Az elmúlt évben a versenyképesség fontosabb szerepet kapott az EU prioritásai között az európai politikában, és nem hagyható figyelmen kívül jelentősége az EU jövője szempontjából.
Az elmúlt évben a versenyképesség fontosabb szerepet kapott az EU prioritásai között az európai politikában, és nem hagyható figyelmen kívül jelentősége az EU jövője szempontjából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben, az Európai Parlamentben tartotta éves beszédét az Unió helyzetéről, amelynek egyik fő témája a versenyképesség volt. Ursula von der Leyen ígéretet tett arra, hogy megteszi a szükséges lépéseket Európa versenyelőnyének védelme érdekében.
Az európai vállalatok nehezen tudnak szakképzett munkaerőt felvenni, a kulcsfontosságú ágazatok szabályozása szigorúbb, mint a többi konkurens országban, nevezetesen az Egyesült Államokban és Kínában, alacsonyabb a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházás szintje, valamint a fizikai és digitális infrastruktúra hiányosságai gátolják a kereskedelmet és a gazdasági növekedést. Ezek a jól ismert kihívások, melyeket több tanulmány is dokumentált.
Ursula von der Leyen emellett megbízta Mario Draghit, az Európai Központi Bank korábbi vezetőjét, hogy tegyen konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, miként lehetne javítani az EU versenyképességét. Ez üdvözlendő lépés, azonban a jó javaslatok önmagukban nem lesznek elegendőek, ha nincs meg a végrehajtásukhoz szükséges politikai akarat és képesség.
Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megerősítse rezilienciáját és befolyását a világban, azonban folyamatosan veszít az e cél eléréséhez szükséges versenyképességéből. Az előrejelzések szerint az EU részesedése a világgazdaságból 2050-re közel 15%-ról mindössze 9%-ra csökken.
Ezért elengedhetetlen az EU termelékenységének és versenyképességének javítása. Ennek érdekében az EU-nak olyan versenyképességi menetrendet kell elfogadnia, amely az egységes piac és a szociális piacgazdaság elveivel összhangban előretekintő, jól meghatározott és összehangolt, elősegíti a vállalkozások és a munkavállalók gyarapodását, továbbá a közjó érdekében javítja innovációs, beruházási és kereskedelmi képességeiket, valamint versenyképességüket a globális piacon, és előmozdítja a klímasemlegességre való átállást. Ez nemcsak a jövőbeli jólét, innováció, beruházások, kereskedelem és növekedés biztosításához elengedhetetlen, hanem a minőségi munkahelyek teremtéséhez és az életszínvonal emelkedéséhez is.
Ez az oka annak, hogy az uniós vállalatok egyértelmű elvárásokat fogalmaznak meg ebből az új lendületből kiindulva, a versenyképesség szélesebb körű, hosszú távú gazdasági és társadalmi keretbe való áthelyezését követelve.
Az EGSZB azon dolgozik, hogy azonosítsa azokat a tényezőket és szereplőket, amelyek befolyásolják a hosszú távú versenyképességet és termelékenységet, és amelyeket egy integrált jövőkép keretében figyelembe kell venni. Azzal a céllal dolgoztunk a versenyképességi ökoszisztémákon, hogy kifejtsük az Európai Bizottságnak, mely mutatókat kell továbbfejleszteniük vagy kiegészíteniük.
Így például a kérdések és megoldásuk módjának értékelése során az országalapú megközelítés alapvető szempontnak tűnik, amellyel az Európai Bizottság a hosszú távú versenyképességről szóló két közleményében nem foglalkozott kellő mértékben.
Általánosabban fogalmazva, az Európai Bizottság 17 teljesítménytényezőt tartalmazó listát állított össze, amelyeket évente értékelni kell az általa azonosított 9 versenyképességi dimenzió tekintetében. Ugyanakkor a tagállamoknak is teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk ezeket, és az Európai Bizottságnak megfelelő végrehajtási eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy erre kötelezze őket. Ez az, amit kérünk.
A legfontosabb mutatók a következők:
A finanszírozáshoz való hozzáférés észszerű költségek mellett, de a jövő nemzedékeinek büntetése nélkül.
Többet kell beruháznunk a közszolgáltatásokba és a kritikus infrastruktúrákba, és jobban kell mérnünk ezeket a beruházásokat. E tekintetben hat értékelési paramétert javasolunk.
