Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.
Március 4. és 7. között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) adott otthont a most első alkalommal megtartott Civil Társadalmi Hétnek, amelynek keretében több mint nyolcszázan gyűltek össze különböző civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok képviseletében, hogy megvitassák a közelgő választásokat és az EU jövőjét. A tanulságok beépülnek egy júliusi EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja, hogy a civil társadalom mit vár az Európai Parlament és az Európai Bizottság következő vezetésétől.
segítse a polgárok szerepvállalását az EU-ban, csakúgy mint demokratikus jogaik gyakorlását,
feltárja a demokratikus értékekre leselkedő veszélyeket, amilyen például a dezinformáció és a szavazói fásultság, és foglalkozzon ezekkel a jelenségekkel,
összegyűjtse a civil társadalom ajánlásait, hogy azok beépülhessenek a jövőbeli uniós tervekbe.
A civil társadalmi szervezetek által az új uniós vezetőknek megfogalmazott üzenetek első áttekintésre főként a reagálóképes kormányzásra, az inkluzív politikákra és a minden európait megillető fenntartható jövőre összpontosítanak.
A félretájékoztatás elleni küzdelem
Az európai választásokra való tekintettel a fiatalok képviselői és az újságírók aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás elburjánzása és az online polarizáció elmélyülése miatt, hangsúlyozva, hogy szilárd jogi keretekre van szükség. A civil társadalom együttműködésre szólított fel a kormányok, az iskolák és a technológiai cégek között a digitális jártasság ösztönzése, valamint a tudásgazdag és befogadó online környezet előmozdítása érdekében.
Emberközpontú és bolygóbarát gazdaság
A civil társadalom áttérést sürgetett a növekedésközpontú modellekről olyan holisztikus megközelítésekre, amelyek a jóllétet, a jólétet és a környezeti korlátokat helyezik előtérbe. Ezzel összhangban az ifjúsági szervezetek egy, a vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv mellett érveltek, és különadókat javasoltak a környezeti szempontból káros termékekre.
A résztvevők hangsúlyozták továbbá az EU digitális átalakulásban betöltött szerepét, és szorgalmazták a mesterséges intelligencia etikus irányítását, valamint a polgárok oktatását. Az ilyen intézkedések célja a felelős gazdasági növekedés biztosítása, valamint az, hogy a polgárok megtanuljanak tájékozódni a változó technológiai környezetben.
A fiatalok felvértezése
A civil társadalom rendkívül fontosnak tartja, hogy a fiatalokat felvértezzék az Európa jövőjének alakításához szükséges tudással. Szorgalmazták, hogy valamennyi uniós szakpolitikát vessék alá „ifjúsági tesztnek”, amivel felmérik a fiatalabb generációkra gyakorolt hatásokat. Az ifjúsági csoportok különösen azt javasolták, hogy az európai parlamenti választásokon alkalmazzanak ifjúsági kvótákat a képviselet erősítésére.
A demokrácia megerősítése
A résztvevők reziliensebb és inkluzívabb demokráciát szorgalmaztak, hangsúlyozva a strukturált civil párbeszédet valamennyi kormányzati szinten. A kapacitásépítéssel együtt a párbeszéd célja, hogy megerősítse a civil társadalmat az uniós tagjelölt országokban, biztonságos és támogató környezetet teremtve a civil társadalom számára Európában.
Több mint ötletbörze
A hét rávilágított az európai polgári kezdeményezés erősségeire és gyengeségeire. Elismerést kaptak a sikerek, de frusztrációk is kifejezésre jutottak az uniós intézmények elégtelen reakciókészsége miatt. Az a kérés fogalmazódott meg, hogy az európai polgári kezdeményezésekre érdemi válaszok érkezzenek, mivel ez megerősítené a partnerségeket és elősegítené a polgárok részvételét a bevált gyakorlatok megosztása révén.
