes kérdés, épp’ hogy minden európai polgár számára kulcsfontosságú prioritás, mivel egyszer-egyszer mindenki igénybe veszi egészségügyi rendszereinket. A Covid-járvány idején az egészség állt a középpontban. Meg kell azonban állapítani, hogy Ursula von der Leyen elnök nem tudott élni a pozíciója adta egyedülálló lehetőséggel, hogy az egészségügyi politikák horizontális integrációját előmozdítva az összes többi szakpolitikai terület alapvető elemévé tegye az egészséget.
Fel kell számolnunk az ágazati silókat, és egy koherensebb, összetartóbb és inkluzívabb európai modellt kell kialakítanunk, amely támogatja a mindenki számára igazságos átmenetet, és senkit sem hagy hátra. Egyesítenünk kell az összes érdekelt felet, meg kell erősítenünk a szociális párbeszédet, és be kell vonnunk a civil társadalmat, a szakpolitikák kialakításától kezdve a végrehajtáson át az értékelésig.
Az EGSZB kéri, hogy hozzanak létre egy kiemelt európai kezdeményezést az egészségügyre vonatkozóan: ez az európai szolidaritásban gyökerezve egyesítő erővel bírna egészségügyi rendszereink megerősítése, az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a jövőbeli válságokkal szembeni védelem érdekében. Ennek az átfogó kezdeményezésnek a középpontjában a következő főbb elemek fognak állni:
Az európai gondozási és egészségügyi garancia: ez ígéretet jelent minden európai polgár számára a színvonalas ellátáshoz való méltányos és egyetemes hozzáférésre.
Az „egy egészség” megközelítés: az emberek egészsége elválaszthatatlan az állatok, a növények és a környezet egészségétől. Az éghajlatváltozás, a világjárványok és a biológiai sokféleség csökkenése mind olyan fenyegetést jelentenek, amelyek miatt kénytelenek vagyunk holisztikus megközelítést alkalmazni.
Digitális eszközök és a mesterséges intelligencia hasznosításával korszerűsíteni kell egészségügyi rendszereinket – biztosítva, hogy mindvégig elsődleges szempont legyen a kiberbiztonság, valamint a polgárok és az egészségügyi szakemberek digitális készségeinek fejlesztése.
Stratégiai szociális és egészségügyi beruházások. Az egészségbe való beruházás pozitív hatással van a polgárok jóllétére és Európa versenyképességére.
Garantálni kell a gyógyszerek hozzáférhetőségét és egy olyan innovatív és versenyképes uniós ipart kell kiépíteni, amelynek fejlesztése során előtérbe kell helyezni az egészséget és a közérdeket, és csökkenteni kell a globális ellátási láncoktól való függőségünket. Az Európa területén történő gyártás alapvetően fontos egészségügyi szuverenitásunk biztosításához.
Megfelelő számú, jól képzett, jól fizetett egészségügyi szakemberre van szükség – ehhez vonzó munkafeltételeket kell teremteni, be kell ruházni a képzésbe, vonzó életpályamodelleket kell kialakítani és folyamatosan támogatni kell az egészségügyi dolgozókat.
Meg kell erősíteni a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikákat, különösen a foglalkozás-egészségügy, munkahelyi szűrőprogramok, valamint a munkavállalók rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelme révén.
Kiemelten kell kezelni a nem fertőző betegségek és a ritka betegségek jelentette kihívást; ez azt is jelenti, hogy küzdeni kell az egészség terén fennálló, több okból kialakuló egyenlőtlenségek ellen.
Provokatívan fogalmazva az újságírás és a generatív mesterséges intelligencia ellentmond egymásnak: az újságírás tényekről szól, a generatív MI pedig valószínűségeket számít ki. Vagy elfogadjuk, hogy az újságírók is kitöltsék egy történet fehér foltjait bármivel, ami elképzelhetőnek tűnik? Mert a generatív mesterséges intelligencia pontosan így működik.