Kutatás és innováció: az együttműködés fokozása kulcsfontosságú, legyen szó köz- vagy magánszférabeli, regionális vagy globális szintű együttműködésről.
Az adathálózatok és az energia tekintetében a kulcsszavak a biztonság, az ár és a klímasemlegesség.
Ami a körforgásos gazdaságot illeti, az EU szerepét már nem kell bizonyítani, de figyelmet kell fordítanunk a gazdasági szereplők közötti verseny egyensúlyára.
Az EU digitalizációra vonatkozó jogszabályi kerete úttörő a konnektivitás, a mesterséges intelligencia, az adatok stb. tekintetében. Ebben a kontextusban szembe kell néznünk azzal a kihívással, hogy egyensúlyt teremtsünk az emberi szempontok és a digitális technológia ígéretei között.
Az oktatásnak és a képzésnek képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon a demográfiai és szociológiai kihívásokra.
Végezetül pedig a stratégiai autonómia és a kereskedelem szempontjából függőségeink jelentik gyengeségeinket. A vállalkozásoknak át kell szervezniük magukat, az EU-nak pedig támogató keretet kell biztosítania e kihívás kezeléséhez.
Végül az egységes piaccal kapcsolatban ismételten hangsúlyozzuk, hogy a tagállamoknak követniük kell a közösségi vívmányok szabályait és a Szerződések elveit. Az akadályok felszámolásának valódi ellenőrzés mellett kell megvalósulnia. Az uniós kormányoknak ki kell nyilvánítaniuk politikai akaratukat a Brüsszelben folytatott tárgyalások végrehajtására, és az Európai Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy szervezeti egységeken átívelően, ne pedig elszigetelten dolgozzon, mivel utóbbi további következetlenségekhez vezet. Ez az, amire szükségünk van,
és ezt nem tudjuk elégszer hangsúlyozni.
Ebben az összefüggésben támaszkodjunk Brüsszelre a versenyképességi ellenőrzések eredményei tekintetében, és használjuk a regionális ipari klasztereket nemzeti szinten. Megvannak az eszközök, alkalmazzuk is őket!
A referenciamutatók és az adatszolgáltatási követelmények javítása a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás terén
„Megkérdeztük...” rovatunkban Emilie Prouzet EGSZB-tagot és „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, mire van szükség az EU hosszú távú versenyképességének biztosításához. A vélemény elfogadása a márciusi plenáris ülésszakon várható.
„Megkérdeztük...” rovatunkban Emilie Prouzet EGSZB-tagot és „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, mire van szükség az EU hosszú távú versenyképességének biztosításához. A vélemény elfogadása a márciusi plenáris ülésszakon várható.
Az európai egységes piac létrehozása óta a szabványok harmonizációja és kölcsönös elismerése lehetővé tette a vállalatok számára, hogy termékeiket több mint 450 millió fogyasztónak kínálják fel. Az egységes piacon zajlik a vállalatok EU-n belüli kereskedelmének 61%-a, és ez jelenti Európa gazdasági jólétének alapját, előnyöket kínálva a polgároknak, a fogyasztóknak, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU bruttó hazai termékének 25%-át a belső piac állítja elő.
Az európai egységes piac létrehozása óta a szabványok harmonizációja és kölcsönös elismerése lehetővé tette a vállalatok számára, hogy termékeiket több mint 450 millió fogyasztónak kínálják fel. Az egységes piacon zajlik a vállalatok EU-n belüli kereskedelmének 61%-a, és ez jelenti Európa gazdasági jólétének alapját, előnyöket kínálva a polgároknak, a fogyasztóknak, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU bruttó hazai termékének 25%-át a belső piac állítja elő.
Az olyan új fejlemények azonban, mint a digitális átalakulás, valamint a kevésbé karbonintenzív és fenntarthatóbb gazdaságra való átállás, új kiigazításokat tesznek szükségessé – csakúgy, mint a fogyasztók, a munkavállalók és a vállalatok változó igényei és az új geopolitikai feltételek.