Előretekintés
Ezek az ajánlások beépülnek egy hamarosan kidolgozandó EGSZB-állásfoglalásba, amely felvázolja a civil társadalom elvárásait a következő Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal szemben. (gb)
Én szavazok! És Ön? című, 2024 júniusáig megjelenő új rovatunkban meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. E számunkban vendégünk Konstantina Manoli 19 éves görög diák, az idei „Your Europe, Your Say!” című rendezvény egyik résztvevője.
Én szavazok! És Ön? című, 2024 júniusáig megjelenő új rovatunkban meghívott vendégeink elmondják, hogyan és miért vegyünk részt az európai választásokon. E számunkban vendégünk Konstantina Manoli 19 éves görög diák, az idei „Your Europe, Your Say!” című rendezvény egyik résztvevője.
Az EGSZB kiemelt ifjúsági rendezvényén, amelyre most első alkalommal a Civil Társadalmi Hét keretében került sor, több mint 100 fiatal vett részt a különböző uniós tagállamokból, a tagjelölt országokból és az Egyesült Királyságból, hogy élénk vitákat folytassanak a demokráciáról és Európa jövőjéről.
Konstantina Manoli idegen nyelveket, fordítást és tolmácsolást tanul a görögországi Jón Egyetemen. Elhivatott nyelvész, aki szenvedélyesen érdeklődik a politikai viták és a globális ügyek iránt.
Ebben a számban szeretném felhívni figyelmüket a Civil Társadalmi Hétre, a házigazda EGSZB által március elején szervezett kiemelt rendezvényre.
Az európai választásokig kevesebb mint 100 nappal a Civil Társadalmi Hét egyedülálló lehetőséget kínált az EGSZB számára, hogy helyet adjon az élet minden területéről érkező résztvevők találkozójához, hogy megvitassák, mi az, ami fontos számukra és milyen európai jövőt képzelnek el. A hét során civil társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok több mint 800 képviselője tartott ötletbörzét, hogy megfogalmazzák legfontosabb üzeneteiket és elvárásaikat a következő ciklus uniós vezetői számára. Az üzenet, melyet mindenképp szeretnék széles körben terjeszteni, egyértelmű: az emberek több demokráciát és ifjúsági részvételt, kevesebb álhírt és egy mindenki javát szolgáló gazdaságot szeretnének látni. Európa nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a civil társadalom hangját, amely demokráciáink valódi őre.
A Civil Társadalmi Hét eredményei beépülnek majd az európai választásokról szóló EGSZB-állásfoglalásba, de már most betekinthet azokba az EGSZB honlapján.
A választásokra való felkészülésünk része az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatok megerősítése is. Február 27-én egyetértési megállapodást írtam alá az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával a két intézmény közötti együttműködés elmélyítéséről az európai választások előmozdítása, a részvételi arány növelése – különösen a nem szavazók és az első alkalommal szavazók körében –, valamint az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében. Az EGSZB teljes mértékben mozgósítani fogja az egész EU-ra kiterjedő, a munkáltatókat, a munkavállalókat és a civil társadalmi szervezeteket képviselő széles hálózatát, hogy az teljes mértékben betölthesse szerepét. A megállapodás kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy megteremtsük a 2024-es európai választások előtt szükséges lendületet.
Az EGSZB-ben arra törekszünk, hogy a civil társadalmi szervezeteket ne csak az Európai Unióban, hanem annak határain kívül is megerősítsük. Februárban hivatalosan elindítottuk a „bővítési ország tagjelöltje” kezdeményezést, ami fordulópontot jelent az EGSZB történetében. A beiktatáson részt vevő Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök és Edi Rama albán miniszterelnök melegen üdvözölte a tagjelölt országok képviselőinek az EGSZB munkájába való bevonására irányuló kezdeményezést. Összesen 131 bővítési tagjelöltet választottunk ki, hogy csatlakozzon azon civil társadalmi szakértők csoportjához, akik az elkövetkező hónapokban részt vesznek majd az EGSZB munkájában. Közös célunk az, hogy valamennyi tagjelölt ország fokozatosan közelebb kerüljön az EU-hoz, és a tárgyalások előrehaladtával egyre inkább integrálódjon az EU-ba.