Provokatívan fogalmazva az újságírás és a generatív mesterséges intelligencia ellentmond egymásnak: az újságírás tényekről szól, a generatív MI pedig valószínűségeket számít ki. Vagy elfogadjuk, hogy az újságírók is kitöltsék egy történet fehér foltjait bármivel, ami elképzelhetőnek tűnik? Mert a generatív mesterséges intelligencia pontosan így működik. Mindazonáltal a generatív MI hatalmas lehetőségeket nyit meg az újságírás fejlesztésére, az ötletek gyűjtésében, az interjúkérdésekben és a vezető hírekben való felhasználásától kezdve az adatvezérelt újságírásban és a gyors dokumentumelemzésben betöltött szerepéig. Segíthet a formátumok és nyelvek közötti váltásban is, a szövegeket videókká, podcastokká és vizuális elemekké tudja átalakítani, átírhat, lefordíthat, illusztrálhat tartalmakat, és csevegési formátumban is hozzáférhetővé teheti azokat. Ezek a szempontok segíthetnek az olyan emberekkel való kapcsolattartásban is, akiket korábban nehéz volt elérni: ilyenek a nagyon kisméretű helyi közönségek, az olvasási vagy szövegértési nehézségekkel, illetve más korlátozásokkal küszködők, valamint azok, akiket egyszerűen nem érdekelnek a hagyományos újságírási formák. Ahogy Ezra Eeman, az NPO holland közszolgálati műsorszolgáltató stratégiai és innovációs igazgatója mondja: „A generatív mesterséges intelligencia révén jobban tudjuk teljesíteni közszolgálati feladatunkat; az MI javítja az interaktivitást, a hozzáférhetőséget és a kreativitást. Segít abban, hogy több tartalmat juttassunk el közönségünkhöz.”
Miközben az iparág egyes szereplői már egyértelműen megrészegültek a generatív mesterséges intelligencia ígéreteitől, a technológia jelentős kockázatokat rejt magában az újságírásra nézve. A két legfontosabb kockázat az információba vetett bizalom általános elvesztése, valamint az ágazat üzleti modelljeinek további romlása vagy akár eltűnése. Amint már említettük, a „hallucinációk” – ezt a kifejezést arra használják, hogy az MI hajlamos válaszokat kitalálni, igaznak tűnő, de helytelen tényekkel és forrásokkal előállni – valójában inkább a technológia jellemző tulajdonságának tekinthetők, mint hibának. A kihívás azonban ennél összetettebb. Mivel a generatív MI segítségével bárki létrehozhat néhány perc alatt bármilyen tartalmat, akár „deepfake” tartalmakat is, fennáll a veszélye, hogy a nyilvánosság elveszíti a bizalmat mindenfajta tartalom iránt. A médiaműveltségről szóló képzés már most azt tanácsolja, hogy mindenki legyen szkeptikus az interneten talált tartalmakkal kapcsolatban; ez az egészséges szkepticizmus teljes bizalmatlanságba fordulhat át, ha a tartalomgyártás mennyisége növekszik. Még nem tudjuk, hogy a hagyományos médiamárkák profitálnak-e abból, hogy vezető szerepet töltenek be ebben az információs világban, vagy pedig minden médiát megbízhatatlannak tart majd a közvélemény ebben az összefüggésben.
A generatív keresések előretörése tovább súlyosbítja a bajt, mert azzal fenyeget, hogy az újságírás egyre inkább láthatatlanná válik. Míg a múltban egy Google-keresés számos linket eredményezett, amelyek többnyire megbízható médiamárkákhoz vezettek, a keresési eredményeket manapság egyre inkább a generatív mesterséges intelligencia alakítja. Az emberek az első szintű válaszokat szöveges formában kapják meg; még csak nem is kell alaposabban továbbkeresgélniük. Nem csoda, hogy a médiavállalatok vezetői halálra vannak rémülve. Sokan igyekeznek mielőbb bevezetni az MI alkalmazását a hatékonyság növelése érdekében, ami nyilvánvalóan nem célravezető: valójában még több beruházásra lenne szükség a minőségi újságírás terén, hogy megmutathassuk a nagyközönségnek, mi a különbség a puszta „tartalom”, illetve a megfelelő kutatáson alapuló, pontos és megbízható újságírás között.