Az egységes piac sikeres folytatásához számos területen van szükség fejlesztésekre: ilyen például az európai energia- és iparpolitika, az energiaunió, a bankunió, a nagyvállalatok és a kisvállalkozások számára egyaránt kedvezőbb keret, továbbá az európai projekt nagyobb mértékű támogatása a nyilvánosság részéről, a hatékonyabb közszolgáltatások, valamint az informatikai, energetikai és közlekedési infrastruktúra javítása.
Két korábbi olasz miniszterelnök, Enrico Letta („Az egységes piac jövője” című) és Mario Draghi (az európai versenyképesség jövőjéről szóló) mérföldkőnek számító jelentésének közzététele 2024 első felében várható. Az EGSZB Munkáltatók csoportja ezért az EU belső piaca jövőjének sikeressége érdekében megfontolandó legfontosabb üzeneteit „Az újgenerációs egységes piac” című egyoldalas kiadványában foglalta össze.
Az Európa fenntartható fejlődéséről szóló ötödik jelentés feltárta, hogy a jelenlegi ütemben az EU 2030-ig várhatóan nem fogja elérni a fenntartható fejlődési célok egyharmadát. A civil társadalommal közösen készített jelentésből kiderül, hogy a környezetvédelmi és szociális célok elérése sok európai országban megrekedt, sőt akár romlott is, amit súlyosbítanak a 2020 óta felmerült válságok. A fenntartható fejlődési célok olyan területekre terjednek ki, mint a szegénység csökkentése, az éhezés megszüntetése, az egészségügy, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, fellépés az éghajlatváltozás ellen és a tiszta víz.
Az Európa fenntartható fejlődéséről szóló ötödik jelentés feltárta, hogy a jelenlegi ütemben az EU 2030-ig várhatóan nem fogja elérni a fenntartható fejlődési célok egyharmadát. A civil társadalommal közösen készített jelentésből kiderül, hogy a környezetvédelmi és szociális célok elérése sok európai országban megrekedt, sőt akár romlott is, amit súlyosbítanak a 2020 óta felmerült válságok. A fenntartható fejlődési célok olyan területekre terjednek ki, mint a szegénység csökkentése, az éhezés megszüntetése, az egészségügy, az oktatás, a nemek közötti egyenlőség, fellépés az éghajlatváltozás ellen és a tiszta víz.
Ennek kezelése érdekében tíz döntő fontosságú szakpolitikai fellépést szorgalmazunk a visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi fordulópontok elkerülése érdekében. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciója, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózata (SDSN) által közösen szervezett rendezvényen nagy hangsúlyt kapott, hogy égető kérdésekről van szó. A jelentés célja, hogy iránymutatást nyújtson az EU-nak ahhoz, hogy megerősítse a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos vezető szerepét a 2024. júniusi európai választások és az ENSZ főtitkára által 2024. szeptemberre összehívott, a jövőről szóló csúcstalálkozó előtt.
A rendezvény felszólalói hangsúlyozták, hogy 2030 előtt azonnali fellépésre van szükség a visszafordíthatatlan fordulópontok elkerülése érdekében. Camilla Brückner az ENSZ/UNDP képviseletében, Zakia Khattabi belga éghajlatügyi miniszter és Petra Petan, az Európai Bizottság munkatársa hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettnek kell maradni a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás mellett.
Guillaume Lafortune, az ENSZ SDSN alelnöke ismertette a jelentést és azt a tíz kiemelt intézkedést, amelyeket a politikai pártok, a következő Európai Parlament, a következő Európai Bizottság, az Európai Tanács és a tagállamok figyelmébe ajánlanak. Az EGSZB és a SDSN által közösen aláírt cselekvési felhívás arra sürgeti az európai vezetőket, hogy működjenek együtt egy zöld, szociális és nemzetközi „európai jövőmegállapodás” érdekében. Peter Schmidt, az EGSZB NAT szekciójának elnöke kiemelte, hogy a következő hat év döntő fontosságú a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend előmozdítása szempontjából, valamint hangsúlyozta, hogy az EGSZB elkötelezett aziránt, hogy az uniós intézményeket a fenntartható fejlődési célok elérésére és a civil társadalom érdemi bevonására ösztönözze. A cselekvési felhívás célja, hogy az európai vezetőket egy olyan átfogó európai megállapodás felé terelje, amely összhangban van az EGSZB által szorgalmazott zöld és szociális célokkal. (ks)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kifejti nézeteit a 2027 utáni közös agrárpolitikáról (KAP), és kiáll az európai mezőgazdaság rezilienciájának és fenntarthatóságának biztosítása mellett. Az EGSZB az EU Tanácsa belga elnökségének felkérésére elkészített, januárban elfogadott véleményében hangsúlyozza, hogy stabil, hosszú távú szakpolitikai keretre van szükség, amely támogatja a fenntartható élelmiszer-termelést, a nyitott stratégiai autonómiát és a vidékfejlesztést.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kifejti nézeteit a 2027 utáni közös agrárpolitikáról (KAP), és kiáll az európai mezőgazdaság rezilienciájának és fenntarthatóságának biztosítása mellett. Az EGSZB az EU Tanácsa belga elnökségének felkérésére elkészített, januárban elfogadott véleményében hangsúlyozza, hogy stabil, hosszú távú szakpolitikai keretre van szükség, amely támogatja a fenntartható élelmiszer-termelést, a nyitott stratégiai autonómiát és a vidékfejlesztést.