Az élénk civil társadalom és az erős szociális párbeszéd elengedhetetlen egy jól működő demokráciához. A tagjelölt országok fogadása pozitív és logikus lépés az európai demokrácia érdekében.
„Megkérdeztük...” rovatunkban ezúttal Florian Marin EGSZB-tagot, az „Uniós erdők – az erdészeti monitoringra és a stratégiai tervekre vonatkozó új uniós keret” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, hogy milyen igényeket támaszt az EGSZB a kerettel szemben, hiszen az erdők jelentős szerepet töltenek be az EU éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljainak elérésében.
„Megkérdeztük...” rovatunkban ezúttal Florian Marin EGSZB-tagot, az „Uniós erdők – az erdészeti monitoringra és a stratégiai tervekre vonatkozó új uniós keret” című EGSZB-vélemény előadóját kérdeztük arról, hogy milyen igényeket támaszt az EGSZB a kerettel szemben, hiszen az erdők jelentős szerepet töltenek be az EU éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljainak elérésében.
Vendégírónk az EGSZB tagja és a demokráciavédelmi csomagról szóló vélemény előadója, Christian Moos. Felsorolta az okokat, amelyek miatt az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagra vonatkozó javaslatát, amely nagy port kavart, amikor tavaly decemberben végre nyilvánosságra került.
Vendégírónk az EGSZB tagja és a demokráciavédelmi csomagról szóló vélemény előadója, Christian Moos. Felsorolta az okokat, amelyek miatt az EGSZB nem támogatja az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagra vonatkozó javaslatát, amely nagy port kavart, amikor tavaly decemberben végre nyilvánosságra került.
Nem kérdés, hogy a szavazati jogok gyakorlása a véleménynyilvánítás és a politikabefolyásolás erőteljes eszköze. A választásokon általában kifejezésre juttatjuk véleményünket, és letesszük a voksot azok mellett, akiket személy szerint a legmegfelelőbbnek tartunk arra, hogy képviseljenek bennünket, meggyőződéseinket és értékrendszerünket. A legtöbbször viszont az emberek többsége és különösen mi, fiatalok, nem vagyunk tisztában azzal, hogy a szavazás mekkora hatalom.
Nem kérdés, hogy a szavazati jogok gyakorlása a véleménynyilvánítás és a politikabefolyásolás erőteljes eszköze. A választásokon általában kifejezésre juttatjuk véleményünket, és letesszük a voksot azok mellett, akiket személy szerint a legmegfelelőbbnek tartunk arra, hogy képviseljenek bennünket, meggyőződéseinket és értékrendszerünket. A legtöbbször viszont az emberek többsége és különösen mi, fiatalok, nem vagyunk tisztában azzal, hogy a szavazás mekkora hatalom.
Szenvedélyesen hangoztatjuk, hogy meg akarjuk változtatni a világot, jobb jövőt szeretnénk valamennyiünk és a következő nemzedékek számára. Ugyanakkor valahol félúton, amikor úgy érezzünk, hogy véleményünk, értékeink és eszméink már nem számítanak vagy hogy elfogyott az erőnk, feladjuk törekvéseinket.
Fiatal görög nőként pontosan ismerem ezt az érzést. Ismerem a frusztrációt, amit akkor érzünk, amikor nem hallgatnak meg bennünket, amikor azt látjuk, hogy porba tiporják a jogainkat. Azt a kétségbeesést is jól ismerem, ami akkor jelentkezik, amikor úgy tűnik, hogy tehetetlenek vagyunk. Néha minden erőfeszítésünk ellenére a dolgok nem a tervek szerint alakulnak. Ezekben a pillanatokban, amikor minden igyekezetünk eredménytelennek tűnik, gyakran elfelejtünk egy alapvető igazságot: voksunk hatalom! Amint Barack Obama mondta: „Minden szavazat számít!”