A mesterséges intelligencia médiában való felhasználását illetően etikai megközelítés kell. Először is a médiaszervezeteknek MI-stratégiára van szükségük, és arra kell összpontosítaniuk, hogy a technológia hogyan járulhat hozzá a közszolgáltatási érték biztosításához. Az erőforrásokat a kívánatos célokra és azok megfelelő végrehajtására kell összpontosítani – mindig annak tudatában, hogy a mesterséges intelligencia jelentős környezeti és társadalmi költségekkel jár. Mindig biztosítani kell annak lehetőségét, hogy nemet mondjunk. A szervezeteknek is fel kell használniuk hatalmukat és befolyásukat a termékek vásárlása, a szabályozásért folytatott lobbizás, valamint a szerzői jogi és adatvédelmi vitákban való részvétel során is. Nagy a tét. A kár növekedésének elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy minden vállalat rendszeresen ellenőrizze termékeit az elfogultság és a sztereotípiák szempontjából. Végezetül pedig ebben a gyorsan változó környezetben, amikor minden nap jelennek meg új termékek, veszélyes egyedül haladni az úton. Az ágazaton belüli, valamint az ágazat és a technológiai vállalatok közötti együttműködésben való részvétel és az együttműködés előmozdítása alapvető fontosságú az előrevezető, felelős utak megtalálásához.
Az azonban kétségtelen, hogy a generatív MI nagy mértékben növelni fogja a média technológiai nagyvállalatoktól való függőségét. Minél jobban integrálják a technológiai vállalatok az MI-eszközöket az emberek által minden nap használt alkalmazásokba, annál kevesebb ellenőrzéssel rendelkeznek majd a médiavállalatok a gyakorlatok, folyamatok és termékek felett. Etikai iránymutatásaik így csak kiegészíthetik azt, amiről már rég született döntés máshol.
Mindezt figyelembe véve talán kissé meglepetést jelenthet a következő feltevés: A holnap újságírása nagyrészt a tegnapéra hasonlíthat – és annál remélhetőleg jobb lesz. A mai újságírás egy része azonban el fog tűnni. Az újságírás, ahogy mindig is volt, a tényekről, a meglepetésekről, a történetmesélésről és a hatalom felelősségre vonásáról fog szólni. A közönséggel való stabil, lojális, megbízható kapcsolatok kiépítésére fog törekedni, azáltal, hogy iránymutatást nyújt, irányítja a vitákat és közösségeket támogat. A mesterséges tartalmak világában óriási értéke lesz annak, amit az igazi emberek mondanak, gondolnak, éreznek. Az újságírók pedig pontosan ennek feltárásához értenek. A mesterséges intelligencia azonban segítheti is az újságírást abban, hogy jobb eredményeket érjen el: hogy az egyének és csoportok számára szükségleteiknek és élethelyzetüknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson; hogy inkluzívabbá váljon, a helyi szintre összpontosítson, és olyan adatokkal gazdagodjon, amelyek korábban nem voltak elérhetőek. Amint Anne Lagercrantz, a svéd televízió vezérigazgató-helyettese megjegyezte: „Az MI alapvetően meg fogja változtatni az újságírást, de a társadalomban betöltött szerepünket remélhetőleg nem. Dolgoznunk kell a médiaipar hitelességén. Biztonságos helyeket kell létrehoznunk az információ részére.” Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mesterséges intelligencia kora a legnagyobb veszélyt nem magára az újságírásra, hanem annak üzleti modelljeire jelenti.
Ez a szöveg az Európai Műsorsugárzók Uniója által 2024-ben közzétett, „Trusted Journalism in the Age of Generative AI” című, ingyenesen letölthető jelentésen alapul, amelynek kutatói és szerzői Dr. Alexandra Borchardt, Kati Bremme, Dr. Felix Simon és Olle Zachrison.