Az EU-ban a gazdaságok 94,8%-a családi tulajdonban van, és az ágazat olyan kihívásokkal néz szembe, mint az alacsonyabb jövedelmek, a gazdaságok csökkenő száma, a generációs megújulás nehézségei és a jelentős munkaerő-kiáramlás. A KAP-ra szánt költségvetési előirányzatok csökkenése ellenére (2021-ben kevesebb mint 25%) az EGSZB a KAP fenntarthatósági célkitűzéseivel arányos finanszírozást szorgalmaz. Ajánlott áttérni az alapszintű jövedelemtámogatásról a környezetvédelmi és szociális szolgáltatások pénzügyi ösztönzőire, ami egy átmeneti időszak alatt rugalmasságot biztosít a kis családi gazdaságok számára.
Az uniós mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalával kapcsolatos aggodalmak, amelyeket az infláció, az energiapiacok ingadozása és az éghajlatváltozás csak tovább súlyosbít, rávilágítanak a KAP reformjának szükségességére. Az EGSZB azt szeretné, ha a 2027 utáni KAP foglalkozna ezekkel a kihívásokkal, és a tisztességes munkakörülmények biztosítására, az egészségesebb táplálkozás előmozdítására, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és az élelmiszerpiacok szabályozására összpontosítana. Az emelkedő energiaárak és az ellátási zavarok hatásainak enyhítésére anticiklikus elemeket és a megújuló energiatermelés támogatását javasoljuk. Köz-magán partnerségben működő biztosítási rendszerek, valamint innovációba és digitális technológiákba történő beruházások a javasolt intézkedések az éghajlati szélsőségek elleni küzdelem és a gazdálkodók helyzetének javítása érdekében.
A 2024-es európai parlamenti választások előtt az EGSZB hangsúlyozza, hogy a KAP-ot úgy kell alakítani, hogy az megfeleljen a változó társadalmi és mezőgazdasági igényeknek. Az EGSZB hangsúlyozza az érdekelt felek bevonásának, a tagállamok rugalmasságának és az egyszerűsített adminisztratív eljárásoknak a fontosságát a stratégiai tervek kialakítása és kiigazítása során. Az EGSZB végső soron olyan KAP-ot képzel el, amely a globális kihívásokkal összefüggésben egyensúlyt teremt az élelmezésbiztonság szavatolása, a környezet védelme és az európai mezőgazdasági termelők jóllétének előmozdítása között. (ks)
A 2024. júniusi európai választások megalapozzák Európa jövőjét, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményi partnereként megszervezi az első civil társadalmi hetet, melynek címe: „Rise Up for Democracy!” (Lépj fel a demokráciért!)
A 2024. júniusi európai választások megalapozzák Európa jövőjét, ezért az EGSZB a civil társadalom intézményi partnereként megszervezi az első civil társadalmi hetet, melynek címe: „Rise Up for Democracy!” (Lépj fel a demokráciért!)
Önt is szívesen látjuk!