Sajnos nem hiszem, hogy ez csupán személyes tapasztalat, vagy hogy csak a görögökre, a fiatalokra vagy a nőkre jellemző. Az igazság az, hogy sok ember osztja ezt az érzést – életkortól, etnikai hovatartozástól, nemtől, vallástól vagy személyes körülményektől függetlenül.
A szavazatunkkal együtt mondjuk el azt, hogy milyen jövőre vágyunk. Ha kézbe vesszük a dolgokat, azzal biztosítjuk, hogy álmaink és értékeink tükröződjenek a társadalmunkat formáló döntésekben. Muszáj cselekednünk, ugyanis voksunk a kulcs egy olyan jövőhöz, amelyben egy öntudatos ifjúság szerepvállalása tükröződik.
És ne feledjük John Lewis bölcs szavait: „Ha nem mi cselekszünk, akkor ki fog? És mikor, ha nem most?”
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt javasolja, hogy az erdészeti monitoring új uniós kerete legyen fenntartható, költséghatékony és működőképes. Emellett időszerűnek, biztosnak és biztonságosnak, dinamikusnak, inkluzívnak és részvételen alapulónak kell lennie annak érdekében, hogy a jobb tervezés és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal mellett lehetővé váljon a tudomány és a gyakorlat közötti szoros együttműködés.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt javasolja, hogy az erdészeti monitoring új uniós kerete legyen fenntartható, költséghatékony és működőképes. Emellett időszerűnek, biztosnak és biztonságosnak, dinamikusnak, inkluzívnak és részvételen alapulónak kell lennie annak érdekében, hogy a jobb tervezés és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal mellett lehetővé váljon a tudomány és a gyakorlat közötti szoros együttműködés.
Alapvetően fontos a kiegészítő jelleg biztosítása és a hatályos jogszabályok – például az éghajlattal és levegővel kapcsolatos politikák, a biológiai sokféleségre vonatkozó rendeletek és a közös agrárpolitika – által már lefedett adatgyűjtés megkettőzésének megelőzése.
Ami az éghajlatváltozást illeti, a vidékfejlesztésre, a körforgásos gazdaságra és a tudományra vonatkozó adatok mellett hosszú távú adatokra is szükség van. Fontos biztosítani az interoperabilitást, valamint az azonos szintű részletességet, technológiát és gyakoriságot, különösen akkor, ha valamennyi uniós tagállamban kiegészítő adatokat gyűjtenek. Az adminisztratív terhek csökkentésére és a túlzott bürokrácia – például a többszörös adatgyűjtés és jelentéstétel – elkerülésére folyamatosan ügyelni kell. Az erdőkre vonatkozó gazdasági, társadalmi és környezeti adatoknak egyforma jelentőséget kell tulajdonítani.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy fontos tiszteletben tartani a magántulajdonnal kapcsolatos jogokat és az adatok feletti rendelkezési jogot, különösen a szubszidiaritás elvének keretében. Az erdészeti adatinfrastruktúrában mindenekelőtt a közérdeknek kell érvényesülnie.
Minden olyan uniós tagállamnak, amelynek az erdőkből előnye származik, hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel kell rendelkeznie, amely kiegészíti az egyéb erdészeti és fastratégiákat, biztosítva a fenntartható fejlődési célokkal való tökéletes összehangot. Figyelembe véve az erdők sokoldalú értékeit, a partnerségi elv és a civil társadalomnak a hosszú távú erdőtervek kidolgozásába és végrehajtásába való bevonása mellett társadalmi és gazdasági szempontokat is be kell építeni az erdőtervek szerkezetébe.
Az Erdészeti Állandó Bizottság szerepét meg kell erősíteni, és abba be kell vonni a civil társadalom érintett szereplőit.
Teljesen indokoltak az olyan ellenséges államok rosszindulatú befolyásával kapcsolatos aggodalmak, mint Oroszország. Számos példa van és volt a szélsőjobboldali pártoknak nyújtott kedvező hitelekre, a bukott politikusok felügyelőbizottsági pozícióira, a kétes vállalkozók jövedelmező szerződéseire és az állítólagos nem kormányzati szervezetek finanszírozására.