A bővítés felkarolása: Elkötelezettség Európa jövője iránt
A bővítés és a tagjelölt országok integrációja az Európai Unióba nem pusztán terjeszkedés: ez egy geostratégiai befektetés a béke, a stabilitás, a biztonság és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítására, valamint kontinensünk demokratikus szövetének megerősítésére. Az EU bővítése így hatékony eszközként szolgál az alapvető európai értékek terjesztéséhez és megőrzéséhez.
A bővítés felkarolása: Elkötelezettség Európa jövője iránt
A bővítés és a tagjelölt országok integrációja az Európai Unióba nem pusztán terjeszkedés: ez egy geostratégiai befektetés a béke, a stabilitás, a biztonság és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítására, valamint kontinensünk demokratikus szövetének megerősítésére. Az EU bővítése így hatékony eszközként szolgál az alapvető európai értékek terjesztéséhez és megőrzéséhez. A tagjelölt országok civil társadalmaival létrehozott kétoldalú testületeink (konzultatív vegyes bizottságok és civil társadalmi platformok), a „bővítési ország tagjelöltje” kezdeményezés, valamint a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos országlátogatások tagjelölt országokra való kiterjesztése jól példázza az EGSZB elkötelezettségét az Unió elmélyítése és bővítése mellett. Munkánk rávilágít arra, hogy a szükséges belső reformokat a tagjelölt országok integrációjával egy időben végre lehet és végre is kell hajtani. Annak ellenére, hogy számos tagjelölt országban továbbra is vannak kihívások, ezeknek az akadályoknak inkább a közös munkára kell sarkallniuk, nem pedig elrettenteni attól.
Az EGSZB fontos szerepet játszott az EU bővítésében, részt vett a nyugat-balkáni miniszteri találkozón Szkopjéban, és szorosan együttműködött több tagjelölt állam vezetőivel. Munkáink során azt kívánjuk felmérni, hogy a tagjelölt országok készen állnak-e a koppenhágai kritériumok teljesítésére. Ismét csak megerősítjük elkötelezettségünket amellett, hogy inkluzív és méltányos párbeszédet folytassunk valamennyi EGSZB-taggal, így természetesen a bővítési tagjelöltekkel is. Büszkén állíthatom, hogy elnökségem kiáltványában központi helyet foglal el a „bővítési ország tagjelöltje” kezdeményezés, amely idén februárban Edi Rama albán miniszterelnök és Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök jelenlétében indult útjára.
A bővítési tagjelöltek aktív bevonása mellett az EGSZB vezető szerepet tölt be az uniós intézmények között az uniós tagjelölt országok fokozatos integrációja terén. E kezdeményezés hatása kézzelfogható, és egyre inkább elismerik a tagjelölt országokban és az EU-ban, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos pedig határozottan támogatja a projektet. A kezdeményezés célja, hogy ne csak azonnali előnyökkel kecsegtessen, hanem szilárd alapot teremtsen a tagjelölt országok, polgáraik és aktív civil társadalmaik hosszú távú törekvéseihez. Lehetővé teszi ezekben az országokban a civil társadalom számára, hogy közvetlenül részt vegyen az uniós döntéshozatali folyamatban, fenntartva a lendületet a szükséges reformokhoz. Összesen 146 bővítési tagjelölt vett részt tevékenyen a bővítéssel kapcsolatos olyan témákban, mint az uniós kohéziós politika, az egységes piac, az agrár-élelmiszeripari ágazat fenntarthatósága és a szakemberhiány.