Különböző életkorú és hátterű embereket – köztük fiatalokat, újságírókat és az uniós intézmények képviseletében érkező munkatársakat – gyűjtünk egybe, hogy élénk vitát folytassunk a mindennapi életünket és Európa jövőjét érintő kérdésekről. Foglalkozni fogunk a demokratikus értékeket fenyegető különböző kockázatokkal és kihívásokkal, valamint azzal, hogy a civil társadalom mit vár Európa jövőbeli vezetőitől. Javaslatainkat aztán beépítjük az EGSZB választásokról szóló állásfoglalásába és konkrét szakpolitikai javaslataiba.
A #CivSocWeek öt fontos EGSZB-kezdeményezést fog össze:
Civil társadalmi napok – évente megtartott kiemelt rendezvény, amely bemutatja a szervezett civil társadalom legkülönbözőbb hozzájárulásait egy olyan EU építéséhez, amely jobban megfelel a polgárok elvárásainak, ha a demokratikus társadalmaink számára kulcsfontosságú kérdésekről van szó. Cél továbbá, hogy minden szinten ösztönözzük a civil társadalom nagyobb mértékű részvételét az európai projektben.
Az európai polgári kezdeményezés napja – magas szintű éves konferencia, amely fórumot és platformot biztosít, ahol a nyilvántartásba vett és jövőbeli európai polgári kezdeményezések szervezői és érdekelt felei információkat és tapasztalatokat cserélhetnek, és bemutathatják a nagyközönségnek az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos tevékenységeiket.
Your Europe, Your Say! (A te Európád, a te szavad!) (YEYS) – az ifjúsági rendezvény összekapcsolja a tagállamokból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból érkező fiatalokat az EU-val, és arra biztatja őket, hogy éljenek demokratikus szavazati jogukkal. Dinamikus konzultációs fórumok segítségével a fiatal résztvevők vitákban vesznek részt, és együttműködnek a konszenzus elérése érdekében.
Civil társadalmi díj – éves díj, amely hatékony, innovatív és kreatív civil társadalmi vagy egyéni projekteket jutalmaz. A díjat idén olyan kezdeményezéseknek ítélik oda, amelyek egyéni vagy kollektív alapon támogatják az európai mentális jóllétet.
Újságíró-szeminárium, amelynek keretében tagállami újságírók gyűlnek össze, hogy megvitassák a demokrácia helyzetét az Unióban és a közelgő európai választásokat, emellett pedig első kézből kapjanak tájékoztatást az EGSZB tevékenységeiről.
Csatlakozzon hozzánk és hagyja, hogy megihlessék a szakértői workshopok és magas szintű viták! Mondja el véleményét az új jogalkotási ciklussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, és lépjen kapcsolatba civil társadalmi szervezetekkel és a változások előidézőivel Európa minden részéről!
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Január 24-én az európai civil társadalom nyílt levelet küldött az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökeinek, valamint az Európai Unió Tanácsa belga elnökségének. A levél aláírói sürgették az Európai Unió (EU) uniós döntéshozatalban részes három fő intézményét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének megfelelően konkrét intézkedéseken keresztül teremtsék meg a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel valamennyi szakpolitikai területen.
Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke
Január 24-én az európai civil társadalom nyílt levelet küldött az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökeinek, valamint az Európai Unió Tanácsa belga elnökségének. A levél aláírói sürgették az Európai Unió (EU) uniós döntéshozatalban részes három fő intézményét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének megfelelően konkrét intézkedéseken keresztül teremtsék meg a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel valamennyi szakpolitikai területen.
A konkrét végrehajtási javaslatokat is tartalmazó nyílt levelet az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja és a Civil Society Europe kezdeményezte, és 26 tagállamból összesen 156 aláíró csatlakozott hozzá. Az aláírók között 39 európai hálózat, 85 nemzeti szervezet és az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának 60 tagja szerepel.
A jogi rendelkezések ellenére a civil párbeszéd továbbra is foghíjas és strukturálatlan az uniós intézmények között. Ezért az #EUCivilDialogueNow nyílt levél aláírói arra kérik az uniós intézményeket, hogy:
kezdeményezzenek intézményközi megállapodást a civil párbeszédről,
hozzanak létre minden egyes intézményen belül a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős vezető pozíciókat,
ösztönözzék és mozdítsák elő a polgári és társadalmi szereplők közötti szorosabb együttműködést.