Teljesen indokoltak az olyan ellenséges államok rosszindulatú befolyásával kapcsolatos aggodalmak, mint Oroszország. Számos példa van és volt a szélsőjobboldali pártoknak nyújtott kedvező hitelekre, a bukott politikusok felügyelőbizottsági pozícióira, a kétes vállalkozók jövedelmező szerződéseire és az állítólagos nem kormányzati szervezetek finanszírozására.
Ezért valóban nagyon ébernek kell lennünk az európai választásokat illetően. Azonban annak ellenére, hogy a tagállamok jó ajánlásokat fogalmaztak meg, a demokrácia védelmére vonatkozó csomag túl későn készült el. Először is az Európai Bizottság későn indította el a csomagot. Ezt követően 2023 nyarának elején több mint fél évvel elhalasztotta azt, mivel nagyon hangos és mindenekelőtt egyöntetű volt annak a jogalkotási javaslatnak a kritikája, amelyet a csomag előterjeszteni kívánt.
A decemberben közzétett csomag azonban megerősítette a legrosszabb félelmeket. A javasolt irányelv megbélyegezné azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek nem uniós országok, például az Egyesült Államok kormányaitól kapnak finanszírozást. A javaslat így önmagában indokként szolgálhat azon önkényuralmi kormányok számára, amelyek külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat használnak arra, hogy megpróbálják elhallgattatni a demokratikus ellenzéket.
Ezen túlmenően az irányelv meghatározásai homályosak, és hatalmas joghézagok találhatók benne, amelyeket Moszkva tényleges ügynökei kihasználhatnak. A szervezett civil társadalom képviselői felteszik a kérdést, hogy az Európai Bizottság miért nem hoz létre egy olyan általános átláthatósági nyilvántartást, amely valamennyi érdekképviselőre kiterjed, összeegyeztethető lenne a hatályos nemzeti szintű jogszabályokkal, és egyértelmű és biztonságos jogalapot teremtene valamennyi érdekelt fél számára.
A Bizottságnak vissza kellene vonnia ezt az irányelvtervezetet, és 2025-ben egy olyan átfogóbb megközelítést kellene alkalmaznia utódjával kapcsolatban, amely nem játszik a demokrácia ellenségeinek kezére.
Meglepetésvendégünk Bruno Kaufmann, az európai polgári kezdeményezés nagykövete. Ez az eszköz ideális esetben lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy új uniós jogszabályokat javasoljanak. Vendégünk elmondja, hogy az európai polgári kezdeményezés miért rendkívül fontos, és sikere esetén miért lehet majd egy napon az egyik leglényegesebb demokratikus vívmány az egyetemes és egyenlő választójog huszadik századi áttörése óta.
Meglepetésvendégünk Bruno Kaufmann, az európai polgári kezdeményezés nagykövete. Ez az eszköz ideális esetben lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy új uniós jogszabályokat javasoljanak. Vendégünk elmondja, hogy az európai polgári kezdeményezés miért rendkívül fontos, és sikere esetén miért lehet majd egy napon az egyik leglényegesebb demokratikus vívmány az egyetemes és egyenlő választójog huszadik századi áttörése óta.
Bruno Kaufmann svéd politológus és újságíró, aki több mint 40 nyelven írt kiadványokat a modern közvetlen és képviseleti demokráciáról. Az SWI swissinfo.ch (a svájci műsorszóró vállalat nemzetközi szolgálata) globális demokráciával foglalkozó tudósítója és a svájci közszolgálati rádió és televízió észak-európai ügyekkel foglalkozó munkatársa. Bruno társalapítója és igazgatótanácsi tagja olyan demokráciát támogató szervezeteknek, mint az Initiative and Referendum Institute (Európai Kezdeményezés és Referendum Intézet), a Democracy International és a Global Forum on Modern Direct Democracy (a modern közvetlen demokráciával foglalkozó globális fórum). A Swiss Democracy Foundation (Svájci Demokrácia Alapítvány) nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója.