A konzultatív vegyes bizottságok és civil társadalmi platformok fontos színterei a különböző érdekelt felek közötti párbeszédnek, biztosítva, hogy a döntéshozatali folyamat során valamennyi véleményt meghallgassák. Jelenleg Montenegró, Szerbia és Törökország részvételével működnek konzultatív vegyes bizottságok, civil társadalmi platformokon pedig Ukrajna és Moldova vesznek részt. Az RB–Észak-Macedónia konzultatív vegyes bizottság várhatóan az első tárgyalási témakör megnyitását követően újraindul, míg az Albániával foglalkozó, új konzultatív vegyes bizottság létrehozása már folyamatban van. Az EGSZB plenáris ülésével párhuzamosan, október 24-én megrendezésre kerülő, bővítéssel foglalkozó magas szintű civil társadalmi fórum tovább fogja erősíteni ezt a kötelezettségvállalást. Az Európai Bizottsággal közösen szervezett rendezvényen EGSZB-tagok, mintegy száz bővítési tagjelölt, tagállami képviselők és a tagjelölt országok vezető politikusai vesznek részt, hogy megvizsgálják a civil és szociális párbeszéd hasznosságát az EU sikeres bővítése érdekében. Kiemeli a szociális párbeszéd szerepét a csatlakozási erőfeszítések előmozdításában, a zöld és digitális átállás optimalizálásában és az EU alapvető értékeinek megőrzésében.
A civil társadalom kapujaként az EGSZB elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a társadalmi-gazdasági jólét mellett lándzsát törők felkarolása és támogatása mellett, végső soron elősegítve a tagjelölt államok és az EU szorosabb integrációját. Együtt jobb jövőt építünk Európa számára, amely inkluzív, virágzó és összetartó. Az EGSZB-nek a bővítés iránti elkötelezettsége rendíthetetlen, és mindaz, amit teszünk, az integráltabb és összességében reziliensebb Európába vetett hitünket tükrözi.
Meglepetésvendégünk ezúttal Dr. Alexandra Borchardt, az EGSZB 2024. évi „Connecting EU” szemináriumának meghívott előadója. A mesterséges intelligencia újságírásra gyakorolt hatásáról szóló, hírfogyasztással foglalkozó 2024. évi EBU-jelentés vezető szerzőjeként elemzi a felelős újságírás kilátásait a generatív mesterséges intelligencia gyors terjedését követően. Bár a médiaipar egyes képviselőit már megrészegítette a mesterséges intelligencia ígérete, a generatív mesterséges intelligencia jelentette kockázatok jelentősek – csakúgy mint az általa nyújtott lehetőségek.
Meglepetésvendégünk ezúttal Dr. Alexandra Borchardt, az EGSZB 2024. évi „Connecting EU” szemináriumának meghívott előadója. A mesterséges intelligencia újságírásra gyakorolt hatásáról szóló, hírfogyasztással foglalkozó 2024. évi EBU-jelentés vezető szerzőjeként elemzi a felelős újságírás kilátásait a generatív mesterséges intelligencia gyors terjedését követően. Bár a médiaipar egyes képviselőit már megrészegítette a mesterséges intelligencia ígérete, a generatív mesterséges intelligencia jelentette kockázatok jelentősek – csakúgy mint az általa nyújtott lehetőségek.
Dr. Alexandra Borchardt vezető újságíró, független tanácsadó, egyetemi oktató és médiakutató, aki több mint 25 éves hírszerkesztői tapasztalattal rendelkezik, ebből 15 évet vezetői pozícióban töltött el. Az elmúlt öt évben a Hírkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) „Table Stakes Europe” programjának coachaként 26 európai kiadót támogatott a digitális átállásban. Munkásságávalitt ismerkedhet meg.
Térjünk a lényegre! rovatunkban Alain Coheur, Az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés létrehozása című EGSZB-vélemény előadója szorgalmazza, hogy az új Európai Bizottság kezelje kiemelten az egészséggel kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozza, hogy az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés egyesítő erővel bír, és az egészségügyi rendszerek megerősítése, illetve az EU jövőbeli válságokkal szembeni védelme révén európai szolidaritásról hivatott tanúbizonyságot tenni.
Térjünk a lényegre! rovatunkban Alain Coheur, Az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés létrehozása című EGSZB-vélemény előadója szorgalmazza, hogy az új Európai Bizottság kezelje kiemelten az egészséggel kapcsolatos kérdéseket. Hangsúlyozza, hogy az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés egyesítő erővel bír, és az egészségügyi rendszerek megerősítése, illetve az EU jövőbeli válságokkal szembeni védelme révén európai szolidaritásról hivatott tanúbizonyságot tenni.