Ezeknek az erőfeszítéseknek az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásaira kell épülniük. Első lépésként az aláírók azt javasolják, hogy az Európai Bizottság adjon ki egy közleményt a civil párbeszéd uniós szintű megerősítéséről.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságuniós kék megállapodásra irányuló felhívása egyre több támogatást kap a politikai döntéshozóktól és a civil társadalomtól. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen felismerik, hogy sürgősen kezelni kell a vízhiányt, illetve azt, hogy a kék megállapodás átfogó megoldási lehetőséget kínálhat.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságuniós kék megállapodásra irányuló felhívása egyre több támogatást kap a politikai döntéshozóktól és a civil társadalomtól. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen felismerik, hogy sürgősen kezelni kell a vízhiányt, illetve azt, hogy a kék megállapodás átfogó megoldási lehetőséget kínálhat.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyik közelmúltbeli rendezvényén a legfontosabb érdekelt felek megvitatták a kék megállapodást és azt, hogy ez utóbbi milyen lehetőséget biztosít arra, hogy az egész kontinensen átalakítsák a vízgazdálkodási gyakorlatokat, különös tekintettel a vízgyűjtőkre.
„Minden eddiginél nagyobb mértékű vízválsággal nézünk szembe” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. A közelgő júniusi európai választásokra utalva megjegyezte, hogy a víz minden polgárt érintő téma. „Hogyan kezelik majd az uniós döntéshozók a víz kérdését és az előttünk álló kihívásokat? Ideje feltennünk ezeket a kérdéseket.”
Pernille Weiss európai parlamenti képviselő – az átfogó megoldásra irányuló felhívásokat követve – egy külön vízügyi átállási alap létrehozását szorgalmazta, amely támogatná a vállalkozásokat és a közösségeket a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatokra való átállásban. Pedro Arrojo-Agudo különleges ENSZ-előadó hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az éghajlatváltozás nem ismer határokat, és felszólította az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet a vízválság globális megoldásának kidolgozásában.
Az EGSZB uniós kék megállapodásra irányuló felhívása az érdekelt felek széles körében nyitott fülekre talált, ilyen például a Rhône folyót kezelő francia közhasznú vállalat, a Compagnie Nationale du Rhône (CNR). A CNR vízkészletekért felelős igazgatója, Eric Divet beszámolt arról, hogy a vállalat jó eredményeket ért el a fenntartható vízgazdálkodás terén: ezek közé tartoznak a vizes élőhelyek helyreállítására, a folyók biológiai sokféleségének javítására és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések is.
Az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban várhatóan nyilvánosságra hozza a vízgazdálkodás rezilienciáját célzó kezdeményezését. Az EGSZB kész együttműködni az uniós intézményekkel és az érdekelt felekkel annak biztosítása érdekében, hogy az uniós kék megállapodásra irányuló javaslatai a következő Európai Bizottság prioritásainak részét képezzék. (gb)
A partnerrendezvényekre március 4. és 17. között lehet pályázni, a rendezvényekre május 29. és szeptember 1. között kerül sor.
A Zöld Hetet minden évben több száz partnerrendezvény kíséri Európa-szerte és azon kívül, amelyeket többek között különböző intézmények, nem kormányzati szervezetek, vállalkozások képviselői, tudományos körök, iskolák, valamint helyi, regionális és nemzeti közigazgatási szervek szerveznek.
A 2024-es partnerrendezvények témája a vízgazdálkodás rezilienciája lesz. A cél egy egész EU-ra kiterjedő beszélgetés elindítása az uniós vizek jelenéről és jövőjéről, hangsúlyt fektetve a figyelemfelkeltésre és a pozitív, együttműködésen alapuló megoldások előmozdítására.
Mindenféle rendezvénnyel lehet pályázni, a műhelyfoglalkozásoktól és nyilvános vitáktól kezdve egészen a kiállításokig és a családoknak szóló figyelemfelkeltő rendezvényekig. A tevékenységekre helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten kerülhet sor. További információk és ütemezés itt.
Mivel az uniós kék megállapodás az EGSZB egyik kiemelt kezdeményezése, a partnerrendezvények témaválasztása jó alkalmat kínál az uniós kék megállapodással kapcsolatos 2023. októberi nyilatkozatban előterjesztett javaslatok ismertetésére, amelyek az uniós zöld megállapodással azonos módon új és ambiciózus európai vízügyi stratégiát szorgalmaznak. (gb)