Az EGSZB európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoportja október 4-én Zágrábban tartott vitát „Az Európai polgári kezdeményezés helyzete Horvátországban” címmel. A megbeszélés célja az volt, hogy az ad hoc csoport tagjai felvegyék a kapcsolatot helyi érdekelt felekkel, hogy megvitassák tapasztalataikat, nézeteiket és ötleteiket. Elsősorban az európai polgári kezdeményezés horvátországi ismertségére, valamint az eddig levont tanulságokra és a feltárt bevált gyakorlatokra összpontosítottak. Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi az Európai Unió polgárai számára, hogy új jogszabályok előterjesztésével közvetlenül befolyásolják az uniós politikaalkotást.
Az EGSZB európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoportja október 4-én Zágrábban tartott vitát „Az Európai polgári kezdeményezés helyzete Horvátországban” címmel. A megbeszélés célja az volt, hogy az ad hoc csoport tagjai felvegyék a kapcsolatot helyi érdekelt felekkel, hogy megvitassák tapasztalataikat, nézeteiket és ötleteiket. Elsősorban az európai polgári kezdeményezés horvátországi ismertségére, valamint az eddig levont tanulságokra és a feltárt bevált gyakorlatokra összpontosítottak. Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi az Európai Unió polgárai számára, hogy új jogszabályok előterjesztésével közvetlenül befolyásolják az uniós politikaalkotást.
„Az Európai polgári kezdeményezés helyzete Horvátországban” címmel tartott zágrábi vita volt az első ilyen jellegű rendezvény, amelyet az ad hoc csoport Brüsszelen kívül szervezett meg. A Horvát Kereskedelmi és Kézműves Kamara (Hrvatska Obrtnička Komora) meghívására az EGSZB ad hoc csoportjának tagjai találkozhattak Margareta Mađerić-csel, a horvát Munkaügyi Minisztérium államtitkárával, az Igazságügyi Minisztériumot képviselő Dino Zorić-csal, valamint az Európai Bizottság és az európai polgári kezdeményezés fóruma képviselőivel. Számos résztvevő érkezett Europe Direct Tájékoztató Központoktól, egyetemektől, helyi önkormányzatoktól és nemzeti gazdasági és szociális tanácsoktól, illetve jelen voltak az európai polgári kezdeményezés horvátországi nagykövetei és szervezői, egyetemi hallgatók és más, az európai polgári kezdeményezés iránt érdeklődők.
A vitát délután az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoport rendes ülése és egy Zágráb központjában tartott séta követte, amelynek során az ad hoc csoport tagjai kötetlenül beszélgettek horvát emberekkel, az EGSZB népszerű, Az európai demokrácia útlevele című kiadványát is osztogatva.
A 2023 és 2025 közötti időszakra szóló munkaprogramjával az ad hoc csoport azt szeretné elérni, hogy hangsúlyosabb legyen az EGSZB részvétele az európai polgári kezdeményezés folyamatában. A tervek szerint a csoport további üléseket szervez majd Brüsszelen kívül, hiszen ezek jó lehetőséget kínálnak az európai polgári kezdeményezés érdekelt feleivel való kapcsolatfelvételre és arra, hogy nemzeti és helyi szinten is felhívják a figyelmet a kezdeményezésre.
Az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó ad hoc csoportot 2013-ban hozták létre azzal a céllal, hogy politikai iránymutatást nyújtson az európai polgári kezdeményezés kapcsán és nyomon kövesse az e területtel kapcsolatos fejleményeket. A csoport jelenlegi elnöke Violeta Jelić EGSZB-tag.
A Lisszaboni Szerződéssel bevezetett európai polgári kezdeményezés 2012-ben jött létre a transznacionális szintű részvételi demokrácia legelső eszközeként. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállam legalább egymillió uniós polgára felkérje az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot jogszabályra. Ebben a formájában ez az eszköz a polgári jogalkotási kezdeményezés legközelebbi megfelelője.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) már a kezdetektől fogva igen aktív szerepet játszik az európai polgári kezdeményezés kidolgozásában és népszerűsítésében. (ep)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Bizottsága (RB) október 2. és 4. között adott otthont Brüsszelben az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) rendezvényének. Ezen uniós intézmények, regionális kormányok és civil társadalmi szervezetek vezető képviselői vettek részt, hogy foglalkozzanak napjaink gyorsan változó kiberkörnyezetének kihívásaival.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Régiók Bizottsága (RB) október 2. és 4. között adott otthont Brüsszelben az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) rendezvényének. Ezen uniós intézmények, regionális kormányok és civil társadalmi szervezetek vezető képviselői vettek részt, hogy foglalkozzanak napjaink gyorsan változó kiberkörnyezetének kihívásaival.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett ECSM központi témája a pszichológiai manipuláció volt, amely egyre nagyobb fenyegetést jelent azáltal, hogy az emberi viselkedés befolyásolásával próbál jogosulatlanul hozzáférni információkhoz és szolgáltatásokhoz, megsértve a biztonsági szabályokat.
Az idei rendezvény legfontosabb következtetései a következők:
Az új kiberbiztonsági rendelet közös alapot határoz meg az uniós intézmények és a tagállamok számára.
A rendszeres kockázatértékelések elengedhetetlenek a sebezhetőségek feltárásához és a különböző mérséklési stratégiák rangsorolásához.
Az olyan újonnan megjelenő fenyegetések, mint a mesterséges intelligencián alapuló támadások és a kvantuminformatika, innovatív ellenintézkedéseket tesznek szükségessé.
A regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy tudásmegosztás, technikai segítségnyújtás és testre szabott képzési programok révén támogassák a helyi szervezeteket.
Egyre gyakoribbak a mesterséges intelligencián alapuló, pszichológiai manipulációs támadások, az ezek ellen való fellépéshez pedig sokrétű és együttműködésen alapuló megközelítés kell.
Az EGSZB 2024. évi uniós kapcsolatépítő szemináriumán, amely alapvetően az újságírásról szólt, az ismertetett programok között bemutatták a Hannah Arendt-kezdeményezést is. Olyan civil társadalmi szervezetek hálózatáról van szó, amelyek rendkívüli nyomás alatt dolgozó, cenzúrának, zaklatásnak és üldöztetésnek kitett újságírókat támogatnak és védenek. A német szövetségi kormány biztosít finanszírozást ehhez a védelmi programhoz, amely – Afganisztántól és Szudántól Oroszországig és Ukrajnáig – világszerte értékes segítséget nyújt újságíróknak, akár hazájukban, akár száműzetésben élnek.
Az EGSZB 2024. évi uniós kapcsolatépítő szemináriumán, amely alapvetően az újságírásról szólt, az ismertetett programok között bemutatták a Hannah Arendt-kezdeményezést is. Olyan civil társadalmi szervezetek hálózatáról van szó, amelyek rendkívüli nyomás alatt dolgozó, cenzúrának, zaklatásnak és üldöztetésnek kitett újságírókat támogatnak és védenek. A német szövetségi kormány biztosít finanszírozást ehhez a védelmi programhoz, amely – Afganisztántól és Szudántól Oroszországig és Ukrajnáig – világszerte értékes segítséget nyújt újságíróknak, akár hazájukban, akár száműzetésben élnek.
Amikor elhallgattatják a kritikát megfogalmazó hangokat, újságírókat börtönöznek be és komplett médiaorgánumokat zárnak be, akkor a nyilvánosság már nem képes független információkhoz jutni. Azok nélkül viszont az emberek nem tudnak szabadon véleményt alakítani, a demokrácia pedig működésképtelen.
Két évvel azután, hogy a német szövetségi kormány elindította a Hannah Arendt-kezdeményezést, elmondhatjuk, hogy nem lett jobb a helyzet, sőt, igazából még rosszabb is. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) által készített legfrissebb sajtószabadság-index azt mutatja, hogy világszerte romlott a médiában dolgozó szakemberek helyzete. Jelenleg több ország – összesen 36 – tartozik az alsó kategóriába (ahol a helyzet „különösen súlyosnak” minősül), mint tíz évvel ezelőtt. A Hannah Arendt-kezdeményezés partnerszervezetei által irányított több projektből is támogatnak olyan újságírókat, akik ebbe a kategóriába tartozó országban – például Oroszországban, Afganisztánban vagy Szudánban – dolgoznak.
A Hannah Arendt-kezdeményezés a Német Szövetségi Külügyminisztérium, valamint a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosa által finanszírozott védelmi program, amelyből médiamunkások kaphatnak sokféle segítséget akár hazájukban, akár száműzetésben. Néha még akkor is lehet segítséget nyújtani, ha az első ránézésre lehetetlennek tűnik. A kezdeményezés keretében például egy projekt női újságírókat támogat Afganisztánban: biztonsági képzésben, ösztöndíjban és anyanyelvi mentorálásban részesülnek. Különösen sok nő veszítette el munkahelyét a médiában azóta, hogy a tálibok 2021-ben hatalomra kerültek; ennek eredményeként jelenleg alig dolgoznak már nők a rádióban vagy a televízióban. Azóta az egész ágazat mérete jelentős mértékben csökkent.
Orosz és szudáni médiaszakemberek szomszédos országokban kaphatnak támogatást a Hannah Arendt-kezdeményezéstől. Különleges központok jöttek létre, amelyek kapcsolattartó pontként szolgálnak száműzetésben élő médiamunkások számára, és amelyeket a kezdeményezésben részt vevő partnerek működtetnek vagy támogatnak. Közép-Amerikában a száműzetésben élő médiamunkások számára létrehozott központok (Exile Media Hubs) és a Casa para el Periodismo Libre (a szabad újságírás háza) szintén biztonságos terek, ahol pszichológiai és jogi tanácsadást nyújtanak. Ezek a központok egyben olyan helyek is, amelyek továbbképzést nyújtanak, és kiindulópontot jelentenek a hazájukban különböző okokból üldözött médiaszakemberek közötti hálózatépítéshez.
A Hannah Arendt-kezdeményezés keretében abban is segítenek, hogy száműzetésben is sikerüljön ismét fenntartható szerkesztői struktúrákat kialakítani. A cél annak biztosítása, hogy az újságírók diktatórikus berendezkedésű hazájában élő emberek továbbra is hozzáférjenek független információkhoz.
Nem csak Afganisztán, Oroszország és Szudán újságírói részesülnek támogatásban. A kezdeményezés alapvetően az egész világra kiterjed, és rugalmasan tud reagálni, ha romlik a biztonsági helyzet. Jelenleg elsősorban Belaruszból, Közép-Amerikából, Mianmarból, Észak-Afrikából és Ukrajnából származó médiaszakembereknek nyújtanak támogatást. Ebből a szempontból Ukrajna különleges esetnek számít, mivel az ott zajló projektmunka célja, hogy folyamatosan tudósítani tudjanak az országban zajló háborúról. Ehhez anyagi és technikai segítségnyújtásra van szükség, illetve speciális képzést és biztosítást kell garantálni a frontvonalon dolgozóknak.
A következő négy civil társadalmi szervezet vesz részt partnerként a Hannah Arendt-kezdeményezésben: a Deutsche Welle Akadémia, a Száműzött Újságírók Európai Alapja (JX-Fund), az „Együttműködésben és Átmenetben a Média” (MICT) szervezet és a sajtó- és médiaszabadság európai központja (ECPMF). A program alapvető szempontja az állami ellenőrzéstől való függetlenség és az állami semlegesség. Állami befolyástól mentes, független zsűrik ítélik meg a finanszírozást, kizárólag objektív kritériumok alapján.
A Hannah Arendt-kezdeményezés újságírók és a média világszerte történő védelmére szolgáló hálózat. 2022-ben hozták létre a Német Szövetségi Külügyminisztérium és a szövetségi kormány kulturális és médiaügyi biztosának kezdeményezésére és finanszírozásával.
